Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 94. szám
199®. április 23. 4 Kedd Új szakszervezeti feladat: az árak társadalmi ellenőrzése Megnövelteden a kereske-| delem társadalmi ellenőrzésének j szerepe és ez természetes következménye a lakosság jobb áruellátása iránti törekvéseinknek. Az utóbbi hónapokban azonban olyan igény is felmerült, hogy indokolt lenne a társadalmi ellenőrzést magasabb szintre emelni, j és a kereskedelem figyelemmel ; kísérése mellett a fogyasztási cikkeket gyártó üzemek árellen- j őrzésére is kiterjeszteni. A SZOT legutóbbi ülésén ezért esett sok szó a társadalmi ellenőrzés kitér- • jedtebb és magasabb fokon történő megszervezéséről. Mi ennek a magyarázata? A kereskedelem j társadalmi ellenőrzése felfedhet- j te a hibás számolásokat, a súly- és méretcsonkításokat, szóvá tehette a minőségi kifogásokat és az udvariatlan kiszolgálást, amelyekkel azonban csak némileg segíthette a jobb és kulturáltabb kereskedelmet. Amíg kötött árak léteztek, elégségesnek is mutatkozott ez. A gazdaságirányítás új rendszerében azonban a fogyasztási cikkek számottevő része szabad árassá vált és a termelési költségek mellett jórészt a piaci igényektől függ, hogy az üzemek mennyiért adják a kereskedelemnek. A vállalati árpolitika a jövőben lényeges hatást gyakorol a kereskedelemre, és azon keresztül a lakosságra Az elmúlt hetekben jelezte néhány példa: egyes fogyasztási cikkeket terme-' lő vállalatok ármegállapításai — főként hiánycikkek esetében — indokolatlanul magasak voltak. Azzal érveltek, hogy az önállóság ezt megengedi, és egyébként Is fő céljuk a nagyobb nyerség elérése, amely ezzel is biztosí- tottabb. Az ilyen nyereségnövelő törekvések ellentétesek az élet- színvonal emelésére irányuló célkitűzéseinkkel, és ezért is indokolt, hogy szakszervezeti szervek útján a dolgozókat segítségül kérve, társadalmi úton is fellépjünk ellenük. A kereskedelem társadalmi ellenőrei ma már jórészt csak a felszíni jelenségeket vizsgálhatják. Persze jelentős ez is, hiszen még messze vagyunk attól, hogy magas kulturáltságúnak mondhassuk a kereskedelmet. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nagyobb nyereségre törekvés a fogyasztási cikkeket gyártó ipartól függetlenül a kereskedelemben is jelentkezik. Alapjaiban azonban a termelőüzemektől függ a fogyasztási cikkek számottevő részének ára és ezért lényeges, hogy a társadalmi ellenőrzés ott is megvalósuljon. A SZOT állásfoglalása szerint ennek szervezői és vezetői a szak- szervezeti szervek lesznek. Az új feladattal lényegesen bővül a vállalatok szakszervezeti testületéinek munkája, hatásköre és felelőssége. A társadalmi ellenőrzés új formája új módszereket, de új gondolkodásmódot is követel. Nyilvánvaló például, hogy az üzemekben végzett szak- szervezeti társadalmi ellenőrzésnek nem lehet az a feladata, hogy részt vállaljon az árképzésben, és minden részletre kiterjedően elemezze a vállalati költségeket és árakat. Nem vehetik át a hatósági árvizsgálatok szerepét sem, hiszen ezzel sokszor valóban jogosulatlanul beavatkoznának a vállalati önállóságba. A vállalatoknál létrehozandó szakszervezeti „ártanácsadó és árellenőrző bizottságok”-nak az lesz a feladatuk, hogy figyelemmel kísérik a vállalati árváltoztatást kiváltó okokat és az árakra ható tényezőket. Szükség esetén ellenőriznék az árszabályozó rendelkezések vállalaton belüli végrehajtását. Reklamációk és panaszok esetében megvizsgálják a hatóságilag előírt és a szerződéses megállapodásokban vállalt minőségi követelmények betartását. Szaktanácsaikkal elősegítik, hogy az árkérdésekben megfelelő álláspont alakuljon ki. Mozgalmi úton is elősegítik az ipari és kereskedelmi vállalatok együttműködését, szocialista szerződésekkel. szocialista brigádok közös akcióival. Lényeges feladatuk, hogy segítsenek olyan üzemi közszellem kialakításában, amelyben a jó minőségű termékek gyártását és azok megóvását becsületbeli ügyüknek tekinti minden dolgozó. A bizottság közvetlen intézkedésén túl időben adjon információt a felettes szak- szervezeti szerveknek arról, ha a vállalatnál a fogyasztói érdekeket sértő káros jelenségeket észlelne. A társadalmi ellenőrzésnek ez a formája újfajta gondolkodásmódot is követel — írtuk. A nyereség mennyisége nem lehet közömbös a dolgozók érdekeinek védelmét szolgáló szak- szervezeti szerveknek sem, hiszen a többi közt ettől függ a részesedés mértéke, a bérek fejlesztése, a vállalat korszerűsítése. A szakszervezeti testületek is arra törekednek, hogy növekedjék a részesedés és több jusson a dolgozóknak. Nem történhet ez azonban mindenáron, a nagyobb család, a fogyasztók összessége, a társadalom kárára. A vállalati dolgozók egyben fogyasztók is, és hiába nagyobb a nyereségrészesedés, a drágább kereskedelmi árnak ők is szenvedő alanyai lehetnek. Meg kell tanulni túllátni az üzem falain és tudomásul venni a társadalom ösz- szességének érdekeit. Vállalati és társadalmi érdek összhangja — hangoztattuk sokszor — íme egy meghatározott eset, egy új feladat, amikor közvetlen és cselekvő hatással lehetünk rá. Előfordulhat, hogy néhány gazdasági vezető — mint hasonló esetekben többször — úgy vélekedik: a társadalmi ellenőrzésnek ez a formája beavatkozás a vállalati önállóságba. Vissza kell utasítani az ilyen nézetet. A szakszervezeti szervek minden tisztességes és célszerű nyereségszerzési módszert támogatnak és sajátos eszközeikkel, például a gazdaságosságot növelő, az önköltséget csökkentő, minőséget javító szocialista munkaverseny szervezésével elő is segítik. A dolgozók és a társadalom érdekeinek védelme miatt azonban fel kell lépni az olyan törekvésekkel szemben, amelyek erkölcstelen úton. tisztességtelen haszonnal, minőségrontással vagy más hasonló módszerekkel akarják növelni a vállalati nyereséget. Ügy is mondhatjuk, az új módszer klasszikus érdekvédelmi munkát jelent új körülmények között — a szo'-ia'ista vállal"* nál. Kovács András Ipari tanulókat felvesz kőműves és ács szakmába A GYULAI KISLAKASÉPfTtf ÉS KARBANTARTÓ KTSZ GYULA, Nagyváradi út 74. 122548 Előadássorozat A műszaki fejlesztési hetek keretében a Gépipari Tudományos Egyesület megyed csoportja előadássorozatot szervezett. Tegnap Békéscsabán Páll András mérnökközgazdász kezdte el a gyártásszervezésről és eszközeiről előadássorozatát, amely ma, ugyancsak az építők irodaházában folytatódik. Kátgém nélküliek a Csabacsüü környéki legelők Április 24-én 2800 juhot, május 2-án pedig mintegy 1200 szarvas- marhát hajtanak ki a csabacsűdi legelőgazdálkodása társulás dús füvű legelőire. A bőséges legelni- : valóról egy-egy mázsa szuperfosz- I fát kiszórásával gondoskodtak az I 1580 hold átlagában. Az eddigi 250 hold helyett az idén 400 holdat öntöznek. Ez a terület öntözés előtt holdanként egy mázsa péti- sót kap. A társulás vásárolt egy Gruber—Szabó-féle talajszellőz- tetőt, amivel most a tavasz folyamán 600 hold legelőt járatjak meg, 250 holdon pedig altalaj lazítást eszközöltek. Ci A műbőr minőségének vizsgálata a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban. (MTI-fotó — Hadas János felv.) •wv ■ A Csabacsűd környéki legelőknek eltűnt a romantikája: nem nyikorognak, mert nincsenek kút- gémek. Mind a 12 kűtból szivaty- tyúmotorral huzatják tele a vályúkat az állatok itatásához. A legelőket ellátták most már szinte valamennyi szükséges géppel és munkaeszközzel. Ennek ellenére az idén először a társulást megalakító 12 termelőszövetkezet tagjainak adják ki részibe a kar szálni való öntözött legelőt. Az a vélemény alakult ki, hogy így jól járnak a szövetkezeti gazdák is, mert jelentős mennyiségű szénához jutnak. A társulás is jól jár, ugyanis a géppel lekaszált legelőkön olyan magas és szúrós tarló maradt, hogy az állatok nem szívesen legelnek rajta. Fotópályázat: „Békéscsaba ma” Békéscsaba város alapításának 250. évfordulója alkalmából Békéscsaba város tanácsának művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Ház fotópályázatot hirdet „Békéscsaba ma” címmel. A pályázaton minműbőrből A valódi bőr iparilag felhasz- | nálható viszonylagos mennyisége világszerte csökken. Ezt elsősor- | ban az általános életszínvonal- j emelkedés, a gyarmati és félgyarmati népek felszabadulása és a nyersanyagbázis csökkenése idézte elő. A legutóbbi tíz év alatt a szarvasmarhaállomány 27 százalékkal nőtt, a bőrlábbeli termelésnövekedése viszont 75 száza-[ lék volt, már ezért is igénybe kellett venni a műanyagokat. A világ műbőrtermelésének legnagyobb hányadából, több mint 65 százalékból, lábbelit készítenek, ezért elsősorban a cipőiparban felhasználható műbőrök termelése a legjelentősebb. A talpműbőrök felhasználása több évtizedes múltra tekint visz- sza. Az iparilag fejlett országokban a műanyag talppal készült cipők részaránya a teljes cipőmennyiség 80—85 százalékot is eléri. Alapanyaguk műgumi, PVC és legújabban poliuretán. A cellás szerkezetű műtalpaknak számos előnyük van a tömör műtalpakkal szemben: kisebb fajsúly, jó hőszigetelési tulajdonságok és kényelmes járást biztosító rugalmasság. Különböző típusaik ismertek, nálunk legelterjedtebb az ún. mikroporózus talp. Az elkövetkezendő években a cipőgyártásban a legnagyobb jelentőségű újdonság a műfelsőbőrök alkalmazása lesz. A magyar ipar által is használt COR- FAM-ból az Egyesült Államokba í az elmúlt évben már 25 millió pár cipőt készítettek. A tökéletes szintetikus műfelsőbőr kidolgozása azonban még sok nehez műszaki feladattal jár. 60. P. HOWARD: A műbőrtalp térhódítása hazánkban is nagyarányú. Amíg 1960-ban a cipők majdnem fele valódi talpbőrből készül, ez 1970- re előreláthatóan 20 százalék alá csökken. A talpműbőrök felhasználásának ilyen nagy arányú fokozását az tette lehetővé, hogy a vásárlók már nem idegenkednek tőle. Közismertté vált, hogy a műanyag talpak minősége sok tekintetben felülmúlja a bőrből készültekét. Kopási szilárdságuk, vizet át nem eresztő képességük, olyan előnyök, amelyek következtében sok esetben jobban megfelelnek rendeltetésüknek, mint a hagyományos bőrtalp. A műtalpak tartósság szempontjából is sikerrel felveszik a versenyt a hagyományos bőrtalppaL Azonnal felugrott, és Galambra vetette magát. Négy-öt bokszütés ült mindkét részről, és Galamb látta, hogy emberére talált. Mintha pöröllyel sújtották volna fejbe, olyan súlyos volt Pencroft ökle. Magde ijedten húzódott a szoba sarkába, és öklét a szájába gyömöszölte, hogy ne sikoltson. Vadul csapkodtak. Egy ütés állón találta Galambot. Hátratán- torodott, azután fejjel Pencroft gyomrának szaladt, majd rávetette magát, és két kézzel verte az arcát. Mindketten vérbe bo- rultan tépték, csapkodták egymást. Most előkerült egy rohamkés... Magde halkan felsi- kolt.. Galamb hátraugrik, de hiába. Pencroft döf. Megragadta a csuklóját. Dulakodnak... Ha az amerikai kiszabadítja a kezét a den Békés megyei amatőr fotós részt vehet. A pályázatra 10 darab olyan fekete-fehér és színes kép küldhető be (18x24 centiméteres méretben), amely a város mai életét mutatja be, művészi ábrázolásban. A képeket a Megyei Művelődési Ház címére, 1968. május 30-ig kell beküldeni. A bíráló bizottság pénzjutalomban részesíti a legjobb felvételek készítőit. rohamkéssel, akkor vége... Galamb bal öklével aluról felcsap a gengszter áliára... Ez hátraszédül Ugyanez az ököl még egyszer lecsap, és egy rúgás... Pencroft már támolyog, és a csuklóját még mindig nem bírja kiszabadítani. Galamb bal ökle most már, mint valami gép, nyugodtan, pontosan lecsap még egyszer... orrán, száján vagy álián találja ellenfelét, és Pencroft le- hanyatlik... Nem mozdul... Galamb lihegve néz a leányra: — Azt hiszen — mondta —. átmenetileg lezártuk ezt a nézeteltérést... Most elsősorban kötözzük meg az emberünket, és tegyük félre a kritikus időre... Az nem árthat.. Mialatt beszélt, máris letépte egy csomagról a kötelet, és ösz- szekötözte Pencroft kezét, lábát, jó szorosan, betömte a száját, és az ágy alá gurította. — El van intézve. Mehetünk. Majd ideküldöm Troppauert, mert előjegyezte magát néhány ütésre... — Csak most vette észre, hogy a nő rosszulléttel küzd. Gyengéden átölelte a vállát. — Csak nem idegesíti ez a hercehurca? — Ne higgye, hogy gyenge vagyok. De annyi minden történt, és ez az éghajlat... Még nekem is szprnyű... Pedig itt nőttem fel, Afrikában... — Még akkor is sok egy nőnek. Hát kérem, most szépen szót fogad nekem, és a lázadás idejére lefekszik pihenni... — Megbolondult? — mondta csodálkozva, mert Galamb úgy beszélt a lázadásról, mint valami jelentéktelen incidensről. Hi.
