Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 97. szám

1W8. április 26. 3 Péntek II dolgozók egészségének, testi épségének megóvásáért Orvos-műszaki találkozó a BOV békéscsabai gyáregységében A vállalatok egyre in­kább érzik annak a szükségessé­gét, hogy megfelelő munkakörül­ményeket alakítsanak ki az üze- | mekben és ne legyen veszélyez- I tetve a dolgozók egészsége, tesiti I épsége. A humánum mellett a j gazdasági érdekek is megkövete­lik ezt. Ahhoz azonban, hogy a veszélyforrásokat meg lehessen szüntetni, meg is kell ismerni azokat. Leginkább az üzemi orvo­sak tevékenységi körébe tarto­zik. hogy vizsgálatok, megfigyelé­sek, összehasonlítások módszeré­vel bizonyos következtetéseket vonjanak le és ennék alapján a megelőzésre javaslatot tegyenek a vállalatnak. A műszakiakra és nem kis részben a társadalmi szervezetekre hárul aztán, hogy megoldják a feladatot. A két szakvonal együttműködő- se természetesen rendszerességet, ! folyamatosságot kíván, mégis he­lyeselni lehet az olyan orvos-mű- ] szaki találkozót, amilyet az j EDOSZ Békés megyei Területi j Bizottsága kezdeményezésére a 1 napokban Békéscsabán, a BOV- i gyáregységében tartottak. Ennek különösen az adott jelentőséget, j hogy szélesebb körben ismertet- : tók meg a baromfifeldolgozó ipar­ban előforduló veszélyforrásokat, j valamint a balesetek, betegségek megelőzésének feltételeit. A talál­kozónak egyúttal az is értelmet1 adott, hogy ismét felébresztette a felelősségérzetet azokban, ak.k a legtöbbet tehetik a dolgozók egészségének, testi épségének megóvásáért. A találk ÓZÓ dr. Földházi Sándornak, a BOV békéscsabai gyáregység vezető állatorvosának j az előadásával kezdődött, aki ala- j pos részletességgel ismertette azo- | kát a megbetegedéseket, amelyek j az állatról az emberre terjedhet- ■ nek. A baktériumos és vírusos j fertőzésen kívül súlyos kórok oko- j zói lehetnek a véglények, parazi­ták és a gombák is. Vírusos ere­detű az ornitozis, ami a pecsenye- kacsa feldolgozásánál jelentkezik. Úgynevezett abortiv fertőzés, vagyis az állat nem mutat beteg­séget. Az ornitozis az 1950-es évek végén vált ismertté és kez­detben, mivel tömegesen lépett fel, riadalmat okozott. A betegségek megelőzésével kapcsolatban dr. Földházi Sándor felhívta a figyelmet a személyi [ higiénia fontosságára. Tájékozta­tást adott azokról a szabályokról, amelyek a munkaruha és védő­eszközök használatára vonatkoz­nak, végül egyes műszaki megol­dásokra tett javaslatok Dr. Lázár István, a Békés me­gyei KÖJÁL főorvosa az ormtio- zisnak, minit a baromfiipar egyik súlyos foglalkozási betegségének az okait és következményeit is- [ mertette. Elmondta többek között, hogy 1960 és 1963 között tizenhat esetben fordult elő nagyobb jár­vány a BOV gyáraiban. Tavaly Békéscsabán 12-en betegedtek meg. Az ornitozis előfordulását Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat dr. Kertész Márton, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának tit­kára tartja április 27-én, szomba­ton 9-től 12 óráig Békéscsabán, a hivatali helyiségében, Felsőkörös­egyébként be kell jelenteni és a beteget kártalanítás illeti meg. Dr. Lázár István tájékoztatást adott a betegség megelőzésének módjá­ról is. Dr. Zsengeltér Lajos, aki napi 2 órában folytat orvosi tevékeny­séget a békéscsabai gyárban, is­mertette az előforduló megbete­gedések, sérülések jellegét, szá­méit. Mivel nem főállású üzem­orvos, arra nincs lehetősége, hogy behatóbban foglalkozzon az elő­idéző okokkal. Labádi János, az orosházi gyár­egység műszaki osztályvezetője ismertette azt a házilag konstru­ált toll- és porleválasztó berende­zést, amely igen jól bevált és al­kalmazásával Orosházán sikerült megszüntetni az ornitozist. Simán»! j Béla a békéscsa­bai gyáregység főmérnöke el­mondta, hogy a munkavédelem­ben évről évre javulás mutatko­zik. Különösen az orosházi gyár­egység ért el igen jó, az iparág­ban egyedülálló eredményt. Ki­tűnő konstrukcióként ismerte el az ottani toll. és porelválasztó berendezést. Ismertette a barom­fifeldolgozás különböző fázisaiban alkalmazott egészségóvó berende­zéseket, valamint azt, hogy az egyes munkahelyeiken milyen mű­szaki és szervezési változtatásokkal igyekeznek a szervezetre káros hatásokat meggátolni. Mind több munkafolyamatot gépesítenek, sőt automatizálnak, hogy kikü­szöböljék a fárasztó, de pontos munkát igénylő műveleteiket. Dr. Horváth Miháiyné, az SZTK ellenőrző főorvosa hozzászólásá­ban kifejezésre juttatta azt a vé­leményét, hogy a baromfifeldol­gozó iparban szükségesnek tarta­ná főfoglalkozású üzemorvos al­kalmazását, aki az üzemegészség­ügyi feladatokat is el tudná látni. Ez az ÉDOSZ-hoz tartozó válla­latok keretén belül megoldható lenne. Hasonló volt a véleménye Konczos Józsefnének, az orosházi gyáregység szb-tifikárának. Dr. Csaba Károly, az ÉDOSZ-központ üzemi főorvosa elmondta, hogy az üzemorvosi állások szervezését központilag is kérik. Sok szó esett az egészségügyi felvilágosító propagandamunká­ról, mert a balesetek és megbete­gedések nem egy esetben a dol­gozók gondatlanságának a követ­kezményei. Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője elmondta: vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az egyhangú munka fáradtságot okoz, ami ugyancsak balesethez vezethet. Javasolta, a vezetők előzzék meg, hogy a dolgozókat apró bosszúságok érjék, amelyek elvonják a figyelmét. Célszerű a belső feszültségek feloldása pél­dául munkaközi szünetek közbe­iktatásával. Elérfc-e a célját az or­vos-műszaki találkozó, arra majd a következő időszak ad választ. Az bizonyos, hogy több igen hasznos javaslat hangzott el, me­lyeket érdemes lesz megvalósíta­ni. Mégis úgy tűnik, hogy a ta­nácskozás túlságosan széles té­makört ölelt fel, és teljesen egyet lehet érteni azzal a javaslattal, amit Szép Ferenc, a BOV oroshá­zi gyáregységének igazgatója zár­szavában mondott: a következők­ben az orvos-műszaki találkozót specializálni kellene, ment egy- egy részletkérdés alaposabb meg­vitatása kétségtelenül jobb ered­ményre vezetne. sor (irodaház). Pásztor Béla Ünnepségek, baráti találkozók a gyarmatosítás és a neokolonialízmus elleni harc napján Mint arról már beszámoltunk. 1 rátság jegyében tartott ünnepsé- ; fiataljainak támogatásáról bizto- api nis _4-én a bandungi ertekez- geken baráti találkozókon részt sították a gyarmati és félgyarmati- üzemekben, iskolákban - meg- Vettek a hazankban tenul° kub j országokban elő fiatalok, vala- emlékeztek a Gyarmati Ifjúság ^öldi diákok és a társadalmi szer- | mint a szabadságukért, független- Napjáról. vezetek képviselői. A szónokok és ségükért harcoló hős vietnami né­A szolidaritás, a béke és a ba- a felszólalók mindenütt, megyénk pel. A központi ünnepséget Szeghalmon tartották, a szónok Mihalik György, a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának első titkára volt. Szalim Wihbe Szíriái diák is fel­szólalt Szeghalmon. Békéscsabán, az Új Gimnáziumban Khair El Din Abdul Wahab szíriai egyetemista köszöntötte a fiatalokat. A békéscsabai Űj Gimnáziumban tartott ünnepség részvevői. Fotó: Dcmény—Esztergály

Next

/
Thumbnails
Contents