Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

1*68. május 18, 4 i Szombat Huszonhárom éven át golyót hordott a szívében — Nézze csak ezt meg.„ Nyikolaj Maiinovszkij profesz­szor, a Klinikai és Kísérleti Sebé­szeti Intézet szívsebészeti osztá­lyának vezetője kis dobozt vesz elő az íróasztal fiókjából. Kinyitom a dobozt és egy pus­kagolyót látok benne. Hitetlenkedve kérdem a pro­fesszortól: — ön ezt valakinek a szívéből operálta ki? — Igen. Egy élő ember szívé­ből, aki 23 éven ót hordta magá­[ jutott 1945 áprilisában történt se­besülése. 1965-ben aztán nyugtalanító I tünetek jelentkeztek. Gyakran j fájdalmat érzett a szíve táján, légszomj kínozta s rendellenessé vált az érverése. Közérzete rosz- I szabbodott. Február elején felke­reste a Klinikád Kísérleti Sebészeti Intézetet, ahol alapos kivizsgálás­nak vetették alá. Itt megállapítot- ' ták, hogy a golyó a jobb szívkam- 1 ra közelében, a szívizomban he- I lyezkedik el. ■N. Maiinovszkij professzor megmutatja betegének, Leonyid Belozerszkij mérnöknek a szívéből kioperált golyót. * (G. Korabelnyikov felvétele) ban ezt az ólomdarabot. S ezek után hadd meséljek önnek e tör­ténet hőséről, Leonyid Belozersz- kijrói. A történet 23 évvel ezelőtt kez­dődött. 1945 tavaszán a szovjet hadsereg rohamra indult Berlin ellen. Elkeseredett harcok dúltak a fasiszta Németország fővárosá­nak utcáin. Leonyid Belozerszkij főhadnagy, egy gépesített felderí-: tőoszitag parancsnoka, április 24- én reggel elindult alegysége harc- körletébe. Ütkőzben a tehergép­kocsi ellenséges géppuskák tüzé- be került. A gépkocsivezető súlyo­san megsebesült, s a motor hasz- j nálhatatlanná vált. Belozerszkij erős ütést érzett a bal felső karjá­ban, s vér öntötte el a zubbonya ujját. De az adott pillanatban nem sokat törődhetett a sebével, be kellett érnie egy ideiglenes kö­téssel. Csak két nap múlva volt annyi ideje, hogy felkeresse az egészségügyi részleget. Ott megál­lapították, hogy a golyó meg­akadt a vállában, ezért műtétre van szüksége. A főhadnagy azon­ban hallani sem akart róla, hogy kórházba menjen. Belozerszkij, aki azelőtt aspiráns volt Moszk­vában, s rögtön a háború elején önként jelentkezett a frontra, most, a végső győzelem előtt nem akart megválni alegységétől. A seb lassan begyógyult, hama­rosan a kötést is levették Belo­zerszkij válláról. Fájdalmat egyáltalán nem. érzett, karját rendesen tudta használni. Miután leszerelt, visszatért Moszkvába, régi munkahelyére. Jelenleg a nyomdagépkísérleti intézet egyik részlegének vezetője. Közben kilenc év telt el a há­ború befejezése óta, s Belozerszkij meg is feledkezett egykori sebe­süléséről. 1954-ben egy röntgen- felvétel során az orvosok idegen testet fedeztek fel Belozerszkij szívében. Ekkor neki is eszébe A műtétet gondosan előkészítet­ték. Belozerszkijt elaltatták, majd a professzor felnyitotta a beteg mellkasát. Gondosan megvizsgál­ta a szívburkot, és csodálkozva vonta fel a szemöldökét. A szív- burkon nyoma sem volt semmifé­le sérülésnek vagy összenövésnek. Hogyan került hát akkor a golyó a jobb szívkamra falába? Ezen a helyen a szövet elvékonyodott, zsírhártya rakódott rá és kissé ki­dudorodott. Ez okozta a fájdal­mat. A professzor óvatosan kivet­te az ólemdarabot, amely most itt fekszik a tenyeremen. Hogyan került hát a golyó a beteg szívébe? — Ez a legérdekesebb az egész­ben — mondja a professzor. — 1945 áprilisában, a sebesüléskor a golyó áthatolt a kar szövetén és a véna falán is. Innen a vér­keringés vitte tovább a szívbe, ahol megakadt a szívizomban. — És most mi van a beteggel? — Belozerszkij mérnök hama­rosan felépül — mondja moso­lyogva Maiinovszkij professzor — és elhagyja a klinikát. A golyó .pedig, amelyet 23 éven át hordott a szívében, egyik dísze lesz klini­kánk gyűjteményének. M. Bagrejeva (Cetropress — APN) Kiállítás a KISZÖV bemutatótermében Május 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg Békéscsa­bán, a KISZÖV bemutatótermé­ben a Képzőművész Stúdió két tagjának, Romvári Etelka festő­nek és Vágó Ferenc fafaragó nép­művésznek a kiállítását. A meg­nyitó beszédet Püsiki Gábor, a Megyei Művelődési Ház igazgató­ja tartja. MÉRLEG Tanfolyam a népműveléstől Kétnapos tanfolyamot szervez a Gyulai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága május 20 és 21- én a népművelést patronáló köz­ségi végrehajtó bizottsági veze­tők részére. Az érdekesnek és hasznosnak ígérkező, népműve­lési témákat tárgyaló előadáso­kat a meevei tanács művelődés­ügyi osztályának osztály- és csoportvezetője, valamint főelő­adói tartják. Az első nap Gácsér József, a községi tanácsok népművelést irányító tevékenységéről beszél, majd a népművelés tervezésé­nek problémáit Halmágyi László ismerteti. A következő napon Csende Béla tart előadást A szocialista népművelés célja és feladatrendszere címmel, majd Varga István előadását hallgat­hatják meg a résztvevők a kor­szerű népművelésről. A kétnapos tanfolyam meg­nyitóját május 20-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja Dér La­jos. a járási tanács elnökhelyet­tese. Érdekes statisztika Néphadseregünk illetékes szer­vei felmérték a sorkatonák mű­veltségi és származás szerinti ösz- szetételének változását. A sta­tisztikai adatok szerint 1953-ban még 2989, 1965-ben pedig 2703 analfabéta vonult be katonai szol­gálatra; 1958-ban viszont már csak 38 analfabéta öltött egyen­ruhát, 1967-ben pedig mái- egyet­len írástudatlan sem volt a be­vonulták között. 1967-ben az újoncok 4,4 száza­léka végzett a 8 általánosnál ke­vesebbet, 66,4 százaléka befejezte a 8 általánost, 9,4 százalékának a 8 általánosnál több volt az iskolai végzettsége, de érettségivel meg nem rendelkezett. Az érettségizet­ték száma elérte a 19,8 százalékot. A származás szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 1950- ben a bevonultak 80 százaléka pa­raszti származású volt. Ezzel szemben 1967-ben a sorkatonai szolgálatra bevonultak 79 száza­léka munkás, 6 százaléka parasz­ti, 0,2 százaléka értelmiségi, 11,8 százaléka alkalmazott, 1.6 száza­léka tanuló és 1,7 százaléka egyéb származású. A megyei tanács kereskedelmi osztálya rövid tájékoztatást adott lapunknak az új gazdasági mechanizmust bevezető első ne­gyedévi áruforgalom alakulásá­ról. Ez a tájékoztató nem teljes, hiszen a felmérések még folya­matban vannak, azonban így is valamelyest képet alkothatunk az eltelt időszak eredményeiről. Máris megállapítható, hogy az első negyedévi áruforgalmat összességében megfelelő kínálat és általában nyugodt, kiegyen­súlyozott kereslet jellemezete. A fogyasztói keresletet a keres­kedelem követni tudta és jobb ellátást nyújtott a lakosság ré­szére, mint az eddigiek során bármikor. Ezt a tényt támasztja alá a kiskereskedelmi forgalom alakulása, mely hozzávetőleges számítások szerint a következő: A tanácsi vállalathoz tartozó élelmiszer, vendéglátó, ruházati és vegyesipari szakma összesen 274 millió, a szövetkezeti keres­kedelem 476 millió forintot for­galmazott. Ez 6 százalékos for­galomnövekedést jelent, ami arányban van a lakosság jöve­delmének növekedésével, külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy árszintnövekedés alig következett be. Az is tény, hogy az árreform kezdetben 2—2,5 százalékos árszintnövekedéssel számolt, azonban a kialakult ár­mozgások tendenciája nem volt emelkedő, így a rendelkezé­sünkre álló adatok szerint növe­kedés összességében nem volt. Az induló áraktól mintegy 4000 cikkféleségnél történt ár­mozgás. Az állami kiskereskede­lem kb. 800 cikknél alkalmazott árváltoztatást és ármegállapítást. Minden esetben figyelembe vet­te a vállalat és a lakosság érde­keit. Általában a kiskereskede­lem több — de az is kevés — ár- változtatást kezdeményezett, mint a földművesszövetkezetek, melyek saját kezdeményezésük­re egyáltalán nem alkalmaztak árváltoztatást. Ennek oka első­sorban, hogy nem alakult ki még a kereskedelemben megfe­lelően a piaci értékítélet, Így n^m tudta érvényesíteni a ke­reslet-kínálat viszonyából eredő ármozgás! lehetőségeket. A mérlegkészítéshez tartozik az is — ha beszélhetünk egyál­talán minimális árszintnöveke­désről —, hogy a kereskedelem nem érte el a szabad áras cikkek árubőségét. A cél egyébként az, hogy a szabad árak használatá­val a kereskedelem ösztönözze az ipart a hiánycikkek legyártá­sára. Az ipar mind ez ideig nem élt a szabad árak lehetőségével. Arról már beszámoltunk, hogy az új árak és új lehetőségek is­meretében a kiskereskedelem megtalálta a módját a helyiipar­ral való kapcsolatának. Az eddigiek során talán leg­nagyobb ármozgással az építő­anyag területén találkozünk. A falazóanyag, és néhány fűrész­áru áremelkedésével szemben az árcsökkenés olyan lényeges a cserép, cement, ajtó, ablak, ha­jópadló és parketta tekintetében, hogy egy-egy lakóház építése során az árkülönbség minimális. E szakmában jótékonyan érez­teti hatását a szabad árak beve­zetése a kavicsnál és a külön­böző hazai kitermelésű faanya­goknál, mivel e területen a be­szerzési lehetőségek megnőttek és már nem hiánycikkek. Bár mérlegünk nem bír tel­jességgel, azonban az árreform hatását összességében úgy érté­kelhetjük, hogy a hiánycikkek köre szűkült. A szakemberek és mi is úgy ítéljük meg az első negyedév és a megkötött szerző­dések alapján a helyzetet, hogy az új árkategóriák megfelelő al­kalmazása mellett az 1968. évi árualapok lényegében jobbak lesznek az elmúlt évinél. Ehhez azonban az kell, hogy az ipar az ármozgás adta lehetőségeket fi­gyelembe véve kapacitását a ke­reskedelem által igényelt áruk gyártására fordítsa. És ha ez párosul a minőség javulásával, akkor zavarmentes lehet az el­látás olyan cikkekből is, ame­lyekből jelenleg átmeneti és vá­lasztéki hiányok mutatkoznak. Rocskár János Külföldi turné után megyénk székhelyén NSZK-beli és angliai körútja után és újabb nyugati turnék előtt, május 20-án, hétfőn Békés­csabán szerepel az Állami Hang­versenyzenekar. Hosszú évek után kerül sor erre a koncertre, a bé­késcsabai zenerajongók nagy ér­deklődéssel várják hazánk egyik legreprezentatívabb komolyzenei együttesének fellépését. A zene­kart Sulyok Tamás vezényli, he­gedűszólót játszik Pallagi János. Rändern a Row Oroszlánban-/few/örfenet­íi. Ahogy teltek az évek, ahogy a két barát és munkatárs egy­re öregedett, úgy világosodott meg elméjükben ellenállásuk minden indoka. Hilde a maga vénkisasszonyi világába zártan I lázasan vágyott a család, vala­ki, egy gyermek után. Szobájá­ban játékpolcot rendezett be és időnként a közeli árvaház né­hány növendékét látta vendé­gül. Üres óráiban a könyveihez menekült. Mindent elolvasott: olcsó romantikájú szerelmi re­gényeket, szakácskönyveket, gyermekápolási tanácsadókat és filozófiai munkákat egyaránt. Wocheck professzor valaha daliás alakja meggörnyedt, sző­ke, dús haja megritkult, ő ma­ma megöregedett. Számtalan találmány fűződött már a ne­véhez, gyomirtók és növényi, fogamzás-elősegítő vegyszerek. Az I. G. Farben mindent meg­kapott tőle, csak éppen a vegyi fegyverként is használható anyag receptúrája késett. Tulajdonképpen a Farben is átlátott a szitán. De jó néhány ottani kémikus kárörömmel hirdette, hogy minden mégsem sikerül az „athéni remetének'’. A háború után gyorsan tova- szálló évek pedig visszahozták az egykori tábornokok mohósá­gát. Dolgozószobájuk magányá­ban megértették, hogy a német hidrogénbombához még roppant hosszú út vezet. A Szövetségi Köztársaság jó ideig hiába har­col a gyártási jogért. Titkos, új, hatásos tömegpusztító fegyverre van tehát szükség. Olyanra, amelyet olcsón lehet előállítani, és a kellő pillanat bekövetkez­téig tárolni lehet. A professzort a mind gyako­ribbá váló sürgetések élesen lá­tóvá tették. Megfeszített erővel küzdött tehát olyan vegyszer előállításán, amelynek hatása csak a növényzetre terjed. — Tudja, Hilde — a közbe­eső eredményeket nem követel­hetik tőlem. Megadom majd ne- Kik a végső sémákat és képle­teket, az ügy ezzel lezárult... ...Most is, amidőn a telefon hallgatóját a helyére illesztet­te, ezen gondolkodott. Tizen­hétezer kísérlet, ugyanennyi különféle anyag, ugyanennyi halott tengeri malac, rhesus- majom igazolta: a vegyület a melegvérű élőlényekre még mindig halálos veszélyt jelent. Űjra csengett a makacs te­lefon. Wocheck professzor elszánta magát és beleszólt a kagylóba. — Végre! — hallott egy isme­retlen férfihangot a vonal túlsó végéről. — Már megijedtünk, hogy professzor úr megbetege- dett. — Kivel beszélek? — RURH Központi Üzemtől, Clausus igazgatóval. Örömhírt közlök Önnel. Ügy döntöttünk, hogy a jövőben sokkal nagyobb lehetőségeket biztosítunk a munkájához. Engedje meg, hogy a mai napon már mint a blit- zenstadti kutatóintézet igazga­tójaként üdvözöljem önt. — Velem erről senki nem tár­gyalt ... — A meglepetés kedvéért... Csodálatos laboratórium, nagy­szerű asszisztencia várja önt itt hon. A professzor nem válaszolt. Las­san megkerülte az asztalt, s a vendégek számára elhelyezett egyik kényelmes karosszékbe ereszkedett. Csodálkozva kons-

Next

/
Thumbnails
Contents