Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

1*68. május 18,

4

i

Szombat

Huszonhárom éven át

golyót hordott a szívében

— Nézze csak ezt meg.„

Nyikolaj Maiinovszkij profeszszor, a Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézet szívsebészeti osztályának vezetője kis dobozt vesz elő az íróasztal fiókjából.

Kinyitom a dobozt és egy puskagolyót látok benne.

Hitetlenkedve kérdem a professzortól:

— ön ezt valakinek a szívéből operálta ki?

— Igen. Egy élő ember szívéből, aki 23 éven ót hordta magá[ jutott 1945 áprilisában történt sebesülése.

1965-ben aztán nyugtalanító I tünetek jelentkeztek. Gyakran j fájdalmat érzett a szíve táján, légszomj kínozta s rendellenessé vált az érverése. Közérzete rosz- I szabbodott. Február elején felkereste a Klinikád Kísérleti Sebészeti Intézetet, ahol alapos kivizsgálásnak vetették alá. Itt megállapítot- ' ták, hogy a golyó a jobb szívkam- 1 ra közelében, a szívizomban he- I lyezkedik el.

■N. Maiinovszkij professzor megmutatja betegének, Leonyid Belozerszkij mérnöknek a szívéből kioperált golyót. *

(G. Korabelnyikov felvétele)

ban ezt az ólomdarabot. S ezek után hadd meséljek önnek e történet hőséről, Leonyid Belozersz- kijrói.

A történet 23 évvel ezelőtt kezdődött. 1945 tavaszán a szovjet hadsereg rohamra indult Berlin ellen. Elkeseredett harcok dúltak a fasiszta Németország fővárosának utcáin. Leonyid Belozerszkij főhadnagy, egy gépesített felderí-: tőoszitag parancsnoka, április 24- én reggel elindult alegysége harc- körletébe. Ütkőzben a tehergépkocsi ellenséges géppuskák tüzé- be került. A gépkocsivezető súlyosan megsebesült, s a motor hasz- j nálhatatlanná vált. Belozerszkij erős ütést érzett a bal felső karjában, s vér öntötte el a zubbonya ujját. De az adott pillanatban nem sokat törődhetett a sebével, be kellett érnie egy ideiglenes kötéssel. Csak két nap múlva volt annyi ideje, hogy felkeresse az egészségügyi részleget. Ott megállapították, hogy a golyó megakadt a vállában, ezért műtétre van szüksége. A főhadnagy azonban hallani sem akart róla, hogy kórházba menjen. Belozerszkij, aki azelőtt aspiráns volt Moszkvában, s rögtön a háború elején önként jelentkezett a frontra, most, a végső győzelem előtt nem akart megválni alegységétől.

A seb lassan begyógyult, hamarosan a kötést is levették Belozerszkij válláról. Fájdalmat egyáltalán nem. érzett, karját rendesen tudta használni. Miután leszerelt, visszatért Moszkvába, régi munkahelyére. Jelenleg a nyomdagépkísérleti intézet egyik részlegének vezetője.

Közben kilenc év telt el a háború befejezése óta, s Belozerszkij meg is feledkezett egykori sebesüléséről. 1954-ben egy röntgen- felvétel során az orvosok idegen testet fedeztek fel Belozerszkij szívében. Ekkor neki is eszébe

A műtétet gondosan előkészítették. Belozerszkijt elaltatták, majd a professzor felnyitotta a beteg mellkasát. Gondosan megvizsgálta a szívburkot, és csodálkozva vonta fel a szemöldökét. A szív- burkon nyoma sem volt semmiféle sérülésnek vagy összenövésnek. Hogyan került hát akkor a golyó a jobb szívkamra falába? Ezen a helyen a szövet elvékonyodott, zsírhártya rakódott rá és kissé kidudorodott. Ez okozta a fájdalmat. A professzor óvatosan kivette az ólemdarabot, amely most itt fekszik a tenyeremen.

Hogyan került hát a golyó a beteg szívébe?

— Ez a legérdekesebb az egészben — mondja a professzor. — 1945 áprilisában, a sebesüléskor a golyó áthatolt a kar szövetén és a véna falán is. Innen a vérkeringés vitte tovább a szívbe, ahol megakadt a szívizomban.

— És most mi van a beteggel?

— Belozerszkij mérnök hamarosan felépül — mondja mosolyogva Maiinovszkij professzor — és elhagyja a klinikát. A golyó .pedig, amelyet 23 éven át hordott a szívében, egyik dísze lesz klinikánk gyűjteményének.

M. Bagrejeva (Cetropress — APN)

Kiállítás a KISZÖV bemutatótermében

Május 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg Békéscsabán, a KISZÖV bemutatótermében a Képzőművész Stúdió két tagjának, Romvári Etelka festőnek és Vágó Ferenc fafaragó népművésznek a kiállítását. A megnyitó beszédet Püsiki Gábor, a Megyei Művelődési Ház igazgatója tartja.

