Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 94. szám
If S3. április 23. 5 Kedd A szövetkezeti gazdálkodás méltó az ősök küzdelmének folytatása Olvasónh ír ja: Látogatás a sarkad! új postán Beszélgetés Vantara Jánossal, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. elnökhelyettesével Üjjátelepülésének negyedévezredes jubileumát ünnepli ebben az \ esztendőben Békéscsaba. Ünnepségsorozat vezeti majd be a megemlékezést. Hogy ez mind teljesebb lehessen, felkerestük Vantara János elvtársat, a városi tanács vb-elnökhelyettesét, hogy a 250 éves Békéscsaba gazdasági életét — különös tekintettel a mezőgaz- j daságra — néhány kérdés segítsé- I gével átpásztázzuk. — A város mezőgazdaságának további helyzetéről milyen adatokkal rendelkeznek? — Különösebb feljegyzések nem I állnak a végrehajtó bizottság rendelkezésére. A korábbi évszázadokban nem volt a mái értelemben vett szervezett adatgyűjtés. | Csupán egy 1780 körüli térkép'áll j rendelkezésünkre, amely nyilván j az akkori állapotokat rögzíti. A település akkori körűimé- j nyei ismertek. Sőt, az is ismeretes, hogy a mai megyeszékhely egykori határa meghaladta az 51 ezer katasztrális holdat. Ebből az utóbbi húsz esztendőben újabb községek létrejöttével mintegy húszezer holdat csatoltak Kétsop- rony, Telekgerendás és Gerendás | határához. így a 27 ezer hold kö- j rüli szántóból mindössze 7000 maradt. Ez olyan rpinőségű volt, j hogy az 1910-es aranykoronásítás j éveiben osztályon felüli — egyedi j — besorolást kapott. A város jelenlegi határa eléri a .31 ezer holdat, melyből az előbb említett 7 ezer kivételével bizony | csak gyenge minőségű földekről beszélhetünk. A nagy kiterjedésű legelők és rétek, sőt a város délkeleti-keleti és északkeleti, észa- j ki része egykor mocsaras, zsom- békos volt. Ennek megszelídítése a Berettyó és a Körösök szabályozása után az Ö-Körös és az Élővíz-csatorna — mesterséges medrének — me.gásása után vált csak lehetővé. A Kisrét, Nagyrét tanyásítása zömmel a századfor- j dúló környékére esik. Békéscsaba lakossága igen sokat küszködött évszázadokon át a víz- ; zel. Tél végén, kora tavasszal a munkaerő jelentős része a káros belvizek elvezetésén dolgozott. ! szén lehet, hogy mindenkit lemészárolnak, és... — Ugyan kérem... — legyintett mosolyogva, miközben gyorsan rendbe hozta magát kissé —, az egész ügyet hamar elintézzük... Nem értem, hogy lehet mindent így felfújni. Majd elütjük valami tréfával a lázadást... Ezek kedves fiúk, csak telebeszélte a fejüket néhány csirkefogó. Azokat felpofozzuk és kész... Az Is lehet, hogy elmarad a lázadás... És kérem, ha nem találkoznánk többé... — Mondja... Miért akar maga mindenáron meghalni? Ha tolakodásnak tartja a kérdésemet, ne feleljen. Galamb elkomolyodott. Hogy megfeledkezett erről... Pedig sürgős lenne a tízezer dollár otthon... De most már úgyis mindegy. — Mademoiselle Russel... Sajnos ez olyan pillanat, amikor kénytelen vagyok gondolkozni. Eddig vidám voltam. Csak az életemről volt szó. Most komoly a helyzet. Halálom esetén egy" biztosító gondoskodott volna az anyámról és a húgomról. Egyet közlök most magával: ha előfordult olykor, hogy szerettem volna életben maradni, és kissé idegenkedtem a halál gondolatától, az olyankor volt, ha a maga megboldogult, de bájos személye kísértett a sivatagban. Ugyanis az a gyanúm, hogy csúnyán beleszerettem magába... Hallgattak. Kazánszerű forróág izzott körülöttük, és egy arab portyázó a közeli táborban torokhangon énekelt valami arti- kulátlan melódiát. A hatalmas Társulatok, egyesületek szervezték ezt a hallatlan nagy erőfeszítést követelő munkát. A város parasztsága szervezetten vállalt részt ebből a feladatból, mivel a természetes népszaporodás és az akkoriban is igen jelentős bevándorlás mind nagyobb életteret követelt. — A hagyományok miként őrizték meg a korábbi gazdasági fogalmakat? — Békéscsaba határában a parasztság a terület 35 százalékát művelte, szemben az uradalmi területek 65 százalékával. Ez a 35 százalék húszezernél több kispar- ceilából állt. A földnek rendkívül nagy értéket tulajdonítottak, amit az is tanúsít, hogy a rosszabb minőségűeket 700 négyszögölenként — oktának nevezték —, a jobb minőségűeket pedig 275 négyszögölenként kenderföldnek mondották. Ezek alkottak egy-egy parcellát. Később, ahogyan a víz szorító karmai közül elhódították a termőtalajt, nőtt a parcella területe, mégpedig egy kvartára, azaz 800 négyszögölre. (Ez sajátos békéscsabai fogalom volt.) Később, és ez volt a két világháború között a leggyakoribb, magyar holdban, azaz 1100 négyszögölben határozták meg a parcellák területét. A mintegy 400 holdas belterületen sem volt könnyű a parasztok helyzete. A település szervezői a legrosszabb minőségű és a legmélyebben fekvő, vagyis mezőgazdasági művelésre nem alkalmas •területet juttatták a településfejlesztés céljaira. Az örökös küzdelem és az ebben kialakult emberi leleményesség folytán Békéscsaba mezőgazdasága mind szervezettebbé vált. A. jobb minőségű, homokosabb területeken szőlőket, gyümölcsösöket telepítettek, innen ered a Kastély- és a Kanálisi-sző- lők határrész elnevezés. Fényes, Kisrét és Nagyrét a tanyásítás után elsősorban a kertészkedő embereknek adott munkalehetőséget. Konyhakerti növényeket termesztettek bolgár-rendszerben. Ez a szakma családi hagyományként szállt apáról fiúra. Talán éppen dongó legyek tömege vastagon zsongott mindenfelé. Sivár, élettelen, sajgó meleg... És mégis, ahogy összenéztek egy percre, mosoly vonult át az arcukon, és Galamb magához ölelte Mag- det-t... — Ha rájönne az óra nyitjára — súgta a lány szelíden hozzábújva —, akkor nagyon... gazdag lenne... Egymillió frankot is könnyen kaphat... Nincs meghatározható értéke... A Russel-féle térkép annyit ér, amennyit a megtalálója kíván érte... Ha tudná a titkát... — Az óra a maga öröksége... Ha tudnám is a titkát... Csak nem képzeli., .hogy elfogadnám a maga pénzét?... Legfeljebb — motyogta zavartan —, ha megosztanánk... De azt is csak úgy, hogy az egész... kettőnké lenne... Szóval, ha a pénz a családban maradna... Magde odahajtotta a fejét Galamb vállára, és ez megsimogatta. Így álltak. Mindketten arra gondoltak, hogy olyasmiről beszélnek, ami nincs; az óra titka megoldhatatlan. Az ágy alatt reccsent valami, Pencroft magához tért, de moccanni sem tudott... A konyha kertjéből felhallatszott, amint egy dézsa vizet önt ki valaki. Álltak egymással szemben. A forró délutáni csöndben most messzehangzóan egy lövés dor- rent. — Kezdődik! — Öltözzön arab suhancnak, akkor biztonságban van... Nekem rohanni kell. — De... Gyorsan magához ölelte a lányt, megcsókolta, és elrohant. (Folytatjuk) ezért található Fényes környékén olyan sok család, amelyik még ma is folytatja — természetesen lényegesen megváltozott körülmények között — az ősök foglalkozását. A Május 1 Tsz csaknem 1000 holdas kertészettel rendelkezik. — Mikortól kezdve foglalkoznak a gazdasági élet rendszeres elemzésével? — A mezőgazdaság helyzetéről, fejlesztéséről 1935-től megsokasodtak a feljegyzések. A háború előtti gazdasági konjunktúra jelentősen hatott. Megépült a műrét, amely országos vonatkozásban is kiválóan példázta a tudatos gazdaságfejlesztés hasznosságát. Az itteni hozamok csodájára járt akkoriban a magyar gazdatársadalom. A város fennállásának addigi életében ez volt a legjelentősebb