Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

1968. március 29. 5 Péntek Nívódíjat kapott a Barátom, a miniszter rendezője, díszlettervezője és több szereplője A közelmúltban mutatta be vódijakat adott a bemutató több színházunk Aurel Baranga ro- í szereplőjének, a rendezőnek és a mán író Barátom, a miniszter cí- i díszlettervezőnek. Stefanik Irén, mű szatíráját, mely nagy sikert j Schweiz András, F. Nagy Imre’ aratott. Az előadásról elismerés- j Dánffy Sándor, Suki Antal és sei szólt az országos szaksajtó is,i Vass Károly rendező április 1-én és most kaptuk a hírt, hogy a ! Budapesten veszik át a miniszté- Művelödésügyi Ministerium ni- ! rium kitüntető jutalmát. Gorkij -emlékműsor az értelmiségi klubban „Tisztelni kell az embert” — 5Z volt a mottója annak az em- ékműsornak, amelyet Békéscsa­bán a TIT értelmiségi klubjában •endeztek az Űj Gimnázium ta- uilói Maxim Gorkij születésének 100. évfordulójára. A szocialista •ealizmus első nagy írójának ■letét és irodalmi munkásságát /ándor András gimnáziumi ta­lár ismertette. Levetítették a Gorkijról szóló filmet, majd az rodalmi színpad tagjai az író nüveiből adtak elő. Felhangzottak az Életem-ciklus iszinte mondatai, az Éjjeli me- íedékhely embert dicsérő himnu- iza, a Viharmadár dalának szár- lyaló sorai. Vasárnap nyílik a XI. Alföldi Tárlat A Békés megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztálya, a békéscsabai városi tanács, á Munkácsy Mi­hály Múzeum és a Képzőművé­szek Szövetsége Dél-magyaror- szági Területi Szervezete rende­zésében március 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg Bé­késcsabán a múzeumban a XI. Alföldi Tárlatot. A tárlaton dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója mond ünnepi beszédet. Ez alkalommal adják át a Munkácsy-plakettet Szüretik Já­nos festőművésznek, valamint több művészt magas pénzjuta­lomban részesítenek. hétnapos gyógyszertárvezetői értekezlet kezdődik ma A megyei gyógyszertári köz- [ tudományos kutatót, aki A réteg­iont kétnapos gvógyszertárveze- komatográfia uj eredményei ői értekezletet rendez a gyógy- ' címmel tart előadást a gyógy- zertárvezetők részére. A mun- : szertárvezetóknek. laprogramban szerepel Südy Er- i Szombaton folytatódik az ér- iő megyei főgyógyszerész tájé- i tekezlet, ahol többek között a :oztató előadása, dr. Ragettli Já- | gyógyszergazdálkodásról, a bal­ms vállalati főgyógyszerész ve- j esetelhárításról tanácskoznak, elésével szakmai tanácskozás, | majd dr. Palovits Gyula igazgató najd az új gyógyszerkészítmé- | beszámol a múlt év eredményei- lyekről tart ismertetést Kökény ‘ ről. Holnap adják át a vállalat ^erenc gyógyszerész. Ugyancsak | legjobb dolgozóinak a kitünteté- nára hívták meg Tyihák Ernő j seket és a jutalmakat. csatja a kígyót. A vipera száz ember közül is azt fogja meg­marni, akinek az inge a zsák­jában volt. — Mi? Nem rossz... — Ez évszázados módja a gyilkolásnak, mindenki ismeri errefelé, és egy úr azt mondta, hogy ... messze Indiában is csi­nálják ... Szálem ... Az arab mélyen meghajolt, azután elvegyült a nyüzsgés­ben. Hopp! Persze! Már tudja, hol látta. A meghajlás... Megvan! A lakáj! Az Avenue Magentán. doktor Brétail villája előtt, mikor azt a női szellemet akkor látta elő­ször ... A nő a villa hátsó ka­puján csengetett, és a lakáj eresztette