Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 98. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekl 1968. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM A vevők megszerzése — megtartása A január eleje óta eltelt idő­szak piaci helyzetkép felmé­rése még hátra van, s e fiadat főként a kereskedelmet irányító szervezetre vár. Azon­ban máris lehet látná, hogyan jött mozgásba a kereskedelem új gépezete a vevők megszer­zéséért, megtartásáért. Ehhez keresve sem lehet jobb példát találni, mint az árak alakulása, különösen az iparcikk területén. A járókelők megfi­gyelhették a kirakatokat: elég gyakran változnak az árak. Olyan felirattal is találkozunk a vendéglátás területén: 3,20 he­lyett 3 forint a dupla fekete, a földszöv lacikonyhája meg 2,60- ért kínálja kávéját. Tehát ez a mozgás már valamit jelent, mégpedig azt, hogy az aprópén­zen keresztül folyik a harc a vevőkért, a törzsvendégekéit. Ma még új ez, de a vásárló már nagyobb biztonsággal igazodik él az újfajta piacon. És ezen az úgynevezett „fillé­res harcon” állhat-bukhat egy- egy üzlet. Azt sem kár tudná, amit ez esetben a tőkések valla­nak: fillérekből jönnek a forin­tok, a százak, a milliók. Aki olcsóbban adja portékáját és az igényeknek, a keresletnek meg­felelő árut ajánl, annak bővül a vevőköre Mivel a kereskedelem éppen az árpolitikájával a vásár­lók megnyerésére törekszik, na­gyon említésre méltó akonkur- rencia kialakulása. Mint már megírtuk, az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat az árengedmé­nyes cipőkhöz zoknit, a Centrum Áruház a gyermekruhákhoz köl­nivizet ajándékozott húsvétra. Most a 20 éves fennállásuk ju­bileumára újabb ajándékokkal kedveskednek vásárlóiknak. Jó, egészségles ez? Feltétlenül! Az új árképzés sajátossága a rugalmasság. A kereslet-kínálat máris befolyásolja az árakat, ahogy nő az árufelhozatal, úgy a nagyobb kínálat hatására csökkennek az árak. Sok minden újdonság van a kiárusításokkal is. Most már ki­zárólag a vállalatok döntenek a vevőnek nyújtandó kedvezmé­nyekről, mivel maguk gondos­kodnak a szükséges anyagi fe­dezetről is. Ez teszi lehetővé, hogy rögzített árucikket leérté­kelnék — tanúi vagyunk a 22.-ke óta tartó 20—40 százalékos ru­ha-, cipővásárnak — vagy va­lamely cikkből a vevő „egyet fizet, kettőt kap”. Tehát a vevő már keresheti, kutathatja, hogy mit, hol kap olcsóbban. Ám nemcsak a vevő teszi ma mór ezt, hanem a kereskedő is, hi­szen az ő kockázatának alapja véges. Ezért — mivel a nagyke­reskedelmi vállalatok is rendel­keznek árkockázati alappal — azt a nagykereskedelmi válla­latot keresi fel, amely árukíná­lata még jobban lehetővé teszi az árengedményes vásárokat, ki­árusításokat. Tehát ők is keresik a jobb piacot, a választék bővíté­sének lehetőségét. Keresi a nagykereskedelem, de keresi a gyár is... A vevőért, a piacért újfajta információt szerveznek. Figyelembe veszik a társadalmi szervek tapasztalatait, a lakos­ság bejelentéseit, a piackutatás minden elfogadható jelzéseit. Csak egy példa: a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár közös rendezésében Békéscsabán és Gyulán terliszter és szintetikus szövetbemutatót tart. Célja, hogy a harmincféle szintetikus szövetből, melyek nyerik meg a lakosság tetszését. Erre megegyezés szerint három hónapi próbaeladást rendeznek. Ez idő eltelte után a gyár azo­kat a szöveteket és színeket gyártja majd a vállalat részére, melyek Békés megyében a leg­keresettebbek. Az új „hajrának” új hajtása ez, amelyben most már valóban a vevő kívánságai lépegetnek előtérben. Bár van ennek az új vevőmegtartásnak vadhajtása is. Egyes eladók közömbössége, udvariatlansága! Még hiányzik a köszönésen kívül a „tessék vá­lasztani”, a „szabadna talán ezt ajánlanom”. Ügy gondoljuk, hogy a vállalatirányítás új ön­állóbb módszerei, az anyagi ösz­tönzés olyan formáját találja meg, amelyben benne van az