Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. MÁRCIUS 9., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Vezetők — beosztottak Fül tanúja voltam, amikor egy mérnök a munkást csak ágy egyszerűen „Kovácsi­nak szólította, a munkás pedig következetesen mérnök úrnak titulálta a főnökét. Abban az üzemben nyilvánvalóan nem vette észre vagy talán nem akarta meghallani senki ezt a disszonáns hangot. Az is elgondolkoztatott, amikor nemrég az egyik ve­zető az irodájában — amo­lyan félvállról való üdvözlés után — az asztala előtt álló munkással úgy tárgyalt, hogy közben a párnázott székén ké­nyelmesen elhelyezkedve ült. A beszélgetés legalább ne­gyedóráig tartott, s a vezető­nek eszébe sem jutott, hogy a „vendéget” hellyel kínálja. Pedig másoknak— különösen akik „felülről” érkeznek — még a széket ie helyükbe vi­szi. Előfordul, hogy vélemény­nyilvánítás, bírálat vagy ei- lenjavaslat esetén a vezető ér­vek helyett így próbálja „meggyőzni” a dolgozót: ha nem tetszik, megkaphatja a munkakönyvét (Mintha neki nem lenne munkakönyvé!) Sok más hasonló fonákság tapasztalható még az életben, melyek mindegyike valamifé­le rosszul értelmezett tekin­télyféltésből eredhet vagy bi­zonyos előjogok megszerzésére irányul és nem hajlandó fi­gyelembe venni, hogy mások­nak is van önérzete. Pedig a mai ember már helyesen tud­ja felmérni, hogy kinek meny­nyi az értéke, mégha az* csak ritkán kérdezik is meg tőle. Bizonyos azonban, hogy a kü­lönböző rendű és rangú veze­tők udvariatlan, kellemetlen­kedő vagy éppenséggel sértő magatartása egyáltalában nem hat kedvezően azokra, akik velük együtt dolgoznak. Visz- szafojtott indulat támad bennük, ami fékezi az kollektíva munkatempóját. A vezetőktől ma joggal megkövetelhető, hogy úgy vi­selkedjenek és úgy bánjanak a dolgozókkal, ahogy azt a szocialista erkölcs írott és írat­lan szabályai meghatározzák. Többségük tapasztalatból is tudja, hogy egy-egy udvarias gesztus, a jó szó, a dicséret, a bizalom, az igazságosság elen­gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a munka az öröm forrá­sává váljék. Nem . egyszer be­igazolódott már, hogy a dol­gozók akkor sem hagyják ott munkahelyüket, ha máshol többet ígérnek nekik. Ha elvi­selhetetlen a légkör, akkor legtöbbször semmilyen ígéret­tel sem lehet visszatartani őket. A dolgozók között akadhat­nak felelőtlenek, pontatlanok, könnyelműek is, akik nem igyekeznek a tehetségükhöz mérten bekapcsoldóni a közös munkába. Nekik természete­sen meg lehet és kell is mon­dani, hogy ha nem változtat­nak a magatartásukon, meg­kapják a munkakönyvüket. Velük szemben az egyes ud­variassági szabályokat sem lehet kötelezően alkalmazni. Érthető. De a vezető a gond­jaiból eredő rossz hangulatát nem éreztetheti mindenkivel. A mechanizmus reformjá­nak még a kezdetén vagyunk, amikor csak kialakulóban van a jobb gazdasági eredmé­nyek eléréséért indított ver­seny. De versenyt kell foly­tatni az emberek megnyerésé­ért is, akik a kitűzött célokat képesek valóra váltani. En­nek pedig a követelménye: olyan légkör kialakítása, amelyben a dolgozók színe-ja- va örömet talál a munkájában és nem kívánkozik máshová. A vezetés művészete a mi vi­szonyaink között éppen ebben rejlik. Azt a vezetőt, aki ezt képes megvalósítani, nem ér­heti csalódás. Pásztor Béla Április 17-re összehívták a Hazaiias Népfront IV. kongresszusát Pénteken a parlament vadász- Huszonhat napnak megfelelő nyereséarészesedés termében ülést tartott a Hazafias — - - a Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson és.az elnök­ségben foglalt helyet Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja és Dobi István, nemzetközi Lenim-bskedíjas, a Népköztársaisájg Elnöki Tanácsá­nak nyugalmazot elnöke. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának Kimagasló eredmények a Hidasháti Állami Gazdaságban apnak megfelelő nyeres* _- Saját erőforrásaikból 25 millió forint beruházás Napokkal ezelőtt vizsgálta fe­lül az Állami Gazdaságok Köz­pontjának Békés—Csongrád me­gyei Főosztálya a Hidasháti Ál­lami Gazdaság 1967. évi munká­ját. Az évek óta kimagasló ered­ményeket felmutató üzem siker­mesztése pedig terven felül egy­millió 130 ezer forinttal gyara­pította bevételeiket. A fejlett agrotechnikai eljá­rások alkalmazása révén a nö­vénytermesztés önköltsége is ked­vező. Egy mázsa búzát 147, egy tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Beszédének első részében po­litikai tájékoztatóit adoitt, majd az elnökségnek és a titkárságnak a népfron tko ngvesszus előkészítésé- _ ben végzett munkájáról számolt vetőmag előállítása 3 millió 116 be, j ezer forinttal, a lucerna ter­sorozata tavaly tovább folytató- | mázsa kukorica vetőmagot 150, dott. A növénytermesztési üzem­ágban újabb rekordok születtek. A búza termesztése 8 millió 699 ezer forinttal, a hibrid kukorica Ünnepségek a nemzetközi nőnap alkatmából Már hagyományos, hogy a KIOSZ nöbizottsága rendszeresen megtartja a nőnapi ünnepséget. Március 7-én délután Békéscsa­bán, a KIOSZ szervezésében megtartották a nőnapi ünnepsé­get. Urbán András, a Hazafias Népfront II. kerületi bizottsága nevében köszöntötte a kisiparos asszonyokat, s ez alkalommal hangulatos ünnepségen adták át a KIOSZ ajándékát a legjobban dolgozó aktíváknak. A megyei vezetőség nevében Berényi József megyei titkár köszöntötte a nő­mozgalom legjobb aktíváit Hasonlóképpen rendezték az MSZMP I. kerületi helyiségében a szabás—varrás-tanfolyam be­fejező ünnepélyt, melyen han­gulatos teadélutánt rendeztek. Az ünnepségen Vichnál Pál, az MSZMP I. kerületi bizottságának titkára köszöntötte a tanfolyam részvevőit. Ezúttal ajándékot ad­tak át Csicsely Máriának, a tan­folyam vezetőjének, aki áldozat­készen vezette be a szabás—var­rás tudományába a tanfolyam részvevőit. Március 8-án, a nemzetközi nő­nap alkalmából megtartották az "V. Dolgozik a daru Békéscsabán, a Kazinczy utcai lakóház építkezéseknél, Fotó: Demény SZMT-székházban a hagyomá­nyos nőnapi ünnepséget, melyen Nagy István, az SZMT vezető tit­kára tartott beszédet. Megemlé­kezett az 58. nemzetközi nőnapon a szakszervezeti aktívák , áldo­zatkész munkájáról. Ezután a gyulai Jókai Mór Művészeti Együttes és Andó Mihály ma- gyarnóta-énekes adott hangulatos műsort. Az ünnepség alkalmával kitüntették a legjobb szakszer­vezeti aktívákat. Kitüntetések A nemzetközi nőnap alkalmá­ból á nőmozgalmi munka elisme­réséül Fábián Sándorné, a geszti Egyetértés Termelőszövetkezet növénytermesztési szocialista bri­gádjának vezetője, a községi nő­tanács és a tsz-nőbizottság tit­kára március 7-én Budapesten a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozata kor- má nyki tüntetést. K es Pálné kertészmérnök, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának elő­adója a „Kiváló dolgozó” minisz- ! téri kitüntetést, valamint Kiss i Andrásné, a lökösházi Haladás Tsz és Juhász Sándorné, a csa- nádapácai Haladás Tsz tagja, a nőbizottság titkára a „Kiváló I tsz-tag” kitüntetést kapta. A szakszervezeti mozgalomban elért kiváló eredményeiért Gu- j lyás Sándorné, az Orvos- és ' Egészségügyi Szakszervezet me- ■ gyei titkára „Az Egészségügy Ki- | váló Dolgozója”, Domokos Já- i zsefné körzeti ápolónő ugyancsak j „Az Egészségügy Kiváló Dolgo­zója” miniszteri kitüntetést kap­ta. Ezenkívül hipták Jánosné, a BOV békéscsabai üzemének dol­gozója húszéves szakszervezeti munkájáért, valamint* Litauszki Istvánné, a mezőkovácsházi járás I KPVDSZ-titkára a fogyasztási szövetkezet könyvesboltjának ve­zetője szintén több mint húszéves munkájáért a „Szakszervezeti Munkáért” érem arany fokozatát kapta. A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalatnál Árendás Be­lőné 25 évi munkája elismerésé­ül jubileumi jutalmat kapott a nemzetközi nőnap alkalmából. 1 egy mázsa lucernaszénát pedig 78 forint ráfordítással állítottak elő. Az állattenyésztés egyik-másik ágazatában a gazdálkodás nem hozta a tervezett jövedelmet. Ennek ellenére az 1966. évi ered­ményekhez képest egymillió fo­rinttal növekedett az árbevétel. A szarvasmarhatenyésztés nyere­sége megközelítette az 1,2 millió forintot. 1966-ban a sertéste­nyésztés és a húscsirke nevelése a veszteséges üzemágak közé tar­tozott. Tavaly növelték a sertés- tenyésztés színvonalát, és a ko­rábbinál nagyobb termelési fel­adatot valósítottak meg. Kereken 830 ezer forint hasznot értek el. A fő üzemágakat kiszolgáló egységek. így a traktor, a teher­gépkocsi és a kombájnüzem 2,2 millió forintot takarított meg a tervezett költségből, ugyanakkor terven felül a gazdaság lényeges hozamokat, bevételeket ért el. Az általános költségek 318 ezer fo­rinttal csökkentek. Az állami gazdaság 1967-ben a tervezett 82,8 millió forint bruttó termelési érték helyett 88.2 mil­lió forint értéket állított elő, melyből 77,7 millió forint értékű árut adtak az országnak. Búzá­ból 505, vetőmagkukoricából 450, cukorrépából 525, vegyes húsból 119 vagonnal, tejből pedig 1,6 millió litert szállítottak a fel­vásárlónak. Az 1967. évi gazdálkodás elem­zése során azt is megállapították, hogy terven felül 5,2 millió fo­rint jövedelmet értek el. Ered­ményes munkájukat az Állami Gazdaságok Központjának Bé­kés—Csongrád megyei Főosztá­lya is elismerte. Engedélyezte, hogy az 1967. évi gazdálkodás jö­vedelméből nyereségrészesedés címén 1 millió 337 ezer forintot, azaz 26 napi keresetnek megfe­lelő összeget osszanak ki a dol­gozóknak. A következő évek gazdálkodá­sára most már saját erőforrása­ikból intézkedtek Hidasháton. A gazdaság vezetősége három esz­tendőre programozta a sertéste­nyésztés továbbfejlesztését, ösz- szesen 21 millió forintot fordíta­nak az épületek korszerűsítésére, és a berendezések tökéletesítésé­re. A sertéstenyésztési program megvalósításától az 1967. évi 67 vagonos sertéshús-értékesítési eredmény 50 százalékos javulását várják a kocalétszám szaporítá­sa nélkül. A nagyarányú beruhá­zással egyidőben — szintén 1970- ig — 4 millió forintot költenek a gépek beszerzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents