Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

1W8. április 4. 3 Csütörtök Békéscsabán már a városközpontban szerelik a gázvezetéket. Képünkön daru segítségével emelik a gázcsöveket, hogy a szigetelési munkákat cl tudják végezeni. Fotó: Demén.v yx>oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooot «I ünnepi megemlékezés Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából április 3- án, este 6 órai kezdettel rendez­tek díszünnepséget Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A megemlékezésen részt vett Zalai György, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Such János, a városi pártbizottság első titká­ra, Vhljár Mihály, a városi ta­nács elnöke, valamint a tömeg­szervezetek vezetői, a megyeszék­hely társadalmi életének számos képviselője, a békéscsabai üze­mek, gazdaságok és intézmények dolgozói. Az ünnepséget Szabados Bélá- né, a városi tanács vb-titkára nyitotta meg, majd Tóth Pál, a | városi pártbizottság tagja, a bé­késcsabai munkásőrség parancs­noka mondott ünnepi beszédet. A város vendégeként részt vett a megemlékezésen és felszólalt ! /. P. Zaharov ezredes, a hazánk- | ban ideiglenesen állomásozó szov- | jet alakulatok tisztje, felesége i társaságában. rfl, mintha izzana. parázslana ez a tekintet. Mint a fronton, amikor fel­derítőként az ellenséges álláso­kat kémlelte, úgy lopakodott mögötte, csak zubbonyának üre­sen libbenő ujja emlékeztette a táborra. Már megszokta, hogy bal karja hiányzik és abba is beletörődött, hogy frontszolgá­latra nem alkalmas. Volt azon­ban Grisában valami fékezhe- tetlen kutató vágy, ami arra késztette, hogy a különös dolgo­kat megismerje, megértse. Valamilyen lázas parancsnak engedelmeskedve lendült a ma­gyar után, amikor az behörbölve az ebédet, elsompolygott a tér­ről, ahol a többiek leálltak be­szélgetni vagy elheveredtek a langyos füvön. A farakás mögött tűnt fel. Grisa megkerülte a stócot és két hasáb között kilesett. A fo­goly ott állt, ahol a farakás kis­sé befelé hajlott, mintegy szín­padot képezve. Állt, álla alatt a minap behozott, görbén ívelődő és hegedűnyakat formázó ággal, és hegedült. Aztán leengedte az ágat és meghajolt a szemben levő hasá­bok felé. Még kétszer megismé­telte a hajlongást, majd ismét vállához szorította a fát. Mintha zenekar helyezkedne el mögötte, bal karjának és felső testének lendítésével megadta a jelt. Ritmikusan mozgó vállaival adott ütemet a hangtalan zené­nek, dirigálta a fantom-zenekart. Arcán átszellemült fájdalom vo- naglott, gyöngyöző veríték ütött ki barna homlokán. Képzelete messze röpítette a táborból. Párizs hangverseny­termének dobogóján állt, rival­dafényben, fekete frakkban, ke­mény. fehéren vakító ingmell­ben, fekete csokornyakkendővel. Háta mögött érezte, hallotta a cimbalmok, csellók, brácsák, kla­rinétok harmonikus zenéjét. A közönség mozdulatlan figyelem­mel hallgatta Brahms „Magyar tánc”-át, (mert ezt játszotta) és az utolsó akkord után pillanatok teltek el. mire a taps felcsattant. Meghajlással köszönte meg az el­ismerést, majd hátat fordítva a közönségnek, széles karmozdu­lattal állította fel a zenekart és mosolyogva ismét meghajolt a dörgő, tapsoló nézőtér felé. Grisa ebből csak a barna arc változásait, a hosszú ujjak fürge, virtuóz mozgását, az átszelle­mült mosolyt látta, de körülbe­lül megértette, mi játszódik le az otromba fahasábok között. Csendesen, ahogyan jött, visz- szalopakodott. Valahol a raktárban — úgy emlékezett — van egy hegedű.. Igen, ennek az embernek nem szabad többé fát vágnia. Azok a hosszú ujjú kezek ■nem fejsze markolására valók. Olyan a ke­ze, mint Nyinának, csak barnák. Muzsikus kezek. Másnap reggel még alig pity- mallott, amikor a 3Ó0 fogoly fel­sorakozott a téren. Grisa végignézett az arcokon, s megnyugodva fedezte fel a muzsikust. Az irtáshoz érve, sor­ban átvették a szerszámokat. Fejszecsapások, fűrészek síró hangja vegyült a reggeli erdő hangjai közé. A fejsze csak felemelkedett, de nem csapott le. Árnyék vető­dött a rönkre. — Alekszander, igyi! A félkezű őrmester hívta ma­gával. Ment mögötte és gonÜol- kodott a szokatlan jeleneten. A szekér mellett Grisa megállt és szembefordult vele. Sándor va­lami lágy mosolyfélét vélt fel­Csepregi Pál ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) minden alkotó elemét, hazaszere­tő tagját, képes megváltoztatni az osztályviszonyokat, szétzúzni év­százados megszokásokat és be-t idegzettségeket, korszerűsíteni vá­rost és falut, megszüntetni a régi uralkodó osztályok művelődési monopóliumát. E 23 év során, mi tagadás, hi­bák is történtek, főleg az ellen­forradalmat megelőző években. A történelem mérlege azonban még­is azt mutatja, hogy egy új ország született a régi helyén, s a nép ura lett a maga sorsának. Bebizonyosodott nálunk is; előtérbe, amelyek biztosítják né- j és ipari felhasználásának további pünk további békés életének, élet- ! feltételei. színvonalának emelését. Elég, ha ezek közül néhányra utalunk: a III. ötéves terv feladatainak tel­jesítése igénye mellett kiemelke­dő helyen találjuk a gazuasági mechanizmus reformját, amely szükségszerűen magával hozza a2 üzemi demokrácia szélesítését, a dolgozóik társadalmi életben való aktivizálódását, a politikai mun­ka mélyítését, tartalmasabbá té­telét. Az új gazdasági mechanizmus sikeres megvalósításához kérjük a munkásosztály, a parasztság és ahogy a kapitalizmus gúzsba kö- i minden dolgozó aktív segítségét, tötte, úgy a szocializmus felsza- j Hagy tétről van szó, a tömegek oadította és megsokszorozta mun- | jövőjéről, boldogulásáról a terme- kásosztályunk, népünk alkotó ere- j lésben, jobb helyzetéről a fogyasz- jét, . mcSgYorsította társadalmi | tásban. Olyan feladatról van szó, amit fél szívvel vagy bizonytalan­kodva szintén nem is lehet meg­valósítani. Ha azt akarjuk, hogy A vízművek kapacitását 12 szá­zalékkal növeltük. 1967-ben javult mind a szemé­lyi, mind a dologi jellegű egész­ségügyi ellátás. A fekvőbeteg-el­látás jelentős javulását eredmé­nyezte az új, modem orosházi kórház, mely 1967-ben kezdte meg működését. 1966/67 tanévben mind az álta­lános, mind a középiskolákban csökkent a tanulók száma, s ezál­tal kedvezőbbé váltak az oktatás személyi és tárgyi feltételei. A megvalósított állami beruhá­zások összege körülbelül 1,2 mil­liárd forint volt, mintegy negyed­ével több az 1966. évinél. Jelentősen meggyorsult a gáz­program keretében végzett beru­házások üteme, a mezőgazdaság ellátása korszerű ipari eredetű termelési eszközökkel, gépeikkel, a javakból bővebben jusson a | nagyüzemi épületekkel, vegyi nép asztalára, akkor mindent meg I anyagokkal, és tovább emelkedett kell tennünk, hogy bővebb és ha- j a termelés műszaki, technikai tékonyabb legyen a javak terme- j színvonala. fejlődésünket. Április 4-e a szovjet—magyar barátság és a béke ünnepe. Né­pünk internacionalizmusának ünnepe is. A Szovjetunióhoz fű­ződő barátság több évtizedes múltra tekint vissza, tulajdonkép­pen már 1917. november 7-én megszületett, Ezt a barátságot áp­rilis 4-e örökre megpecsételte, nemcsak a felszabadulást, hanem a békét is hozva népünknek a vé- reji háborúk évei után. Ezért a szovjet—magyar barátság mély gyökeret vert népünkben és a ma­gunk szabadságát, békéjét, szo­cialista építőmunkánk eredmé­nyeit ünnepelve egyúttal e barát­ságot is ünnepeljük. Elvtársak! Pártunk politikájával való nem a társadalom minden rétege, ^om’ ezen kelül minden becs öle­lése, racionálisabb a javak for­galmazása. Ehhez a termelékeny­ség, a műszaki fejlődés és jöve­delmezőség gyorsabb növelésével juthatunk el. A tapasztalatok szerint ma már elmondható, hogy az indítás jól sikerült, az átállás nagyobb zök­kenőktől mentes volt További célkitűzéseink az ipar­ban, a mezőgazdaságban, vala­mint az egészségügy, a kultúra és népművelés terén nem kis fel­adatot rónak a megye dolgozó né­pére. Meggyőződésünk, hogy az Ösz- szetett feladatok meg fognak va­lósulni; megvalósulnak, ha min­Pártunk és kormányunk reális den szinten az akarat e^ge, az politikája, és az emberekről való , e^más iránti kölcsönös megbe- gondoskodás tette lehetővé azt \ csüles és segítés érvényesülni fog. hogy nemcsak a párt tagjai, ha- Az e*múlt 23 év alatt a társada­egyetértés és annak megvalósítá­sában való aktív részvétel volt , jával támogatja is ezt a reális po az, amely lehetővé tette, hogy a { útikat. IX. kongresszus újabb — ha lehet mondani—, az eddigiektől nagyobb feladatok megoldását tűzhesse pártunk és dolgozó népünk elé. A kongresszuson azoknak a főbb egész népünk helyesli, s munká- i tesen és dolgozó egyén élete olyan fejlődést ért el, amelyre a magyar nép történetében soha ed­dig még nem volt példa. Ha nem E támogatás eredményezi me­gyénkben is a társadalmi, gazda­sági, kulturális élet területeinek ütemes fejlődését. így például 1967-ben is tovább javultak a la­tenni valóknak a megoldása került j kosság életkörülményei. A foglal .................................................................... koztatottsági színvonal a múlt ♦ évben érte el első ízben a 80 szá­fedezni arcán, de nem volt biz- J ~Q^c'fcol. tos benne. * Az iparban 11 százalékkal emel­Nem hitt a szemének. I kedett a létszám, ezen belül első­Nem... ez nem igaz... álmodik I sorban a kőolaj- és földgázipar- vagy igaza lenne Sósnak, bedi- * ban, valamint a könnyűiparban lizett? I nőtt a dolgozók száma. Kabultan szorongatta a hege- t .... * A mezogazdaSag termetese az- No. Alekszander. igrály! \ országoshoz hasonlóan nagyobb, Jz pVamám.T nép Játszói, muzsikálj, - hallotta a { mint az előző evben. A mezögaz- | ké évtizedes he]ytáilása volt ez. fel kezű hangját. * űasag ossztermelesen belül az al- : rie is teljes egészében, ha nem is min­den alkalommal, de minden áp­rilis 4-e előtt gondolnunk kell azokra a hallatlan erőfeszítésekre, arra a nehéz munkára, amelyek eredményeképpen országunk idá­ig fejlődött, ahol van. * De nem lenne jó, ha a felsza­badulás óta eltelt 23 évet bárki úgy tüntetné fel, mint csupa si­ker, diadal, vagy akár lakodal­mas menet. Ez a 23 év nehéz áldozatokat követelő harc, küzdelmes munka ideje volt a párt, a munkásosz­Remegő újakkal hangolta fel J lattenyésztés a növénytermelésnél ! Gondjaink persze vannak, de megbocsátanak, ha születésnapon a hegedűt. Ránézett a félkezü- * iobban nőtt A megye mezögaz- * m5SDOCSarandK- na s«ue,es„,;pou