udvariasság. Az sem vitás, hogy az árképzéseknél Is felbukkan­nak hibák, melyek végső soron az árak növelését hozzák magukkal. Előfordul — és egyre gyakrab­ban —, hogy termelőüzemek szerződést kötnek a kereskedel­mi vállalattal, például 10 tonna árura. Mint ismeretes, a felár felszámítása úgy csökken, ahogy a rendelt áru mennyisége nő. A 10 tonnát a gyár éppen a felár miatt nem szállította le egyszer­re, hanem csak öt tételben. Így nőtt a két tonnánkénti felár. Ki látja kárát? A vásárló! Sajnos ezek legtöbb esetben olyan cik­kek, melyek „veszed, nem ve­szed — nincs más”. Az ilyen módszer ellen a hatóságok szük­ség esetén megfelelő intézkedést tehetnének. Ez a módszer már a tisztességtelen haszon hajhászá- sa, és nem utolsósorban veszé­lyezteti az életszínvonal (árak és bérek) tervezett alakulását. Mindent egybevetve, alig négy holnap tapasztalata — a ki­lencszázalékos forgalomnöveke­dés — azt mutatja, hogyha az új árrendszer máris nagyon sok po­zitívumot hozott a vásárlók ér­dekében. Tisztában kell azonban lenni, hogy nem elég csupán mozgásba hozni a piaci gépeze­tet, azt üzemeltetni kell a nap minden órájában, Rocskár János Ül gépek — Gumihegyek — Tíz vagon hullámpala Kísérlet parafáit szerződésre Néhány nappal ezelőtt szerző-1 dóst parafáit az AGROKER Tröszt megbízottja, az AGROKER Békés megyei Vállalatának képviselője és az orosházi Üj Élet Tsz vezető­sége. A szerződő felek megálla­podtak abban, hogy 1968-ban — a kísérleti telepéről országosan el­ismert Űj Élet Tsz-ben — nö­vényvédelmi és műtrágyázási megfigyeléseket szerveznek. Erre a célra az AGROKER Tröszt 60 ezer forint támogatást nyújt a közösségnek, amely viszont arra vállalt kötelezettséget, hogy kis- parcellákon új hazai és külföldi gyártmá­nyú szelektív vegyszereket, műtrágyákat próbál ki a kuko­ricatermesztés továbbfejleszté­sére. A kísérletezés szövetkezeti mű­vezetését Zatykó Sándor orszá­gosan elismert szaktekintély vál­lalta. Az AGROKER Békés me­gyei Vállalata felügyel és figye­lemmel kíséri a vegyszerek és a műtrágyák hasznosításából szár­mazó eredményeket, melyekből a nyár folyamán több alkalommal tapasztalatcsere-bemutatókat ren­deznek részben a Békés megyei, részben pedig a szomszédos me­gyék mezőgazdasági szakemberei­nek. Kiss Sándor, az AGROKER Bé­kés megyei Vállalatának igazgató­ja a szerződés aláírását követően arról nyilatkozott szerkesztősé­günknek, hogy a kisparcellás kísérletek ered­ményét 1969-ben már a nagy­üzemekben kívánják hasznosít- tatni. Az AGROKER Tröszt a szerzett tapasztalatok alapján nagyobb mennyiségű szelektív vegyszer gyártására, illetve beszerzésére I ad majd megbízatást. Ez az esz­tendő bizonyos meglepetést tar­togatott eddig mezőgazdasági üze­meinknek. Tavaly ősszel Békés­csabán az NDK mezőgazdasági gépipara modell-kiállítást rende­zett. Ekkor mutatták be az önjá­ró rakodó- és markológépet, mely­ből azóta kettő már Békéscsabára is jutott. Ugyancsak ebben az esz­tendőben — a közeli napokban — csomagolták ki a Roskó-féle ba­rázdabehúzó munkagépet. Ez egy teljesen új gépkonstrukció, amely alkalmas arra, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek nagy tábláin levő óriás barázdákat elsimítsa. Egyelőre né­gyet szállított a hazai ipar. Ké­sőbb újabb szállítmányt várnak. Az új felszerelések és eszközök között található egy új állattenyésztési kétéltű kocsi is, amelyik sínen és beton­úton egyaránt közlekedhet. Új­donság még a száraztakarmány- adagoló kocsi is, melyet szintén a hazai ipar gyár­tott. Éveken át megoldatlan volt a mezőgazdasági üzemek hullám­pala ellátása. Az egyik szovjet cég kedvező ajánlatot tett, melyet éppen a napokban realizáltak. így az AGROKER Békés megyei Vál­lalata 10 vagon eddig nélkülözött hullámlemezhez juthatott. Ezt az árut elsősorban a termelőszövet­kezeti közös vállalkozások kapják, hogy az 1968-ra tervezett beru­házásaikat minél hamarább tető alá hozhassák. Az AGROKER Békés megyei Vállalatának telepén általános árubőség tapasztalható, annak el­lenére, hogy az utóbbi hetekben még két szomszédos megyét is ki­M A: Munkaverseny és elismerés *** ÁPRILISI INTERJÚ szolgáltak, mivel az ottani AGRO­KER vállalatok leltároztak. Műszaki áruból és gumiból va­lóságos hegyek tornyosodnak. Csupán néhány típusú golyós­csapágy hiánya okoz némi bosz- szúságot. De nem sokáig — amint azt Kiss Sándor igazgató is mon­dotta —, mert a hazai ipar és a külkereskedelem arra törekszik, hogy kielégítse a legigényesebb vásárlókat is. D. K. Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése Aczél György előadása az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsága titkára rövidí­tett előadását közöljük az alábbiakban, amely „Kulturális és ide­ológiai életünk néhány időszerű kérdése” címmel április 23-án hangzott el az MSZMP Központi Bizottságának politikai akadé­miáján. Aczél György ismertette a Ma- I gyár Szocialista Munkáspárt kul- j turális politikájának tíz év alatt érvényesített főbb elveit. Ezt kft- | vetően a marxizmus szabadság- | értelmezésével foglalkozott, s I annak konzekvenciáival a kul­turális élet alakulásában és irányításában. Jellemezte a szellemi életben zajló két- frontos harcot, amelyet a szo­cialista kulturális eszmények je­gyében vezet az MSZMP a libe­rális, revizionista és szektás-dog­matikus nézetek ellen. Előadása következő részében Aczél György a békés egymás mellett élés, va­lamint az ideológiai harc össze­függésének néhány kérdésével foglalkozott. A többi között rá­mutatott arra, hogy a proletár és burzsoá ideológia között nincs, nem lehet békés egymás mellett élés; marxizmus és antimarxiz- mus között nincs és nem lehet bé­kés „koegzisztencia”. Ezt követő­en a szocialista demokrácia és a kultúra összefüggéséről és a köz­életet foglalkoztató néhány vita­témáról szólt. A kultúrában is, más teriilete- ! ken is fellelhetők olyan törekvé- ! sek, amelyek a szocialista demok- 1 ratizmusból el akarják vonni a I „szocializmust”, redukálva a fo­galmat egy általános — s ilyen értelemben polgári — demokra­tizmusra. A szocialista demokra­tizmus kategóriája a md fogal­maink és gyakorlatunk szerint a következő: a szocializmust kell erősíteni a demokratizmus által, s nem a polgári demokratizmust a szocializmus ellenében. Elutasít­juk azok álláspontját, akik a szoci­alista demokratizmust a jelenlegi körülmények között a proletárdik­tatúra fellazításának tekintik, il­letőleg azokét, akik a proletár- diktatúrát féltik a szocialista de­mokráciától. A kulturális élet területén az általunk támogatott tendencia lé­nyege : _ tudatosítani a művészek­ben, az alkotóműhelyekben a sza- ,badság és felelősség egységét, el- választhatatlanságát. Továbbá, hogy dialektikus folyamat a köz­vélemény szocialista formálása ] és a kultúra alakítása a közvéle­mény által. A kulturális életben az élénk, elvszerű marxista kritika a szo­cialista demokrácia elengedhetet­len feltétele, alkotóeleme. A szo­cialista demokratizmusban a vi­ták, a véleménycserék a szellemi létezés lényegéhez tartoznak. Mindenekelőtt azt szeretnénk, hogy a marxisták vessék fel a kor valóban lényeges kérdéseit. Vitatémának tekintjük — pél­dául — Lukács György elvtárs bizonyos nézeteit. A múlt év nyarán a Magyar Szocialista Munkáspárt Lukács Györgyöt sa­ját kérésére visszavette tagjai so­rába. Pártunk közvéleménye he­lyeselte, hogy korunk e jelentős marxista filozófusa, a marxista esztétika nemzetközi szaktekinté­lye, ismét elfoglalja helyét abban a pártban, amelyben az immár nyolcvannégy éves gondolkodó sok évtizedet töltött el. Ezzel együtt kifejezésre jutott. a párt­közvéleménynek az a kívánsága, hogy sajátítsuk el teoretikus te­vékenységének értékeit, de ha valamiben nem értünk vele egyet, vitázzunk nézeteivel. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents