Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
1*68. március 13. 3 Szerda Új játék született! Kezdetben vala a Robin Hood meg az Ivanhoe és ezek gyermekvilági következményei: vad csetepaték, vívások, nyilazások, kerítéslécek dézsmálása — kar dók, tőrök beszerzése okából — és ami már a veszteséglistára írandó: ablakbetörések, fej-, kar-, lábsérülések. — Ve az ilyen tv- adásokkal! — követelte a szülők, nevelők egy része. Más részük arra gondolt, hogy annak idején ugyanezt csinálta, csak indiánosdi meg rablópandúr alapon. Az azonban biztos, hogy a felnőtti háborgás tetőfokán Robin Hood, Teli Vilmos, meg Ivanhoe eltűntek a süllyesztőben. Persze nem pedagógiai meggondolásból, hanem mert a sorozat kifutotta magát. A lélegzetvételi szünet, más részt, az „izgi” tv-filmek utáni éhség nem tartott sokáig. Képernyőinken felbukkant az Angyal, aki angyali hangjával lopta magát a nők szivébe, remek bunyóival pedig a másik nemet kápráztatta el, főként a tizen- éven aluliak fogékony társadalmát. Olyan knock-outokat még Csikágóban sem látni talán, mint amilyeneket az Angyal csabai, vésztői, kevermesei, bucsai mer. a többi helységbeli tanítványai lelkes követői adtak egymásnak. Angyal olykor még fel-felbuk- kan glóriájával a tv-ben, de látni, hogy már kifúlóban ez is. Tegnap Csabán, a Vásárhelyi utcából az Orosházi útra fordultamban egy sereg óvodásba botlottam. Szinte vezényszóra körülfogtak, frissen tört ágdarabkákat szegeztek rám és vészjóslóan zizegtek: — Zzzz... zzz... zzz... Meglepetten fordultam a legkisebbeket vezető bájos fiatal óvó nénihez: — Ez meg mi, csókolom? Elkacagta magát: — Mi az kedves szomszéd? Nem nézi a tv-ben az Oriont? — Ja! A su- gárpisétoly! —- csaptam homlokomra. A sugárpisztoly, mit nálunk otthon a piszkafa szimbolizál, azt fogom késő este lányomra és az asszonytársra, ha nem akarnak alfa-parancsomra ágyba bújni. Ráadásul sérülés- mentes, nem úgy mint a nyíl. —új— Szélesítik és korszerűsítik a 113-as út Körösladány—Dévaványa közötti szakaszát. A 7 méter széles út oldalán világos szegélyek segítik majd a biztonságosabb közlekedést. Az út nagy része már elkészült; jelenleg a Dévaványa alatti szakaszon dolgoznak az útépítők. Fotó; Esztergály Keve Qtötiapi képeslap DChjaubél Egy szovjet katona 23 év előtti emléke Színes, viráaos nőnapi képeslap érkezett szerkesztőségünk címére Kijevből. Feladója egy volt szovjet katona, amint ő magyarosítva írja: Gyurij, aki 1945-ben sebesülten feküdt Békéscsabán a katonai kórházban. De adjuk át a szót a levélírónak: Kedves szerkesztőség, Békéscsaba. 1945 januárjában megsebesültem és azután a város katonai kórházában feküdtem. Az automata szalagprésnél Hogyan jutóit el egy ifjúsági női brigád az aranykoszorűs jelvényig? Öt CSinOS fiatal nő beszél- | itT>már aranykoszorús jelvényt denki megkapja, get valamiről az egyik automata | kiérdemelt brigád vezetőjét. szalagprésnél. Nem lehet közöttük — gondolom magamban —, de ők talán meg tudják mondani, hogy hol van Skaliczki Ká- rolyné. Odamegyek és bemutatkozom a legközelebb állónak. — Skaliczkiné — mondja a nevét és barátságosan kezet nyújt Meglepődöm. — Legyen szíves megismételni ■ kérem. — Skaliczki Károlyné. Miért csodálkozik? Annak a nyolcszoros szocialista brigádnak a vezetője? — oróbálom véglegesen tisztázni a kérdést. — Igen. — De hiszen 8 évvel ezelőtt még egészen kislány lehetett. — Az is voltam. Az 'általános iskola elvégzése után mindjárt idejöttem dolgozni és azóta itt vagyok. Közben kíváncsiskodva körénk sereglenek még néhányan. Jót derülnek, amikor elárulom, hogy legalább középkorú és valami — Hát hogy voltak képesek erre a szinte páratlan teljesítményre? Darabos Dorottya brigádtag és a KISZ-alapszervezet titkára próbálja megmagyarázni: — Jutka (a brigádvezető) mindent megbeszél velünk. Nálunk igazi demokrácia van. De ha egyszer határozunk, az mindenkire kötelező. Ez a lényeg. Randién van, de kicsit hivatalosan hangzik az ilyen csupafiatal brigádnál. Valami másra gondolok. Skaliczki Károlyné már jobban fején találja a szeget: — Nálunk mindig jó a hangulat. Ha valami nem tetszik, nyíltan megmondjuk egymásnak, vagy akár a gyárvezetőnek is a véleményünket. A közben odaérkező Zdolik Mihály művezető mosolyogva hallgatja a „hősködést” és tréfásan közbeszól: — Ehhez tényleg jól értenek, de hát dolgozni is tudnak. És van még egy szép jellemvonásuk: szigorú asszonynak képzeltem az I összefognak, soha nem felejtkeznek meg egymásról. Es edkacsázott... Napóleoni fürtjeit rendezgetve tépelődött újabb rímeken. Rövidesen eltűnt a sötétben... Galamb viszont a halott ember problémáján tűnődött, hogy végleg lerázza a lelkiismeretéről. Egyszerűen becsomagol mindent, és elhelyezi a katonai raktárban. Halála esetén felbontják, és ott lesz a cím. hogy a pénzt és az értéktárgyakat Monsieur Henry Grison örököseinek juttassák el. Henry Grison utolsó címe: Avenue Magenta 9. szám volt. Ezen a nyomon elindulhatnak... Bumm! Lövés.... Nyomban felugrott és körülnézett... A táborban máris felharsant a riadó. Rohant a szakaszához. A hadnagy hajlekötőben siet ki a sátorból, és a gramofon tovább szól odabenn. Miért van a légióban minden hadnagynak táskagramofonja? — villant át Galamb agyán egy másodpercre. — Merről jött a lövés?... — érdeklődik a hadnagy. Senki sem tudja megmondani. Őrjárat indul minden irányba... • Tíz perc múlva visszatérnek. Szent Isten! Troppauert hozzák... Szegény költő... Galamb alig tudja türtőztetni magát a sorban, szeretne odarohanni... — Beszélj! — szólt rá a hadnagy. — Mi volt? Troppauer felült. A seb nem súlyos, a karját fúrta át egy golyó. — Nem tudom, hogy ki lőtt és honnan — mondta a vastag ember. — Sétáltam álmodozva, Nagyot nevetnek mind• „ | nyáján, amikor Zdolik Mihálv U?a"!SJ™U? Sí? " Troppa- egy „titkot” árul el a brigádról: uer Hümér, a lírikus... — Ember! — kiáltott rá a hadnagy. — Jelentést mondj! — Kérem, kérem — intette higgadtságra Troppauer, miközben az orvos tisztogatta sebét. — Egyszer csak, amint sétálok, egy durranás, a karomat átfúrja egy golyó és elvágódom. Ugyanis, ha menekülök, akkor a lesi- puskás még egyeszer lőtt volna, így azonban azt hitte, hogy megölt. — Fúvasson újra sorakozót — mondta a hadnagy az altisztnek. Felharsant a kürt. — A fegyvert letenni! — vezényelt a hadnagy. Mindenki letette a fegyverét. A tiszt és az altiszt sorra járt puskától puskáig. Aki a lövést leadta, annak nem lehetett ideje kitisztítani a puskáját. Egyen ként vizsgálták a závárzatot, csövet... — Ez volt az — kiáltott vé— Váltott „műszakot” tartottak a fiatalasszonyok. Először (öt évvel ezelőtt) Kmetz Jánosné ment szülési szabadságra, akit Skaliczki Károlyné, aztán a menyem. Zdolik Mihályné. majd Darida Sándorné és Valastyán Jánosné követett. Most újra Kmetz Jánosné van soron. Mint valami járvány... — tréfálkozik. — Ilyenkor mindig ...összedobjuk” a pénzt — mondja Dóri, a KISZ-titkár. És itt volt a nőnap. A présházban dolgozó férfiak reggel beállítottak. Valaki közülük „szónoklatot” tartott: ..Szeretettel köszöntünk benneteket...” Aztán álad Iák a cukorkát, csokoládét. Sok-sok kedves élményük akad. a amiről van mit beszélniük. Zdolik Mihályné is egy ilyenre emlékszik vissza: gül az őrmester ez egyik puská- - Bementünk együtt a cukI rászdába. Valaki közülünk az Galamb fegyverét tartotta a! épület mellé tette a biciklijét, kezében... I nern a megőrzőbe. Bejött a rendKözlegény! Jőrbácsi, meg akarta büntetni a bicikli tulajdonosát. Mindnyájan Galamb kilépett. — Hol voltál, amikor a lövés történt? — Sétáltam. De a fegyver nem volt nálam. — Ki látott? — Troppauei- közlegény, öt perccel a lövés előtt beszélgettünk. — Veszekedtetek? — Sőt. A költő a legjobb ba- átom. — Utánam, indulj! (Folytatjuk) az egyszer tudott nekérleltük : csak most bocsásson meg! Nem künk ellenállni. F áj nekik, hogy még mindig akadnak olyanok, akik ha téglagyárban dolgozó nőkről van szó, csak legyintenek Pedig aki egyszer oda megy, nemigen vágyik máshová. Márcsak azért sem, mert kevés helyen keresnek annyit, mint ott. Ezen felül néha jutalom is akad. Ami a teljesítmény alapján jár, azt minElőre ki- lehet számítani, és nem kell alkudozni. És a békéscsabai Il-es számú téglagyárban még van valami, ami külön is említést érdemel. Ez pedig: Sárközi Zoltán gyárvezető, Fábián János főművezető, Zahorán Tibor műszaki vezető, de a vállalat más vezetői sem mennek el az emberek mellett szó nélkül. Nevetni is tudnak velük együtt, ha éppen úgy adódik. És igazságosak. Ezért megvan az erkölcsi alapjuk arra, hogy követeljenek. — Hát ez igaz — jegyzi meg Skaliczki Károlyné. — A legtöbbször én kapok ki. A múltkor is bekapcsolva maradt a cse- répfülvágó... „Készült” a selejt. Hallom ám egyszer Miska (Zdolik) bácsi hangját: „Te Jutka, hol jár az eszed?” Dehát igaza volt, mit mondhattam? Felelős vagyok. A vállalat már megszabta a munkaverseny kívánatos irányát szolgáló célkitűzéseket. Cserépből a tavalyihoz képest 300 ezerrel többre volna szükség, a selejtet három, az állásidőt pedig másfél százalékkal kell csökkenteni. Ennek teljesítéséből Skaliczkiné brigádja bizonyára alaposan kiveszi majd a részét. Az új automata szalagprések azonban egy kis bonyodalmat okoznak. Tizenkettőről huszonháromra kell felfejleszteni a brigádot. Olyanok is átkerülnek majd ide. akik 20—25 éve a téglagyárban dolgoznak. mint Kokavecz Jánosné. Balogh Juliska néni és mások. Segíteni kell őket. A brigádvezető nem tesz ellenvetést: — Ez természetes. Csak biztosítsák a munkához a feltételeket úgy, mint eddig. Ne álljanak a gépek! Szinte árasztja maga körül a brigád a derűt, az egészséges életkedvet, a bizakodást. Hogyan jutottak el idáig? Az életük, a munkájuk ad erre választ. Pásztor Béla | A kórházban dolgozó magyar lányok nagy szeretettel és türelemmel ápolták a sebesülteket, köztük engem is. Az egyik ápolónőt, aki gondozd: és mindent megtett értem, Juliskának hívták. Máig is csodálom, honnan volt annyi ereje, hiszen éjszakákat átvirrasztott, állandóan talpon volt, ápolt és kiszolgált bennünket. Azóta sem tudom elfelejteni. Engedjék meg, hogy 1968 március 8-a, a nemzetközi nőnap alkalmából lapjuk hasábjain üdvözöljem a kórházakban dolgozó leányokat, asszonyokat és köszönetét mondjak rólunk való egykori fáradozásukért. Köszönet nektek, magyar lányok! Köszönöm neked, Juliska! Kezét csókolom. Orosz katona; Gyurij — írja befejezésül ismeretlen levélírónk. Szívesen teljesítettük kérését. Harminckéfniló lernt gyógynövényből és mákból Békés megye a múlt évben ismét jelentős mennyiségű gyógynövényt adott hazai feldolgozásra és exportra. Mennyiségben és forintértékben egyaránt jóval többet, mint a korábbi évek bármelyikében. Tavaly a megye 35 fogyasztási és értékesítő szövetkezete közül már 18 foglalkozott vadon termő gyógynövények gyűjtésével és felvásárlásával. A 27 féle vadon termő gyógynövény felvásárolt értéke több mint félmillió forint volt. A kultúrába fogott gyógynövények értéke 1967- ben meglíaladta a tízmillió forintot. Tavaly több tsz-ben termesztették a kamillát is, mintegy 450 holdon. E gyógynövény előnye, hogy szikes talajban is jó jövedelmet hoz. A múlt évi eredmények számbavételével egy időben az fmsz-ek már megkötötték a HERBÁRIÁ- val a vadon termő gyógynövények szállítási szerződését. A múlt évinél több termelőszövetkezet kapcsolódott be a gyógynövény- termelésbe. Rekorderedményt értek el a mák és a mákgubó termelésében és felvásárlásában is. Tavaly 40 termelőszövetkezet termelt mákot, 15 millió 800 ezer forint értékben, és 5 millió 600 ezer forintot meghaladó jövedelemre tettek szert a mákgubó értékesítésével. Az idén 45 termelőszövetkezet kötött szerződést 2800 hold mák, illetve mákgubó értékesítésére. B. I Egy érdekesnek ígérkező előadás A ségi TIT Békés megyei értelmiklubjának soron következő reprezentatív előadása március 15-én. pénteken 10 órakor lesz Békéscsabán. A Biológiai és Egészségügyi Szakes/fálv küzöc rendezésű szemléltetett, élettani kísérletes estjén dr. Szöóv Árpád egyetemi docens tart előadást Életünk: a vér” 'ímmel. A vér titkainak megismerését az állatkísérletek és a témává1 kapcsolatos filmrészletek berni: tatása segíti. A véralvadás és a vérzékenység problémakörei mi lett az érdeklődők tájékoztatást kapnak azokról az immunbiológiai kérdésekről, amelyek a világszerte n’agv érdeklődéssel kísért szervátültetése'- legnagyobb problémáját jelentik. A csabai előadást csütörtökön ugyancsak este 7 órakor Gyulán, a TIT természettudományi o1őadó!'',,mében.. tart a professzor ismertetőt és bemutatót. megelőzően