mezőgazdasági beruházás. — A mezőgazdaság fellendülésére miként hatottak a felszabadulás utáni évek? — A mezőgazdasági élet igazi fellendülését a felszabadulás hozta el. 1947-ben és 1948-ban termelőszövetkezeti csoportok alakultak. Ezeket követte a későbbi években 17 különböző társulás, melyek a mai négy termelőszövetkezet alapját adták. A szövetkezeti gazdálkodás erőre kapása megkétszerezte az 1937. évi termésátlagokat. Sőt, a mozgalom 1967. évi eredményei azt tanúsítják, hogy búzából háromszor-négyszer, kukoricából pedig háromszor akkora termést takarítottak be, mint a két világháború között. A nagyüzemi gazdálkodás révén új növények vonultak be a mezőgazdaságba, majd ezeket követték — különösen az utóbbi években — az úgynevezett hibridek. A második ötéves tervben Békéscsaba mezőgazdasága 130 millió forint beruházáshoz jutott. Ez a beruházott vagyon igen jól szolgálta az egyéni és a népgazdasági érdeket. A szövetkezetekben nagy ütemben fejlődnek a közös alapok, nőnek a hozamok a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben. Ezzel párhuzamosan a személyes jövedelem is lényegesen gyarapodott. Ha a növénytermesztés katasztrális holdanként! hozamát hektárra számolnánk át és a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeihez viszonyítanánk, tapasztalhatnánk, hogy Békéscsaba termelőszövetkezeteinek nincs mit szégyenkezniük. Világ- viszonylatban is igen jelentősek a mai gazdálkodás eredményei. — És milyen lesz a jövő mezőgazdasága itt, Békéscsabán? — A jövő a jelenből következik. A második ötéves terv 130 millió forintos beruházási programját a harmadik ötéves terv időszakában újabb 100—150 millió forint követi. Ez azt a célt szolgálja, hogy a legfontosabb felvásárlási cikkekből a második ötéves tervhez képest 33—35 százalékkal termeljenek és értékesítsenek többet . Lényegében ézért épül meg a Szabadság Termelőszövetkezetben a II. Tiszai vízlépcső országosan is első minta öntözőüzeme. Ezért tűztük célul a növénytermesztési munkák automatizálását, komplett. és magas fokon gépesített állattenyésztői telepek építését. A megyeszékhely lakosainak foglalkoztatása mindjobban előtérbe véteti az illetékesekkel az élelmiszeripar továbbfejlesztését és azoknak a termelési lehetőségeknek — segédüzemági munkák — felkarolását, kihasználását, melyek az emberi lét javítását célozzák. A következő évek nagy nép- gazdasági beruházásai: a Békési duzzasztómű építése, a Makkosháti víztároló létrehozása és az élelmiszeripar továbbfejlesztése új. megnövekedett feladat elé állítja szövetkezeti parasztságunkat — válaszolta kérdéseinkre Vantara elvtárs. D. K. Február 5-én Sarkadon az épí- tőipari vállalat a község rendelke-1 zésére átadta az új postaépületet, amely a mai ember számára korszerű és minden igényt kielégítő. Húsz év után igazán megérdemelte a község lakossága, de a posta 34' dolgozója a legjogosultabb a tágas, modern munkahelyre. Megbecsülésüket és munka- hely-szeretetüket kívánom tolmácsolni. Az átadás után nagy lendülettel kezdődött el a társadalmi munka az új székhelyen, (takarítás, csinosítás, hogy még otthonosabbá varázsolják a munkahelyet). Minden dolgozó derekasan kivette ebből a részét, sőt még a családtagok is segítettek az ablakok tisztításánál. Ha most belépünk a posta épületébe, igazán kellemes, virágokkal díszített környezet fogad, büszkélkedő fi- kusz és szanzavérák, amelyek a régi posta épületében éldegéltek, és most tágasra tárhatják leveleiket. A tavasz kezdetével az udvaron és a parknak kijelölt területen is megjelentek a szorgalmas munkások. Eltakarították az építkezés után hátrahagyott hulladékokat, kialakult a park, földet hordtak a virágoknak és a tulyáknak. Egyetlen egy követ vagy téglát, ami kikerült a törmelékből, el nem dobtak, hanem szépen szegélyezték vele a virággruppokat. Feltűnt a lakosságnak is a lelkes munka, és a szépítéshez ők is hozzájárultak. Virágokat ajándékoztak a posta szebbé tételéhez. Meg kell még említeni, hogy a nyolctagú szocialista brigád ebben az évben oklevelet szerzett, valamint újabb két brigádot hoznak létre 1968 második felében. A meglevő brigád tagjai — az évi vállalásukon felül — 200 társadalmi munkaórát teljesítettek ez- idáig. Csuba István, a brigád dolgozója Kiváló dolgozó kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat fogja megkapni. Megkérdeztem Vass András postavezetőt, hogy honnan ez az ösz- szetartás és ez a nagy akaraterő. A válasz: egyszerű, de nagyon szép: ..Szeretjük a szépet otthon is, a munkahelyünkön is, és ha az új bekötő út elkészül, akkor segítünk az utca parkosításában is.” Igazán dicséretes cselekedetükből sokan tanulhatnának, és akkor egyre jobban épülő községünk sokkal szebb és modernebb lenne. Tisztelet és megbecsülés a sarkadi posta minden dolgozójának. Hermann Imre Gépszerelők tanfolyama Ebben az esztendőben kukoricavető gépeket importáltunk a Román Szocialista Köztársaságból. A pneumatikus rendszerrel működő, műszakilag igen fejlett gépkonstrukciókat több gazdaságban már üzembe is helyezték. A román kereskedelmi szerv a vetőgépek üzembiztonságára garanciát vállalt, amit hazai szakemberek látnak el a későbbi időben. A vevőszolgálati hálózat tovább javítására, a pneumatikus vetőgépek garanciális műszaki hibáinak megszüntetésére megyénkben húsz mezőgazdasági gépszerelőt készítenek fel Kétegyházán. A mezőgazdasági szakmunkástanuló- iskolában román szakemberek vs- | zetésével háromnapos tanfolyamot í rendeznek. ■LMÁ, Heteink Stockholm SZAK! 'ENGE, Kdbenhavn ; Amsterdam’ londoni Warszawa München O-T" ?ürichV [udapest rtetanbul [óTiríni [Beyrouth . F * Frankfurt a.M. ““ *> MALÉV képviselet 0' 3P0kra * El-Oahira' A MALÉV nyári újdonságai A MALÉV 1968. évi nyári forgalmát ezúttal a nemzetközi járatok számának növekedése jellemzi. Beirut, Koppenhága, Amszterdam, Frankfurt/Main, Zürich és Szófia, valamint Wien és Berlin szerepel a járatsűrítések listáján. A Budapestéi érintő külföldi légitársaságok száma is emelkedett. A SAS újra bekapcsolta Ferihegyet légihálózatába. A külföldi légitársaságok, amelyekkel a MALÉV vonalainak egy részét közösen üzemelteti, részben ugyancsak sűrítették a budapesti menetrendszerű járataik számát. Ennek az együttműködésnek eredményeként a heti járatok száma az alábbiak szerint alakult a nyári menetrendben: Prágába 20, Berlinbe 17, Szófiába 9, Moszkvába 8, Varsóba 7, Bukarestbe 2, Belgrádba 1, Wíenbe 3. Párizsba 6, Amszterdamba 3, Dubrovnikba 5, Koppenhágába 3, Zürichbe 3, Frank- furt/Mainba 3, Kijevbe 4, Brüsz- szelbe 2, Londonba 2, Athénbe 3, Münchenbe 1, Rómába 2, Helsinkibe 2, Stockholmba 2, Kairóba 2, Beirutba 2, Tiranába 1, Istan- bulba 1, Nicosiába 1, Damaszkuszba 1, Milánóba 1 és Zágrábba 1 a heti járatok száma. Figyelmet érdemel, hogy a normál tarifák mellett, amelyek az év minden szakában alkalmazhatók, olyan kedvezményes menettérti díjtételeket vezettek be, amelyek az egyéni forgalomba Budapest és az európai városok között a normál tarifákból mintegy 20—25 százalék kedvezményt nyújtanak. Ezek érvényessége 1 hónap, viszont legalább 12 napot kell az igénylőnek külföldön el- töltenie. Kivételt képeznek ez. alól a skandináv országok, ahol az ún. családkedvezmény van érvényben. Változatlanul érvényben maradtak emellett az általános kedvezmények is. amelyeket a gyermekek és csoportok utazása esetén lehet igénybe venni.
