Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

49<W, március 14. 3 CsQtőrtSk „A népi ellenőrzés megbízásából...” i. A lakosság bejelentései a megyei NEB nél A népi ellenőrzés feladata, hogy a közérdekű bejelentésekkel tudo­mására hozott vagy vizsgálatai so­rán megállapított tények alapján küzdjön a korrupció, a felelőtlen lélektelen ügyintézés ellen, a hiva­tali beosztásukkal visszaélő sze­mélyek leleplezéséért... (A népi ellenőrzésről szóló kormányrendelet 2. S. (1) e. pontja). Előfordul, hogy aktatáskás ven­dégeik érkeznek — vállalatokhoz, intézményekhez vagy magáno­sokhoz —, akiket váltakozó érzel­mekkel fogadnak. Többnyire vá­ratlan vendégek, vannak, ahol szívesen, örömmel látják őket, de az is megesik, hogy egyáltalán nem lelkesednek, amikor felmu­tatják igazolványukat és bemutat­koznak: „o népi ellenőrzés megbí­zásából jöttünk!” Pedig minden esetben rendkí­vül udvariasan, előzékenyen kez­dik meg és folytatják le felelős­ségteljes munkájukat, melyet „a társadalom lelkiismeretének” tisz­teletet érdemlő szerepkörében teljesítenek. A népi ellenőrök mindig és mindenütt jóindulattal, segítő szándékkal, a törvények megtartásának szellemében, a be­csületes emberek érdekében lép­nek föl. A kötelező tapintat és a gondos előzékenység mellett azonban határozottak is, a legfél­tettebb titkok sem maradnak so­káig rejtve előttük. Ha valami „nem egészen tiszta” dologra buk­kannak, ezért igazán nem rájuk kell megneheztelni. A Békés megyei Népi Ellenőr­zési Bizottsághoz az elmúlt esz­tendőben 133 közérdekű bejelen­tés és 66 panasz érkezett. (Csak­nem 30 százalékkal több, mint az előző évbenJ A bejelentések j mintegy 85 százaléka a lakosság- J tói származik „és érinti mind- azokat a területeket, amelyeknél I közéletünkben általában problé­mák tapasztalhatok”. Mi lesz egy- egy ilyen bejelentés sorsa? Ha nem nyilvánvalóan felelőtlen állí­tásról vagy hamis rágalmazásról van szó (például névtelen leve­lek), akkor a népi ellenőrzés szak­emberei közr' működésével vizs­gálatot indít. A bejelentő szemé­lyét bizalmasan kezelik, igyekez­nek megóvni mindenféle esetle­ges „retorziótól”. Vegyünk sorra néhány tanulsá­gos esetet a tavalyi bejelentések közül, melyeknek vizsgálatait a közelmúltban zárták le. Hiba van a tervezők ceruzája körül Városaink fejlődésével egyre több helyen kötik be a házakba a vízvezetéket. A népi ellenőrzés 480 lakossági ivóvíz bekötési ter­vet vizsgált felül. Ezek közül az előírások minden pontjának csu­pán 28 felelt meg, a többi — ki­sebb vagy nagyobb mértékig — szakszerűtlenül volt elkészítve és jóváhagyva. A tervezők többsége elmulasztotta jövedelemadó-fize­tési kötelezettségét. A megyei ta­nács pénzügyi osztálya három év­re visszamenően megállapította, hogy 83 tervező 198 munkája után nem fizettek adót. A tervek nagy többsége felületes, hiányos és nem a szabvány szerint készült. Ennek ellenére a vízmű vállalat békés- j csabai telepvezetője engedélyezte a bekötéseket. Igaz, hogy az en- [ gedélyek úgyszólván formálisak voltak, hiszen a dátum minden esetben hiányzott, s így nem lehe­tett megállapítani, hogy a „ter­vek” a tényleges bekötés előtt, vagy csak utána készültek. Nem beszélve arról, hogy a vállalat a bekötésekkel kapcsolatos