Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

1968. március 29. 4 Péntek Kilencmillió sütemény, 82 ezer mázsa kenyér az évi termelés A gyulai osztotta az idén a legnagyobb nyereségrészesedést a megye sütőipari vállalatai között Termelési értekezletet tartott szerdán délután a Gyulai Sütő­ipari Vállalat. Szőke Lajos igaz­gató ismertette az elmúlt év ter­melési, gazdasági és egyéb vo­natkozású eseményeit, eredmé­nyeit és közölte, hogy 26 napi keresetnek megfelelő összeget osz­tanak nyereségrészesedésként, ami a legmagasabb a megye sü­tőipari vállalatai között. A termelési értekezleten elmon­dotta azt is a vállalat igazgató­ja, hogy az elmúlt évben a 28 millió 300 ezres termelési tervvel szemben 31 milliót értek el. Ke­nyérből összesen 82136 mázsát, ebből fehér kenyeret 62 127 má­zsát termeltek, néhány ezer híj- ján megsütöttek kilencmillió sü­teményt, és már az új gazdaság- irányítás következtében elkezdték a morzsagyártást is, amiből 206 mázsát termeltek. Érdekesség, hogy a morzsára a megyében nem találtak piacot, viszont szí­vesen fogadják a terméket Nyír- j egyházán és Debrecenben. A nyereségrészesedés kiosztásán ; kívül a termelési értekezleten he ­ten kapták meg a Kiváló dolgo­zó jelvényt, illetve oklevelet, ti­zennégyen pénz, tizenketten pe­dig tárgyjutalomban részesültek. ! Díjat kapott a munkaverseny há­rom első helyezettje is. Ezt az alkalmat használta fel a válla- ] lat vezetősége arra, hogy 35 dől- ] gozónak átnyújtsák az ezüst, 26- ; nak pedig a bronz törzsgárda- ; jelvényt, az első aranyérmek osz­tása a jövő évben válik esedé­kessé. A műveletlen Dr. Gamma Jeromos akár há­rom „dr-t” is biggyeszthetett volna a neve elé, lévén összesen három doktorátusa a legkülön­bözőbb tudományokból. Szeré­nyen titkolta a világ előtt a ne­gyediket, a honoris causát, egy külegyetem által adományozott tiszteletbeli doktorátust, nehogy megszólják a halmozásért. Kül­sőben mindez nem dominált rajta. Magas homloka volt, de ez a bűnözőknél is előfordul. Olvasott egy családirtóról, akit magas homloka buktatott le. Beleverte meneküléskor az ajtó­gerendába, az így szerzett sebe vezetett nyomra. Dr. Gamma, hóna alatt A szu­pergalaxisok mozgástörvényei című tanulmányának újságpa­pírba csomagolt példányával, a vasúti peronon várta a csöröm- pölyfalvi vicinálist. Egy ott lakó csillagász ismerőséhez igyeke­zett. Várt, várakozott, bölcsel- kedett magában. Egyszer csak hallja ám a körötte levő ember­sűrűben egy férfi mély, indula­tos hangját: — Még egy gólt berámolhat­tak volna a mieink a tüskesze- gieknek, ha az a hülye ... — Ilyen pocsék csatársorral, eredj már! — csattant bele a másik. Pillanatok alatt a vitába avat­kozott ott helyben mindenki. Kicserélték egymásközt az egész csapatot, edzőstül, mindenestül, összehasonlították más együtte­sekkel. Végigvitatkozták mind a három NB-t. Már a dél-ame­rikai labdarúgást szabdalták miszlikre, mikor egyikük döb­benten fordult a körükben né­mán álldogáló Gammához: — Mi az, apuskám? Magának ! nincs véleménye? — Ilyen ügyben, melyik egyet- \ len böcsületes magyar embert se hagy nyugodni? — kontráz­tak mások. — Maga szunyókál a közfel­háborodás kellős közepén? — ta­szította oldalba egy hórihorgas j futballrajongó. Súlyos ökölcsapásokként zápo­roztak, zuhogtak rá a gúnyos és I dühös megjegyzések. Egyetlen menekülés, ha vitetem magam az árral, gondolta, és hirtelen í kihúzta magát: — Hogy pont engem ne érde­kelne? Éppen a végkövetkezte­tésen törtem a fejem, hogy mit tehetnénk szeretett helyi csapa­tunk megmentésére! — Az más! — rikkantott va­laki. — És mit gondol, szaki- kám? — Ha én a Bilcseket a MEC- ből átigazoltatnám a SZAC-ba, \ a Komáromit párosítanám a Didiccsel ott a szélen, hogy is } mondjam csak... Egyszerre tört ki a kacaj és a felzúdulás: — Maga hamukál, apám! — Ez hatökör a futballhoz! — Még, hogy a Bilcseket a MEC-biJ, éppen a Bilcseket, ha­ha! — Tűnjön innen, maga ripök! — löktek rajta egy óriásit. Dr., dr., dr., honoris causa Gamma Jeromos, hóna alatt A szupergalaxisok mozgástörvé­nyeinek a kéziratával, elsomfor- dált. Még hallotta, látta azon­ban, amint egy kis dagadt szá­nakozva mondja a többieknek: — Hagyjuk szegényt. Tehet róla, hogy ilyen műveletlen alak? Üj Rezső Modern hajtatóház sok bosszúsággal Megyénk egyik legkorszerűbb töldgázfűtéses hajtatóházát az orosházi Szabadság Tsz-ben 1963-ban kezdték felépíteni. A tízezer négyzetméteres hajtató­házban egymillió forint érték­ben szerelték fel a gázkonvek­torokat 1965—66-ban. Az ÉM Fű­tőberendezések Gyára Budapest­ről szállította a konvektorokat s a tagság nagy örömére meg­kezdhették az egész terülten a primőr áru termelést, a palánta­nevelést. A Szabadság Tsz azóta sok ér­tékes zöldségfélét, vágott virágot és palántát nevelt a hajtatóház­ban. A korszerű hajtatóház azonban igen sok bosszúságot okozott rövid pár év alatt. 1966- ban már kártérítési pert indi- fetttak a gázkonvektorokat sze­relő vállalat ellen, hisz kide­rült, hogy a fűtőberendezések konstrukciós hibája okozott több százezer forintos kárt a növény- állományban. Bebizonyosodott az is, hogy null széria volt a Szabadság Tsz hajtatóházába be­szerelt konvektor s ezt teljes értékkel adta el a gyár a szö­vetkezetnek. Azóta újabb nehéz­ségekkel néz szembe a Szabad­ság Tsz. Ideiglenesen — több mint félmillió forintos beruhá­zással — 22 olajkályhát állítot- J tak üzembe, ezekbe vezettek 1 be a földgázt, 1968 végére azon­ban valamennyi gázkonvektort | ki kell cserélniük, ami újabb í költséget jelent a kollektív gaz- ] daságnak. a. | AZ ÚJ VOLGA SZEMEL ^GÉPKOCSI A Gorkij autógyár elkésziicttc az új Volga személygépkocsi első szériáját. A hatszemélyes, mo­dern karosszériájú autónak 100 lóerős a motorja, óránként 145 kilométeres a maximális sebes­sége. Fogyasztása 100 km-en 10—13 liter benzin. A motor 250 000 kilométert fut generáljaví­tás nélkül. Miért árulnak az üzemi büfék szeszes italt? — A részeg agyonverheti a feleségét? — Az alkoholizmus elleni küzdelem nemcsak a társadalmi szervek feladata Tíz éve működik Békés­csabán az alkoholizmus elleni bi­zottság s azóta ez a lelkes kis cso­port számos családi életet men­tett meg, és munkájával hírnevet szerzett külföldön is. A mozgalom most már kiszélesedett, s megva­lósult a megyei szintű irányítás. Megyénk négy városában aktívan működnek már hasonló bizottsá­gok. Ezek elmúlt évi munkájáról, a tapasztalatokról számolt be nemrég dr. Baly Hermina ideg- gyógyász főorvos, a megyei társa­dalmi bizottság elnöke Békéscsa­bán egy tanácskozáson. Az elmúlt évben is nőtt me­gyénkben azoknak a száma, akik végleg 'letették a féldecis vagy borospoharat, önkéntes elvonó­kúrára 357-en vállalkoztak, és 263 volt azoknak a száma, akiket kényszeríteni kellett erre. S hogy a 620 gyógykezelt betegből csu­pán 10 százalék esett vissza, az köszönhető az orvosoknak, a gon­dozóknak, és nem utolsósorban azoknak, akik az utógondozás idején sem hagyták magukra ezeket az embereket A visszaesések száma jóval ke­vesebb lehetett volna, ha minde­nütt jobban tőrödnek az elvonó­kúráról visszatért emberekkel. Tapasztalható az is, hogy egyes munkahelyeken nem segítik megfelelően az elvonókúráról visszatérteket. Előfordul, hogy az utógondozásra már nem engedték ed, vagy pedig nem biztosították a régi munkahelyét, ahonnan el­ment Az ilyen hozzáállás elked- vetlenedést okoz, és semmi esetre sem vezet jó eredményre. Hogy mennyire szükséges az alkoholizmus elleni küzdelem, azt példák sokasága bizonyítja. A ta­nácskozáson statisztikai adatok hangzottak el az üzemi és közle­kedési balesetekről, melyek alko­hol miatt történtek. És elmond­ták azt is, hogy megyénkben mennyi a termelésből kiesett órák száma ilyen okok miatt. A közvetlen példák azonban még ennél is többet mondanak: A bizottság gyermekek között folytatott vizsgálatot. Nyolcszáz iskolást kérdeztek meg, ivott-e már szeszes italt. A válasz igen­lő volt. Van iskola, ahol a 6., 8. osztályos fiúk zsebükben pálin­kásüveggel mentek az órákra. És amikor több gyermeket megkér­deztek, miért issza meg a pálin­kát, vagy egyéb italt, a válasz: Mert megszerettem . .. Mert jó... A szüleim adták ... A ienti példák bizonyít­ják, hogy az alkohol ártalmairól nem elég csak a felnőttek köré­ben beszélni, az iskolákban is rendszeresíteni kellene ilyen elő­adásokat. A tanácskozáson többen kifogá­solták, hogy egyes munkahelye­ken nem tartják be azt a rendel­kezést, amely tiltja, hogy az üze­mi büfékben szeszes italt árusít­sanak. Pedig példák sokaságát lehetne elmondani arról, hogy mi- [ lyen következményekkel jár, ha valaki már a munkahelyén hozzá­juthat az italhoz. Nem is olyan régen Békéscsabán egy édesapa halt meg ennek következtében., Vajon miért nem lehet érvényt szerezni a rendelkezésnek egyes üzemekben még ma sem? Kinek használ ez? A dolgozóknak, a családoknak és az üzemnek egyál­talán nem. Szó volt a névnapozásokról ] is, melyek igencsak elterjedtek a munkahelyeken és okot adnak az italozásra. Vajon helyes-e egy- egy névnapon — hogy egymást túlszárnyalják —, szinte dőzsöl­nek a pálinkában, konyakban és egyéb italban az emberek? Elképzelhető ezek utánt< hogy az alkoholizmus elleni küzdelem aktívái szélmalom-harcot vív­nak. Mégis küzdenek, mert hajtja őket az emberek iránti felelösség- ;, szeretet. Pedig sok segítsé­41. Gardone nagyon szenvedett. Arcán a sápadt, napégette kreol szín sárgás, egészségtelen ve- gyüléke ült. Nehezen lélegzett, és patakokban folyt a verejték róla... Pedig idáig lovon tette meg az utat. — Aztán — folytatta Finley hadnagy — félek, hogy nem egy gyanús alak van itt, külön­leges megbízatással. Ezt az őrü- letes útépítést a dzsungelén át Angol Guineáig szívesen meg­akadályozná néhány nagyhata­lom. Gyanús, rejtélyes esetek fordulnak elő. Például a két ti­tokzatos lövés... Csak az nyug­tat meg, hogy valószínűleg a francia titkosszolgálat tisztjei közül Is vannak itt néhányan. Garden szemhéjai fáradtan huny ód tak. — Mi? .. . Tisztek? ... Ugyan! Hol? — Talán a partizáncsapatta!, de lehet a légionisták között is vagy a transzporttal... — Ezek rémregények! Egy get a társadalmi szerveken kí­vül, máshonnan nem kapnak. Az egyik résztvevő mondotta el az alábbi esetet: Munkájából hazatérve hangos kiabálásra lett figyelmes közvetlen szomszéd­jukban. A férj részeges. Hasonló jelenet már többször lezajlott, de most a feleségét verte. A szemta­nú jelentette a rendőrségnek, mert félt, hogy ez az ember az ital ha­tása alatt agyonveri a feleségét. S hogy egyes állami szer­vek mennyire közömbösek a bi­zottság munkája iránt, arra jel­lemző, hogy ezen a tanácskozáson is csak a társadalmi szervek kép­viselői vettek részt. Pedig nagyon komoly és nagyon tanulságos dol­gokat hallhattak volna, melyen módjukban állna segíteni. Mind­ebből a végső következtetést is levonhatjuk: Az alkoholizmus el­leni küzdelem nem lehet csupán a társadalmi szervek feladata! Kasnyik Judit francia tiszt nem áll be köz­legénynek, nem hagyja verni magát mint a rab a goumier-k- től... A tábor élénk nyüzsgésén látszott, hogy ez az utolsó pár óra vonulás előtt. Mindenki el­készült a bizonytalan ideig tar­tó menetelésre. Akiktől elvon­ták a fél vízadagot, azok utol­jára még ittak egy jót. Ezek közé tartozott Galamb is. A jó­kedvét ismét visszanyerte. Az ő kedélyén az sem fogott, hogy szédelgett a saját szagától a nya­kára öntött kmirha miatt. Egyszer csak a barna bőrű, ősz bajuszú arabot pillantotta meg, aki Murzukban jósolt. Ni­ni! Hát ez hogy kerül ide?! — Halló! Öreg varázsló! Ma­ga autóbuszon jött?! — Én a szabad harcosokkal vagyok, rumi úr — mondta a varázsló — Megyek veletek, mindenhová. — Nagyon okos, legalább nem unatkozunk. De hol hagytad a kis kacskaringós barátodat? — Képzeld uram, ellopták. Hollottál még ilyet? — Miért ne? A vadnyugaton lovat lopnak, a Szaharában vi­perát. Egész kedves kis állat. — Én aggódom — csóválta a fejét a varázsló —, sok gazsá­got követtek már el kígyóval. Akinek szarvasviperája van, az bárkit megölhet. Elég, ha el­lopja az ingét... Galambnak tátva maradt a szája: — Mi?... Mi ez már megint... Ingét? Mit mondasz? — Ha valakit meg akar ölni, akkor az illető viselt ingét be­tömi egy zsákba, amelyben vi­pera van. A kígyónak nem ad enni, döfködi a zsákot, szóval kínozza az állatot. Azután éj­jel, közel ahhoz a helyhez, ahol az ing tulajdonosa van, kibo-

Next

/
Thumbnails
Contents