Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-30 / 76. szám
a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Világ proletárjai, egyesüljetek I MÁRCIUS 30., SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés Tegnap délelőtt folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczy Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Kállai Gyula, az országgyűlés elnökének megnyitója után először dr. Szénási Géza, a Nép- köztársaság legfőbb ügyésze beszámolt a törvényesség helyzetéről. A legfőbb ügyész beszámolója Határozott törekvés tapasztalható, mondotta, jogszabályaink maradéktalan betartására és betartatására, így a törvényesség tovább szilárdul A bűncselekmények 1962 és 196S között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája megszűnt, sőt már bizonyos csökkenést is mutat Igen lényeges, hogy a súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős, a büntethető komi lakosságot számítva, tízezer személyre, az 1965 évi 154-ről 148-ra csökkent Szervezett bűnözésről sem lehet nálunk beszélni, ami pedig a bűntettek mintegy 60 százalékát kitevő vagyon elleni cselekményeket illeti, azok kétharmadában is a kár nem haladta meg az ezer forintot Jelentős a személyek elleni bűncselekmények aránya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék — ezek jelentős hányada azonban gondatlan magatartásból következő közlekedési baleset Külön felhívta a figyelmet az ittas gépjárművezetőkre, akik számos balesetet okoznak. A fiatalkorúak bűnözése, az 1964—1966 évek átlagához mérve, mintegy 15 százalékkal csökkent. Feltűnő azonban, hogy elég sok a fiatalkorúak által elkövetett I csoportos bűncselekmény és közöttük súlyos esetek is edőfordul- ' nak. A fiatalkorúak bűnözéséért elsősorban a rossz környezetet és a hibás vagy olykor egyenesen bűnös családi nevelést kell okolnunk. A bűnüldöző szervek továbbra is határozottan lépnek fel minden államellenes támadással szemben, az ilyen cselekmények száma azonban az összes bűncselekményeknek mindössze 0,4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azokról a bűncselekmény-kategóriákról tett említést, amelyekben nem javult a helyzet, esetleg visz- szaesés is tapasztalható. Így az emberölés bűntettéről, a rablás jellegű vagyon elleni bűncselekményekről. Az 1967-ben némileg csökkent társadalmi tulajdon ellem cselekményekkel kapcsolatban feltűnő, hogy a kárt csak negyedrészben sikerült nyomban megtéríttetni, valamint az esetek 90 százalékát jobb, gondosabb helyi vezetéssel el lehetett volna kerülni. Hosszasan beszélt a közlekedési balesetek aggasztóan növekvő számáról és a hatóságok ezzel kapcsolatos körültekintő feladatairól. A rendőri nyomozás színvonala tovább emelkedett, jelentette ki a továbbiakban, az eseteket gyorsan felderítik, biztosítják a védő működését már a rendőri eljárás során, s az előzetes letartóztatásba helyezettek aránya is csökkent. Mind több esetben élt a rendőrség a vád elejtésével, a figyelmeztetéssel. A nyomozás során azonban nem mindig kielégítő a bizonyítékok feltárása, Az a követelmény, mondotta, hogy a súlyosbító és az enyhítő körülményeket egyaránt fel kell deríteni. Javítható a rendőri munka még az ügyek érdemi elbírálása terén is. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről, majd az ezzel kapcsolatos problémákról szólott, így a társadalmi bíróságok elé utalt ügyek számának csökkenéséről, a megelőzés érdekében tett erőfeszítésekről, a visszaeső bűnösök nagy számáról és néhány, a bíróságoknak különösen a kártalanítások ügyében sok gondot okozó jogi problémáról, a mezőgazdasági területek jogtalan igénybevételéről, s az új mezőgazdasági törvény végrehajtásának kérdéséről. A Legfelsőbb Bíróság elnökéuek beszámolója Dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában érdekes adatokkal bizonyította a törvényesség erősödését. Az ösz- szes bírósági ügyeknek mindösz- sze 2,2 százalékánál panaszoltak törvénysértést és csupán 0,52 tized százalékában került sor törvényességi óvásra. Csupán kivételesen alkalmazható halálbüntetést katonai és büntetőügyekben együttvéve 1966-ban 16, 1967-ben pedig 15 esetben mondtak ki bíróságaink, de a büntetést csak 10, illetőleg 8 esetben hajtották végre. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények növekvő számára való tekintettel — például a közlekedésben — van olyan felfogás, hogy indokolt lenije a súlyosabb elbírálás, különösen ami az emberi élet veszélyeztetését illeti. Gazdasági bűncselekmények esetében azonban változatlanul igen gondos elemzésre van szükség. A jogalkalmazó nem tekinthet el attól, hogy szükséges a társadalmilag elfogadható mértékű gazdasági kockázatvállalás, s ennek jogosságát körültekintően kell elbírálni. Utalt ezzel kapcsolatban az új gazdasági mechanizmusban megnövekvő szerződéses kapcsolatra, jótállási, szavatossági, vállalkozási ügyekre, amelyek megkívánják a fejlettebb, jobb felfogást. Végül részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság elnöké a kisajátítási, kártalanítási perekről, az ezekkel kapcsolatos mindkét oldali panaszokról. Figyelemre méltó, mondotta, hogy az érdekeltek a telkekért felajánlott összeget általában keveselték, az épületekért ajánlott kártalanítást viszont a legritkább esetben kifogásolták. Hangsúlyozta, hogy bár a forgalmi értéknek van jelentősége, a túlságosan felhajtott, konjunkturális árakat nem lehet figyelembe venni. Ami a lakásbérleti jogviszonyból eredő pereket illeti, változatlanul arra törekszenek, hogy a tulajdonosok beköltözhessenek lakásukba, de lényeges, hogy a cserelakást valóban megfelelőnek lehessen tekinteni. Vita a két beszámoló felett Nánási László, Szolnok megyei képviselő a többi között utalt a megtévedt bűnösök méltányos társadalmi elbírálásának fontosságára, de a bibliai példázattal ellentétben kijelentette, hogy ezek semmi esetre sem lehetnek „kedvesebbek” a soha el nem tévelye- dett embereknél. Benkei András belügyminiszter hozzászólásában szólt a bűnözés alakulásáról. A bűnesetek általános csökkenése ellenére — jelentette ki — Változatlanul igen gyakori a társadalmi tulajdon (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az or- wággyűlés ülésén. Borsán Endre felvétele Moszkva búcsúzik Gagariotól Borús ég alatt kilométer hosz- szúságú sorban állnak a moszkvaiak ezen a pénteken a kom- mün terén, hogy búcsút vegyenek Jurij Gagarintól, szívükhöz nőtt hősüktől. Sokan vannak közülük olyanok, akik hét esztendővel ezelőtt, 1961. április 12-én mámorosán köszöntötték az emberiség hősét, a kozmosz első úttörőjét. Moszkva akkor örömben úszott. Most a szovjet főváros lakói lehajtott fővel, szomorúan vonulnak el a Szovjet Hadsereg központi házának dísztermében felállított ravatal előtt, amelyet elborítanak a párt Központi Bizottságának, a Legfelső Tanácsnak, a Miniszter- tanácsnak, a honvédelmi minisztériumnak, a különböző társadalmi szervezeteknek a koszorúi. A Gagarin és Szerjogin hamvait tartalmazó urnákat is virágok borítják. A lámpákat fekete lepel fedi. A ravatal mellett elsőként Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, a kommunista párt és a szovjet kormány más vezetői álltak díszőrséget. Pénteken délben a moszkvai diplomáciai képviseletek vezetői koszorúztak Jurij Gagarin ravatalánál. A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének koszorúját Szipka József nagykövet helyezte el. A moszkvai katonai attasék testületé Jurij Gagarin halála miatt kifejezte együttérzését a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának. Ebből az alkalomból részvétét nyilvánította Rábel János alezredes, a moszkvai magyar katonai attasé helyettese. A pénteken megjelent moszkvai lapok is búcsúznak Gagarintól. Gyászkeretben hozzák fényképét, nyilatkozatok emlékeznek meg nagyszerű életútjáról. Szedov akadémikus arról szólt a Pravda hasábjain, hogy az első űrhajós hőstette örökre az emberi kultúra haladásának útjelző köve marad. Jurij Gagarin halála alkalmából újabb és újabb részvéttáviratok érkeznek a szovjet fővárosba. U Thant ENSZ-főtitkár Alekszej Kosziginnak fejezte ki részvétét. Ma temetik Gaearint Moszkva A Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin temetésének megrendezésére kiküldött kormánybizottság közölte, hogy a két elhunyt temetése március 30-án, szombaton moszkvai idő szerint 14.00 Órakor lesz a Vörös téren, a Kreml falánál. Előzőleg délelőtt 9.00 órától déli 12.00 óráig a szovjet hadsereg központi háza nyitva lesz azok előtt, akik búcsúzni kívánnak az elhunytaktól. (MTI) Örök nyugovóra helyezték Frankel Leó hamvait Pénteken a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottainak pantheonjában örök nyugovóra helyezték Frankel Leónak, az 1871-es párizsi kommün egyik kiemelkedő vezetőjének hamvait. Közéletünk jeles személyiségei álltak díszőrséget a gyászdrapé- riás emelvényen elhelyezett urnánál. A Himnusz hangjai után Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja mondott emlékbeszédet A búcsúztató beszéd elhangzása után a hamvakat tartalmazó urnát elhelyezték a pantheonban. Emléke előtt tisztelegve megkoszorúzta nyughelyét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Apró Antal, a kormány elnökhelyettese és Nemes Dezső, a Pártfőiskola igazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az emlékünnepség az Interna- cionáié hangjaival ért véget. Fock Jenő látogatása Do Gaulle-nál A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása során kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspontot : az országjárás és az előkészítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalások jegyében telt el.. Az Elysée-palotában, amely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök fogadta pontosan 12.15 órakor a magyar kormányfőt. Az elnök dolgozószobájában fogadta a magyar kormányfőt: a fényképészeket rövid időre beengedték a terembe, hogy megörökíthessék az íróasztalnál helyet foglaló két államférfit, majd az ajtó bezárult és megkezdődött a négyszemközti tárgyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a magyar miniszterelnököt és kíséretét a Murat- teremben. Az ebéden megjelent Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja. A francia elnök pohárköszön tőben üdvözölte a magyar miniszterelnököt. A francia elnök pohárköszöntőjére Fock Jenő válaszolt. Az ebéd — mint az Elysée-palotában akkreditált újságírók megjegyezték — jóval tovább tartott, mint hasonló esetekben szokásos: már három óra volt, amikor Fock Jenő feltűnt a palota bejáratában. De Gaulle elnök az ebéd során nemcsak a magyar kormányfővel beszélgetett behatóbban, hanem sorban szót váltott kíséretének tagjaival is. A magyar miniszterelnök ezután a Crillon-szállóba hajtatott, majd délután megkezdődött a tárgyalás a Matignon-palotában, a miniszterelnökségen a két kormányfő és kíséreteik között. Az esti programban a diplomáciai sajtószövetség vacsorája szerepelt, amelynek során Fock Jenő válaszolt a Párizsban akkreditált diplomáciai tudósítok, a nemzetközi sajtó kérdéseire. * A magyar—fracia megbeszélésekről pénteken közös közleményt adtak ki.
