Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

1968. március 36. 3 Szombat Helyi árutermelés árueladás XT órai lenne — alig három i tőitek. A tény azonban mégis hónap elteltével teljes ér- más. Amellett, hogy megyénk be­telést alkotm a gazdasági in- | reskedelmi vállalatai tárgyaláso- tézkedések pozitív vagy negatív ! kát folytatnak az ország különbö- hatásáról a kereskedelem^ áruéi- I ző területen levő termelőüze- iátásat, felkészülését illetően, A j mekkel, már „kacsingatnak” a lakosság is meg mindig csak is- j megyénkben termelt minőségi merkedik a gazdaságirányítás új | áruk felé is. Egyérelmű helyes­rendszerének hétköznapjaival. Egy-egy jó vétel, piaci felfedezés sok beszéd tárgya ma is, és egyre inkább az lesz a jövőben. A vál­lalati irányítás új, önálló módsze­rei napirenden levő témák a munkahelyeken. A legtöbb szó azonban kétségkívül arról esik, amivél a lakosság a legközvetle­nebbül találkozik; hol kap kedvév­re való árut, jót és olcsót. Tény: a vásárló örül a választék bővülé­sének — hiszen soha ekkora áru­tömeg soha ekkora választék nem volt az üzletekben, mint most. Gondot a vásárlónak az okozza, hogy mit, hol és mennyi­ért kap? Miért ne lehetne meg­szokni például a vásárlónak, hogy élőimet, ruhát, cipőt, tartós fogyasztási cikket is ott vegyen, ahol olcsóbban kapja, vagy vala­mivel drágábban, de kulturáltabb, jobb körülmények között M indebből elsősorban az kí­ván különösebb hangsúlyt, hogy a vásárlóknak meg kell szokniuk az árak változását, vi­szont a kereskedőknek meg kell tanulniuk gazdálkodni, a szó va­lódi értelmében kereskedni — nem utolsósorban az árak segít­ségével. Kétségtelen, ahol kisebb forgótőkét kötnek le, alacsonyabb haszonkulccsal kalkulálnak, ott olcsóbban tudják adni a portékát. Megyénk kereskedelmi vállalatai is azon meditálnak, hogyan tud­nának olcsóbban, bő áruválaszté­kot biztosítani. Hiszen ez is új, meg az is, hogy a kereskedelem az árpolitikáján kívül a vásárlók megnyerésére törekszik. Magya­rán: a kereskedők is elkezdtek gazdálkodni a mechanikus értéke­sítés, eladás helyett Ilyen kezde­ményezése a Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat­nak, hogy a forgalom fellendíté­se érdekében egyes árengedmé­nyes cipők megvásárlása esetén egy pár zoknit ingyen adnak a vevőnek. Újdonság ez, de ehhez hasonló lehetőséget a vállalatnak meg kell a továbbiakban is te­remteni. Hogyan lehetséges ez? Minden­esetre az áruk olcsóbb beszerzése, a különböző felesleges szállítási költségek lefaragása nagy előnyt jelent Tudvalevő, hogy az új mechanizmus lehetőséget biztosít, hogy a kiskereskedelmi vállala­tok közvetlen kapcsolatot teremt­hetnek a gyáriparral. Azonban az sem közömbös, hogy honnan, mi­lyen távolságról, milyen szerződés alapján és milyen gyorsan ér az áru az üzletekbe. A kereskedelem nem késhet, mert a vásárlók igé­nyei sürgetik. A nagy- és kiske­reskedelmi vállalatok már élnek ugyan az említett lehetőségekkel, de sajnos egyes gyárak a korábbi partnereikhez ragaszkodnak. A közvetlen kapcsolat még alig szá­mottevő. A megyében működő nagykereskedelmi vállalatok lera- katainak is pillanatnyilag csök­kent a hatásköre, mivel az ipar a vállalati központokkal köt első­sorban szerződést. Ez látszólag az.t mutatja, hogy a kereskedelmi vál­lalatok egységvezetőinek kezei kö_ Patkány, egér és egyél kártevők irtását. területek fertőtlenítését garanciával, azonnali munkavégzéssel vál­laljuk. Számlázás az 1047,1966. ÁH rendelet szerint. Éves szerződések eseté­ben jelentős kedvez­ményt biztosítunk. Cím a SZIVÁRVÁNY MGTSZ, RÚZSA. 144260 lésre talált a megyei tanács vég rehajtó bizottságának az a javas­lata: „a megyénkben termelt áruk kerüljenek elsősorban itt helyben eladásra”. A z áruellátásban fontos fel­adat, hogy a beszerzés so­rán a helyi árualapokat foko­zottabban használják fel. Ez hasz­nos lehet a költség, az áralaku­lás, de az árukészlet gyorsabb biztosítása szempontjából is. A zöldség-, gyümölcsfelvásárlásnál ez már helyes gyakorlat Kisebb mértékben az iparcikk ellátásá­nál is előfordult helyi beszerzés. Az iparcikk szakmában az áru­pótlást nagyban meggyorsítaná, ha nem másod-, harmadlagos len­ne a helyi árualapból történő áruellátás, hanem megfelelő áruk­ból az elsődleges lenne! Erre ad­va vannak megyénkben termelő­üzemek: a ruhagyár, a kötöttáru- gyár, a háziipari ktsz, az Endrődi Cipész Ktsz stb. Elképzelhető az is, hogy egyszerre több kisebb üz­let kötne szerződést és máris nemcsak száz, de ötszáz pár cipő­ről is tudnának tárgyalni. Így a központi ellátáshoz való kötöttség lazulna. Már az is helyes, hogy 1968 első negyedévében a békési szövetkezet a battonyai ktsz-től mintegy 130 ezer forint értékben vásárolt árut. A megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat békési boltegységei a gyulai ktsz-től biz­tosítottak árut. Így a helyi áru kevesebb rezsiköltséggel verseny­képesebben kerül piacra. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a szerződéskötések a megye határán túl több áruféleségre vo­natkoztatva megfelélő összegben és összetételben történtek, de sok esetben rövid lejáratú szerződéses alapon. Jelenleg éppen az árupót­lás biztosítására a megyén belül termelő üzemekkel tárgyalnak a tanácsi kisker vállalatok, mint­egy 33 millió forint értékű áru leszállításáról. E z a kezdet, amely ez évben minden bizonnyal jótéko­nyan érezteti hatását, és előreveti azt a gyakorlatot, melyet az elkö­vetkező években követni, nagyon is indokolt Nem sok még ez a jelenlegi helyi kereslet, azonban mutatja; az a fontos cél, hogy végre megtanuljunk gazdálkodni, hogy a különböző ipari, kereske­delmi vállalatok fokozatosan gaz­dálkodó szervekké váljanak, már közelebb van, mint volt három hónappal ezelőtt Rocskár János Nagyarányú talajvédelmi akció Mezőgyánban és Körösújfalnban Évek óta rendkívül sok kárt tett a tél végi, kora tavaszi belvíz Mezőgyán és Körösújfalu térségében. Az itt gazdálkodó szövetkezetek me­zőgazdasági bevételének többségét mindig el­vitte. Hogy a jövőben mind kevesebbszer ismét­lődhessék meg a korábbi helyzet, elhatározta a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság, illetve a körösújfalui Rákóczi Tsz vezetősége egy nagyobb arányú talajvédelmi munka elkezdését. Felkeresték az Országos Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalatot, hogy a kormányrendelet­ben biztosított állami dotációt igénybe véve, mi­ként tudnák a belvíztől mentesítem határaikat. Az ott kapott információ alapján Varga Lajos osztályvezető ii-ámyításával máris elkezdődött a mezőgyáni térség talajvédelmének szervezése. Mintegy 2500 holdon belvízrendezést, 600 holdon pedig tereprendezést csinálnak.-ek közös vállakózása Tegnap, március 29-én, megalakult a Dél- Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságokból a cirok­termelő közös vállalkozás. Az előkészítő bizottság alapos és sokoldalú munkát végzett, miután a ciroktermesztésiben érdekelt termelőszövetkeze­teket a termelés és az értékesítés figyelembevé­telével közös vállalkozásba tömörítette. Az érde­kelt gazdaságok képviselői március 29-én egy nagyobb szabású ciroktermesztési tanácskozá­son határozták el a közös vállalkozás létrehozá­sát, hagyták jóvá a szervezeti szabályzatot. Ugyancsak a tegnapi tanácskozáson részlete­sen beszéltek a szegedi törpecirok termesztésé­ről, melyet dr. Bacsa Pál tudományos kutató méltatott. Hiányzik a munkaerő-mérleg Senki nem felelős? — Van-e pénzügyi fedezet? Öt termelőszövetkezet gépjavítását vizsgálta a Békési Járási Népi Ellenőrzési Bizottság TIZENHÁROM népi ellenőr is csak a már említett mezőberé­negyven napon át vizsgálta a bé- i nyi tsz-ben alkalmaztak felelős­kési Kossuth, a bélmegyeri Üj j ségre vonást. A tarhosi Kossuth Barázda, a köröstarcsai Petőfi, a j Tsz-ben viszont a járási tanács mezőberényi Előre és a tarhosi I írásos felhívására sem vonták fe- Kossuth Tsz erő- és munkagépek J lelősségre az egyik erőgép veze- javításának helyzetét. A vizsgálat | tőjét, aki sorozatosan elhanyagol- többek között arra terjedt ki, hogy {ta gépének karbantartását. Elgon- befejezik-e időben a gépek javí- í dolkodtató az is, hogy öt terme- tását, mennyire törekszenek e gaz- j lőszövetkezet közül négynél jóval daságok vezetői az erő- és munka­gépek tartós üzemeltetésére. A vizsgálat összefoglaló jelen­tése megállapítja: „Amennyiben az erő- és munkagépek kijavításra kerülnek, figyelembe véve azok teljesítményét, a tavaszi munká­kat időben és jó minőségben el tudják végezni. Erre enged kö­vetkeztetni az 1967. évi erőgépek teljesítménye is, amely traktor­egységenként jóval meghaladta a 800 normálholdat”. E megállapí­táson túl azonban számos fogya­tékosságra is fényt derítettek a békési járás népi ellenőrei. KIFOGÁSOLTÁK a mezőberé­nyi Előre Tsz-ben, hogy az erő­gépek 80 százalékát, akárcsak egy évvel ezelőtt, ismét főjavítás­ra küldték, mondván, hogy saját műhelyükben a középjavításokat nem tudják elvégezni. S miköz­ben évről évre a főjavítást talál­ják egyetlen megoldásnak, meg­feledkeznek a szövetkezet vezetői az ezzel járó túlzott költségről. Kifogásolta a népi ellenőrzés, hogy gépjavítási tervet az öt kö­zös gazdaság közül csak a mező­berényi Előre Tsz-ben készítettek, munkaerő-mérleget viszont egyik­nél sem. Nem valami megnyug­tató tapasztalat az sem, hogy gépkarbantartás elmulasztásáért kevesebb munkaórát engedélyez­tek egy-egy erő- és munkagép megjavításához, minit amennyire feltétlenül szükség lett volna. Így a gépek legtöbbjén csak a II. szá­mú szemlének megfelelő javítás­ra futotta a szerelők idejéből. Mindez abban gyökeredzik, hogy a tsz-ek jó részénél hiányzik a megfelelő műszaki vezetés. Mind az öt termelőszövetkezet­ben hiányzanak fontos megmun­kálógépek, eszközök, így aztán az esetek többségében kénytelenek a régi alkatrészek helyett újakat beépíteni, melyek jelentősen meg­növelik az egy normálholdra jutó költséget. REFRÉNKÉNT TÉRT VISSZA a NEB-vizsgálat ideje alatt: a me­zőberényi Előre Tsz kivételével a többi négyben a gépjavításhoz szükséges pénzügyi fedezet elő­teremtésének figyelmen kívül ha­gyása. A köröstarcsai Petőfi és a bélmegyeri Űj Barázda Tsz pél­dául, ha nem kapja meg a bank­tól a gépjavításra kért hitelt, bi­zonytalan időre le kell állítani a műhelyben folyó munkákat. Ez pedig a tavaszi munkák időbeni elvégzését veszélyezteti. A békési Kossuth Tsz több erőgépét nem tudta javításra küldeni, mert hiányzott hozzá az anyagi fede­zet. Ezek a konkrét példák a fe­VWWWWWWN lelcsséget is magukban hordozzák, melyet adott esetben a közös gaz­daságok szakvezetésének kell Vil­láim. Az öt termelőszövetkezetnél gépjavítási tapasztalatok alapján elkészült a NEB határozati javas­lata is, amely eljutott a járás va­lamennyi termelőszövetkezetének vezetőihez. Hiszen nem kevesebb­ről van szó mint 15 termelőszö­vetkezet 426 erő- és 630 munka­gépéről, melyekre 61 ezer 726 hold szántóterület megművelése vár az idén. E nagy feladat ismeretében javasolta a járási NEB, hogy ne­gyedéves bontásban egész évre készítsék el az erő- és munkagé­pek javítási tervét. A kijavított gépeket pedig megfelelő műszaki, illetve teljesítménymérési ellen­őrzés után jegyzőkönyvileg adják át a traktorvezetőnek. JÓ NÉHÁNY TSZ-BEN meg­szívlelhetnék azt is, hogy műhely- javításon túl elengedhetetlen a területi műszaki ellenőrzés és a mozgó hibaelhárítás. Balkus Imre Jó ütemben halad az Ifjúság Háza építkezése Békéscsabán. Aközponti épületre már a negye­dik szintet is beépítették, s az előtérben levő állványzatról már bontakoznak az új létesítmény aszimmetrikus arányai. Fotó: Demény Építésztechnikust felveszünk élőké- szító és kalkulátor! munkakörbe. Le­veleket kérjük „Sárrét” jeligére a békéscsabai lapkiadóba. 202 A Békéscsabai Sertéshizlaló Vállalat II. számú telepe (Csorvási út mellett) éjjeliőröket és sertésetetőket, kőműves mellé segédmunkásokat vesz fel. A Békés m. Tanács Építőipari és Ta­tarozó Vállalat Mezőhegyes körzetébe, mezőhegyesi építkezésre kőműves, ács szakmunkásokat és segédmunká­sokat, azonkívül a vállalat működési területére vízszerelő, központifűtés- szerelő, burkoló szakmunkásokat fel­vételre keres. Előnyös teljesítmény­bérezés, különélési pótlék, munkás- szállás és helyenként étkezés biztosí­tása mellett. Útiköltséghez vállalati térítést adunk, szabad szombat bizto­sítva. Jelentkezni lehet a vállalat köz­pontjában személyesen vagy írásban, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. 220 A Csongrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat azonnali belépéssel al­kalmaz kőműves, ács, épületlakatos, üvegező, víz-, gázfűtésszerelő szak­munkásokat, köiuiyűgépkezelőket, kubikos-brigádokat, segédmunkásokat. Vidéki dolgozóknak munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocs­kai u. 10—12. Munkaerőgazdálkodás. Férfi- és női szabó szakmunkást (méretes) békéscsabai munkahelyre azonnal felveszünk. Jelentkezni: Bé­késcsaba, Tanácsköztársaság útja 8. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat békési telephellyel felvételre keres: csőszerelőket hegesztövizsgá- val (ív-láng), lakatosokat hegesztővizs­gával (ív-láng), hálózati villanyszere­lőt. 187512 A Békéscsabai Építő- és Épületkár­ban tartó Ktsz azonnali munkába állí­tással segédmunkásokat, kőműves szakmunkásokat és 1 fő vasbetonsze­relő szakmunkást vesz fel jó kereseti lehetőséggel. Sürgős jelentkezés a szö­vetkezet központjában: Békéscsaba, Kinizsi u, 12. sz. alatti központban.

Next

/
Thumbnails
Contents