Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
I 1968. május 1. 5 Szerda YaSöníö Ha birkózó lenne, a nehézsúly- csoportba tartozna Lakatos Gábor. Magas, izmos ember. A keze akkora, hogy 3—1 söröskorsó biztosan beleférne és talán lenne ereje, hogy felkapjon és elhajítson egy malomkövet A lába pedig? Ahogy mondja, így szokott cipőt vásárolná: — Negyvenötöset kérek, mert nem szeretem, ha bő. Svájci sapka van a fején, melynek szegélyét a védőszemüveg szalagja kissé összegyűri és homloka fölé nyomja. Fekete porral bevont arcából élesen kiviláglik szeme fehérje. Az a típus, aki alig észrevehetően mosolyog, de jóízű kiszólásaival, nyütszívűsé- gével derűt fakaszt maga körül. Talán nem is lehet kihozni a sodrából. Mondják, hogy régebben egyszer verekedők közé keveredett ő azonban csak „gyengéden” eltávolította magától azokat a hősködőket, akik kartávolságba kerültek vele. Fél ereje is elegendő lett volna ahhoz, hogy kedvüket szegje, de sajnálta őket Ártani soha senkinek nem szokott. Meg félt is, hiszen látszatra ki tudhatja, hogy kinek milyen a „teherbíró” képessége? o Vácott tanulta a vasöntő szakmát mint legtöbben azok, akik az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjében dolgoznak. Híresek a váci öntők, azért is érdemes erről beszélni. Egyszerre kerültek ide, helyesebben még az Aulich utcai kis öntödébe, nemsokára a mostani helyre. Éppen tizenöt évvel ezelőtt Nagyon sokat tudna erről a szakmáról beszélni, ismeri titkait. Az idők folyamán olyan dolgokra is rájött, amelyeket nem lehet egészen pontosan megtanulni. Art például érezni kell, hogy milyen legyen egy-egy homokforma keménysége. Máskülönben levegő kerül a vasba, ami pedig már se- lejt. Az sem mindegy, hogy öntésnél mekkora a folyékony, izzó vas hőfoka. No, meg az öntéshez nyugalom is kell. Ha kicsordul a vas a tégelyből, megéghet az ember. Egyszer vele is ez történt A cipőjébe folyt egy kevés. Súlyosan megsérült. Másfél hónapig szenvedett Azóta jobban vigyáznak mindnyájan, nadráguk szára pedig olyan hosszú, hogy eltakarja a cipő fdlső részét És be sincs fűzve a cipőjük, hogy szükség esetén hirtelen le tudják rántani. 0 Melegben, gázban dolgoznak az öntők elkerülhetetlenül. Munka után lefürdenek, frissnek érzik magukat de száraz a torkuk. Egykét korsó sör jól esik. Néha több lesz belőle, meg „kísérőt” is töltenek hozzá. Aztán pedig jön a „házi fegyelmi”. Lakatos Gábor egészen halkan mondja: — Elfűrészelné a fát alattam... Az asszony szigorú, erről tehát egy szót se! — Na és a sört a vállalat fizeti? — Az, csak meg keß. dolgozni érte Munkakezdés előtt természetesen senki egy kortyot sem ihat Nagy ritkán mégis előfordul De lássuk a „bűnlajstromot”! Molnár Zoltán, az öntöde vezetője elővesz egy dossziét, mire Lakatos Gábor megjegyzi: — Ügy látszik, itt nem évül el semmi. Pedig ez nem háborús bűncselekmény, igaz? — fordul felém, s én bólintok. Kiderül, hogy vele 15 év alatt minödssze kétszer fordult ilyen elő. Akkor is bement és megmondta Molnár Zoltánnak, hogy az éjjel kimaradt, nem tud dolgozná. Nem kapott ezért dicséretet, de fegyelmit sem. Ennyit talán egy kiváló dolgozónak meg j lehet bocsátani. Márcsak azért is, mert őszinte volt. Persze abban a I két évben a jutalom elmaradt. De csak abban. Más években egyszer | sem. 0 Tavaly az öntők között az első lett Egymaga 120 tonna öntvényt állított elő. Nem tévedés, 12 va- I gont. A selej tszint je a megtűrt 6 ' százalék helyett mindössze 2,3 százalék volt A dosszié ezt is elárulja. — Biztosan igen nagy erő kellett hozzá — mondom neki, egy csöppet sem kételkedve ebben. Ö azonban felemeli a kezét, forgatja, nézegeti, aztán megszólal: — Inkább finom kéz a formázáshoz. Ki így, ki úgy látja. Lehet, hogy neki van igaza. És talán az a mindennapos kis izgalom sem hiányozhat az öntőből: vajon milyen munka kerül ki a keze alól? Emberi hangra, olyan légkörre is szükség van, ami itt az öntödében évek során kialakult. Nem nélkülözhető az a szeretet sem, amely az embert a családjához fűzd. Mindezek összetevőjéből ered Lakatos Gábornak az a törekvése, hogy megállja a helyét a munkában. És nem is akárhogy, hanem a hírneves váci öntőkhöz méltóan. 0 Az élüzemavató ■ ünnepségre Molnár Zoltán őt külön is meghívta: 1 — Gábor, feltétlenül ott legyen! Persze a kedves feleségével együtt — mondta neki és hogy biztosabb legyen a dolgában, még hozzáfűzte: — Sörről gondoskodunk. Art nem árulta el, hogy kitüntetést és pénzjutalmat is kap. Pásztor Béla Táhiak Egyik ismerősöm, aki az Északi-tenger partján töltötte szabadságát, nevetve mesélte, milyen élmény érte őt útja során. — Ahogy az országúton mentünk a víz felé, egy táblát* láttunk a következő felirattal. „TENGER EZER MÉTER'’ — Kicsit arrébb, újabb tábla. „TENGER KÉTSZÁZ MÉTER” — Már láttuk a nagy vizet, amiltor még egy figyelmeztetés várt ránk. TENGER ÖTVEN MÉTER” — Végre, ott álltunk a parton. Gyönyörű látvány tárult a szemünk elé, csak az óriási tábla zavarta némileg a kilátást. Ezt olvastuk rajta. „TENGER” Nevettünk a túlzott precizitáson., node ekkor azzal állt elő valaki a társaságban, hogy neki is van „tábla-élménye”, méghozzá hazai földről. A Börzsöny alján — kezdte történetét — nagyméretű táblát vettünk észre az út mentén. INFORMÁCIÓ EZER MÉTER” — Ez aztán a rendes dolog — bólogattam —, gondolunk hát mi is a turistákra, de ekkor már ott volt a következő tábla. „INFORMÁCIÓ KÉTSZÁZ. MÉTER” — Ahogy az újabb, gondolom utolsó táblát olvastam — ötven méter —, kíváncsian vártam a megígért INFORMÁCIÖ-t. Biztos, lesz ott egy csinos kislány, s majd csak kérdezek tőle valamit. Végre fékezett a kocsink, mert... „...INFORMÁCIÓ ITT” — közölték a tábla óriás betűi. Kiszálltunk az autóból. Nem találtunk ott semmiféle „Infor- máció”-t. Csak egy pipázó bácsi támaszkodott a táblának, aki viszont készségesen informált, hogy a bódét nemrégiben, teherautóra rakták és elvitték... B. B. I. — A főnököm disszidálni kíván — mondta Hilde — és nagyon csodálkozott azon, hogy ez a kifejezés egyáltalán eszébe jut. A határőr-tiszt meglepődve nézett a professzorra. Görnyedt, fáradt, szürke ember állott előtte. — Bocsánat, professzor űr... félreértettem volna? ön politikai menedékjogot szeretne hazánk kormányától kérni? — Vegyész vagyok, nem pedig diplomata. Maradhatok-e, vagy sem? Üjra kérdem, rendelkezik-e parancsnok úr a szükséges meghatalmazásokkal? Ha igen: döntsön! A gépem két perc múlva indul. Ha ön nem határozhat, teremtsen kapcsolatot a parancsnoksága vaL A tiszt állott és lehunyta a szemét. Mindeddig hiba nélkül látta el a szolgálatát, de soha ilyenfajta eseménnyel nem találkozott. A legénység számára tartott foglalkozásokon ezerszer elmondta, hogy ez a kis Magyarország sok gazdag és hatalmas államnál különb, hogy itt... Sapkájához emelte a kezét, tisztelgett. — Professzor úr... A politikád menedékjog' biztosítása a magyar kormány hatáskörébe tartozik. Mindaddig, amíg a szükséges engedélyek megérkeznek, kérem... tartsanak velem, önök a határőrség vendégei. A professzor újra kezet nyújtott* — Köszönöm — mondta —, de lekötelezne, ha értesítené Bálint professzort, egyetemük rektorát. Tegye meg a szívességet, hívja fel telefonon. Csak annyit közöljön vele: Wocheok a repülőtéren várja, A határőr-tiszt egymás után három telefonhívást intézett el. Budapest különböző pontjairól gépkocsik indultak Ferihegy felé. Elsőnek a Minisztertanács két j tisztviselője érkezett meg, né-1 hány kérdőívet tettek a professzor I és Hilde elé. Röviddel utánuk a | vegyipari minisztert kalauzolták a határőrök pihenőszobájába. Ezt követően Bálint rektor érkezett. Minden vendég kávét rendelt és konyakot... A világ nagy hírügynökségeinek telex-szobájában működni kezdtek a távírók. „A Reuter jelenti Budapestről: Wocheck professzor az I. G. Far- benindustrie athéni üzemének vezérigazatója, a világhírű biokémikus, aki a menetrend szerinti Athén—München repülőjáraton, szülővárosa felé tartott, Budapesten váratlanul megszakította útját és a Magyar Népköztársaság kormányától asszisztensnőjével együtt politikai menedékjogot kért”. Részletek Bodrogi Sándor: Randevú a Kopasz Oroszlánban című kémre- g gényéből, melyet május 7-töl kezdve, | lapunkban folytatásokban közlünk. BOGNÁROK ÉS KOVÁCSOK Export bemutatkozásra készül a Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz. Eszterházi típusú hintókat készítenek a külkereskedelmi vállalat megbízásából. Az új gyártmányokat az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatják majd be, de a kereskedők arról is beszédnek, hogy egy-két hintót Hollandiába szállítanak, hadd lássa közelebbről a nagyközönség. A járműkészítő ktsz az országban egyedülálló kezdeményezést követ az Eszterházi típusú hintók gyártásával. Ezt a tevékenységet ugyanis olyan színvonalon, mint ők — vagy náluk fejlettebb módszerrel — sem ktsz, sem gyár nem folytatja. ök látják el a hazai piacot. Az egyedi tervek alapján nagy gondossággal összeállított járművek a ktsz valamennyi dolgozójának kiváló munkáját tanúsítják. A bognárok és a kovácsok Füzesgyarmatnak újabb hírnevet szereztek. Hogy ez a szakma ebben a községben felújulhatott, ebben nagy része volt Szécsi Józsefnek, aki 25 fiatalt tanított meg az utóbbi tíz esztendőben a kovácsmesterségre, az Eszterbázi-hintók vasalására. D. K. Agy, küllő, talpfa: kész a kerék. Klinszki Lajos bognár munkában. Cseng a kalapács a kovácsmühelyben. Háti János és Nagy László fiatal szakmunkások kezében könnyen idomul a karvastagságú, vörösen izzó vass. A kép előterében Szécsi József nyugdíjas kovács, a rugó minőségét ellenőrzi. Fotó: Demény jciooucKiocxiooixxxmxxjoooooooooootxxxxioooaooaoooa Május 1 előtti séía a Mezőhegy esi Állami Gazdaságban Május 1 előtti rövid sétára invitáljuk olvasóinkat az ország legrégibb állami gazdaságába, Mezőhegyesre. A 23 ezer holdas gazdaság ilyen idő tájt nem volt még a mostanihoz hasonlóan szép, nagy reményekkel kecsegtető. Az őszi vetések haragoszöldek, szépen fejlettek. A gabonatáblákon egyenletes a növényállomány, ami a traktorosok kiváló munkáját diraéri. Mesiszire látni a cukorrépák nyílegyenes sorait, április 27-én befejezték a kukorica vetését is. A lucernatáblák bőséges széna termést ígérnek. A gyümölcsösben, a gépműhelyben, az építőknél, az ólakban, istállókban egyaránt serény munkával köszöntik a nemzetközi munkásság nagy ünnepét, május elsejét Még laikusoknak is nagy ! gyönyörűség a vadban gazdag erdészetben a tavaszi séta. Igen sok fácánt, szépen fejlett őzek egész csoportjait látni. Elégedettek voltak zsákmányukkal a külföldi vadászok, akik kapitális agancsé őzbakot ejtettek Mezőhegyesen. A fácánok természetes (szaporodása igen gazdag ennek I ellenére nem bízzák csupán a véletlenre a díszes tollú madarak gyarapodását. A legszebb egye- dekből válogatták össze a törzs- állományt. A volierekben tartott I fácántyúkok tojásait gépekben keltetik, s mesterségesen előnevelik. Az első falka fácáncsirke már kikelt. Ebben az idényben legalább 20 ezret keltetnek és nevelnek fal Mezőhegyesen. ■— Ary — I
