Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

1968. április 3. 3 Szerda A győztesek között Békéscsabán a szálloda építkezésénél megkezdték az emeleti szintek betonelemeinek összeszerelését. Fotó: Demény Pályázat a Tanácsköztársaság évMlóiára A Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának 50. évfordulójára pá­lyázatot hirdet az első magyar proletárdiktatúra gazdag törté­nelmi-közoktatási hagyatékának ápolása és a nevelő munkában való kiaknázása érdekében. A pá­lyázat témakörei a következők: 1. A Tanácsköztársaság közoktatás- ügyi intézkedéseinek tanulságai; 2. A Tanácsköztársaság a fiatalok szakmai neveléséért; 3. Szocialis­ta ünnepeink nevelési lehetősé­geinek kiaknázása az iskolai gyakorlatban; 4. A távlatok sze­repe a nevelőotthoni közösségek életében. A pályamunkákat — jeli­gés levéllel— két példányban 1968. október 1-ig kell beküldeni a Mű­velődésügyi Minisztérium címére (Budapest, V., Szalay utca 10—14). Pályadíjak: I. díj 5000, II. díj 3000, III. díj 2000 forint. A pályá­zat eredményét 1969. március 1-ig hozzák nyilvánosságra. (MTI) Befejeződtek a kereskedelem Szakma Kiváló Tanulója ez évi versenyei. A Békéscsabai Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskolában nagy az öröm, mert az idén is folytató­dott a jó hagyomány. A tíz kü­lönböző kereskedelmi eladóta­nuló, aki képviselte Békés me­gyét az országos versenyen, si­keresen helytállt Budapesten. Dér Mária, az iskola igazgatója el­mondta. hogy az idei követelmé­nyek jóval nagyobbak. voltak,! mint az elmúlt évben. Ennek el- j lenére a versenyben részt vevő j Békés megyei tanulók jó felké- j szültségről tanúskodtak és tízen érték el azt a pontszámot, mely biztosította számukra a szakmun­kásképesítés megszerzését. Közü­lük Jámbor Rudolf aranyérmet, Krizsán Anna és Murvai Mária bronzérmet és kitűnő szakmun-! kásbizonyítványt szereztek. Ottjártunkkor éppen együtt vol- | tak a győztesek, s így módunk volt egy kis beszélgetésre. Első- i ként az aranyérmes Jámbor Ru- j dolfot kérdeztük meg arról, mi­nek tulajdonítja a jó szereplést. í — Először azt mondanám el j — válaszolt —, hogy' a ruházati J eladó szakmában versenyeztem, j és külön vizsgáznom kellett mint j méteráru szakeladó is. Igen gon- j dósán és lelkiismeretesen készül- j tem a versenyre, különösen a | megyei döntő megnyerése után. j Munkahelyemen, az iparcikk kis- ! kér 12. textil-, méteráru boltjá-j ban dolgozom Orosházán. Taní­tómestereim mindent megtettek a jó felkészülés érdekében. Vetési Imre tanulófelelős a szakma mes­terfogásaira oktatott, igen alapo­san, ennek bizony nagy hasznát vettem. Az elméleti felkészülés­ben a tanár elvtársak nyújtottak messzemenő segítséget. A vizsga előtt különösen azokat az anyag­részeket vettük át, amelyekben egy kicsit gyengébben álltam. Azt hiszem, az alapos körültekintő felkészülésnek, a munkatársak és a tanáraim biztatásának, bátorí­tásának köszönhetem a jó ered­ményt senyzők elé. A sikert abban lát­ja. hogy mind gyakorlatban, mind elméletben jó felkészítést ka­pott. — Munkahelyemen — mondot­ta —, a békéscsabai lakáslextil- boltban a munkatársak a legkü­lönbözőbb fogásokra is kioktat- tak. Sokat köszönhetek Máté Mi­hály és Vágvölgyl Árpádnak, akik legtöbbet adtak a szakma meg­ismeréséhez. Nagyon boldog va­gyok. hogy nem hoztam szégyent iskolámra és vállalatomra. Szeret­ném a jövőben munkám során hasznosítani. Murvai Mária bronzérmes. Murvai Mária cipőeladoként lett bronzérmes. Ö az iparcikk kisker orosházi nagy áruházában dolgozik, és ott készült fel a ver­senyre. Tőle tudtuk meg azt is, hogy eredeti célja nem a keres­kedelem volt. Tanárnő szeretett volna lenni, miután a 8 általánost jelesen elvégezte. Most a nagy versenyen túl — mint mondja — nem bánta meg. hogy ezt a pá­lyát válaszolta, mert a tanuló­idő alatt nagyon megszerette szakmáját. Ha nem is lett tanár­jámbor Rudolf aranyérmes. nő, vágya félig mégis teljesült, mert itt is emberekkel foglalko­zik. Mi kell ahhoz, hogy jó el­adó legyen valaki? — Az, hogy alapos tudásra tegyen szert, is- : merje meg azokat az árukat, amivel dolgozik és tudjon szak­szerű tanácsot adni, s nem utol­sósorban végtelenül türelmes és udvarias legyen. Ezt egyébként így tanultam mesteremtől. Far­kas Lászlótól, a cipőosztály veze­tőjétől. akinek ezúton is meg­köszönöm fáradozását. Még annyit a szép eredménvek- hez, hogy a győztes Jámbor Ru­dolf a bizonyítvány mellé kéthe­tes külföldi üdülést és 500 fo­rint pénzjutalmat nyert, míg a bronzrémesek kéthetes belföldi üdülésben részesülnek. Egyébként az sem utolsó eredmény, hogy már szakmunkásokként dolgoz­hatnak, csaknem négy hónappal korábban, mint ahogy a szak­munkástanuló-idejük letelt volna. Öröm volt azt is hallani az ifjú szakmunkásoktól, hogy távolabbi céljuk a továbbtanulás, maga­sabb szinten elsajátítani szak­májukkal kapcsolatos ismerete­ket. Tovább szeretnék folytatni ió szereplésüket a kereskedelem­ben, hogy „bizonyítsák”, nem vé­letlen az országos versenyen el­ért nagyszerű helyezés. Háló Ferenc Huszonhat napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki a SarHadi Cukorgyárban a mai Magyarország államrendjé­vel szemben, kénytelenek tudomá­sul venni, az ország társadalmá­nak minden számottevő ereje ma­gáénak vallja a szocialismus cél­jait és annak felépítésén munkál­kodik. Hazánk megbízottai min­den nemzetközi fórumon, két- és többoldalú tárgyaláson maguk mögött tudhatták a magyar köz­vélemény támogtását. Ez pedig je­lentékeny erőt és tekintélyt kölcsö­nöz szavaiknak. S küldötteink mindenütt, ahol csak megjelen­nek, a szocializmus, a béke, a nemzetek közötti együttműködés magasztos eszméi mellett tesznek hitet, elítélik az imperialisták ag­resszióját Vietnamban, s a világ minden táján, állást foglalnak a szabadságért és a haladásért küzdő népek érdekében. A magyar képviselők az ENSZ- ben és másutt is nagy figyelmet szentelnek az európai biztonság kérdéseinek. Ezen a kontinensen élünk, itt szenvedtük el a törté­nelem sorscsapásait, tehát szá­munkra elsődleges, ami itt tör­ténik. Igaz, ma Európa a földke­rekség viszonylag nyugodt öveze­te, de tudjuk, hogy sok itt a gyú­lékony anyag. Ezen a földrészen kért világrendszer határai húzód­nak, s tudjuk, hogy mindenfajta konfliktus a két nagy szövetségi rendszer — a Varsói Szerződés és a NATO országai — között fel­mérhetetlen következményekkel járó összetűzésekkel fenyeget. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Európa szívében létezik a Német Szövetségi Köztársaság, amely — vezetőinek minden hi­vatalos kijelentései ellenére — re- vansigényeivel fenyegetést jelent kontinensünk békéjére. Ezért fog-t lalnak állást a magyar delegátu-f sok minden fórumon olyan euró­pai biztonsági rendszer mellett,! amely végérvényesen megfékez- j hetné ezt a veszélyt. A magyar külpolitika egyik leg-? fontosabb kiindulópontja — ame-J lyet az élet sokszorosan igazolt — hogy nemzetünk érdekeinek szol-f gálata a világpolitika porondján! feltételezi a szoros együttműkö-Tj dést a szocialista testvérországok-* kai, mindenekelőtt a Szovjetunió-^ val. Ebben a tekintetben az el-I múlt év kiemelkedő eseménye* volt az új magyar—szovjet ba-” rátsági, együttműködési és kölcsö-» ,"T." ,. ..... n ős segítségnyújtási szerződés ?elada Mellékszakja: rövid-, ko aláírása Budapesten. Ez a szerződés Krizsán Anna bronzérmes. Krizsán Anna szintén ruházati Ceten- és Vasbetonipari ümk gyára |tött-, divatáru szakeladó. A _ f ügget-1 bronzéremről szólva elmondta, lenség, a szuverenitás, az egymást"?”1 /olt könnyű verseny, magas belügyeibe való be nem avatkozás?követélményt támasztottak a ver- elveinek tiszteletben tartása alap-’ ján a gazdasági, kulturális és po-i litikai együttműködés gazdag le-? hetőségeit iktatja törvénybe és, biztos bázisa hazánk nemzetközi ? tekintélyének is. 1 Magyarország — igaz — csu-? pán kis pont a világ térképén.! Területünket tekintve, Európában? a tizennyolcadik, a lakosság lé—t lekszáma alapján a tizenharmadik! helyen állunk. Mégis: szavainkat! és tetteinket a világ legtávolabbi! pontjain is figyelemmel kísérik,? érdeklődéssel fogadják. Ez az ér-| deklődés hazánk aktív külpoliti- * kájának szól, annak, hogy konst-I ruktív szerepet játszunk a nem-! zetközi életben, s ott vagyunk! mindenütt, ahol a szocialista or-? szágok egységének erősítéséért, a haladás erőinek tömörítéséért, a békéért kell síkraszállni. Gáti István A Sarkadi Cukorgyár dolgozói | tavaly is úgy szervezték munká­jukat, hogy minél több cukrot adhassanak a népgazdaságnak. Munkájukat siker koronázta. ( Ezt igazolja többek között az, hogy tegnap, kedden osztották ki a gyár dolgozóinak a nyereség- részesedést. Ez pedig huszonhat napi keresetnek megfelelő, olyan, amilyet eddig még sohasem ér­tek el. A gyárban már hozzákezdtek az őszi gyártási idény előkészí­téséhez, s jó ütemben haladnak a karbantartással. Szorgalmas munkájukkal most is arra töre­kednek, hogy az új feldolgozási idényben is minél több cukrot gyártsanak. Hermann Imre BUDAPEST. XXI., Rákóczi Ferenc u. 289 (Csepel) sz. alatt levő TMK-üzeméhez azonnali belépéssel felvesz jó képességű, nagy gyakorlattal rendelkező laka os, aiíMvi^anvsjerelö, közpsüts ülss-szerelö, lány- és ív hegesztő szitun! ásókat bérezés időbérben történik. 7—12 Ft/ó. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. HÖKKENTETT munkaidőben dolgozunk, ami azt jelenti, íogy minden második héten szabad szombat van. Felvételre jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. Budapest, 1968 március 26. 1360 Biztatás Pótkocsis traktor áll meg az egyik ház előtt. Épületbontás­ból származó téglát szállít. Az udvarba kellene bevinni, de... Egy pillanatra álljon csak meg a menet! — Bemenjünk, ne menjünk? — tanakodik a traktorvezető és a két rakodómunkás. A megrendelő biztatja őket: — Csak jöjjenek! Ne az ut­cán rakják le azt a rengeteg téglát. Ki győzi aztán majd behordani? — De asszonyom, az lehe­tetlen. Hogy fogunk kijönni? Tanakodnak, szemmel mé­ricskélik az udvart. — Sehogy sem megy, ké­rem. Mégiscsak az utcán kell leszórni — sajnálkoznak. Ámde, amikor az asszony előveszi a pénztárcáját, pajko­san összevillan a szemük. Ha az lenne a szájukon, ami a szí­vükön, akkor valami ilyesfé­lét lehetne hallani: „De nehe­zen ért asszonyom. Hát per­sze, hogy erről van szó!” És a traktor méltóságtelje­sen bekanyarodik az udvarra. Mintha most ő is „pénzért” dolgozna. —or.

Next

/
Thumbnails
Contents