Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Bfofcfexte munkáját uz országgyűlés Kiss Pal Békés megyei képviselő interpellációig; A földgáz felhasználása a mezőgazdaságban nagy előnyökkel járna, de csökkenteni kellene a «áz *iss. megye ország- ve és megállapítva, hogy az ener­gyulesi képviselője, a nehézipari giaköltség megtakarítást jelentsen miniszterhez intézett interpellá- ű vidék sajátosságának megfele­dífáí «ót, hogy tervez-e a közeljövő­ben a miniszter a mezőgazdasági üzemek fogyasztás-szerkezetéhez jobban idomuló földgázfogyasztód árváltoztatást bevezetni. A Békés megyei képviselőcsoport kívána­tosnak és szükségesnek tartja, hogy a jelenleg érvényben levő földgáz árát változtassák meg oly módon, hogy a mezőgazdasági üzemek földgázfogyasztása, fel­használása és díjazása külön le­gyen szabályozva. Javasolta, hogy a mezőgazda sági üzemek földgáz- fogyasztásának árszabályozásánál vegyék figyelembe, hogy az orszá­gos távvezeték-hálózat vagv az arról elágazó mellékvezetékek mentén a fogyasztók körébe be kéül kapcsolni az olyan mezőgaz­dasági üzemeket, ahol a gázener­gia hasznosításának gazdasági fel­tételei adottak vagy megteremt­hetők. Továbbá a gázenergia-fel­használására rátérő üzemeknek lehetővé kell tenni, hogy a hagyo­mányos energiahordozókkal szem­ben a földgázfelhasználás olyan gazdasági előnyöket jelentsen, hogy rövid időn belül megtérülje­nek az átállás költségei. A mező­gazdasági üzemek földgázfelhasz­nálása úgy legyen figyelembe vé­tőén kialakult hagyományos ener­giahordozókkal szemben. Az árkialakításnál vegyék fi­. (Folytatás az 1. oldalról.) gondatlan kezelése és feltűnő, hogy míg az egyéni tulajdonban esett károk 70 százalékát, a tár­sadalmi tulajdon károsodásának alig 50 százalékát jelzik 10 napon j belül. ■ Az örvendetesen növekvő ide­genforgalommal és a rosszindu­mezőgazdaság, tehát egy ked­kapcsolat. nem billenti fel a gázipar tudó- _. ,___ ,' . g azipar másom szerinti kedvező mérlegét, viszont a mezőgazdasági üzemek számára nagy fejlődési lehetősé­gyelembe, hogy a mezőgazdasági 1 get biztosítana. Én hiszek benne, üzemek gázfogyasztása eltér az l hogy a gázenergia mezőgazdasági ipari üzemek gázfogyasztásé tói termelésben való hasznosítása a termelés biológiai folyamatokon többszörösen viszatérülne a nép- alapulo jellegénél fogva. Emiatt j gazdaságnak a többlettermékben. vizsgálandó az, hogy az érvény- j Egy régi jó magyar közmondással ben levő díjszabás szerinti évi alapdíj és a tényleges fogyasztás utáni gázdíj ártarifák fenntartá­sa indokolt-e a mezőgazdasági üzemek vonatkozásában, lehetne-e ettől eltérő, más, célszerű meg­oldással szabályozni. És itt engedje meg a miniszter elvtárs — és vele együtt az illeté­kes hatóságok vezetői is —, hogy a szakmába való beavatkozás nél­kül, csupán e probléma megoldá­sára irányuló jószándékkal javas­latot is tegyek. Örömmel és meg­elégedéssel fogadnák mezőgazda- sági üzemeink, ha a jelenlegi díj­szabáshoz képest olyan egyhar­madnyival kevesebbet kellene fi­zetni a jövőben, mint most. A mezőgazdasági ártarifa ki­alakításánál vegyék figyelembe azt, hogy az ország földgáz-kin­csének ma még százalékban alig kifejezhető részét használja csak ban kijelentette, hogy a múlt év­ben a kapitalista országokból ér­kezett 485 ezer személy közül a hatóságoknak mindössze 325 sze­méllyel szemben kellett eljárni­uk vám-, valuta- vagy egyéb bűntett miatt, s ezek közül 144- nek bevonták a tartózkodási en­gedélyét, 83-at kiutasítottak. 98- at pedig őrizetbe vettek, illetőleg „Amit elvesztenénk a vá- | bíróság elé állítottak. Ez az arány élve: j mon, megtérülne a réven". A földgáznak a mezőgazdasági [ termelésben való szélesebb körű ! felhasználása sok számszerű, de esetenként számokkal ki nem fe- j jezhető előnyökkel járna, ebből — ; korántsem a teljesség igényével — csupán egy párat említek meg. Jobb hatásfokú lenne az energia­felhasználás és szabályozható, ja­vulnának a dolgozók munkakörül­ményei ; fejlesztené a termelés kultúráját és technológiáját: javí­taná a mezőgazdasági termékek előállításának minőségi mutatóit. Elegendő megemlítenem, hogy csupán Békés megyében egy esz­tendő alatt legalább 10 millió ki­logramm sertéshússal többet tud­nánk előállítani a gazdaságosabb abrakfelhasználás és állatelhul­lás csökkentése révén. ! a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízása lejártával dr. Szakács Ödönt javasolja a Legfelsőbb Bíróság elnökéül Kál­lai Gyula ismertette a képvise- j lökkel Szakács Ödön életútját, ! 1936 óta folytatott jogi gyakorla­tát. felelősségteljes megbízatásait j és hogy legutóbb a Legfelsőbb Bí- ! rósáe első elnökhelyettesének j tisztségét töltötte be. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt egyhangúlag a Legfelsőbb í Bíróság elnökévé választotta; aki az ezt követő rövid szünetben le­tette a hivatali esküt, majd meg- I jelent az ülésen. Következett az országgyűlés I ügyrendje egyes szakaszainak módosítása dr. Jókai Lóránd elő­terjesztése alapján. A módosí­Vcrrga Zsigmondi Békés megyei képviselő interpellációja: Az utak korszerűsítését nem halasztgathatjuk i tehát csupán ezrelékekben fejez- ! tósok, amelyekhez az országgyű- hető ki. lés hozzájárult — további lehe­! Szólt a belügyminiszter a no- i 'őségét nyújtanak az országgyűlé- vekvő számú közlekedési balese- SI munka demokratikus fejlesz- tek-ről. amelyek közül tavaly 784 ; tésére. A módosítások értelmé- volt halálos kimenetelű, sajnos. 1>en a legközelebbi ülésszakon ta- mondta, igen gyakori a mulasztás, ; nacskozási joggal a nemrég ki- a gondatlanság, főleg az ittas álla- 1 államtitkárok is megje­pot, de sok a műszaki hiba is, i enne ami mind-mind okozója lehet a baleseteknek. Említést tett a mér- | ték nélküli italozás egyéb követ- [ kezményeiről is, közölte, hány részeggel szemben léptek fel kényszerrel, de az ilyen eljáráso­kat a kijózanító szobák meghatá­rozott száma korlátozta. Az ebédszünet alatt sem volt „pihenő”. A képviselők csoporto­san tárgyalták, vitatták a napi­rend egyes részleteit. S voltak, akik a tv-kamerák pergőtüzébe kerülve a riporterek közérdekű kérdéseire válaszoltak az ország­gyűlés folyosóján. „Tehát nem is olyan könnyű képviselőnek lenni...” — gondol­ta a tudósító. Az elmélkedésre azonban már nem volt idő. mert megszólalt az Varga Zsigmond Békés megyei I ítélésünk szerint — fontos gazda- - zett útkorszerűsítések programja- ebédszünet végét jelző csengő, és nak megvalósítása nem biztosít- j felszólalásokkal folytatódott a ta- | pelláló és az orszáeevűlé« te I "ató. Tehát úthálózatunk korsze- | nácskozás. | hangúlag tudomásul vette. Befejezésül sor került az inter­pellációkra. Kiss Pál. a földgáz fogyasztói árának a mezőgazda- sági üzemek számára történő megállapítása tárgyában interpel­lált a nehézipari miniszterhez. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter a következőket vála­szolta: az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével megállapo­dásra jutottunk, s arról tájékoz­tathatom a tisztelt országgyűlést, hogy az interpellációban felvetett javaslatot a legrövidebb időn be­lül kedvezően elintézzük. Addig is intézkedem, hogy a gáz­ipar a szerződéskötéseknél a kí­sérő gázokat a legnagyobb ked­vezménnyel adja a mezőgazdasá­gi üzemek részére. A miniszter válaszát az inter­egy­kópviselő a közlekedés- és posta- i ságpolitikaá tényező. ügyi miniszterhez intézett inter- Hátrányos útgazdálkodási lé- , . . ... «vc» i i-----°.CTO. p ellácáót a közúti hálózat korsze- : nyező az a körülmény is, hogy rusitesenek üteme ««»»hogy ' gy - Elsőként dr. Korom Mihály Varga Zsigmond Békés megye rűsítése tárgyában. Megalapítót- jelenleg az utak összies állóesz- f£ln®' SéjSb fokZza »«azságügyminiszter _ kapott szót , közúti hálózatának korszerűsítene ta, hogy pártunk IX. kongresszu- ( köz-ér,ékének csak mintegy 1,5 j £ ne^L'anZt j StÄtTlüto £ft kérte fel -laszadásra a _________________ vissza a közúti forgalomra. Leláss- arra gondolni, mint’régebben tét- J^lekedés- «* Postaügyi mimsz­a datként jelölte meg a közieke- vételük; megterhelésük évről év- ' 42 4ru” . személyszáUítás, fék sa az ipar és a mezőgazdaság to- j százaléka fordítható azok fenn- vábbfejlesztése mellett fontos fel- ( tartására. Ezzel szemben igénybe adatként, jelölte meg a közieke- : vételük: megterhelésük évről év désnek, mint egyik népgazdasági 1 re hatványozottan növekszik. Bé- I rongálódnák ágazatnak továbbfejlesztését, kor- kés megyében, de az országban ; szerűsítését. Ez alapvető feltétele ] általában a közutak zömmel a J felszabadulás előtt épültek az ak­a megnövekedett és egyre növek vő népgazdasági termékek gaz­daságos mozgatásának. A korsze­rű utalc tehát jelentősen hozzá­járulnak a nemzeti jövedelem megteremtéséhez. Engedjék meg, hogy interpellá­ciómban elsősorban a közúti köz­lekedés úthálózati kérdéseire, lé­romlott állapotára térjek ki, rész­ben Békés megyei, részben orszá­gos vonatkozásban. Indokolja ezt, hogy közúthálózatunk jelen­tős nemzeti vagyont képvisel — mint állóeszköz. Ez Békés megyé­ben megközelíti a 2,5 milliárd fo­rintot. Indokol ja továbbá, hogy az utak állapota jelentősen befolyá­solja — elősegíti vagy hátráltatja — a közúti közlekedést, a gyors és gazdaságos áruszállítást, mely i kori gazdasági és közlekedő'i. 1 technikai igényeknek megfelelően, általában 4 méter ú „szélességgel és kis teherbírású, 20—25 cm-es szerkezeti vastagsággal. Nyilván­való, hogy az 1,5 százalékos fenn- tartási összeg nem elegendő ezek­nek a régi. állagukban erősen megrongálódott utaknak a fenn­tartására. Kiépített állami utaink hossza Békés megyében 1421 kilometer. Ennek korszerűsítésére a harma­dik ötéves tervben 161 millió fo­rintot irányzott élő a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. Hogy ez mennyire kevés, mi sem bizo­szállí­tóeszközök, A költségvetési feszültség kihat minden megyére, köztük Békés megyére is. Megyénk 1968. évi részarányos előirányzata 32 mil­lió forint. Ez az összeg a KPM és a megye vezetői között lefolyta­tott év eleji tárgyalás után 19,5 millió forinttá, majd f. hó 15-i tárgyalás után 12.4 millió forintra csökkent. Valószínűnek tar­tom, hogy más megyeben sem rózsásaibb a helyzet. Eb­ből az összegből, vagy 4 kilomé­ter belterületi, vagy 8 kilométer külterületi utat korszerűsíthetünk csak. A megfelelő arányok kialakítása az elmondottak alapján különösen időszerűvé vált. Hasonlóan foglalt hogy a szocializmus építésé­nek előrehaladásával automatiku­san csökken a bűnözés. Kijelen­tette, hogy a bűnözés visszaszorí­tásához jelentős erőfeszítések kel- ,. _ . ... .. . , lenek. Ezeket meg is tesszük, di- Ih,szen “ elmult evben ^ép­tért. Dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter egyet­értett azzal, hogy a közutak ala­pos rekonstrukcióra szorulnak, nyitja jobban, minthogy évi át- j állást március 5-én a Békés me­gyei párt és tanács együttes ülése a közlekedéspolitikai koncepciók tárgyalása során. Ahhoz, hogy lagban ebből az összegből csak j körülbelül 10 kilométer út kor- , . szerűsíthetö. Ilyen ütem mellett nepgazdasagi szempontból nem Békés megye úthálózatának kor- ' megfelelő egyensúly biztosítva szerű kiépítése belátható időn jegyem kívánatos alapvetően meg- belül nem biztosítható. Külön problémát jelent váro­saink: Békéscsaba, Orosháza. közömbös. Második és harmadik ötéves tervünk időszakában a Közleke­dés- és Posta ügyi Minisztérium, valamint a megyei tanácsok kö­zös erőfeszítése révén értünk el eredményeket közúthálózatunk ál­lagmegóvásában, részleges kor­vizsgálnunk az ágazatok közötti elosztást, vagy a népgazdasági tartalékokra fordított hitelkere­cséretes eredményekkel. A továb­biakban azzal foglalkozott, hogy sajnos, jócskán akadnak még olyan elemek társadalmunkban, akik egyéni boldogulásukat nem a becsületes munkával akarják biztosítani. Ezután arról beszélt, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben — pontosan annak sikere érdekében — segíteni kell az egységes joggyakorlat kialakí­tását, a bűncselekmények gyors „lerendezését”, hiszen ezzel azok hatása is nagyobb lesz. Az elnöklő Kállai Gyula ismer­tette ezután a Népköztársaság El­nöki Tanácsának átiratát, amely kocsiparkunk több mint ötszörö­sére, az utak forgalma pedig több mint négyszeresére nőtt, ugyan­akkor a felújítási hitel alig emel­kedett a kétszeresére. Ennél nar gyobb összeget az úthálózat re­konstrukciójára fordítani nem le­het, hiszen ezt a többletpénzt on­nan kellene elvenni, ahol leg­alább ennyire szükséges. A mi­niszter kérte az országgyűlést, hogy fogadja el a választ. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. Az ülésszak az illetékes minisz­terek válaszadásával ért véget. Gyula, Szarvas, még inkább nagy- | teikbőa kellő gazdaságpolitikai községeink: Gyoma, Endröd, Bat tanya, Végegyháza, Lökösháza, Kétegyháza, Sarkad, Kötegyán, szerusíteseben, de ez az ütem ; Füzesgyarmat, Zsadány. Csorvás, nem elegendő ahhoz, hogy nép- 1 gazdaságunk közlekedéspolitikai célkitűzései ütemszerűen megva­lósuljanak. A főút-hálózatra kon­centrált munkák jelentős összege­ket igényelnek. Ennek következ­tében a 24 000 lem alsóbb rendű hálózat fejlesztése az azokon át­futó forgalomnövekedéssel meg­közelítően sincs arányban. Amennyiben ezen az aránytalan­ságon nem változtatunk, útjaink rohamosan tovább romlanak, lé­nyegesen nagyobb ráfordítással korszerűsíthetők, de az is előtör­Mezőberény átkelési útszakaszai nak korszerűsítése. A tanácsa utaknál — lényegesein kisebb százalékú kiépítettsége miatt — a helyzet még kedvezőtlenebb. Meggyőződésünk szerint Békés megye nem áll egyedül útproblé- máivál. Hasonlóak képviselőtár­saim gondjai, de gondja ez kor­mányunknak is és gondja kell, hogy legyen az OT-nek és a KPM- nek is. A KPM 1968 évi útkorszerűsí­tési költségvetési összege megkö­zelíti az 1,3 milliárd forintot. En­| megfontolás alapján az e célra i fordítandó hitelkeret megemelé­I sét. Kérem a közlekedés- és posta- ügyi miniszter elvtársa L. szíves­kedjék tájékoztatást adni arra vonatkozóan, milyen módon lát­ja megoldhatónak a felvetett Szombaton választják meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét Prága Néppárt Központi Bizottsága, va- A Csehszlovák Kommunista lamint igen sok más társadalmi Párt Központi Bizottságának dön- szervezet. ' ' A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének megválasz la­tosét, hogy Ludvik Svoboda had­seregtábornokot javasolja a köz- társasági elnöki tisztségre, általá- sára szombaton délelőtt 10 órakor nos helyesléssel fogadta a cseh- ül össze a nemzetgyűlés a prágai szlovák közvélemény. Erről val­lanak a köztársasági elnökjelölt Ja .'.ckuium^h^ I mellett országszerte kifejezésre problémákat: vagyis a kozuthalq- illfA rokonszenv megnyilatkozá dúlhat, hogy egyes útvonalakon ! nek jelentős részét az 1967. évben kényszerű forgalomkorlátozások j beindított és áthúzódó munkák is bekövetkezhetnék. A megfelelő realizálására kell fordítani. Ez azt arány ka alakítása tehát — meg- j jelenti, hogy az 1968. évi terve­zat fokozott korszerűsítési üte­mének biztosítását, ezzel párhu­zamosan a fenntartási költségek növelését, valamint a rendelke­zésre álló iparági kivitelezői ka­pacitás növekvő igényeknek meg­felelő fejlesztését. Kérem továbbá, hogy a Békés megye részére 1968. évre eredeti­leg tervezett korszerűsítési hitel­kereted biztosítani és a következő évekre a fenntartási és korszerű­sítési hite'>-retet megfelelő nagy- ságrendb/n emelni szíveskedjék. jutó sok. A Szlovák Nemzeti Tanács csü­törtökön este közzétett nyilatko­zatában üdvözölte Ludvik Svobo­da elnökjelöltségét, hangsúlyozva. vár mászüó-termében. Az elnök megválasztásához az alkotmány szerint háromötödös többségre, tehát 180 nemzetgyűlési képviselő szavazatára van szükség. Miután az egyes társadalmi szervek által korábban felvetett további elnök­jelöltek, így Josef Smrkovsky, a CSKP KB elnökségének tagja és hogy a tábornok Szlovákiában is Cestmir Cisar, a CSKP KB-nak általános tiszteletnek örvend. A szakszervezetek központi tanácsa a nemzetgyűlés elnökségéhez in­tézett levelében fejezte ki teljes egyetértését Ludvik Svoboda el­nökjelöltségével. Hasonlóképpen foglalt állást a Csehszlovák Kom­munista Párt és a Csehszlovák titkára kijelentették, hogy teljes mértékben támogatják Svoboda tábornok jelölését, most már biz­tosra vehető, hogy a nemzetgyű­lés szombati ülésén Ludvik Svo­boda hadseregtábornok lesz a leg­főbb állami tisztség egyetlen je­löltje. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents