Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

1968. május 30. 3 CsülőrtíSk ■ ■ | :i:: " ; ■■ I £ ^ ......... - - . ... B ékéscsabán felújítják a Csaba utcát is. Fotó: Demény Napirenden? a tsz-pártalapszervezetek munkája a szeghalmi járásban A párt szeghalmi járási bi­zottsága több munkacsoportot alakított. Azzal bízták meg a csoport tagjait, hogy részletesen vizsgálják a termelőszövetkeze­tek pá rtalapszervezeted nek po­litikai, gazdasági, irányító és el­lenőrző tevékenységét A munkacsoportok az MSZMP Politikai Bizottsága 1067 júniusi határozata alapján megvizsgál­ják a pártvezetőség és az alap­szervezet szervezeti életét, tö- | megkapcsolatát és a tagság : kezdeményezéseit, egyéni helyt­állását a munkában. Szükség esetén a helyszínen adnak ta­nácsokat a hibák korrigálására. Az ellenőrző felmérés rövide­sen befejeződik. A tapasztalato- j kát a járási párt-vb júniusi ülé­sén vitatják, majd határozatot hoznak a politikai munka to- j vábbi tennivalóira. Jól kezdték az évet Május második feléig 63 ezer naposcsibét és 13 ezer 700 naposlibát adott ki továbbte- nyésztésre a község lakosságá­nak a Nagyszénási Fmsz felvá­sárlási üzemága. A 13 700 na­poslibából 12 ezerre hizlalás! szerződést is kötöttek. Igen jó­nak mondható a tojásfelvásár­lás is; május 15-ig 1 millió 600 ezer darabot vásárolt fel a szövetkezet. A közvetlen érté­kesítés következtében nyert nagyobb árrés lehetővé tette, hogy 50 fillérrel, sót esetenként egy forinttal magasabb áron vásárolják jelenleg is a tojás kilogrammját. Higanygőzlámpák a főutcákon Újabb vízműtársulatok alakulnak Közművesítés a községekben A városa és falusi életforma egymáshoz való közeledésében — gazdasági és kulturális tényezők mellett — nagy szerepet játszik a falvak közművesítése. Gyula or­szágos viszonylatban is ritka adottsággal dicsekedhet: csaknem valamennyi lakás vezetékből kap- , ja a vizet. De erőteljesen fej­lődik az egész járás területén is a villany után leglényegesebb közmű: a vízellátás. Hétköznapi gondok Endrődön A jó munkának alapvető féltté- hét albizottságra „parcellázták” a telt, hogy — elvileg tisztázott — ! vezető kommunisták munkaere­pontos programra, előrelátóan fel­épített tervre lehessen támasz­kodni. Tudják ezit az endrődi kommunisták is. A község politi­kai irányító testületé a pártbizott­ság mindennapi tennivalóiban — a IX. kongresszus útmutatását követő — munkaterv szerint dol­gozik. Ezt állapították meg a szarvasi járási párt-vb ülésén, ahol értékelték Endrőd pártbizott­ságának politikai irányító munká­ját. A tanácskozásokra előterjesztett anyagot általában közös munká­val dolgozzák ki, mindinkább azon igyekeznek, hogy a pártbi­zottság ereje ne apró-cseprő kérdé­sek boncolgatásában forgácsolód- jék szét, a kapkodó „tűzoltómun­ka” helyett átfogó, általános je­lentőségű témák elvi tisztázására törekednek. Rosszul értelmezett jószándék Előfordult azonban, hogy a leg­jobb szándék nem a legszerencsé­sebb módon öltött testet. A párt Politikai Bizottságának tavaly májusi határozata értelmében bi­zottságokat alakítottak a községi pb tagjaiból. Eddig rendben is lenne. Mivel azonban összesen jót, félő, hogy a túlontúl megosz­tott energiák végül is nem lesznek eléggé életképesek; másrészt pe­dig az aprólékosan kimért felada-. tok óhatatlanul operatív beavat- ' kozásra csábítanak — elvi irányí- j tás helyett. Az pedig már a párt ! szervezeti felépítésének helytelen értelmezését mutatja, hogy — a községi pb jelentése szerint —■ „a bizottságokat a vb tagjai fog­ják át és irányítják.” A végrehaj­tó bizottság ugyanis eppen úgy a pártbizottság testületé alá rendelt szerv, mint a szóban forgó „szak- területi” bizottságok. Egyik bizott­ság tagjának sincs joga „irányí­tani” egy másik bizottságot. A vi­szony — mellérendeli. A községi pártbizottság jó mun­kájának érdekében helyes lenne mindössze három — de a legfon­tosabb kérdésekkel foglalkozó — pártépítési. agitáciös és propagan­da, valamint gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai bizottsá; . létrehozni. nak nekik, segítenek beszerezni nekik a különböző tápokat. Azt mondják, van, aki Brazíliából ho­zatja a tápot, mert onnan olcsób­bat és jobbat kap. A tudomány, a technika fejlő­dik. De fejlődésének, ha sokan nem is mondják, de érzik, hogy gátat szab a kisüzem. A tudo­mány, a technika fejlődése elke­rülhetetlenül egyszer eggyéol- vasztja a ma még szemnek szép, tarka mezőket. Vannak nagyüzemeik, állami gazdaságaik is. Én a radgónai ál- 1 lami gazdaságban, a Kmetiski 1 Kombinátban voltam. Korosec Pá- vel agrármérnök, a gazdaság igaz­gatója, miközben tájékoztatott, fel-felállt, mert csengett a tele­fon. Ötezer-ötszáz hektár a gazda­ság területe. Kétezer hektár a szántó, háromszáz a szőlő, 170 a gyümölcsös, a többi rét, legelő j meg erdő. Sertéstelepükről 20 000 bacon sertés indul el feldolgozva — mert húsüzemük is van — kül­földre, az ország különböző ré­szeibe, s a gazdaság szállodájába. Igen, a gazdaság szállodájába. Szállodájuk van Radgónában, eb­ben a kis határvárosban, ahova Ausztrián keresztül érkeznek az észak-európai turisták. A szőlő termését is maguk dolgozzák fel pezsgővé. Saját pezsgőgyárukban Százhúsz éves múltra tekint vissza itt a pezsgőgyártás, ezért nem cső- i da, ha évente 700 000 üveg pezs­gőt készítenek, és ennek nagy ré­sze Angliába megy. Persze első­sorban a hagyományos oezsgőt, az üvegben érleltet szeretik kül­földön is, Jugoszláviában is. Ez a pezsgőgyártás azonban egyre job­ban sorvad. Az igazgató meg is mondja, hogy miért. Azért, mert az állam nagyon nagy forgalmi adót kér a hagyományos pezsgő után. Persze ebbe a pezsgőgyárak nem nyugszanak bele. Kérik, hogy az állam csökkentse a forgalmi adót. Hogy milyen sikerrel — az majd kiderül. Ezerötszáz hektár saját erdejük van, de emellett ők gondozzák a környék ötezer hektárnyi magán­kézben levő erdejét is. Ök gon­doskodnak a telepítésről, ők hatá­rozzák meg, hogy mikor mennyit lehet kitermelni ezekből az erdők­ből. Szárítóüzemükben lucernalisztet! készítenek. És van egy Jugoszláviára jel­lemző üzemük is. Ez a kölcsönző üzem. Traktorokat, különböző me­zőgazdasági gépeket adnak köl csőn a környék parasztjainak, ez az üzem látja el a parasztokat jó „Mostoha gyerekek" Az igazság az, hogy — a dicsé­retes törekvések ellenére — van még javítanivaló a községi párt- vb elé terjesztett kérdések kidől- 1 gozásában. Néha inkább csak re- | gisztrál ják, meghatározzák az eseményeket vagy tennivalókat, 1 de nem adnak hosszabb időre >i szóló elemzést. A pártbizottságok } munkájában — itt is és más községekben is — egyre fontosab­bá válnak a politikai „távprognó­zisok” gondos kidolgozásai. Ez természetesen nagyobb felikészült­séget, kristályosabb elvi tisztánlá­tást követel, mint holmi gyakor­latias, praktacista ízű beszámoló elkészítése. Felmerült egy sajátságos end­rődi jelenség. A végrehajtó bizott­ság tagjai — az élet mindennapi kérdéseiben — általában a saját (gazdasági) területükön, munka­helyükön tájékozattak csupán. A falu társadalma még ma is eléggé izolált, azt lehet mondani, zártabb körökre tagozódik. Az egyik tsz- ből nem megy át szívesen a má­sikba — tapasztalatcserére, be­szélgetésre, tanácsadásra — még a párttag sem, mert könnyen a fejéhez vágják: „A más portáján akarsz okos lenni?" Nem beszélve arról, hogy a kommunisták vezető testületé nem találta meg még az együtt­re ' . -r , ee , ■ • f Ildii taiaUO lUCi C, minőségű vetőmaggal, mUtragya-Imüködés legjobb formáit, az irá­* nyitó, ellenőrző munka legcélsze­rűbb módszereit — az intézmé­nyek alapszervei vei. Magyarán: jelentős rétegek, nevezetesen a falu értelmisége „mostoha gyere­kek” kissé, a pártmunkában. Hogy ezt a hibát felismerték az illetékesek és javítani akarnak a helyzeten, azt jelzi bizonyos tö­rekvés a mezőgazdasági, az agrár­értelmiség felé tett lépésekkel. Nyolcszázötven ember dolgozik, átlagosan a gazdaságokban. Tavaly* a dolgozók havi átlagjövedelme, új dinárban hétszáz volt, az idén' az igazgató véleménye szerint' nyolcszáz lesz. Ez forintba átszá-] mítva — természetesen turistaár­folyamon — 2100, illetve 2400 fo-J rint. A dolgozók nagy része üzemi, konyhán étkezik. Ezek csak kül-J sőben hasonlítanak a mieinkhez, mert a gazdaság csak fűtőanyagot; ad, edényt vesz, fizeti a konyha-, személyzetet, ők biztosítják az; épületet, a többit a dolgozóknak, kell megfizetniük. Nincs más' hozzájárulás. (Folytatjuk) testület munkájában. A párlokta- tás, a taggyűlések, a pártnapok és csoportos beszélgetések hozzájá­rultak a gazdasági mechanizmus legfontosabb kérdéseinek tisztá­zásához, megértetéséhez. A gon­dos előkészítés, a célszerű felvi­lágosítás eredménye, hogy az em­bereik bizakodva, jó hangulatban kezdtek hozzá az idei esztendő — kisebb-nagyobb változásokat hozó — feladatainak megvalósításához. Természetesen maradtak olyan vitatott kérdések, amelyekről még ma is beszélni kell, magyarázatot adni. (Főként a tsz- és földtör­vény, a vállalati kategóriák prob­lémái foglalkoztatták leginkább a közvéleményt.) Bár természetesnek tűnik, azért mégsem lehet belenyugodni, hogy a taggyűléseken, mikor mondjuk, az a téma: 40 százalékos vagy harmados legyen a kukorica ré­szes kapálása, akkor nagy az ér­deklődés, ha teszem azt, külpoli­tikai kérdésekről van szó, akikor hiányzik az „aktivitás”. A saját szűkebb világunk f,zsebbe vágó” problémái önkéntelenül is jobban érdekelnek minden embert a nagyvilág gondjainál. Ez a ma­gatartás azonban mégiscsak fi­gyelmeztet: van még javítanivaló a felvilágosító-nevelő munkában Endrődön is. Ezek a kérdések adnak gondot a kommunistáknak — a község hétköznapjain. Vajda János Gyulavári, Lökösháza, Újkí­gyós. Gerla az egész községet át­fogó, további nyolc település pe­dig részleges vízellátással dicse­kedhet. Négy község lakói fúrt j kutakból kapják az ivóvizet, há­romban pedig vízműtársulást hoztak létre. A következő években tovább „komfortosodnak” a járás telepü­lései. Hat községben szerveznek vízműtársulást és 1972-ig — ösz- szesen 45 millió forint költséggel — kiépítik az egész települést át­fogó ivóvízvezeték-hálózatot. Villany ma már a járás minden településén van, sőt a nagyobb községekben, így például Sarka­don és Sarkadkeresztúron higany­gőzlámpák ontják a fényt a főut­cán. A következő években több más községben is sor kerül a villanyvilágítás hasonló korszerű­sítésére. Kevésbé jó a helyzet a csator­názás terén. A járási tanács kö­zelmúltban lezajlott ülésén hatá­rozat született: a községi tanácsok fokozott ütemben oldják meg a belterületen a csapadékvíz elveze­tését. Különösen sürgős teendő ez Sarkadon. Műtrágyázást kísérletek Szarvason és Orosházán Még 1966-ban az FM határo­zata alapján elkezdődött egy or­szágos műtrágyafelhasználási kísérleti hálózat szervezése. Megyénkben Orosházán és Szarvason folytatnak ilyen irá­nyú munkát. A műtrágya-kísér­letek témafelelőse dr. Debrece­ni Béla. a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, az ÖRKI osztályvezetője. Az ÖRKI-ben öntözéses körülmények között, az orosházi Új Elet Tsz-ben pe­dig öntözés nélkül vizsgálják a műtrágya hasznosulását. A huszonhat helyen folytatott kísérlet azonos tematika alap­ján valósul meg. így: feltétlen alkalmas gépi feldolgozásra, sőt már egv esztendő eredményei­ből is bizonyos következtetések levonhatók javaslatok összeál­lítására: merre, milyen irány­ba fejlődjön a műtrágyaipar, a mezőgazdaság pedig milyen adagban használja fel a rendel­kezésre bocsátott anyagokat. Okos felvilágosítás: jó hangulat Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos felvilá­gosítás megfelelő helyet kapott a Gondolataimba merül­ve sétálgatok a ligetben, amikor elébem toppan egy cigányasszony: — Szépjóember, meg­jósolom a szerencséjét! Hirtelenjében volt egy olyan érzésem, hogy ta­lán valamelyik faodúból, vagy a föld alól került elém. Szemei jövőbe lá­tó fényben csillogtak, szavainak volt valami dodonai hanglejtése, de azért igyekeztem megmaradni materialis­ta alapomon és ezért elhárító mozdulattal je­leztem, hogy éppen ele­gem van a nem valami rózsaszínű jelenemből is, nemhogy még a jövő érdekelne. A jósnö azonban nem hagyta olyan könnyen lerázni magát: — Szépjóember, gon­dolja meg, egy pór fo­rint az egész és meg­mondom. a jövendőt ... Meg kell vallanom, egy kicsit meginogtam elhatározásomban, mert hátha ismeri ez a villo­gó szemű nő az okkult tudományokat, hiszen Jóslat egy pillanat alatt fel­mérte úgy a külcsíne- met, mint a belbecse­met, mert emlékeznek, így szólított: ,,szépjóem­ber". Tehát egyből fel­ismerte, hogy szép is vagyok, jó is vagyok. Szóval nem mindennapi tehetség ez az asszony, mert rajta kívül ezt még senki sem állapította meg rólam. Miután tényleg jó em­ber vagyok, nem akar­tam se neki, se magam­nak csalódást okozni, szó nélkül átnyújtottam hát egy forintot a szép és szerintem is találó megszólításért, majd csendes jóérzéssel to- vább-ballagtam, annál is inkább, mert nem va­gyok babonás. Nekem például telje­sen mindegy, hogy me­lyik bal lábammal kelek fel (az álmosságtól nem is látok odáig), a ké­ményseprőkkel éppen, hogy köszönőviszonyban vagyok és láttukon csak az jut eszembe, hogy legutóbb az előszobát teleszórták korommal ha fekete macska szalad át előttem, nem fordu­lok vissza a .kocsimmal, annál is inkább, mert nincs kocsim. Aki vizsgázni megy, annak se kívánok sem­mit a bakójába, mert a bakó hiába van csurig, ha a fejben nincs sem­mi. Ahogy igy tünődgét- tem, újból megszólalt mellettem a jósnö (nyil­ván kevesellte a forintot); — Jó ember, gondolja meg. egy tízest megér a szerencséje . . . Na nézd csak! Már szép nem is vagyok ne­ki, csak szimpla jó. Most már pláne szó sem lehet semmiféle jóslatról és gyengéden félretol­tam az útból. A hangja viszont még most is a fülembe cseng: — Meglátja. hogy el­csinálta a szerencséjét... Könnyen lehet, hogy neki lesz igaza. Azóta se volt öt találatom. OKI

Next

/
Thumbnails
Contents