Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-30 / 125. szám
1968. május 30. 3 CsülőrtíSk ■ ■ | :i:: " ; ■■ I £ ^ ......... - - . ... B ékéscsabán felújítják a Csaba utcát is. Fotó: Demény Napirenden? a tsz-pártalapszervezetek munkája a szeghalmi járásban A párt szeghalmi járási bizottsága több munkacsoportot alakított. Azzal bízták meg a csoport tagjait, hogy részletesen vizsgálják a termelőszövetkezetek pá rtalapszervezeted nek politikai, gazdasági, irányító és ellenőrző tevékenységét A munkacsoportok az MSZMP Politikai Bizottsága 1067 júniusi határozata alapján megvizsgálják a pártvezetőség és az alapszervezet szervezeti életét, tö- | megkapcsolatát és a tagság : kezdeményezéseit, egyéni helytállását a munkában. Szükség esetén a helyszínen adnak tanácsokat a hibák korrigálására. Az ellenőrző felmérés rövidesen befejeződik. A tapasztalato- j kát a járási párt-vb júniusi ülésén vitatják, majd határozatot hoznak a politikai munka to- j vábbi tennivalóira. Jól kezdték az évet Május második feléig 63 ezer naposcsibét és 13 ezer 700 naposlibát adott ki továbbte- nyésztésre a község lakosságának a Nagyszénási Fmsz felvásárlási üzemága. A 13 700 naposlibából 12 ezerre hizlalás! szerződést is kötöttek. Igen jónak mondható a tojásfelvásárlás is; május 15-ig 1 millió 600 ezer darabot vásárolt fel a szövetkezet. A közvetlen értékesítés következtében nyert nagyobb árrés lehetővé tette, hogy 50 fillérrel, sót esetenként egy forinttal magasabb áron vásárolják jelenleg is a tojás kilogrammját. Higanygőzlámpák a főutcákon Újabb vízműtársulatok alakulnak Közművesítés a községekben A városa és falusi életforma egymáshoz való közeledésében — gazdasági és kulturális tényezők mellett — nagy szerepet játszik a falvak közművesítése. Gyula országos viszonylatban is ritka adottsággal dicsekedhet: csaknem valamennyi lakás vezetékből kap- , ja a vizet. De erőteljesen fejlődik az egész járás területén is a villany után leglényegesebb közmű: a vízellátás. Hétköznapi gondok Endrődön A jó munkának alapvető féltté- hét albizottságra „parcellázták” a telt, hogy — elvileg tisztázott — ! vezető kommunisták munkaerepontos programra, előrelátóan felépített tervre lehessen támaszkodni. Tudják ezit az endrődi kommunisták is. A község politikai irányító testületé a pártbizottság mindennapi tennivalóiban — a IX. kongresszus útmutatását követő — munkaterv szerint dolgozik. Ezt állapították meg a szarvasi járási párt-vb ülésén, ahol értékelték Endrőd pártbizottságának politikai irányító munkáját. A tanácskozásokra előterjesztett anyagot általában közös munkával dolgozzák ki, mindinkább azon igyekeznek, hogy a pártbizottság ereje ne apró-cseprő kérdések boncolgatásában forgácsolód- jék szét, a kapkodó „tűzoltómunka” helyett átfogó, általános jelentőségű témák elvi tisztázására törekednek. Rosszul értelmezett jószándék Előfordult azonban, hogy a legjobb szándék nem a legszerencsésebb módon öltött testet. A párt Politikai Bizottságának tavaly májusi határozata értelmében bizottságokat alakítottak a községi pb tagjaiból. Eddig rendben is lenne. Mivel azonban összesen jót, félő, hogy a túlontúl megosztott energiák végül is nem lesznek eléggé életképesek; másrészt pedig az aprólékosan kimért felada-. tok óhatatlanul operatív beavat- ' kozásra csábítanak — elvi irányí- j tás helyett. Az pedig már a párt ! szervezeti felépítésének helytelen értelmezését mutatja, hogy — a községi pb jelentése szerint —■ „a bizottságokat a vb tagjai fogják át és irányítják.” A végrehajtó bizottság ugyanis eppen úgy a pártbizottság testületé alá rendelt szerv, mint a szóban forgó „szak- területi” bizottságok. Egyik bizottság tagjának sincs joga „irányítani” egy másik bizottságot. A viszony — mellérendeli. A községi pártbizottság jó munkájának érdekében helyes lenne mindössze három — de a legfontosabb kérdésekkel foglalkozó — pártépítési. agitáciös és propaganda, valamint gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai bizottsá; . létrehozni. nak nekik, segítenek beszerezni nekik a különböző tápokat. Azt mondják, van, aki Brazíliából hozatja a tápot, mert onnan olcsóbbat és jobbat kap. A tudomány, a technika fejlődik. De fejlődésének, ha sokan nem is mondják, de érzik, hogy gátat szab a kisüzem. A tudomány, a technika fejlődése elkerülhetetlenül egyszer eggyéol- vasztja a ma még szemnek szép, tarka mezőket. Vannak nagyüzemeik, állami gazdaságaik is. Én a radgónai ál- 1 lami gazdaságban, a Kmetiski 1 Kombinátban voltam. Korosec Pá- vel agrármérnök, a gazdaság igazgatója, miközben tájékoztatott, fel-felállt, mert csengett a telefon. Ötezer-ötszáz hektár a gazdaság területe. Kétezer hektár a szántó, háromszáz a szőlő, 170 a gyümölcsös, a többi rét, legelő j meg erdő. Sertéstelepükről 20 000 bacon sertés indul el feldolgozva — mert húsüzemük is van — külföldre, az ország különböző részeibe, s a gazdaság szállodájába. Igen, a gazdaság szállodájába. Szállodájuk van Radgónában, ebben a kis határvárosban, ahova Ausztrián keresztül érkeznek az észak-európai turisták. A szőlő termését is maguk dolgozzák fel pezsgővé. Saját pezsgőgyárukban Százhúsz éves múltra tekint vissza itt a pezsgőgyártás, ezért nem cső- i da, ha évente 700 000 üveg pezsgőt készítenek, és ennek nagy része Angliába megy. Persze elsősorban a hagyományos oezsgőt, az üvegben érleltet szeretik külföldön is, Jugoszláviában is. Ez a pezsgőgyártás azonban egyre jobban sorvad. Az igazgató meg is mondja, hogy miért. Azért, mert az állam nagyon nagy forgalmi adót kér a hagyományos pezsgő után. Persze ebbe a pezsgőgyárak nem nyugszanak bele. Kérik, hogy az állam csökkentse a forgalmi adót. Hogy milyen sikerrel — az majd kiderül. Ezerötszáz hektár saját erdejük van, de emellett ők gondozzák a környék ötezer hektárnyi magánkézben levő erdejét is. Ök gondoskodnak a telepítésről, ők határozzák meg, hogy mikor mennyit lehet kitermelni ezekből az erdőkből. Szárítóüzemükben lucernalisztet! készítenek. És van egy Jugoszláviára jellemző üzemük is. Ez a kölcsönző üzem. Traktorokat, különböző mezőgazdasági gépeket adnak köl csőn a környék parasztjainak, ez az üzem látja el a parasztokat jó „Mostoha gyerekek" Az igazság az, hogy — a dicséretes törekvések ellenére — van még javítanivaló a községi párt- vb elé terjesztett kérdések kidől- 1 gozásában. Néha inkább csak re- | gisztrál ják, meghatározzák az eseményeket vagy tennivalókat, 1 de nem adnak hosszabb időre >i szóló elemzést. A pártbizottságok } munkájában — itt is és más községekben is — egyre fontosabbá válnak a politikai „távprognózisok” gondos kidolgozásai. Ez természetesen nagyobb felikészültséget, kristályosabb elvi tisztánlátást követel, mint holmi gyakorlatias, praktacista ízű beszámoló elkészítése. Felmerült egy sajátságos endrődi jelenség. A végrehajtó bizottság tagjai — az élet mindennapi kérdéseiben — általában a saját (gazdasági) területükön, munkahelyükön tájékozattak csupán. A falu társadalma még ma is eléggé izolált, azt lehet mondani, zártabb körökre tagozódik. Az egyik tsz- ből nem megy át szívesen a másikba — tapasztalatcserére, beszélgetésre, tanácsadásra — még a párttag sem, mert könnyen a fejéhez vágják: „A más portáján akarsz okos lenni?" Nem beszélve arról, hogy a kommunisták vezető testületé nem találta meg még az együttre ' . -r , ee , ■ • f Ildii taiaUO lUCi C, minőségű vetőmaggal, mUtragya-Imüködés legjobb formáit, az irá* nyitó, ellenőrző munka legcélszerűbb módszereit — az intézmények alapszervei vei. Magyarán: jelentős rétegek, nevezetesen a falu értelmisége „mostoha gyerekek” kissé, a pártmunkában. Hogy ezt a hibát felismerték az illetékesek és javítani akarnak a helyzeten, azt jelzi bizonyos törekvés a mezőgazdasági, az agrárértelmiség felé tett lépésekkel. Nyolcszázötven ember dolgozik, átlagosan a gazdaságokban. Tavaly* a dolgozók havi átlagjövedelme, új dinárban hétszáz volt, az idén' az igazgató véleménye szerint' nyolcszáz lesz. Ez forintba átszá-] mítva — természetesen turistaárfolyamon — 2100, illetve 2400 fo-J rint. A dolgozók nagy része üzemi, konyhán étkezik. Ezek csak kül-J sőben hasonlítanak a mieinkhez, mert a gazdaság csak fűtőanyagot; ad, edényt vesz, fizeti a konyha-, személyzetet, ők biztosítják az; épületet, a többit a dolgozóknak, kell megfizetniük. Nincs más' hozzájárulás. (Folytatjuk) testület munkájában. A párlokta- tás, a taggyűlések, a pártnapok és csoportos beszélgetések hozzájárultak a gazdasági mechanizmus legfontosabb kérdéseinek tisztázásához, megértetéséhez. A gondos előkészítés, a célszerű felvilágosítás eredménye, hogy az embereik bizakodva, jó hangulatban kezdtek hozzá az idei esztendő — kisebb-nagyobb változásokat hozó — feladatainak megvalósításához. Természetesen maradtak olyan vitatott kérdések, amelyekről még ma is beszélni kell, magyarázatot adni. (Főként a tsz- és földtörvény, a vállalati kategóriák problémái foglalkoztatták leginkább a közvéleményt.) Bár természetesnek tűnik, azért mégsem lehet belenyugodni, hogy a taggyűléseken, mikor mondjuk, az a téma: 40 százalékos vagy harmados legyen a kukorica részes kapálása, akkor nagy az érdeklődés, ha teszem azt, külpolitikai kérdésekről van szó, akikor hiányzik az „aktivitás”. A saját szűkebb világunk f,zsebbe vágó” problémái önkéntelenül is jobban érdekelnek minden embert a nagyvilág gondjainál. Ez a magatartás azonban mégiscsak figyelmeztet: van még javítanivaló a felvilágosító-nevelő munkában Endrődön is. Ezek a kérdések adnak gondot a kommunistáknak — a község hétköznapjain. Vajda János Gyulavári, Lökösháza, Újkígyós. Gerla az egész községet átfogó, további nyolc település pedig részleges vízellátással dicsekedhet. Négy község lakói fúrt j kutakból kapják az ivóvizet, háromban pedig vízműtársulást hoztak létre. A következő években tovább „komfortosodnak” a járás települései. Hat községben szerveznek vízműtársulást és 1972-ig — ösz- szesen 45 millió forint költséggel — kiépítik az egész települést átfogó ivóvízvezeték-hálózatot. Villany ma már a járás minden településén van, sőt a nagyobb községekben, így például Sarkadon és Sarkadkeresztúron higanygőzlámpák ontják a fényt a főutcán. A következő években több más községben is sor kerül a villanyvilágítás hasonló korszerűsítésére. Kevésbé jó a helyzet a csatornázás terén. A járási tanács közelmúltban lezajlott ülésén határozat született: a községi tanácsok fokozott ütemben oldják meg a belterületen a csapadékvíz elvezetését. Különösen sürgős teendő ez Sarkadon. Műtrágyázást kísérletek Szarvason és Orosházán Még 1966-ban az FM határozata alapján elkezdődött egy országos műtrágyafelhasználási kísérleti hálózat szervezése. Megyénkben Orosházán és Szarvason folytatnak ilyen irányú munkát. A műtrágya-kísérletek témafelelőse dr. Debreceni Béla. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az ÖRKI osztályvezetője. Az ÖRKI-ben öntözéses körülmények között, az orosházi Új Elet Tsz-ben pedig öntözés nélkül vizsgálják a műtrágya hasznosulását. A huszonhat helyen folytatott kísérlet azonos tematika alapján valósul meg. így: feltétlen alkalmas gépi feldolgozásra, sőt már egv esztendő eredményeiből is bizonyos következtetések levonhatók javaslatok összeállítására: merre, milyen irányba fejlődjön a műtrágyaipar, a mezőgazdaság pedig milyen adagban használja fel a rendelkezésre bocsátott anyagokat. Okos felvilágosítás: jó hangulat Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos felvilágosítás megfelelő helyet kapott a Gondolataimba merülve sétálgatok a ligetben, amikor elébem toppan egy cigányasszony: — Szépjóember, megjósolom a szerencséjét! Hirtelenjében volt egy olyan érzésem, hogy talán valamelyik faodúból, vagy a föld alól került elém. Szemei jövőbe látó fényben csillogtak, szavainak volt valami dodonai hanglejtése, de azért igyekeztem megmaradni materialista alapomon és ezért elhárító mozdulattal jeleztem, hogy éppen elegem van a nem valami rózsaszínű jelenemből is, nemhogy még a jövő érdekelne. A jósnö azonban nem hagyta olyan könnyen lerázni magát: — Szépjóember, gondolja meg, egy pór forint az egész és megmondom. a jövendőt ... Meg kell vallanom, egy kicsit meginogtam elhatározásomban, mert hátha ismeri ez a villogó szemű nő az okkult tudományokat, hiszen Jóslat egy pillanat alatt felmérte úgy a külcsíne- met, mint a belbecsemet, mert emlékeznek, így szólított: ,,szépjóember". Tehát egyből felismerte, hogy szép is vagyok, jó is vagyok. Szóval nem mindennapi tehetség ez az asszony, mert rajta kívül ezt még senki sem állapította meg rólam. Miután tényleg jó ember vagyok, nem akartam se neki, se magamnak csalódást okozni, szó nélkül átnyújtottam hát egy forintot a szép és szerintem is találó megszólításért, majd csendes jóérzéssel to- vább-ballagtam, annál is inkább, mert nem vagyok babonás. Nekem például teljesen mindegy, hogy melyik bal lábammal kelek fel (az álmosságtól nem is látok odáig), a kéményseprőkkel éppen, hogy köszönőviszonyban vagyok és láttukon csak az jut eszembe, hogy legutóbb az előszobát teleszórták korommal ha fekete macska szalad át előttem, nem fordulok vissza a .kocsimmal, annál is inkább, mert nincs kocsim. Aki vizsgázni megy, annak se kívánok semmit a bakójába, mert a bakó hiába van csurig, ha a fejben nincs semmi. Ahogy igy tünődgét- tem, újból megszólalt mellettem a jósnö (nyilván kevesellte a forintot); — Jó ember, gondolja meg. egy tízest megér a szerencséje . . . Na nézd csak! Már szép nem is vagyok neki, csak szimpla jó. Most már pláne szó sem lehet semmiféle jóslatról és gyengéden félretoltam az útból. A hangja viszont még most is a fülembe cseng: — Meglátja. hogy elcsinálta a szerencséjét... Könnyen lehet, hogy neki lesz igaza. Azóta se volt öt találatom. OKI