re, még mindig hitetlenkedve ? á-z-a *___Li i errí>1 neta beszelek, épp eleget s zembenéznük azokkal a hétköz­re, még mindig hitetlenkedve, ^ dasági termelésére a jelentős bel- Az orosz bólintott. » ,, Fejét felemelve nézett a tisz- * 1 aro 'es az asza y e oneie j na.p0kon_ Tehát mindenekelőtt ta égre, a hegedűt ünnepélyes* «Syanaz a tendencia jellemző. A j nagyszerá eredményeket hozó idő mozdulattal szorította álla ala, . kalászosok termelése nagyobb. ! ^ flmeíy alaU népünk a 1tapi. mélyet, nagyot lélegzett. Érezte,* mint J966-ba,n. Kenyérgabonából : talizmus és a háborús romok he­S Tu?™* Sf !an’ í 30 “UZalékkal nagv<>bb term^ lyén virágzó országot teremteti. mint amikor a túlfeszített húr? takarítottunk be, mint egy évvel i I ......................... ... i Nincs többe nálunk szava, joga I sem házai, sem idegen tőkésnek! A gyár, a föld, a kultúra, a jog, a hatalom, a munka győzelme a népé. Fejlett iparunk van, szocia­lista talajon egyre fejlődik mező- gazdaságunk. Érdemes volt a 23 év minden küzdelmét végig vállalni, érde­elszakad. • ezelőtt. A búzatermés átlaga ka A vono először akadozva csú-J tasztráhs holdanként 15 mázsa szott a húrokon, de pillanatok♦ ,, , ,, A . . sem teltek el és. szárnyalt, re-* volt ami rekordtermés. A takar- pült a dal " t mánygabona termelése 6 százalék­Hogyha ír majd édesanyám, ♦ kai, a rizsé 51 százalékkal haládta írjon a falunkról. . * meg az 1966, évit. küldjön egy szál virágot, az * A öi eg akácunktól... , majdnem 10 százalékkal haladta A fejszék lehanyatlottak, a * lakosság készpénzbevétele fűrészek hangja elcsitult.. Há- J ™j^nak' rfövekedése ^s^'kere- > mes volt dol§ozni és a nehézsé- romszaz magyar szempár kodo- * szamának novekedese es a kere , . , hi kri j rj, b„d södött el. Sándor prímás arcán «etek emelkedése következtében ; csorogtak a könnyek. Háromszáz ♦ a lakosságnak munkabér címén ' sz cla std hazd k an' Nepun ­magyar es a tíz orosz megigézve J 7.1 százalékkal több bevétele volt. állt. 5 A parasztság pénzbevétele mun­Bihari után Dankó, majd Liszt » lcaegység címén 7,2 százalékkal, trenc következett. Grisa Nyinára gondolt. Nyiná­uiszt » Ferenc következett. f.áruértékesítés címén 3.6 százalék­ún sa íNymaid gonuou. nyma- s kal emelkedett. ra, aki mar soha nem muzsikai. * T .íiV» ai+rvH-a foióf t Lehajtotta fejét. * A lakosság áruellátása általá Amikor a prímás letette a he- * ban megfelelő volt. Egyes termé gedűt, s megindult a rönk felé, ? kékből azonban, mint például Grisa felordított. — Nem... nem, nem vehetsz ♦ sertéshúsból és egyes építőanya gokból a keresletet nem mindig fejszét a kezedbe. A prímás visszafordult, szemé­ben már nem volt könny. Izott, parázslott a tekintete, amikor is­mét a hegedű után nyűit. Botyánszki János tudtuk kielégíteni. Tovább bővültek a lakások köz­művesítésének feltételei. A Kar- doskút—Békéscsaba közötti gáz­vezeték üzembe helyezésével megteremtődtek a gáz háztartási gyár Népköztársasági Népünk, hazánk tekintélye nemzetközi méretekben is növekszik. A szónok ezután a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről szól, majd ünnepi beszédét így fejezte be: A dolgozó ember igényei, vá­gyai, álmai iránti humánus meg­értés is jellemvonásává vált tár­sadalmunknak. Ereje és emberi vonásai együtt erősödnek mind­annyiunk javára. Éljen április 4. hazánk felsza­badulásának 23. évfordulója! Éljen szeretett hazánk, a Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents