Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
IMS. március 31. 3 Vasárnap A kukoricával sem szabad „kukoricázni” — „Ha kenyér van, akkor minden van” — mondogatták országszerte a régi ínséges időkben. Ezt a mondást kiiktatta a köztudatból az az örvendetes tény, hogy immár évek óta bőségesen megtermeljük hazánk lakosságának kenyérgabona szükségletét. — Vajon mikor mondhatjuk ej azt, hogy a sokfajta állatállomány tenyésztéséhez, hizlalásához, a kenyér mellé elegendő hús és tej előállításához is megtermeltük az abraktakarmányt ? — hangzik mindenfelé most már ez az időszerű kérdés. A régi mondás immár így módosult: ha kukorica van, akkor van hús és tej is van. Csakhogy a kukoricát nem termelték eddig olyan agrotechnikai következetességgel megyénk szövetkezeteinek jó részében, mint a búzát, vagy néhány ipari növényt, közte a cukorrépát és a kendert Nem,, mert nem alakult ki még egységes álláspont a kukorica fajtájának, talajának, vetési módjának, művelésének, táperőellátá- sának megválasztásában. — „Az a lényeg, hogy a kukorica és a kender jó táperőben levő őszi mélyszántásba kerüljön.” Természetesen volt helyenként ilyen kedvezmény a kukoricánál is. Főleg annál, amelyből a háztájit osztották ki. Nem lovagolni akarunk az ilyesmin, csupán azt szeretnénk, ha minden szövetkezetben törvénnyé válna valamennyi kukoricát termelő föld jó elkészítése, talajerő utánpótlása és a legújabb agrotechnikai módszerek szerinti ápolása. A kukorica múlt évi termésátlagának összehasonlítása még azonos községek határában sem szerencsés, mert az egyik dűlőben magasabb volt a belvíz, mint a másikban, a jégkár nem egyformán jelentkezett. Ráadásul tudjuk, hogy szövetkezetenként több hajánál fogva előráncigálni. Csupán figyelmeztetés a célunk: adjanak a szükségességéhez és rangjához megfelelő talajmunkát, szakszerű vetést és ápolást a kukoricának mindenütt! Kezdjék a fajta megfelelő kiválasztásával, a csírázóképesség és annak megállapításával, hogy az egységnyi terület minőségié 18 ezer vagy 25 ezer tőállományt bír-e el? Se ebből, se a szükséges fejtrágyázásból, de a két-háromszori gépi és a legalább kétszeri kézi kapálásból se engedjenek sehol sem! Az eddigi fajta-vita már eldőlt. A martonvásári hibridek vetekszenek a jugoszláv hibridekkel. Ráadásul elég széles skálájú az érési idejük, s ezért az őszi mélyszántás javára széjjel lehet húzni az eddig többnyire egyszerre jelentkező betakarítási csúcsidőt. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy csak hibridet és csak magyar hibridet vessenek a termelő- szövetkezetek. Korlátozott meny- nyiségben állnak még ezek rendelkezésre. Különben is nem kizárólag a fajta az elsődleges, hanem a fejlett agrotechnikai módszerek sokoldalú alkalmazása. A rosszul előkészített, gyenge táperöben levő talajban a késedelmes, „ahogy esik úgy puffan” vetéssel, ápolással ugyanis a legjobb hibridfajták sem adják a képességüknek megfelelő termés- eredményt. Ezért is választottuk címül azt, hogy a kukoricával sem szabad „kukoricázni”. K. I. Kivált eredmények a megye téglagyáraiban Naponta egymillió 300—400 ezer nyers tégla készül A Békés megyei Tégla- és Cse- J szervezés eredményeként a válla- j gyár vezetőit illeti elismerés. A répipari Vállalat úgy tervezte, lat napi nyerstégla-termelése je-! békési gyár napi 130—135 ezres hogy a szabadszárítós gyárakban ! lenleg eléri az egymillió 300—400 f teljesítménye ugyancsak kiemel- március 4-én kezdik meg a nyers- | ezret, ami minden eddigit felül- í tégla-gyártást, ami azonban a múl. A jó felkészülés, valamint kedvezőtlen időjárás miatt csak a ,több helyen végrehajtott korsze- 8-án vált lehetővé. Az ezt kö- ^^‘es predmenyekent napi más- „ , , .. ,,, , rel millióra is lehetőség mutatkoveto fagyok következtében 11-en i zik ,-je ehhez a békéscsabai I-es le kellett allitam a termelest es1 kedő. A legjobbak közé tartozik még a mezőberényi Il-es, az orosházi I-es, Il-es, a békéscsabai lies és az eleki gyár, de a többi is eléri a tervezett szintet. , , . . , , Ha áprilisban is kedvező lesz számú es a korosladanyi gyárnak .......... a teljesítményén javítani szüksé- j az,ldojara£- a kesobbl kezdésből, ges | valamint a fagykárból adódó leKimagasló eredményt érnek el' maradást a hónap végéig pótolja a gyomai téglagyár dolgozói, akik j a vállalat. Az éves terv 223 millió naponta több mint százezer nyers nyers tégla, amit a dolgozók a hiányában nem üzemeltek, két | téglát állítanak elő, a tavalyinak munkaverseny keretében tízmil- műszakot vezettek be. A helyes j a kétszeresét. Ezért különösen a j lióval akarnak túlteljesíteni. körülbelül egymillió nyers tégla | tönkrement. Március 16-án kezdődött újra a munka. Azokban a gyárakban, j amelyekben a kemencék készlet j lat év alatt: megkétszereződött a tagság jövedelme, többszörösére nőtt a közös vagyon, megváltozott a szemlélet Egy emberöltő tizedre- | sze is óriási változásokat hozott a mezőberényi Előre Tsz életében. A tömeges tsz-szervezéstől mindössze hat esztendő telt el és ez J igen jelentős eredményeket hozott. Ezek számbavételére ültünk le a minap a mezőberényi kettőskúti üzemegységben Frankó György főagronómussal, Bálint Imre üzemegységvezetővel és Hoffmann Ádám brigád vezető vei. A főagronómus egy jegyzetfüzet után nyúlt, s átadta azzal, hogy a benne levő üres lapok is kevésnek bizonyulnak ahhoz, ha egy aprólékos számbavételt csinálunk. Éppen ezért csak nagy vonalakban i zott sertést — csak a főbb cik- érintettük a fejleményeket. kék, melyeket tavaly értékesítetA Mogyoróssi lány és a kitüntetés A z Arany János utcát nem könnyű megtalálni, még ha , ... , Csa nádapáca nem is nagy község, száz hold maradt szantatlanul ta- | jgy aztán jó volt megfogadni a vaszra, s ezek elmunkálását, bevetését késleltette, néhány holdon teljesen meggátolta a belvíz. Ilyen körülmények közt érthető, hogy a kondorosi Vörös Október Tsz 25,3 mázsa kukoricát tudott betakarítani a szomszédos Dolgozók Tsz 28,7 mázsás morzsoltjá- val szemben. Azt viszont nehéz megérteni, hogy tavalyelőtt miért csak feleannyi kukoricát termelt a szentandrási Tessedik Tsz, mint a Zalka Tsz, s hogy tavaly is miért maradt le csaknem 6 mázsával? Ugyanígy érthetetlen a gyomai Üj Elet tavalyi 9,7 és az ottani Győzelem 21,3 mázsa kukorica termése közti nagy különbség. Hangsúlyozzuk, tudatában vagyunk a földek minősége és az elemi csapás jelentkezése közti különbségnek. Nem az eddigi alacsony termésátlag okait akarjuk Verseny a közúti balesetek csökkentésére Amint már korábbi cikkeinkben megírtuk, tavaly is igen sok közúti baleset történt a megyében. A Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács a megfelelő szervekkel együtt eddig is sok erőfeszítést és kezdeményezést tett a balesetek csökkentésére. A tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta és az ott elhangzott javaslatok alapján véglegesen elkészítette idei munkatervét. Ennek igen figyelemre méltó az a pontja, mely szerint — a balesetek csökkentésére — az idén versenyt szükséges szervezni minden olyan vállalatnál, mely legalább 15 gépjárművel rendelkezik. *A közúti baleseteket egyöntetű szempontok alapján értékelik majd. Az erkölcsi ösztönzésre elhatározták, hogy a három legjobb vállalatnak vándorzászlót adnak. Ezenkívül e vállalatok legjobb gépkocsivezetőit a vándorzászló kicsinyített másával jutalmazzák. tanácsot, hogy Juhász Sándorné helyett a Mogyoróssi lányt keressem. A családot jól ismeri mindenki a községben. Régi mozgalmi munkások, és a Mogyoróssi lány — Juhászné — nemrég kapta meg a Kiváló Tsz-tag kitüntetést, amiről szintén tud az egész falu. Hogy milyen érzés volt? — Nagy élmény. — Csak eny- nyit mond, amikor otthonában erről beszélgetünk. — Bár, amikor közölték: Pestre kell utaznom, hogy átvegyem, örültem is meg nem is. Nem a pesti út riasztott vissza, voltam én már ott, hanem az, hogy vannak, akik félreér iák és azt hiszik, a dicsőségért tesz az ember valamit. Pedig nem így van, és különösen nem a Mogyoróssi családban. Az édesanya az elsők között volt a faluban, akik odaálltak az egy célért küzdők sorába. A felszabadulás előtt gazdasági cseléd volt a családfő. Amikor pedig fiatal korában elhunyt, az egyedül maradt édesanya három gyermekével nem kellett az uraságnak. — Nehéz sorsunk volt — mondja a múlt felett elgondolkozva a fiatalasszony. — Csak az tudja igazán megérteni miért kapcsolódott már negyvenötben a mozgalomba anyám és miért követtem ebbe én is, amikor felnőttem, aki maga is hasonlókat élt át. A múltnál azonban nem időzik sokat. Annál inkább a jelennél, s amikor beszél, mintha villamosság vibrálna a levegőben. Olyan izzással szól a mozgalomról, a Haladás Tsz nőbizottságának munkájáról — melynek titkára —, hogy abból érződik a tiszta őszinteség, a mélyről fakadó odaadás. Azt mondják róla, szeretik a falu asszonyai és lányai. Hogy miért? Ügy hírlik, ha valamit véghez akar vinni, azért tűzzel- vassal harcol és rendszerint el is éri. De az is igaz, ha a tsz vagy a község vezetői kérik a nőbizottságot egy-egy sürgős feladat végrehajtására, elég csak Juhászné- nak szólni. Egy szólás-mondás is járja felőle: Ha Juhászné egy asszonynak szól, hogy jöjjön segíteni, tízen jelentkeznek. Ez meg is látszik a falu egész munkájában, hiszen a községi nőtanács és a többi tsz asszonyai között minden olyan munkában részt vesznek a Haladás nődolgozói is, ami a közösség érdekét szolgálja. A saját házuk táján pedig előadásokat, tanfolyamokat szerveztek a teli hónapokban, s volt olyan foglalkozás is, amikor száz- százhúszan vettek részt. De a nyár sem unalmas, Juhászné, a titkár gondoskodik a hasznos időtöltésről. Kerékpárján eljut a legtávolabbi tanyákba is, elviszi a legújabb tennivalók hírét, ugyanakkor szervezi az asszonyokat e feladatok végrehajtására. Társaival együtt nem feledkezik meg a kismamákról sem. Ajándékkal, kedves szóval üdvözli őket, s hogy ez milyen jólesik a meglá- togatottnak, azt. nem kell különösen ecsetelni. Tavaly nyáron megszervezett egy közös kirándulást a Dunakanyar festőién szép tájaira. Elérte, hogy a termelőszövetkezet erre a célra 6 ezer forintot biztosított. Hatvanhat asszony és lány felejthetetlen élménye volt ez a kirándulás. Az idei tervük még nincs végleges formában, de az országjárás ízét már megérezték, s hogy mennek megismerni hazánk legszebb tájait, az biztos. J uhászné beszélgetésünk elején azt mondta, örült is, meg nem is a kitüntetésnek, mert vannak, akik félreértik, ha a közösségért tesz valamit. Megnyugtathatjuk, öröme teljes lehet, hiszen a kicsinyes dolgok nagyon eltörpülnek a nagy tettek mellett. Kasnyik Judit Hat évvel ezelőtt egy K—25-ös Zetor traktora, egy Csepel tehergépkocsija és 300 lova volt a gazdaságnak. Akkor is megvolt a két üzemegység. Az egyik Kettős- kúton, a másik a Körösön túli ke- reki részen. Csakhogy a kereki rész alig hozott valamit a tsz tek — öt NOHAB-mozdony öt szerelvénnyel sem tudná elszállítani. Csak búzából 90 vagonnal adtak el. A gazdasági eredmények jelentősen hatottak az emberek gondolkozására. Amikor hat évvel ezelőtt 22 forintot ért egy munkakonyhájára. Azt mondták, hogy a | egység, többen nem látták bizto- föld minősége évszázadok óta saj- sítottnak jövőjüket az Előre nos, ott nem változott. Az embe- 1 Termelőszövetkezetben. Az ered- reknek Kerekiben mindig kémé- \ ménytelenség láttán a tagság nyebben kellett megdolgozniuk a jelentős része nem is egyszer ros- mindennapi kenyérért, mint Két- j tába tette a vezetésben dolgozókat tőskúton, ahol, ha nem felejtettek el vetni, akkor jó termést arattak. A nagy távolságok ellenére, melyek a tsz két üzemegysége között vannak, igyekeznek áthidalni az ellentmondásokat. Ma azt mondják, hogy a mezőberényi Előre Tsz a kettőskúti és a kereki üzemegységgel alkot egy teljes egészet. Van benne jó is, van benne rossz is. És ha ezt a két tulajdonságot egybevetjük, mint ahogyan az elmúlt hat esztendőben oly sokszor egymás mellé állították Mezőberényben is, akkor csak azt mondhatjuk, hogy nagy hozzáértéssel, akarattal teljesítették a két határrészben élő emberek kötelességüket. Miért mondjuk azt, hogy kötelességüket? Azért, mert akik hat évvel ezelőtt a községben maradtak, tsz- be léptek, becsületbeli ügyüknek, kötelességüknek érezték a szövetkezeti mozgalom istápolását úgy is, hogy nemcsak beszéltek, mit kell tenniük, hanem erejük javával tettek is egyet-mást. Időközben a kétkezi munka eredményeként megkétszereződött a tagság jövedelme. Tavaly már 44,23 forint jutott munkaegységenként. A változás azonban nemcsak a jövedelmen mérhető, hanem a közös vagyon gyarapodásával is. Az egy traktorból 24 lett, a 300 lóból pedig 58. Az egy tehergépkocsiból ötre és két személygépkocsira növekedett a gyors járatú géppark. A tehénállomány 120-ra, a kocalétszám 16- ról 100-ra gyarapodott. Hat évvel ezelőtt a termelt tejet a tsz-gazdák vásárolták fel. Nem fedezte a szükségletüket. 1967-ben tehenenként 3361 és fél liter tejet fejtek, értékesítettek. Ezzel a teljesítményükkel a békési járásban első helyre küzdötték magukat. A pecsenyebaromfit, a hízott marhát, a kenyérgabonát, a cukorrépát, az étkezési borsót és a hifi ísí/j« romolt* a lakosság szolgálatában A KIOSZ ezzel a jelszóval hívja fel már évek óta megrendelők figyelmét a kisiparosság munkájára, hogy javító, szolgáltató szükségletének kielégítése céljából hívja a 11—326 telefonszámot vagy keresse fel bizalommal a KIOSZ-t, Békéscsaba, Kossuth tér 8. Megyei Munkaszervező Bizottság. 237 és egy-egy közgyűlés alkalmával bizony meg-megrázta. Volt, aki kihullt. A tagság vezetőivel szemben magas követelményeket támasztott, megválogatta őket. A rostálás eredménye az a természetes szelekció, amely révén mára kialakult egy olyan vezető garnitúra ebben a tsz-ben is, amely képes a nagyüzemi munkák összefogására, elemzésére, irányítására. Hat évvel ezelőtt a tagság rostált, most pedig a tsz vezetősége bírálja el, hogy kit tart érdemesnek arra, hogy szövetkezeti tag legyen. Legutóbb néhány embert kizártak a közösből. Nem teljesítették' az alapszabályban előírt követelményeket. Ezek az emberek Ponciustól Pilátusig kilincseltek és valósággal visszakönyörögték magukat. Megfellebbezték a határozatokat azzal, hogy ők szorgalmas szövetkezeti gazdák szeretnének lenni és ezt 1968- ban be is bizonyítják. Hosszabb vita után a vezetőség felülvizsgálta korábbi határozatát és úgy döntött, ha már egyszer bizonyítani akarják, hogy rendes emberek, akkor erre megadja a lehetőséget. És megadta. Dupsi Károly Pontot tettek a panaszos ügyére Lapunk korábbi számában A panasz nem mindig panasz címmel szóvá tettük egyesek manőverezését „az állam nem fejőstehén” gondolattal. Megemlítetjük, hogy aki Wartburg személy- gépkocsi üzemeltetésének anyagi költségeit elbírja, úgy a kórházi ápolási költséget, 3735 forintot is, ki tudja fizetni. Említettük azt is, hogy G. F. nagybánhcgyc- si lakos még sok embernek ad munkát azzal a panaszával, hogy mint „alkalmi munkásnak” engedjék el az orosházi kórház kezelési költségét. Most aztán végéhez érkezett az ügy, a mezőkováesházi járási tanács pontot tett a panaszra. Az úgynevezett pont a következő: „G. F. Nagybánhegyes, Tanya 134 szám alatti lakos részére a kórházi ápolási költség megfizetésére szóló határozatot nevezettnek, valamint a községi tanács végrehajtó bizottságának megküldte azzal, hogy annak befizetését — szükség szerint — közadók beszedése módján is érvényesítsék.”
