Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
1W8. április 4. 3 Csütörtök Békéscsabán már a városközpontban szerelik a gázvezetéket. Képünkön daru segítségével emelik a gázcsöveket, hogy a szigetelési munkákat cl tudják végezeni. Fotó: Demén.v yx>oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooot «I ünnepi megemlékezés Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából április 3- án, este 6 órai kezdettel rendeztek díszünnepséget Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A megemlékezésen részt vett Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Such János, a városi pártbizottság első titkára, Vhljár Mihály, a városi tanács elnöke, valamint a tömegszervezetek vezetői, a megyeszékhely társadalmi életének számos képviselője, a békéscsabai üzemek, gazdaságok és intézmények dolgozói. Az ünnepséget Szabados Bélá- né, a városi tanács vb-titkára nyitotta meg, majd Tóth Pál, a | városi pártbizottság tagja, a békéscsabai munkásőrség parancsnoka mondott ünnepi beszédet. A város vendégeként részt vett a megemlékezésen és felszólalt ! /. P. Zaharov ezredes, a hazánk- | ban ideiglenesen állomásozó szov- | jet alakulatok tisztje, felesége i társaságában. rfl, mintha izzana. parázslana ez a tekintet. Mint a fronton, amikor felderítőként az ellenséges állásokat kémlelte, úgy lopakodott mögötte, csak zubbonyának üresen libbenő ujja emlékeztette a táborra. Már megszokta, hogy bal karja hiányzik és abba is beletörődött, hogy frontszolgálatra nem alkalmas. Volt azonban Grisában valami fékezhe- tetlen kutató vágy, ami arra késztette, hogy a különös dolgokat megismerje, megértse. Valamilyen lázas parancsnak engedelmeskedve lendült a magyar után, amikor az behörbölve az ebédet, elsompolygott a térről, ahol a többiek leálltak beszélgetni vagy elheveredtek a langyos füvön. A farakás mögött tűnt fel. Grisa megkerülte a stócot és két hasáb között kilesett. A fogoly ott állt, ahol a farakás kissé befelé hajlott, mintegy színpadot képezve. Állt, álla alatt a minap behozott, görbén ívelődő és hegedűnyakat formázó ággal, és hegedült. Aztán leengedte az ágat és meghajolt a szemben levő hasábok felé. Még kétszer megismételte a hajlongást, majd ismét vállához szorította a fát. Mintha zenekar helyezkedne el mögötte, bal karjának és felső testének lendítésével megadta a jelt. Ritmikusan mozgó vállaival adott ütemet a hangtalan zenének, dirigálta a fantom-zenekart. Arcán átszellemült fájdalom vo- naglott, gyöngyöző veríték ütött ki barna homlokán. Képzelete messze röpítette a táborból. Párizs hangversenytermének dobogóján állt, rivaldafényben, fekete frakkban, kemény. fehéren vakító ingmellben, fekete csokornyakkendővel. Háta mögött érezte, hallotta a cimbalmok, csellók, brácsák, klarinétok harmonikus zenéjét. A közönség mozdulatlan figyelemmel hallgatta Brahms „Magyar tánc”-át, (mert ezt játszotta) és az utolsó akkord után pillanatok teltek el. mire a taps felcsattant. Meghajlással köszönte meg az elismerést, majd hátat fordítva a közönségnek, széles karmozdulattal állította fel a zenekart és mosolyogva ismét meghajolt a dörgő, tapsoló nézőtér felé. Grisa ebből csak a barna arc változásait, a hosszú ujjak fürge, virtuóz mozgását, az átszellemült mosolyt látta, de körülbelül megértette, mi játszódik le az otromba fahasábok között. Csendesen, ahogyan jött, visz- szalopakodott. Valahol a raktárban — úgy emlékezett — van egy hegedű.. Igen, ennek az embernek nem szabad többé fát vágnia. Azok a hosszú ujjú kezek ■nem fejsze markolására valók. Olyan a keze, mint Nyinának, csak barnák. Muzsikus kezek. Másnap reggel még alig pity- mallott, amikor a 3Ó0 fogoly felsorakozott a téren. Grisa végignézett az arcokon, s megnyugodva fedezte fel a muzsikust. Az irtáshoz érve, sorban átvették a szerszámokat. Fejszecsapások, fűrészek síró hangja vegyült a reggeli erdő hangjai közé. A fejsze csak felemelkedett, de nem csapott le. Árnyék vetődött a rönkre. — Alekszander, igyi! A félkezű őrmester hívta magával. Ment mögötte és gonÜol- kodott a szokatlan jeleneten. A szekér mellett Grisa megállt és szembefordult vele. Sándor valami lágy mosolyfélét vélt felCsepregi Pál ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) minden alkotó elemét, hazaszerető tagját, képes megváltoztatni az osztályviszonyokat, szétzúzni évszázados megszokásokat és be-t idegzettségeket, korszerűsíteni várost és falut, megszüntetni a régi uralkodó osztályok művelődési monopóliumát. E 23 év során, mi tagadás, hibák is történtek, főleg az ellenforradalmat megelőző években. A történelem mérlege azonban mégis azt mutatja, hogy egy új ország született a régi helyén, s a nép ura lett a maga sorsának. Bebizonyosodott nálunk is; előtérbe, amelyek biztosítják né- j és ipari felhasználásának további pünk további békés életének, élet- ! feltételei. színvonalának emelését. Elég, ha ezek közül néhányra utalunk: a III. ötéves terv feladatainak teljesítése igénye mellett kiemelkedő helyen találjuk a gazuasági mechanizmus reformját, amely szükségszerűen magával hozza a2 üzemi demokrácia szélesítését, a dolgozóik társadalmi életben való aktivizálódását, a politikai munka mélyítését, tartalmasabbá tételét. Az új gazdasági mechanizmus sikeres megvalósításához kérjük a munkásosztály, a parasztság és ahogy a kapitalizmus gúzsba kö- i minden dolgozó aktív segítségét, tötte, úgy a szocializmus felsza- j Hagy tétről van szó, a tömegek oadította és megsokszorozta mun- | jövőjéről, boldogulásáról a terme- kásosztályunk, népünk alkotó ere- j lésben, jobb helyzetéről a fogyasz- jét, . mcSgYorsította társadalmi | tásban. Olyan feladatról van szó, amit fél szívvel vagy bizonytalankodva szintén nem is lehet megvalósítani. Ha azt akarjuk, hogy A vízművek kapacitását 12 százalékkal növeltük. 1967-ben javult mind a személyi, mind a dologi jellegű egészségügyi ellátás. A fekvőbeteg-ellátás jelentős javulását eredményezte az új, modem orosházi kórház, mely 1967-ben kezdte meg működését. 1966/67 tanévben mind az általános, mind a középiskolákban csökkent a tanulók száma, s ezáltal kedvezőbbé váltak az oktatás személyi és tárgyi feltételei. A megvalósított állami beruházások összege körülbelül 1,2 milliárd forint volt, mintegy negyedével több az 1966. évinél. Jelentősen meggyorsult a gázprogram keretében végzett beruházások üteme, a mezőgazdaság ellátása korszerű ipari eredetű termelési eszközökkel, gépeikkel, a javakból bővebben jusson a | nagyüzemi épületekkel, vegyi nép asztalára, akkor mindent meg I anyagokkal, és tovább emelkedett kell tennünk, hogy bővebb és ha- j a termelés műszaki, technikai tékonyabb legyen a javak terme- j színvonala. fejlődésünket. Április 4-e a szovjet—magyar barátság és a béke ünnepe. Népünk internacionalizmusának ünnepe is. A Szovjetunióhoz fűződő barátság több évtizedes múltra tekint vissza, tulajdonképpen már 1917. november 7-én megszületett, Ezt a barátságot április 4-e örökre megpecsételte, nemcsak a felszabadulást, hanem a békét is hozva népünknek a vé- reji háborúk évei után. Ezért a szovjet—magyar barátság mély gyökeret vert népünkben és a magunk szabadságát, békéjét, szocialista építőmunkánk eredményeit ünnepelve egyúttal e barátságot is ünnepeljük. Elvtársak! Pártunk politikájával való nem a társadalom minden rétege, ^om’ ezen kelül minden becs ölelése, racionálisabb a javak forgalmazása. Ehhez a termelékenység, a műszaki fejlődés és jövedelmezőség gyorsabb növelésével juthatunk el. A tapasztalatok szerint ma már elmondható, hogy az indítás jól sikerült, az átállás nagyobb zökkenőktől mentes volt További célkitűzéseink az iparban, a mezőgazdaságban, valamint az egészségügy, a kultúra és népművelés terén nem kis feladatot rónak a megye dolgozó népére. Meggyőződésünk, hogy az Ösz- szetett feladatok meg fognak valósulni; megvalósulnak, ha minPártunk és kormányunk reális den szinten az akarat e^ge, az politikája, és az emberekről való , e^más iránti kölcsönös megbe- gondoskodás tette lehetővé azt \ csüles és segítés érvényesülni fog. hogy nemcsak a párt tagjai, ha- Az e*múlt 23 év alatt a társadaegyetértés és annak megvalósításában való aktív részvétel volt , jával támogatja is ezt a reális po az, amely lehetővé tette, hogy a { útikat. IX. kongresszus újabb — ha lehet mondani—, az eddigiektől nagyobb feladatok megoldását tűzhesse pártunk és dolgozó népünk elé. A kongresszuson azoknak a főbb egész népünk helyesli, s munká- i tesen és dolgozó egyén élete olyan fejlődést ért el, amelyre a magyar nép történetében soha eddig még nem volt példa. Ha nem E támogatás eredményezi megyénkben is a társadalmi, gazdasági, kulturális élet területeinek ütemes fejlődését. így például 1967-ben is tovább javultak a latenni valóknak a megoldása került j kosság életkörülményei. A foglal .................................................................... koztatottsági színvonal a múlt ♦ évben érte el első ízben a 80 száfedezni arcán, de nem volt biz- J ~Q^c'fcol. tos benne. * Az iparban 11 százalékkal emelNem hitt a szemének. I kedett a létszám, ezen belül elsőNem... ez nem igaz... álmodik I sorban a kőolaj- és földgázipar- vagy igaza lenne Sósnak, bedi- * ban, valamint a könnyűiparban lizett? I nőtt a dolgozók száma. Kabultan szorongatta a hege- t .... * A mezogazdaSag termetese az- No. Alekszander. igrály! \ országoshoz hasonlóan nagyobb, Jz pVamám.T nép Játszói, muzsikálj, - hallotta a { mint az előző evben. A mezögaz- | ké évtizedes he]ytáilása volt ez. fel kezű hangját. * űasag ossztermelesen belül az al- : rie is teljes egészében, ha nem is minden alkalommal, de minden április 4-e előtt gondolnunk kell azokra a hallatlan erőfeszítésekre, arra a nehéz munkára, amelyek eredményeképpen országunk idáig fejlődött, ahol van. * De nem lenne jó, ha a felszabadulás óta eltelt 23 évet bárki úgy tüntetné fel, mint csupa siker, diadal, vagy akár lakodalmas menet. Ez a 23 év nehéz áldozatokat követelő harc, küzdelmes munka ideje volt a párt, a munkásoszRemegő újakkal hangolta fel J lattenyésztés a növénytermelésnél ! Gondjaink persze vannak, de megbocsátanak, ha születésnapon a hegedűt. Ránézett a félkezü- * iobban nőtt A megye mezögaz- * m5SDOCSarandK- na s«ue,es„,;pou re, még mindig hitetlenkedve ? á-z-a *___Li i errí>1 neta beszelek, épp eleget s zembenéznük azokkal a hétközre, még mindig hitetlenkedve, ^ dasági termelésére a jelentős bel- Az orosz bólintott. » ,, Fejét felemelve nézett a tisz- * 1 aro 'es az asza y e oneie j na.p0kon_ Tehát mindenekelőtt ta égre, a hegedűt ünnepélyes* «Syanaz a tendencia jellemző. A j nagyszerá eredményeket hozó idő mozdulattal szorította álla ala, . kalászosok termelése nagyobb. ! ^ flmeíy alaU népünk a 1tapi. mélyet, nagyot lélegzett. Érezte,* mint J966-ba,n. Kenyérgabonából : talizmus és a háborús romok heS Tu?™* Sf !an’ í 30 “UZalékkal nagv<>bb term^ lyén virágzó országot teremteti. mint amikor a túlfeszített húr? takarítottunk be, mint egy évvel i I ......................... ... i Nincs többe nálunk szava, joga I sem házai, sem idegen tőkésnek! A gyár, a föld, a kultúra, a jog, a hatalom, a munka győzelme a népé. Fejlett iparunk van, szocialista talajon egyre fejlődik mező- gazdaságunk. Érdemes volt a 23 év minden küzdelmét végig vállalni, érdeelszakad. • ezelőtt. A búzatermés átlaga ka A vono először akadozva csú-J tasztráhs holdanként 15 mázsa szott a húrokon, de pillanatok♦ ,, , ,, A . . sem teltek el és. szárnyalt, re-* volt ami rekordtermés. A takar- pült a dal " t mánygabona termelése 6 százalékHogyha ír majd édesanyám, ♦ kai, a rizsé 51 százalékkal haládta írjon a falunkról. . * meg az 1966, évit. küldjön egy szál virágot, az * A öi eg akácunktól... , majdnem 10 százalékkal haladta A fejszék lehanyatlottak, a * lakosság készpénzbevétele fűrészek hangja elcsitult.. Há- J ™j^nak' rfövekedése ^s^'kere- > mes volt dol§ozni és a nehézsé- romszaz magyar szempár kodo- * szamának novekedese es a kere , . , hi kri j rj, b„d södött el. Sándor prímás arcán «etek emelkedése következtében ; csorogtak a könnyek. Háromszáz ♦ a lakosságnak munkabér címén ' sz cla std hazd k an' Nepun magyar es a tíz orosz megigézve J 7.1 százalékkal több bevétele volt. állt. 5 A parasztság pénzbevétele munBihari után Dankó, majd Liszt » lcaegység címén 7,2 százalékkal, trenc következett. Grisa Nyinára gondolt. Nyináuiszt » Ferenc következett. f.áruértékesítés címén 3.6 százalékún sa íNymaid gonuou. nyma- s kal emelkedett. ra, aki mar soha nem muzsikai. * T .íiV» ai+rvH-a foióf t Lehajtotta fejét. * A lakosság áruellátása általá Amikor a prímás letette a he- * ban megfelelő volt. Egyes termé gedűt, s megindult a rönk felé, ? kékből azonban, mint például Grisa felordított. — Nem... nem, nem vehetsz ♦ sertéshúsból és egyes építőanya gokból a keresletet nem mindig fejszét a kezedbe. A prímás visszafordult, szemében már nem volt könny. Izott, parázslott a tekintete, amikor ismét a hegedű után nyűit. Botyánszki János tudtuk kielégíteni. Tovább bővültek a lakások közművesítésének feltételei. A Kar- doskút—Békéscsaba közötti gázvezeték üzembe helyezésével megteremtődtek a gáz háztartási gyár Népköztársasági Népünk, hazánk tekintélye nemzetközi méretekben is növekszik. A szónok ezután a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről szól, majd ünnepi beszédét így fejezte be: A dolgozó ember igényei, vágyai, álmai iránti humánus megértés is jellemvonásává vált társadalmunknak. Ereje és emberi vonásai együtt erősödnek mindannyiunk javára. Éljen április 4. hazánk felszabadulásának 23. évfordulója! Éljen szeretett hazánk, a Ma-