be. Ez volt! Hiszen ez csak bemázolta magát. .. ! Ez egy fehér ember! Halló! No, megállj, te büdös filmszínész...! Merre van ... Nem láttak ké­rem egy kigyóbűvölőt, aki bar­nára van festve, de lakáj ? ... Marha, maga!... Halló ... Nézd csak, hát hova tűnt!... Meg kell fogni! Ez tud valamit a kísér­letről, aki mostanában is sűrűn megjelenik előtte, de csak álmá­ban, és nagyon kellemesen vi­selkedik ... Hé !... De hiába kereste. Az álarabot mintha a föld nyelte volna el. Senki sem tudott róla, sehol sem látták. .. Az a dolog, amit az ingről mondott, marhaság. Neki min­dig ilyen izéket mesélnek. Egy kígyó nem véreb. Majd Sher­lock Holmes nyomozni megy, és pórázon vezet egy viperát, hogy szagolja a tettes nyomát. Min­denfélét bebeszélnének itt egy hiszékeny embernek. Olyanok, mint a matrózok, akik halálha­jóról, meg tengeri kígyókról re­gélnek az újoncoknak. Még sze­rencse, hogy nem esett a fejére. Valaki ellopta az ingét, mert bukott a szép mintára. Takarodó után mindenki le­feküdt, mert tudták, hogy más­nap tnennek tovább. Éjféltájban iszonyú ordítás ' verte fel a tá­bort. Négyen aludtak egy sátor­ban, közöttük Galamb is. Egy Kramartz nevű közlegény ro­hant ki üvöltve ... Szarvasvipe­ra harapta meg, és olyan mélyen mart bele a katona felső karjá­ba, hogy nem bírta visszarántani a fogát. Csak kint a sátor előtt hullott le róla, és nyolc puska­tus csapott egyszerre a hüllőre. A szerencsétlen Kramartz né­hány perc múlva meghalt. A szarvasvipera ellen nincs véde­kezés ... Galamb ijedten állt ott. Ami­kor az általános riadalom lecsil­lapodott, egy távoli pálma alá ült. A többiek ismét visszafe­küdtek. Holnap menetelni kell. Galamb azonban kissé meg­rendült. Nem értette teljesen a dolgot, mert hiszen ha az ő in­gét lopták el, akkor miért marta meg a vipera Kramartzot? Vagy elromlott a kígyó szaglása? ... Végeredményben egy vipera le­het náthás ... Milyen egyszerű lett volna minden, ha őt marja meg. Most már nem volna gond­ja rá, hogy milyen módon pat­kói jón .el. Lehet, hogy Kramartz halá­lának ő az oka?... De hát ha az ő ingével vadították meg a viperát, hogy került a kígyó Kramartzhoz? És ki lopta el az ingét? ... Csak a szellem lehe­tett! A nő! A háromszögű anya- ieggyel... A sivatag szelleme... Na, csak kerüljön a szeme elé... Valaki megérintette a vállát: — Jó estét. A lovaglóruhás kísértet állt mellette. (Folytatjuk) Dürer nyomában A márványtábda bizony már viselik magukon. A huszita hábo- megkopott az iskola sárga falán, j ruk társadalmi visszatükröződése Az ajtósfalvi emberek tudják is, j és a reformáció eszméi inspirálják nem is, leinek az emlékére állítat- j Dürert a kor forrongó hangulatát ta a hálás utókor, az idősebbek ] kifejező 15 lapból álló Apokalip- inkább emlékeznek az 1928-as szis fametszet-sorozat elkészítésé- Dürer-ünnepsegek ceremóniáira,! re. Utolsó és legnagyobb alkotá­st* tfjlT >%. ÄYTHÜ'” í N g M Z £7tGW£K ,y\ - -:,ü &i gj»*? ; ■ v >• mm ■ ■ Emléktábla az iskola falán. a látványosságra, mint magára a'saa Négy apostol hatalmas záró- ___ n évre; Albrecht Dürer reneszánsz. akkordja az akkor már beteges- ■ kelt az iskola előtt, aztán meg r*£> i ■»/-ál A nauóm 1 3 -C i X JM l. All___1_ i ' .. i_ : J.___ _, I,__1. 1____■'* k ének jegyzőkönyvbe iktatása, dr. Hermann Luppe, Nürnberg főpol­gármesterének a város díszpol­gárrá avatása, A gyulai emlék­táblaavatás 10 órakor kezdődött. Csallóközi Farkas Lőrinc festő­művész tartott ünnepi beszédet. Az ajtósfalvi ünnepségekre csak délután került sor. Akkor leplez­ték le a település egyetlen köz­épületének, az iskolának a falán az azóta is lát­ható és ma már kicsit megko­pott emléktáblát. (Itt volt egykor birtoka az Ajtósi Nemes Aythossy nemzetségnek, melyből Albrecht (1427—1502) Nürnberg be vándo­rolt ötvös is származott. Az ő ott született fia, az ifjabb Dürer Al­brecht (1471—1528), mint festő­művész lett világhírű. Ennek uno­kafivérét, a Kölnben megtelepe­dett 'Magyar Miklóst pedig, mint jeles ötvösmestert emlegetik. Ál­lította az ifjabb Dürer Albrecht halálának 400. évfordulóján a hadi múzeum kezdésére egy ma­gyar.) Szóljon újra a szemtanú, Sep- rényi Mihályné helybeli lakos. — Hogyne emlékeznék arra a nagy ünnepségre. Tizenhét éves voltam már altkor. Rengeteg sok ember volt itt, meg hintók és lo­vak. A gyerekek felmásztak a fákra és a kerítésekre, hogy job­ban lássanak. Az a sok nép éne­festö-rajzoló nevére, akinek j kedő festő életművének. Albrecht ősei itt éltek, apja pedig in- | Dürer 1528. április 6-án halt meg nen vándorolt a Német-alföldre. ! Nümbergben. Halála körülmé- Alb Gyuri bácsi alighanem nyeiröl alig tudunk valamit, egyik legidősebb ember a telepü- I lésen, 86 éves. Igen, emlékszik ő' még valami ünnepségre. Énekel- | tek az iskolánál meg sok hajdú I Cseh István állami tanító négy- állt egymás mellett. Azóta sem I száz évvel a nagy mester halála ^ volt olyan nagy ceremónia Ajtós-I után 1928 első hónapjaiban hiva- j Jelenleg 80 ház falv^ I tal“ keri a »:uía‘ va7 I van a településen, de úját építeni rosatyaktól hogy az évforduló már nem lehet Nem adnak ra SKjSZ* el "“k"l ípl«« eneedélyt. Az iga» »úzont. azok az idegen emberek beszél­tek. Nem tudom én kérem, mi­lyen festőről, vagy miről van szó, de nagy-nagy ünnepség volt, az biztos. Vida Mária tíz éve tanító Aj­tósfalván. — Van itt egyéb gondjuk is az embereknek, mint a Dürer-hagyo­Két 15 év körüli lány ballag az iskola előtt. Itt jártak általános­ba, most Gyulán dolgoznak. — Tudják, kinek a neve van azon az emléktáblán? — Milyen táblán? Értetlenül néznek az iskola fa­lára, próbálják mondattá fűzni a színehagyott betűket. Ez valami festő lehetett — mondja végül az egyik —, ki hitte volna? Aztán na­pirendre térnek a dolog fölött, s nevetgélve tovább sétálnak. i hogy az emberek többsége Gyulá- j Megindulnak az előkészületek. ra jár dolgozni, ide csak aludni i A budapesti és a gyulai Dürer- j jönnek... Amióta én itt vagyok. ] ünnepségekre 800 pengőt szavaz- j nem volt semmilyen Dürerrel | nak meg. A gyulai józsefvárosi j kapcsolatos megemlékezés. Az it- Zimmer-féle iskola falára terve- j teniek jobbára csak a nevét tud­„A XVI. század eleji gazdag német városokban virágba szök­kent a reneszánsz művészet. Nürnbergben élt és dolgozott az egyetemes festőművészet nagy alakja, a nagyszülei révén magyar eredetű német művész, Albrecht Dürer (1471—1528)” Ajtóssy Antal gyulai ötvösmes­ternek három fia volt. A középső, János Nagyváradon lett plébános. László, a legidősebb gyulai szíj- jártó mester, apja volt annak a kölni-nürnbergi ötvösnek, aki Niklas der Ungarn néven vált ismertté. A legfiatalabb testvér, aki a „Jula (Gyula) melletti Eytas (Ajtós) községben született” fia­talon elhagyta Magyarországot és hosszas bolyongás után (Ajtósfal­va, Gyula, Kígyós. Nagyvárad, Buda, Ondrohó, Bakó, Köln) Nürnbergben telepedett le, s ott élt, mint megbecsült ötvös, majd feleségül vette mesterének lányát. Ebből a házasságból született 1471-ben Albrecht Dürer, a világ­hírű festő. A Dürer (Türer) csa- j ládi név a Magyarországról szár- j mázott apa szülőfalujának, Ajtós­nak németesített változata. A fiatal, ügyes kezű fiút apja — j a család ősi hagyományának meg­felelően — eredetileg ötvösnek szánta. Hamar kitűnt azonban, j hogy az érzékeny lelkű fiatalem- j bér inkább vonzódott a rajzolás- i hoz, a festészethez, mint az apja | és nagyapja mesterségéhez. Hosz- szas vándorút után. megismerve j és elfogadva kora leghaladóbb esz­méit, a reformáció tanait, elismert) művésszé vált. Rajzai, grafikái — j mai szemmel is — nagy fantázia- ! gazdagságról tesznek tanúságot, zett emléktábla csak maga 246 pengőbe került, az ajtósfalvit vi­szont Trenkó József saját költsé­gén állíttatta fel. A korabeli do­kumentumok közül két kézzel írott levél a lázas, de korántsem zökkenőmentes előkészületekről tanúskodik. ,.Az ajtósfalvi iskola külső tata­rozása jövő héten okvetlenül el­végzendő, a faluba vezető kövezet szántén rendbehozandó.” A másik levelet dr. Belvilaqua Bélának, a Hadtörténeti Múzeum adjunktusának címezte a gyulai polgármester: .,A Dürerről szóló értekezését nem ánusíthatnám-e olcsóbban, mert az egy Pengős árat mindé-ki sokallja és eddig abból csak 1 példányt tudtunk elhelyezni..." Az ünnepség azért annak rend­je és módja szexint folyt le. íme a program: 1928. június 29: 11 órakor díszgvűlés a Tudományos Akadémián. Petri államtitkár üd­vözli a nürnbergieket és a gyulai­akat. Megnyitják a helytörténeti kiállítást. Június 30: A vendégek várost néznek és tisztelgő látoga­tást tesznek Budapest főpolgár­mesterénél. Július 1-én délelőtt fél 9 órakor díszközgyűlés a gyu­lai városházán, az ajtósiak emlé­ják, mert utcát neveztek el róla. A kerek számok csábítanak a megemlékezésre s üiiigyként szolgálhatnak a figyelem felkelté­sére hagyományaink ápolásában. Az idén áprilisban lesz 440 éve, hogy az Ajtóssy-nemzetség világ­hírű festő-leszármazottja, Albrecht Dürer meghalt. A reneszánsz nagy művészének képei többek között a Louvre, a firenzei Uffizi Képtár, a British Múzeum és a Budapesti Szépművészeti Múze­um féltett kincsei. Neve egy sa­játos művészeti irányt jelez, rajz­technikájának ma is csodálattal adózik a világ. A korabeli Békés megyei Hírlap (1928. július 3-i szám) arról tudósít, hogy „Ma is áll még az a nürnbergi ház. amelyben a nagy művész, Dürer Albrecht született. Ebben a vá­rosban írta meg apjának jegyze­tei alapján családjának származá­sát és fényt vetett ezáltal Gyula város kultúrhistóriájára.” Már csak ez utóbbi miatt is érdemes lenne Dürerre emlékez­ni... Realizmusa, emberi és művé­szi magatartása pedig példaként szolgálhat ma is. Brackó István Értesítjük Szarvas és Békés propán-bu iángáz fogyasztóit, hogy cseretelepünk 1968. április 1-tól 7 órától 10 óráig. 13.30 órától 15.30 óráig, szombaton 7 órától 12 óláig áll a kedves fogyasztók rendelkezésére. Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 187486

Next

/
Thumbnails
Contents