MÉRLEG

Tanfolyam a népműveléstől

Kétnapos tanfolyamot szervez a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága május 20 és 21- én a népművelést patronáló községi végrehajtó bizottsági vezetők részére. Az érdekesnek és hasznosnak ígérkező, népművelési témákat tárgyaló előadásokat a meevei tanács művelődésügyi osztályának osztály- és csoportvezetője, valamint főelőadói tartják.

Az első nap Gácsér József, a

községi tanácsok népművelést irányító tevékenységéről beszél, majd a népművelés tervezésének problémáit Halmágyi László ismerteti. A következő napon Csende Béla tart előadást A szocialista népművelés célja és feladatrendszere címmel, majd Varga István előadását hallgathatják meg a résztvevők a korszerű népművelésről.

A kétnapos tanfolyam megnyitóját május 20-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja Dér Lajos. a járási tanács elnökhelyettese.

Érdekes statisztika

Néphadseregünk illetékes szervei felmérték a sorkatonák műveltségi és származás szerinti ösz- szetételének változását. A statisztikai adatok szerint 1953-ban még 2989, 1965-ben pedig 2703

analfabéta vonult be katonai szolgálatra; 1958-ban viszont már csak 38 analfabéta öltött egyenruhát, 1967-ben pedig mái- egyetlen írástudatlan sem volt a bevonulták között.

1967-ben az újoncok 4,4 százaléka végzett a 8 általánosnál kevesebbet, 66,4 százaléka befejezte a 8 általánost, 9,4 százalékának a 8 általánosnál több volt az iskolai végzettsége, de érettségivel meg nem rendelkezett. Az érettségizették száma elérte a 19,8 százalékot.

A származás szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 1950- ben a bevonultak 80 százaléka paraszti származású volt. Ezzel szemben 1967-ben a sorkatonai szolgálatra bevonultak 79 százaléka munkás, 6 százaléka paraszti, 0,2 százaléka értelmiségi, 11,8 százaléka alkalmazott, 1.6 százaléka tanuló és 1,7 százaléka egyéb származású.

A megyei tanács kereskedelmi osztálya rövid tájékoztatást adott lapunknak az új gazdasági mechanizmust bevezető első negyedévi áruforgalom alakulásáról. Ez a tájékoztató nem teljes, hiszen a felmérések még folyamatban vannak, azonban így is valamelyest képet alkothatunk az eltelt időszak eredményeiről.

Máris megállapítható, hogy az első negyedévi áruforgalmat összességében megfelelő kínálat és általában nyugodt, kiegyensúlyozott kereslet jellemezete. A fogyasztói keresletet a kereskedelem követni tudta és jobb ellátást nyújtott a lakosság részére, mint az eddigiek során bármikor. Ezt a tényt támasztja alá a kiskereskedelmi forgalom alakulása, mely hozzávetőleges számítások szerint a következő:

A tanácsi vállalathoz tartozó élelmiszer, vendéglátó, ruházati és vegyesipari szakma összesen 274 millió, a szövetkezeti kereskedelem 476 millió forintot forgalmazott. Ez 6 százalékos forgalomnövekedést jelent, ami arányban van a lakosság jövedelmének növekedésével, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy árszintnövekedés alig következett be. Az is tény, hogy az árreform kezdetben 2—2,5 százalékos árszintnövekedéssel számolt, azonban a kialakult ármozgások tendenciája nem volt emelkedő, így a rendelkezésünkre álló adatok szerint növekedés összességében nem volt.

Az induló áraktól mintegy 4000 cikkféleségnél történt ármozgás. Az állami kiskereskedelem kb. 800 cikknél alkalmazott árváltoztatást és ármegállapítást. Minden esetben figyelembe vette a vállalat és a lakosság érdekeit. Általában a kiskereskedelem több — de az is kevés — ár- változtatást kezdeményezett, mint a földművesszövetkezetek, melyek saját kezdeményezésükre egyáltalán nem alkalmaztak árváltoztatást. Ennek oka elsősorban, hogy nem alakult ki még a kereskedelemben megfelelően a piaci értékítélet, Így n^m tudta érvényesíteni a kereslet-kínálat viszonyából eredő ármozgás! lehetőségeket.

A mérlegkészítéshez tartozik az is — ha beszélhetünk egyáltalán minimális árszintnövekedésről —, hogy a kereskedelem nem érte el a szabad áras cikkek árubőségét. A cél egyébként az, hogy a szabad árak használatával a kereskedelem ösztönözze

az ipart a hiánycikkek legyártására. Az ipar mind ez ideig nem élt a szabad árak lehetőségével. Arról már beszámoltunk, hogy az új árak és új lehetőségek ismeretében a kiskereskedelem megtalálta a módját a helyiiparral való kapcsolatának.

Az eddigiek során talán legnagyobb ármozgással az építőanyag területén találkozünk. A falazóanyag, és néhány fűrészáru áremelkedésével szemben az árcsökkenés olyan lényeges a cserép, cement, ajtó, ablak, hajópadló és parketta tekintetében, hogy egy-egy lakóház építése során az árkülönbség minimális. E szakmában jótékonyan érezteti hatását a szabad árak bevezetése a kavicsnál és a különböző hazai kitermelésű faanyagoknál, mivel e területen a beszerzési lehetőségek megnőttek és már nem hiánycikkek.

Bár mérlegünk nem bír teljességgel, azonban az árreform hatását összességében úgy értékelhetjük, hogy a hiánycikkek köre szűkült. A szakemberek és mi is úgy ítéljük meg az első negyedév és a megkötött szerződések alapján a helyzetet, hogy az új árkategóriák megfelelő alkalmazása mellett az 1968. évi árualapok lényegében jobbak lesznek az elmúlt évinél. Ehhez azonban az kell, hogy az ipar az ármozgás adta lehetőségeket figyelembe véve kapacitását a kereskedelem által igényelt áruk gyártására fordítsa. És ha ez párosul a minőség javulásával, akkor zavarmentes lehet az ellátás olyan cikkekből is, amelyekből jelenleg átmeneti és választéki hiányok mutatkoznak.

Rocskár János

Külföldi turné után

megyénk székhelyén

NSZK-beli és angliai körútja után és újabb nyugati turnék előtt, május 20-án, hétfőn Békéscsabán szerepel az Állami Hangversenyzenekar. Hosszú évek után kerül sor erre a koncertre, a békéscsabai zenerajongók nagy érdeklődéssel várják hazánk egyik legreprezentatívabb komolyzenei együttesének fellépését. A zenekart Sulyok Tamás vezényli, hegedűszólót játszik Pallagi János.

Rändern a Row Oroszlánban-/few/örfenetíi.

Ahogy teltek az évek, ahogy a két barát és munkatárs egyre öregedett, úgy világosodott meg elméjükben ellenállásuk minden indoka. Hilde a maga vénkisasszonyi világába zártan I lázasan vágyott a család, valaki, egy gyermek után. Szobájában játékpolcot rendezett be és időnként a közeli árvaház néhány növendékét látta vendégül.

Üres óráiban a könyveihez menekült. Mindent elolvasott: olcsó romantikájú szerelmi regényeket, szakácskönyveket, gyermekápolási tanácsadókat és filozófiai munkákat egyaránt.

Wocheck professzor valaha daliás alakja meggörnyedt, szőke, dús haja megritkult, ő mama megöregedett. Számtalan találmány fűződött már a nevéhez, gyomirtók és növényi, fogamzás-elősegítő vegyszerek. Az I. G. Farben mindent megkapott tőle, csak éppen a vegyi

fegyverként is használható anyag receptúrája késett.

Tulajdonképpen a Farben is átlátott a szitán. De jó néhány ottani kémikus kárörömmel hirdette, hogy minden mégsem sikerül az „athéni remetének'’.

A háború után gyorsan tova- szálló évek pedig visszahozták az egykori tábornokok mohóságát. Dolgozószobájuk magányában megértették, hogy a német hidrogénbombához még roppant hosszú út vezet. A Szövetségi Köztársaság jó ideig hiába harcol a gyártási jogért. Titkos, új, hatásos tömegpusztító fegyverre van tehát szükség. Olyanra, amelyet olcsón lehet előállítani, és a kellő pillanat bekövetkeztéig tárolni lehet.

A professzort a mind gyakoribbá váló sürgetések élesen látóvá tették. Megfeszített erővel küzdött tehát olyan vegyszer előállításán, amelynek hatása csak a növényzetre terjed.

— Tudja, Hilde — a közbeeső eredményeket nem követelhetik tőlem. Megadom majd ne- Kik a végső sémákat és képleteket, az ügy ezzel lezárult...

...Most is, amidőn a telefon hallgatóját a helyére illesztette, ezen gondolkodott. Tizenhétezer kísérlet, ugyanennyi különféle anyag, ugyanennyi halott tengeri malac, rhesus- majom igazolta: a vegyület a melegvérű élőlényekre még mindig halálos veszélyt jelent.

Űjra csengett a makacs telefon.

Wocheck professzor elszánta magát és beleszólt a kagylóba.

— Végre! — hallott egy ismeretlen férfihangot a vonal túlsó végéről. — Már megijedtünk, hogy professzor úr megbetege- dett.

— Kivel beszélek?

— RURH Központi Üzemtől, Clausus igazgatóval. Örömhírt közlök Önnel. Ügy döntöttünk, hogy a jövőben sokkal nagyobb lehetőségeket biztosítunk a munkájához. Engedje meg, hogy a mai napon már mint a blit- zenstadti kutatóintézet igazgatójaként üdvözöljem önt.

— Velem erről senki nem tárgyalt ...

— A meglepetés kedvéért... Csodálatos laboratórium, nagyszerű asszisztencia várja önt itt hon.

A professzor nem válaszolt. Lassan megkerülte az asztalt, s a vendégek számára elhelyezett egyik kényelmes karosszékbe ereszkedett. Csodálkozva kons-