Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 93. szám
W68. április 21. 4 Vasárnap A KISZ-tagösszeírás néhány tapasztalata megyénkben Ä KISZ VII. kongresszusa határozatának értelmében 1967 végén, 1968 elejéin valameny- nyi ifjúsági alapszervezetben tag- összeírást és tagfkömyvcserét hajtottunk végre. E határozatot a KISZ függetlenített apparátus és a tagság megértéssel fogadta, szükségszerűnek tartotta. Az alap- szervezeti párttitkárok titkári értekezleteiken, a párttagság taggyűléseken ismerte meg az összeírással és a tagkönyvek cseréjével kapcsolatos határozatokat, tennivalókat A KISZ- és pártalapszervezetek megértették a politikai célkitűzéseket, igyekeztek az akciót az alapszervezetek erősítése, a KISZ- tagiság nevelése érdekében gyü- möicsöztetni. Üjszerü.volt az Intéző Bizottság állásfoglalása, hogy minden fiataltól határozottan meg kell kérdezni: akar-e a KISZ tagja lenni? A kérdés ilyen értelmű feltevésétől 'féltek — vonakodtak — pártszervezeteink, s a KISZ apparátusa is. Különösen amiatt aggódtak, hogy a kérdés feltevése több fiatalt hirtelen válaszra késztet, és nagyobb mértékben csökken majd 'a taglétszám. •T1 öbbnyire (mi is ezt javasol- * tűk) a beszélgetés végén, miután látták a fiatal szándékát, megismerték véleményét, akkor kérdezték meg tagságával kapcsolatos álláspontját. Néhány helyen nem foglalkoztak azokkal, akik nem szándékoztak tovább KISZ- tagok maradni. Arra számítva, hogy „megszabadulnak” -olyanoktól, akik csak a nyilvántartásban szerepeltek. A gyenge ' politikai munka következtében néhány alapszervezetiben — pl. Magyar- bánhegyasen 64-ről 44-re, Kaszaperen 93-ról 68-ra — csökkent a KISZ-tagiétszám. Orosháza város alapszervezetedből húszán kérték kilépésüket. A kilépések oka leginkább; érdektelenség az alapszervezet programja iránt, házasság, „kiöregedés”. Néhány helyen arra hivatkoztak, hogy a jól végzett munkáért a KISZ-tagokat nem részesítik kellő ' elismerésben. A kilépések ellenére a tagkönyvcsere időszakában mintegy 3200 fővel növekedett a KISZ-taglétszám a megyében. Nagyon értékes, hogy ebből 1500 dolgozó fiatal. Az orosházi tangazdaságban 12-ről 50-re, Dombegyházán 72-ről 107-re, a mezőkövácsházi járásban pedig 400 fiatallal emelkedett a KISZ- taglétszám. A tagösszeírás politikai munkájának eredménye, hogy a szokásosnál több fiattal kérte; tagja szeretne lenni a pártnak. Ez év első két hónapjában 156 tagot vettek fel a pártalapszervezetek. Egyharmad részük 26 éven aluli fiatal volt. A KISZ -taggy ülésen javasolták párttagnak a fiatalok több mint 60 százalékát. A mezőkovácsházi járásban 7, Békéscsabán 5, a gyulai járásban. 3 KISZ- est vettek fel a pártba. A régebbi időkhöz és a K IS Z -b;i zottsá goik párttagajánlási gyakorlatához viszonyítva ez több hónapos — helyenként éves — felvételi aránynak felel meg. Az éleki Lenin Tsz KISZttaggyűlésén sok hasznos tanáccsal, kritikai megjegyzéssel ajánlották párttagnak a fiatal KISZ-tagot A legeredményesebb és legértékesebb az összeíró csoportok munkája. Az összeírást felhasználták a KISZ-tagokkal és a KISZ-en kívüliekkel való beszélgetésre. Megismerték a fiatalok véleményét. Tévesnek bizonyult az a korábbi — helyenként hangoztatott — nézet, hogy passzívak a fiatalok. Kiderült: az ifjúság tulajdonsága az aktivitás, a lendület, a vállalkozó kedv. Amit sokan pasz- szivitásnak vélnek, az csupán a fiatalok reagálása a KlSZ-veze- tősóg néhol gyenge, lélektelen, unalmas ténykedéséire, a nem megfelelő programokra. A beszélgetéseik során a legkülönbözőbb témákat vetették fel. Van-e értelme elmerüli a KISZ- taggyűlésre? Mit kapunk ott új és érdekes dolgot? Igényelték a fiatalok a színvonalasabb rendezvényeket, a kulturált KlSZ-helyi- ségeket, a sportolási lehetőségeket. (Különösen a női sportágakban.) Igényesebbek lettek a politikai oktatás iránit. Több beleszólást kértek a fiatalokat közvetlenül érintő kérdések megvitatásénál, döntésénél (lakás, bér, jutalom, elhelyezkedés stb.). M aguk a fiatalok igényelték, tagságuk feltételéhez kötötték az aktívabb KISZ-munkát. Követelték a vezetőségektől a rendszeresebb, gazdagabb programokat, határozottabb, szervezett fegyelmet. Kifejezésre juttatták, hogy ilyen körülmények között maguk is többet fognak tenni. (MÁV Békéscsaba, Mezőhegyes 81-es major.) Néhány évvel ezelőtt többször felvetettük a párt- és gazdaság- vezetőknek, hogy többet, rendszeresebben foglalkozzanak a KXSZ-szel. Most úgy érezzük, ebben komoly előrehaladás van. Látják a KISZ szerepét, megértették feladatát, sok segítséget is adnak. Van azonban egy másik probléma. A fiatalok több megértést, több segítséget, határozottabb véleménynyilvánítást és politikai állásfoglalást várnak a középszintű gazdaságvezetőktől. Ehhez azonban maximális segítséget kell adni a különböző munkaterületeken dolgozó pártvezeitősógi tagoknak és pártosoportvezeitok- nek. Nem általános, de kedvező jelenség, hogy több pártalapszer- vezet ifjúsági felelőse részt vett az összeíró csoportokkal való beszélgetésben. Még több azoknak a pártszervezeteiknek a száma, ahol a titkár kérte.a KISZ-vezetőséget, hogy számoljon be az összeírás tapasztalatairól (pl. Kondoros). P ártszervezeteink a KISZ-nek e nagy akcióját figyelemmel kísérték, rendszeresen beszámoltatták a KISZ-eseket, a munkák állásáról, a ként segítséget megadták. A tagkönyvcsere időszaka minden vonatkozásban fellendítette a KISZ életét. A pártszervezeteink figyelme is jobban a KISZ felé irányult. Feladatunk, hogy ezt az aktivitást megtartsuk és rendszeressé tegyük pártszervezeteiknél a KlSZ-aiapszerveze- telkkel való törődésit. Inokai János, a megyei pártbizottság munkatársa Helytörténetünk visszhangja Az elmúlt év őszén jelent meg a Békés megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottságának antológiája, a Körösmenti Honismereti Közlemények 1. száma. A „Honismeret” című kiadványban megjelent elnöki referátum helyesli, hogy megyénk helytörténeti bizottságának közlönye, a Körösmenti Honismereti Közlemények címet kapta. Ugyancsak visszhangra talált a megyei tanács művelődésügyi osztálya kiadásában megjelent „Békéscsabai Ifjúság és Elet”, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium szakköri kiadványának 3. száma. Pécsről példánykérés, Szegedről, Budapestről a további munkára biztatás érkezett. Az ifjúsági publikáció nemcsak az iskolai munka szintjén hatott. A budapesti XIV. kerületi Hazafiak Népfront Helytörténeti Akcióbi zottságának vezetősége példány- kérő iratában pl. ez áll: „AzOrszágos Helytörténeti Bizottság tagja javasolta részünkre, hogy szerezzük be az önök kiadványának 3. kötetét, amely véleménye szerint igen értékes gyakorlati segítséget biztosítana kezdeti munkánkhoz.” Fejlesztik a BOY békéscsczhol gyérét A Baromfiipari Országos Vállalat Békéscsabai Gyáregységében mintegy két és fél millió forint költséggel megkezdődött a hütőház rekonstrukciója, amit július 5-re fejeznek be. A hűtőtároló termékben jelenleg mínusz 8—10 fokot, a rekonstrukció után pedig mínusz 15—20 fokot érnek el. így az exportszállítások előkészítése követelményeinek jobban eleget tudnak majd tenni. Üj kazán is épül, melyre egymillió 700 ezer forint az előirányzott összeg. Ezzel óránként a jelenleginél egy tonnával több gőzt állítanak elő. Üzembe helyezésére július 10-én kerül sor. Megérkezett a gyárba egy nagy teljesítményű, ellenforgásos kopasztógép, amit csirkefeldolgozásra használnak fel. Május 30-án helyezik üzembe. Megkezdődnek az új szociális létesítmény — öltöző, fürdő, mosdó — építésének előkészítő munkái. Az építkezésre jövőre kerül sor. Huszonötmillió forintos beruházás Hunyán Nem sok termelőszövetkezet dicsekedhet olyan, jelentős beruházással, mint a hunyai Hunyadi. Ebben az esztendőben láttak hozzá egy több évre programozott, komplett sertéstelep építéséhez, melyre állami és saját erőforrásaikból 25 millió forintot költenek. Az építési program szerint Hunyán egy ötezer férőhelyes sertéshizlalda épül kocateleppel, ta- karmónyos helyiségekkel, munka-, szociális épületekkel, bekötő úttal és vízvezeték-hálózattal. • Az építők eddig két fiaztatóval készültek eh s hozzáláttak az első hatszáz férőhelyes hizlalda felmenő falainak rakásához. Ebből az igen jelentős beruházásból az állam -— a sertéshús-termelési program alapján — a költségek 10 százalékát magára vállalta. Egy tisztázott „kényes” kérdés Kire bízza vagyonának gyarapítását, kit emeljen „vezető” posztra, azt — saját jól felfogott érdekeinek mérlegelése alapján — egyszerűen döntötte el a múltban Bohn, Weiss Manfred, vagy X tőkés tulajdonos. A vállalatok tulajdonosa most a társadalom, a vezetők iránti elsőrendű követelmény pedig, hogy rátermettségükkel a népgazdaságot gyarapítsák. No de a társadalom meglehetősen sokszemé- lyű tulajdonos, minként lenne képes egyértelműen kifejezni akaratát? A népgazdaság általános céljai pedig hellyel-közzel ellentétbe sodródhatnak egy-egy üzem alkalmazottainak pillanatnyi érdekeivel. Márpedig a megfelelő — sőt a legmegfelelőbb — emberek kiválasztása fontosabb, mint valaha. Fejlődésünk, előrehaladásunk üteme, a társadalom anyagi jólétének fokozódása, az, hogy a kis csoportok érdeke mindinkább egybeessék az egész közösségével, nem csekély mértékben függ attól: kiknek a kezében van a termelőegységek kormányrúd ja ? Ismeretes az MSZMP Politikai Bizottságának nagy jelentőségű határozata a káder- és személyzeti munkáról. Több mint fél év telt el azóta, hogy a párt megyei bizottsága napirendre tűzte és megvitatta ennek a munkának a helyzetét — a mi körülményeink között. Meghatározta az időszerű tennivalókat, kijelölte a személyzeti munka további fejlesztésének útját. A megye pártszerveinek számos tanácskozásán elemezték a korszerű követelményeket, foglaltak állást ezekben a kérdésekben a kommunisták. A párttagság— de az üzemek, gazdaságok pártonkívüli vezetői is — megnyugvással tapasztalták, hogy a párt káderpolitikai alapelvei kiállták az idő próbáját, a jelenben — és a közeljövőben is — változatlanok. A folyamatosság mellett azonban a fejlődés, a növekvő feladatok e téren is elodázhatatlanná teszik az állandó tökéletesítést, a káderkiválasztásnak a követelményekhez való igazítását. Hiszen a párt politikája emberek alkotó munkája révén valósul meg, válik anyagi erővé. A siker nélkülözhetetlen feltétele: célszerűen válasszák meg és neveljék, formálják azokat, akik e politika gyakorlati szószólói. Nos, a személyzeti munka mindennapi kérdései felvetnek bizonyos vitatott, kényesnek tűnő problémákat. Meddig terjednek egy-egy vállalat, intézmény párt- alapszervezetének jogai, mi a feladatuk a párt vezető szerepének biztosításában? Nem gyengíti-e a párt vezető szerepét az az elv, hogy számos személyi kérdésben az alapszerveknek nem döntési, csak véleményezési joguk van? A* alapszervezet vezetősége, illetve taggyűlése javasolja a kommunistákat a tömegszervezetek vezetőségeibe. Ez egyértelmű. Az állami. és gazdasági vezetőknél azonban „csupán” véleményezési jogkörük van. Csupán? Meglehetősen leszűkíti a pártalapszervek szerepét, voltaképpen lefokozza feladataikat az, aki egyenlőségi jelet tesz a döntési jog és a tervszerű, megalapozott kádermunka közé. Hiszen az alapszervezetek — a maguk területén — politikai értelemben felelősek a párt céljainak, káder- politikájának megvalósításáért. Szervező, ellenőrző tevékenységükkel, meggyőzéssel segítik az elvek gyakorlati valóra váltását. A pártszervezet kötelessége, hogy Véleményt mondjon, javaslatot tegyen és főként ellenőrizze: a helyes káderpolitika valósul- e meg a (gazdasági vezetők által hozott) személyi döntésekben. És ha nem, a pártszervezet kezdeményezheti a megfelelő felelősségre vonást. Nem szükséges bizonygatni: akkor dolgozik jól egy-egy vállalati alapszervezet, ha nem „ellenlábasa” a gazdasági vezetésnek, nem a személyi ügyekben folytatott vitákra forgácsolja erejét. Inkább — s ez a nehezebb — olyan politikai légkört teremt, úgy segíti elő a vezetők (és a káderutánpótlás) nevelését, hogy a személyi döntésekben is már szinte magától értetődővé váljon a párt általános elveinek és céljainak gyakorlati érvényesülése. Hiszen manapság, amikor a tulajdonos nem Bohn, vagy Weiss Manfred, a legkisebb üzem helyes vagy helytelen vezetése, sikerei, vagy kudarca a népgazdaságot, az egész társadalmat érinti— nem csupán néhány ember, vagy egy kisebb közösség ügye. Ilyenformán tisztázható a döntési jogkörökkel kapcsolatos „kényes” kérdés. S így derül ki, hogy valójában nem kisebbedtek, hanem felelősségteljesebbé váltak, növekedtek a párt alapszervezeteinek feladatai a személyzeti munkában. Vajda János P. HOWARD: 59. — Téved — felelte öntelt vi- gyorral. — Azok az idők már elmúltak. Most jobb lenne, ha magáról beszélne valamit.. ® — ...Azt már tudja, hogy Russel leánya vagyok. Az apám ideges, zsarnok ember volt szegény. Jószívű zseniális, de szertelén, hirtelen haragú... Miatta elkerültem tizenhat éves koromban otthonról. Nem fértünk össze. Én is színésznő lettem, mint az anyám... Azután jött ez a tragédia... Az apám eltűnt... Ma már tudom, hogy megölték. Az anyámat úgy szerepeltették az ügyben, mintha megcsalta volna a második férjét, Brétail doktort. Anyám régen szerette Brétailt, és szenvedett az apám mellett, de mindig becsületes, tiszta nő volt. Ezért elhatároztam, hogy kiderítem az igazságot. Elsősorban anyám ártatlanul meghurcolt becsületéért vállaltam ezt a keserves harcot. De az apám nagy felfedezése, az átjáró, amelyért annyit küzdött, elválaszthatatlanul hozzátartozott szegény anyám tragédiájához. És ebben a küzdelemben senki sem volt mellettem, csak egy régi szolga, egy félvér, aki eljött annak idején velem együtt az apám házából. Mahmud volt az, akit maga egyszer mint inast, egyszer minit bennszülött jóst látott, aki a viperával mutogatta magát Murzukban, Magam is jó munkát végeztem, színésznő voltam, értek a maszkírozáshoz. Megfigyeltem az apám expedíciójáról visszatért embereket. Tudtam, hogy a bűnös ezek között van. Hogy elvegyülhessek a külvárosban, ahol európai nő nem fordulhat meg feltűnés nélkül, humuszt vettem fel, barnára festettem a bőrömet, és ami lehetetlenné tette, hogy felismerjenek: férfimaszkot tettem fel... Ha emlékszik még az öreg kávéfőzőre Oranban, az Avenue Magen tán... Galamb kis híján hanyatt esett. — Mi?... Maga?... Csúf, vén férfi volt?... Szakállat ragasztott?... Hopplá! Megvan! Hát ezért nem láttam bemenni a a házba, ahonnan kijött! Burnuszbán ült ott... Szakállal! És amíg én a lábszárvédőmet varrtam... addig átöltözött nőnek, és ügy jött ki... Én meg követtem, és nem értettem... Maga volt az orani kávéfőző! ±