mun­káknál jogtalanul többet számlá­zott a kelleténél. A szabálysértési eljárások fo­lyamatban vannak, A népi ellenőrzés számtalan vizsgálatának mottója lehetne: ad­dig tudnak egyesek kisebb-na- gyobb visszaéléseket elkövetni, bizonyos lehetőségeket kihasznál­ni, amíg nem akad valaki, aki il­letékes helyen szóvá tenné a dol­got. Sokszor a tájékozatlanság, máskor a túlzott bizalom, vagy a nagyon is elnéző türelem nyújt lehetőséget olyan cselekmények­re, amelyek körül „valami nincs rendben”. Lapunk holnapi számá­ban néhány további ilyen esetet ismertetünk. (Folytatása következik) Vajda János Üj autóbusz-váróterem épül Szeghalmon, amelyben büféhelyi­ség is hetyet kap. A régóta nélkülözött várócsarnokot április 4-én adják át az utazóközönségnek. (Fotó: Esztergály) Természetbeni futtatás a könnyűiparban A kollektiv szerződések szabályozzák kiadósának feltételeit A könnyűipar különböző ágai­ban hosszú évek óta a szokásjog alapján természetbeni juttatásban részesülnek a dolgozók. A termé­szetbeni juttatást ezentúl nem központilag szabályozzák. A könnyűipari miniszternek a Köny­Most már terített az asztal Befejező szakaszáig jutóit a négyéves fejlesztési program a Gyulai Gépjavító Állomáson Nem is olyan régen olajos kéz­zel, állva, többségükben a mun­kahelyeken étkezhették a Gyulai Gépjavító Állomás vezetősége egy négyéves fejlesz­tési programot állított össze. En- 1 nek megfelelően bővítették az át­dolgozol. Az j hálózatot, a villamosenergia-bá- utóbbi években itt is nagyot vál- j 'zisí, a műhelyeket Üj festőmű- tozobt az élet. A körülmények I helyt ^ raiktárt hoztaik lét öl_ rendeződtek. A gépjavító állomás | tözőt, mosdót konyhát és étter­met építettek. Ezeket a beruházá­mi jogalkotás alaptendenciája egyfelől a polgári forradalom le­zárását jelentő egyéni földhasz­nálat, földosztás alapján áll, más­részt egyben a szovjet gazdaságok szervezésének első dokumentuma is; ugyanis a VII. fejezetében a földhasználat formájáról szólva kimondja: „Az Oroszországi Fö­deratív Szovjet Köztársaság, a szocializmus gyorsabb elérése céljából minden támogatást (kul­turális és anyagi segítséget) megad a föld társas műveléséhez, előny­ben részesítve a kommunista, ar- tyel- és szövetkezeti gazdaságokat az egyéni gazdaságokkal szem­ben.” 1918 áprilisában — a breszti béke miatt történt koalíciófel­bomlás; az intervenciók és a fe­hérgárdista lázadások közben — a párt KB megbízásából készítet­te el Lenin —, hogy az iparban és a mezőgazdaságban haladékta­lanul szocializálni akaró baloldali kommunistákkal, az ortodox marxistákkal felvegye a küzdel­met — „A szovjethatalom. soron levő feladatai” című elaborátu- mát. Majd ez év decemberében a Moszkvában összeült mezőgazda- sági osztályok, szegényparaszti bizottságok és kommunák I. össz- oroszországi kongresszusán tett felszólalásában is kifejtette, hogy az áttérés a kis egyéni paraszt- gazdaságról a föld társas művelé­sére, hosszú időt követel. C* zzel szemben — a baloldali kommunisták, pl. N. Buha­rin hatására a Földművelésügyi Népbiztosság 1918 augusztus ele­jén már rendeletileg megtiltotta a földesúri földek további szétosz­tását a kollektívák földdel való ellátása érdekében. Mint ismeretes, a Kommunis­ták Magyarországi Pártjánál: alapjait a voüt hadifogoly kom­munisták rakták le. Egyik vezető. jük, Kun Béla, Moszkvában 1918 májusában foglalkozott az őt kö­rülvevő politikai miliő hatására az agrárforradalom kérdésével. A „Kié a föld? és a „Mit akarnak a kommunisták?” című röpirata szerint Kun a hazai viszonyok között a földek forradalmi elfog­lalására gondolt, a birtokbavétel utáni lépések tekintetében azon­ban egyszer a parasztságot meg­kérdezni akaró türelmes, lenini forma nyomdokában járni látszik, majd a baloldali kommunisták nézetét visszhangozza. A hadifogoly kommunisták má­sik vezetője. Ligeti Károly, Omszkban a Forradalom hasáb­jain fejtette ki nézetét (1919 feb­ruárjától júniusig jelent meg Omszkban). Ligeti a lenini kon­cepció alapján a földkérdés'; a munkás—paraszt szövetség politi­kai igényének rendelte alá. Saj­nos, ő nem vehetett. részt a Kommunisták Magyarországi Pártjának létrehozásában, politi­kai irányításában, mert az Omszkban fellázadt cseh hadtest — a várost védő magyar egység parancsnokaként — megsebesítet­te; Kolcsak' fehérgárdistáinak kezére került, akik kivégezték. Idehaza a szociáldemokrata párton beiül 1919 elején került felülre a. baloldali szociáldemok­raták nézete. Feltűnik a luxem- burgizmus dogmatikus koncepci­ója, hogy ti. a birtokos paraszt­ság reakciós tömeg, meg kell te­hát akadályozni az agrárproletá­rok birtokosokká válását. A baloldali szociáldemokraták egy része. Nyisztor György és Landler Jenő 1919 február ele­jén még úgy vélekedtek, hogy a földosztás ügyét ki kell venni Nagyatádi Szabó István k izéből. „Ha Nagyatádi szerepel mint földosztó miniszter, akkor a pa­rasztságot egyenesen Nagyatádi t sokat részben központi hitelből, Szabó kezébe szolgáltatjuk ki” —J nagyobbrészt azonban saját erő­mondták a párt értekezleten. (Aj Nagyatádi Szabó István vezette! dunántúli Kisgazdapárt földre-] formprogramja 1918 november vé­gén született. Radikalizmusában] — a kisajátítást szükség eseténj 100 hold alatt megjelölve — túl-] forrásaikból valósították meg. Az étteremben terített asztalnál ét­kezhetnek. Emberi vonatkozásai­ban talán ez a legjelentősebb vál­tozás ebben az üzemben. Miután kialakították az üzemi nyűipari Értesítő 8. számában megjelent, az érdekelt szakszer­vezetekkel egyetértésben kiadott utasítása arról rendelkezik, hogy a könnyűipari ágazathoz tartozó textil-, ruházati, bőr-, szőrme-, bőrkonfekció, cipő-, bútor- és ve­gyes faipari vállalatok természet­beni juttatást adhatnak dolgozó­iknak. A természetbeni juttatás feltételeit és kiadásának módját a vállalatok kollektív szerződé­seikben szabályozzák. A juttatás összege, mértéke tehát a vállala­tok saját anyagi erőforrásaitól függ. A természetbeni juttatások készpénzben is megválthatok. Az utasítás megjelenésekor lépett hatályba, rendelkezéseit azonban 1968. január 1-től kell alkalmazni. Statisztikái adatfelvétel 800 háztartásban A Központi Statisztikai Hivatal j március 15-e és 30-a között szé­les körű, mintegy 16 ezer háztar- I tásra kiterjedő jövedelmi felvé­telt hajt végre. Ennek elsődleges célja, hogy feltárja az ország össznépességének és ezen belül a különböző rétegeknek a’jövedel­mi helyzetét. Békés megyében — találomsze- rűen — körülbelül 800 háztartást választottak ki, amelyeket a sta­felkéri azonban az érdekelteket. | hogy bizalommal válaszoljanak a és ! kérdőbiztos áltál feltett kérdések- I re. tesz minden párton, amelyből a, . , Károlyi-kormány rekrutálódott.) J adottságnak megfelelő elhelyeze- A kommunisták és a baloldali ] seket’ most új megoldásokon gon- szociáldemokraták nézete az ag-* dolkoznak. Ilyen többek között rárkérdésben 1918 elején csaknem jaz &>. hogy egy új autószervizt egyezőnek mondható. A Népszava* létesítenek. A szükséges tervek , 1919. március 4-i száma és a* már a kivitelezés stádiumában | isztikai hivatal levélben ertesi- Vörös Újság március 6-i számat vannak. Ezzel az a céljuk, hogy | fefe ,a. felvet.el cel]aro.1' , egyazon hangsúllyal lép fel aj Gyulán és .környékén üzemeltetett parcellázás ellen, aggodalmuk} személygépkocsik garanciális alapja az, hogy az elhúzódott há-J futó javításét elláthassák, ború következtében szinte egye-* dűli valutái'is alapot, a nagy bi r- J **•-".----------------—~ t okot kikapcsolná a földosztás,! ráadásul a városi proletariátusJ élelmezésének zavarai politikai* hatótényezővé válnának. Kun Bé„J la is erélyes küzdelmet követelt a* földosztás ellen (a mezőgazdasági» termelőszövetkezeteket is átmene-t tinek tekinti) a március 11-éni Bogár Imréhez írt levelében. ♦/ A földosztást tekintéllyel el-* óízatások arra ösztönözték akon- ^ ienző baloldali szociálde-í dorosi Lenin Termelőszövetfceze- mokrata Varga Jenő visszatekint-T tót, hogy nagy lépésekkel fejlesz­Jó volt az indulás — megalapozódott az üzemág fejlesztése A Békéscsabai Konzervgyár kö­zelsége és a MÉK-től kapott meg­vén az eseményekre elmondja: „A mezőgazdasági termelés folyto­nosságát fenn is tartottuk. Persze drága áron: elmulasztottuk a me. tógazdasági proletariátus széles, tömegeinek felrázását,” — Az ag­rárpolitikában' elkövetett hiba végső fokon a baloldali erők ta­pasztalatlansága következtében állt elő, de ki dobhat rájuk követ azért, mert a körülmények miatt nem mérhették fel helyesen a parasztság helyét és szerepét az akkori társadalmi viszonyoknak megfelelően. Virágh Ferenc sze a mír.d nagyobb jövedelmet biztosító konyhaikertészetét.- Eb­ben az esztendőben 65—70 holdon termelnek étkezési és konzerv­zöldséget. A palántákat most ne­velik. A nagyfokú gondosság ie- j mérhető a tsz kertészeti központ­jában, ahol egymás mellett sora­koznak a hollandi ágyak. Üzemeltetnek itt két kisebb haj­tatóházat is. Mivel a kertészeti központ ezen a helyen tovább nem fejlődhet — a házak behatá­rolják — úgy határozott a tsz vé­lj zetőségé, hogy az épülő téglagyár szomszédságában, viszonylag ki­váló minőségű kondorosi földön, fejleszti ki ezt az üzemágat. Egyelőre a rendelkezésükre álló melegágy! ablakkeretekből hajta­tóházakat hoznak létre, ihelyeket 1969-ben helyeznek üzembe. A jelenlegi két hajtatóházat és a három, építésre tervezett palánta­nevelőt ebben az évben építik fel. Nagy Vilmos, a Lenin Tsz főagro- nómusa 65—70 holdról átlagosan j 22—23 ezer forint bevételre szá­mit. A zöldségtermesztés szerve­zése eddig kiválóan sikerült. Jo volt az indulás. A biztató ered­mények láttán határozta el a tsz vezetősége az üzemág megalavx)- zott és gyors fejlesztését.

Next

/
Thumbnails
Contents