Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 98. szám

1968. április 27.

2

Szómba.

Aczél György előadása

(Folytatás az 1. oldalról)

Aczél György ezután arról beszélt, hogy Lukács György amun- '■ kásmozgalom jelenlegi szakasza és az 1956 előtti időszak között, gazdasági struktúránk jelenlegi állapota s az azt megelőző struktúra között a törésre teszi a hangsúlyt, s nem világítja meg kellően a folytonosságot. A személyi kultusz, a hozzá kapcsolódó torzulások és a lenini normák helyreállításával funkcionáló mozgalom között természetesen nincs „kontinuitás’', ami a joggal elvetett módszereket illeti. De azokban az években, amikor a személyi kultusz oly tragikus veszteségeket okozva érvényesült, megszületett és nagy erővel kibontakozott az új társadalmi rendszer hazánkban, a szocializmus, amelynek erőfeszítéseit milliók és milliók áldozatos és odaadó munkával támogatták, s amikor a személyi kultusz torzító hatásai elmélyülték, akkor sem szűnt meg a szocializmus, hanem e torzulások ellenére is tovább élt.

Az előadó a továbbiakban hangsúlyozta:

Egész szeneim! ««tőnket, ezen belül művészi életünket, az oktatást, érzékenyen érinti és tartósan fogLalkozta/t-ja a szocialista haza- j fiság értelmezése körül, a nemzeti múlthoz való helyes, tudó- . manyos és érzelmi viszonyulás- ’ ról,' a nemzeti kérdés és az osztálykérdés kapcsolatának történeti megítéléséről évek óta tartó vita.

Álláspontunk világos: a Ma- ;

gyár Szocialista Munkáspárt a proletárinternacionalizmus és a szocialista patriotizmus alapján : áll. Ettől a marxi alaptól sem a i nacionalizmus irányába, sem a nemzeti közömbösség irányába ' nem térünk le még akkor sem, ha valamiféle kétes engedmény j bizonyos körök előtt népszerűbbé ’ tenné politikánkat. {

Ezután Illyés Gyula gondolat- j menetének azzal a visszatérő mo- j tfvumávai polemizált, hogy az | országot 1919-ben is, 1944-ben is kívülről taszították a fasizmusba. Hogy a kívülről ható erők rendkí- ; vül nagy szerepet játszottak, ezt; a marxista történetírás nem taj hanem a cseh, a szlovák, a román, a szerb, a h orvát nép elő-nemze- i dókeire gondolunk. A szocializ- : mus közös ügye a lehető legjobb alap a nemzeti és nemzetiségi gyűlölködés, elnyomás felszámolásához. Tudjuk és méltányoljuk, hogy e tekintetben pozitív lépések is történtek az elmúlt két évtizedben.

gadta, sőt! De mi, az osztályharc ' tényeit és törvényeit figyelembe j véve, nyomatékosan hangsúlyozzuk azt is, hogy az Illyés említet- te történeti helyzetekben népelle- ; nes, nemzetellenes szerepet vál- : lalt és teljesített a hazai burzsoá- j zia, a hazai birtokosréteg, s mind- I ezeknek képviselői az ellenforra- . dal mi apparátusokban. A külső , osztályellenség összefogott a bel- ső rekaciós erőkkel, hogy a Ta- 1 nácsköztársaság ellenében a ha- I falom polcára emelje Horthyt, | majd hogy a már kifacsart Hor- j thy után uralomra juttassa Szála- sit. Ha mi ezeknek a külső reakcióval összefonódott belső ellenforradalmi erőknek a felelősségéről beszélünk, akkor nem a nemzetet ócsároljuk, hanem a nemzet ellenségeit.

Az előadó ezután nyomatékosan aláhúzta:

Az Osztrák—Magyar Monarchia Közép- és Kelet-Európa térségében szisztemaitikusan kihasználta azit a lehetőséget, hogy egymás ellen uszítsa az itt élő népeket. A mi nemzedékeink nehéz és magasztos történelmi feladata az, hogy felszámolja ezt az átkos örökséget. Nemcsak a magyar nép,

Egy sor alapvető vonatkozásban — folytatta — céljaink és kulturális politikai elképzeléseink azonosak a korábbiakkal. Ma Is a kultúra területén is valljuk, a párt. a munkásosztály vezető szerepének elvét és gyakorlatát, miközben megállapíthatjuk, hogy a párt irányító szerepének a formái és a módszerei sok tekintetben módosulnak. Kulturális politikánknak ma is jellemzője a szocialista közéletiség igénye, a szocialista népiség igénye, a kulturális munka tömegek felé irányuló tendenciája. Ma is érvényes a szocialista kulturális politikának az a törekvése, amely nemzeti művelődésünket a világ haladó szellemi erőivel, elsősorban a szocialista szellemi erőkkel összhangban kívánja fejleszteni. Nem mond ennek ellent az, hogy e törekvések gyakorlata megvalósításában nem kevés változás tapasztalható a korábbi álláspontokhoz képest.

A valósággal való reá'tis számvetések nyomán nyilvánvalóvá lett, hogy az ideológia, a kultúra területén nincs monopolhelyzete nálunk a marxizmusnak. Nem is az most a célunk, hogy monopolhelyzetet teremtsünk, hanem az, hogy biztosítsuk, erősítsük a marxizmus meglevő hegemóniáját, a marxista ideológia irányító- és vezetőképességét. Hogy a marxizmusnak monopol helyzete van-e vagy hegemóniája, az nem szubjektív döntés kérdése, hanem az objektív valóság ténye.

Á múltban gyakran előfordult, hogy a marxizmus deklarált, de a valóságban nem realizálódott monopóliumát az adminisztratív eszközökkel történő elhallgattatás ..teremtette” meg. Másrészt pedig — ettől elválaszthatatlanul — létrejött egyfajta álmarxizmus — idézétmarxizmus, külsőleges marxizólód ás.

Változott kulturális politikánk a politika és a kultúra, a művészet kapcsolatának az értelmezésében. A szocialista művészet pártosságának régebbi, dogmatikus értelmezése. Politika és művészet kapcsolatában a politikán a napi politikát értette. Mi viszont úgy látjuk, az élet (s benne j a művészeti élet) tényei alapján, j hogy a művészetnek elsősorban a párt általános törekvéseivel j kell összhangban lennie, és nem j feltétlenül a napi aktualitással, j Más szóval: a szocialista politikai és a szocialista művészet kapcsolatában a politika döntően mint stratégiai, s nem mint taktikai koncepció van jelen. Napi politika és stratégia között szakadéknak nem szabad lenni. A túlak- tuálizálás és a túlpolitizálás hamis végletét nem válthatja fel a politikai közömbösség hamis véglete. Semmiféle politikai anarchizmust és kritikai liberalizmust nem igazolhat az a felismerés, hogy a pártosságot elsősorban világnézeti kérdésnek tekintjük.

Nem azt állítjuk, hogy a közvetlenül agitáló, a napi politikához kapcsolódó modornak kell uralkodóvá lennie irodalmunkban — de ez is az irodalom része. s ha jó az alkotás, annak értékes része. Az igazán jelentős művészet — kapcsolódjék az a művész alkata szerint a napi eseményekhez, avagy fogalmazzon nagyobb általánosságokban és kerüljön messzebb a politikai fogalmaktól — az ember, a társadalom formálásában többnyire ugyanabban az irányban hat, mint az igazán progresszív politikai törekvések. Éppen ezért joggal kérhetjük művészeinktől, hogy a maguk eszközeivel érvényesítsék a pártosságnak azt a „minimumát’, amelyet meghatároz az imperializmus, a kizsákmányolás, a nemzeti elnyomás, a népirtó régi és új fasizmus el- : ítélésé és az emberséges élet mel- i lett való állásfoglalás.

1958-ban a művelődéspolitikai irányelveket tárgyalva a Központi Bizottság többek között elfogadott egy ilyen megfogalmazást is: ízlés- és stíluskérdésekben

nem hozunk párt- és állami határozatokat. „A pártvezetés felismerte azt az igazságot, hogy ízlés- és stíluskérdésekből nem helyes és nem szabad permanensen állami és pártügyet csinálni. Komolyan kell venni itt a sokféleség többször meghirdetett elvét, azt az esztétikai igazságot, hogy a szocialista művészet többféle lehetséges stílust ismer, többféle kifejezési módot | bír el.”

Aczél György ezután az ízlésnevelés különböző felfogásait ele- ! mezte. majd így fejezte be elő- ; adását:

Az elmúlt időszakban igen sok I helytelen nézet is hangot kapott, s ez nemegyszer bizonyos zavart is okozott. Szükséges és indokolt, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket e helyzet megváltoztatására. Viszont nagyon árnyaltan kell eljárnunk, amikor ezeket az elvi problémákat a kulturális életre vonatkoztatjuk. Sok vitatható értékű mű lát napvilágot itt is, de ez nem mindig ideológiai probléma.

Sajnos, a jó művek létrejöttéhez hozzátartozik — bizonyos foKádár János elvtárs

a Láng Gépgyár centenáriumi díszünnepségén

A Láng Gépgyár dolgozói péntek délután a Fémmunkás Művelődési Házban díszünnepséget tartottak az üzem alapításának 100. évfordulója alkalmából. Kedves vendégként, régi személyes ismerősként köszöntötték körükben Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, akit a legutóbbi választások idején a Láng gyáriak jelöltek ország- gyűlési képviselőnek.

A Himnusz elhangzása után Ónodi Ferenc, a gyárt pártbizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Erdősi Nándor műszaka igazgató mondott beszédet.

Ezután Kádár- Jánosi, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A Központi Bizottság nevében üdvözölte az ünnepség résztvevőit s a gyár egész kollektíváját

Rehabilitálták Lucretiu Patrascanut

Bukarest

A Román KP Központi Bizottsága csütörtökön zárult ülésszakán határozatban rehabilitálta Lucretiu Patrascanut. Ezzel kapcsolatban a plénum megállapította, hogy a Patrascanu ellen annak idején megindított önkényes és törvénytelen vizsgálatért, megengedhetetlen eszközök alkalmazásáért súlyos felelősség terheli Alexandru Draghicit. A plénum elhatározta, hogy Alexandru Draghicit törli az állandó elnökségből és a végrehajtó bizottságból, kizárja a párt Központi Bizottságából, ugyanakkor javasolja azt is, hogy hívják vissza a minisztertanács elnökhelyettesének funkciójából.

A hazafiak ismét Hűé fellegvárát lövik

Saigon

A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front fegyveres alakulatai pénteken reggel tűz alá

vették Hűé, az ősi császári város fellegvárát. A fellegvár repülőterén tíz, 82 milliméteres akna robbant.

Az AFP szerint a nagyszabású tavaszi offenzíva óta először történt. hogy a hazafiak a hűéi fellegvárat ágyúzzák.

| ünnepi gyűlés Prágában

Prága

Csütörtökön este Prágában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a csehszlovák—bolgár barátsági szerződés aláírásának 20. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett. I a Todor Zsávkov vezette bolgár | párt- és kormányküldöttség, í amely az újabb, húsz évre szóló ■ szerződés aláírására érkezett a ' csehszlovák fővárosba. A gyűlésen ! Todor Zsivkov és Oldrych Cernik | méltatta á két ország egyre fejlő- I dő kapcsolatainak húsz esztende- I jét.

Az FLN nyilatkozata az algériai elnök ellen megkísérelt merényletről

Algéria a nemzetközi imperiaaki első vonalban harcol az ímlizmust vádolja a Bumedien elnök ellen megkísérelt merénylettel.

Néhány órával a meghiúsult merénylet után, az FLN, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front, nyilatkozatban ítélte el a bűnös

akciót. „A nemzetközi imperializ- I fiatal tüntetett Bumedien elnök mus az országban levő lakájai mellett „Akasszátok fel a gyil- közreműködésével kísérelte meg a I kosokat!” — „Éljen Bumedien!’ merényletet elnökünk ellen, I jelszavakkal.

► *♦♦-♦♦■* ♦ -♦ * * * ♦ 4

perializmus ellen”.

Az FLN-nyilatkozat támogatásáról biztosítja az elnököt és éberségre szólítja fel a párt minden tagját.

Csütörtök este több száz főnyi

Soda ti

•v

Közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező

diplomást keresünk

vezető munkakör betöltésére.

Fizetés megegyezés szerint!

Írásbeli jelentkezést életrajzzal „Vidéki vállalat” jeligére az orosházi hirdetőbe kérünk. 114793kig a rosszak megléte is. A köz-J léspolitika módosulása persze ma* sem jelent és nem jelent a jö-J ■ P 3 ^

vőben sem liberalizmust, gyepló-J Ä ll-dSlyf ■ ■ 1 Q Q H B ^ B C* A A g%

odadobást. Ebben a vonatkozás-* ban is a magunk rendszerét, aj

magunk politikai elveit és ama-* m* em mm mm gunk céljait tiszteljük. I ** ^*

Az MSZMP kulturális politiká-J Az alábbi történeteket nem az sem tehetek, hogy a költészet és jában a szocialista alapelvekhez* „életből loptuk", tehat ha valaki a vendéglátóipar futó taláikozá- való következetes ragaszkodás, J magára isimer belőlük, az csak sából olyan nézet született, misze- és a valóságban érvényesülő vál-fmerő veletlen ..; rint „bort iszik a magyar, nem

tozások érzékeny számbavétele*Előzmény pediglen vizet”. Aha, ezért nem

tükröződik. Ezért képes pártunk!—---------, .................lehetek én becsületes magyar emh

atekonvan közreműködni a rna-I-. Egy hazai vendéglátói pari bér. Hát persze, az én szomjamat hatékonyan kozremukoüni a ma íuzemegySegben (azelőtt: kocsma, - vesztemre - csak a szódavíz

gvar szocialista kultúra fejleszte- „vendéglő, étterem, resti). Egy po- oltja. Hm... ha én előre megsej- sében. Ezért képes a magyar *hár szódavizet kértem. A főpin- tem ezt a konfliktust, már zsenge -----„«uiiooi >»«tsrcér végigmért, és néhány kérdést koromban dehogyis anyatejet, intett fel nekem. Őszinte feleletet kább anyaszeszt szürcsöltem vol- ,várok — mondta. na. De nem voltam előrelátó.

■ — Mi jellemzi mai gazdasági életünket, nos? Ketfcju borjú- Az új mechanizmus — vág- Gondolom, nehéz lehet kétfejű tam rá. borjúnak lenni. Az emberek

— Miből él az üzletvezető és a minduntalan rácsodálkoznak,

személyzet? Biztosíthatom a kétfejű borjakat,

— Az üzletmenetből fakadó be- az én helyzetem sem sokkal

vételből. könnyebb, mivel szódavízivó va— Mi jobb: a Chandon pezsgő, a tokaji szamorondi vagy a szódavíz?

— Embere válogatja. Én szódavizet kérek.

munkásmozgalom politikai vezető ereje, szellemi társa lenni a hazánkon belül és hazánkon kívül is megbecsülést, tekintélyt kivívó irodalomnak, filmművészetnek, zeneművészetnek, képzőművészetnek, színházművészetnek. Kulturális munkások és művészek, olvasók és alkotók közös, aktív tevékenységére van szükség, hogy a hazai szocialista kultúra lépést tartson az idővel.

Arthur Goldberg lemondott

Washington

Johnson elnök csütörtökön este Washingtonban egy rögtönzöttj sajtóértekezlet keretében jelen tette be, hogy lemondott ArthurI Goldberg, az Egyesült Államok11 Vallomás ENSZ-küldöttségének vezetője.

Az elnök közölte, hogy Goldberg utódjává George Ball volt amerikai külügyminiszterhelyettest nevezte ki. .

gyök. Ha én egy pohár szódát kérek a pincértől, ő alig akar hinni a fülének. Tüzetesen szemügyre vesz, alkalmasint még ki is kérdez, mint fentebb láttuk, és meg— Becsületes magyar embernek állapítja, hogy fúrom a mechatartja On magát? nizmust.

— Igen, azt hiszem. ,

< • — Téved, kedves vendég. Ön I*ragahb a Chiantinái

; [fúrja az új mechanizmust. Nem akarok igaztalan s illúKitámolyogtam a vendéglátó- ziókeltő lenni. A szódavízivók el- ipari üzemegységből. len a kapitalizmus is védekezik.

Például Bécsben egy pohár szódavíz vagy egy pohár narancslé n -zeretem az „a” betűvel szörp ára között alig van különbkezdődő szeszes Italokat, tehát a ség. Itáliában a szódavíz drágább, bort, a sört, a pálinkát, a gint, a mint a vörösbor, a Chianti. A kapezsgőt és a többit. Nem tehetek pitalista világban még a levegőt róla, absztinens vagyok. Arról sem adják ingyen. Hát még meay-