Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
1968. március 29. 5 Péntek Nívódíjat kapott a Barátom, a miniszter rendezője, díszlettervezője és több szereplője A közelmúltban mutatta be vódijakat adott a bemutató több színházunk Aurel Baranga ro- í szereplőjének, a rendezőnek és a mán író Barátom, a miniszter cí- i díszlettervezőnek. Stefanik Irén, mű szatíráját, mely nagy sikert j Schweiz András, F. Nagy Imre’ aratott. Az előadásról elismerés- j Dánffy Sándor, Suki Antal és sei szólt az országos szaksajtó is,i Vass Károly rendező április 1-én és most kaptuk a hírt, hogy a ! Budapesten veszik át a miniszté- Művelödésügyi Ministerium ni- ! rium kitüntető jutalmát. Gorkij -emlékműsor az értelmiségi klubban „Tisztelni kell az embert” — 5Z volt a mottója annak az em- ékműsornak, amelyet Békéscsabán a TIT értelmiségi klubjában •endeztek az Űj Gimnázium ta- uilói Maxim Gorkij születésének 100. évfordulójára. A szocialista •ealizmus első nagy írójának ■letét és irodalmi munkásságát /ándor András gimnáziumi talár ismertette. Levetítették a Gorkijról szóló filmet, majd az rodalmi színpad tagjai az író nüveiből adtak elő. Felhangzottak az Életem-ciklus iszinte mondatai, az Éjjeli me- íedékhely embert dicsérő himnu- iza, a Viharmadár dalának szár- lyaló sorai. Vasárnap nyílik a XI. Alföldi Tárlat A Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, a békéscsabai városi tanács, á Munkácsy Mihály Múzeum és a Képzőművészek Szövetsége Dél-magyaror- szági Területi Szervezete rendezésében március 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg Békéscsabán a múzeumban a XI. Alföldi Tárlatot. A tárlaton dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mond ünnepi beszédet. Ez alkalommal adják át a Munkácsy-plakettet Szüretik János festőművésznek, valamint több művészt magas pénzjutalomban részesítenek. hétnapos gyógyszertárvezetői értekezlet kezdődik ma A megyei gyógyszertári köz- [ tudományos kutatót, aki A rétegiont kétnapos gvógyszertárveze- komatográfia uj eredményei ői értekezletet rendez a gyógy- ' címmel tart előadást a gyógy- zertárvezetők részére. A mun- : szertárvezetóknek. laprogramban szerepel Südy Er- i Szombaton folytatódik az ér- iő megyei főgyógyszerész tájé- i tekezlet, ahol többek között a :oztató előadása, dr. Ragettli Já- | gyógyszergazdálkodásról, a balms vállalati főgyógyszerész ve- j esetelhárításról tanácskoznak, elésével szakmai tanácskozás, | majd dr. Palovits Gyula igazgató najd az új gyógyszerkészítmé- | beszámol a múlt év eredményei- lyekről tart ismertetést Kökény ‘ ről. Holnap adják át a vállalat ^erenc gyógyszerész. Ugyancsak | legjobb dolgozóinak a kitünteté- nára hívták meg Tyihák Ernő j seket és a jutalmakat. csatja a kígyót. A vipera száz ember közül is azt fogja megmarni, akinek az inge a zsákjában volt. — Mi? Nem rossz... — Ez évszázados módja a gyilkolásnak, mindenki ismeri errefelé, és egy úr azt mondta, hogy ... messze Indiában is csinálják ... Szálem ... Az arab mélyen meghajolt, azután elvegyült a nyüzsgésben. Hopp! Persze! Már tudja, hol látta. A meghajlás... Megvan! A lakáj! Az Avenue Magentán. doktor Brétail villája előtt, mikor azt a női szellemet akkor látta először ... A nő a villa hátsó kapuján csengetett, és a lakáj eresztette be. Ez volt! Hiszen ez csak bemázolta magát. .. ! Ez egy fehér ember! Halló! No, megállj, te büdös filmszínész...! Merre van ... Nem láttak kérem egy kigyóbűvölőt, aki barnára van festve, de lakáj ? ... Marha, maga!... Halló ... Nézd csak, hát hova tűnt!... Meg kell fogni! Ez tud valamit a kísérletről, aki mostanában is sűrűn megjelenik előtte, de csak álmában, és nagyon kellemesen viselkedik ... Hé !... De hiába kereste. Az álarabot mintha a föld nyelte volna el. Senki sem tudott róla, sehol sem látták. .. Az a dolog, amit az ingről mondott, marhaság. Neki mindig ilyen izéket mesélnek. Egy kígyó nem véreb. Majd Sherlock Holmes nyomozni megy, és pórázon vezet egy viperát, hogy szagolja a tettes nyomát. Mindenfélét bebeszélnének itt egy hiszékeny embernek. Olyanok, mint a matrózok, akik halálhajóról, meg tengeri kígyókról regélnek az újoncoknak. Még szerencse, hogy nem esett a fejére. Valaki ellopta az ingét, mert bukott a szép mintára. Takarodó után mindenki lefeküdt, mert tudták, hogy másnap tnennek tovább. Éjféltájban iszonyú ordítás ' verte fel a tábort. Négyen aludtak egy sátorban, közöttük Galamb is. Egy Kramartz nevű közlegény rohant ki üvöltve ... Szarvasvipera harapta meg, és olyan mélyen mart bele a katona felső karjába, hogy nem bírta visszarántani a fogát. Csak kint a sátor előtt hullott le róla, és nyolc puskatus csapott egyszerre a hüllőre. A szerencsétlen Kramartz néhány perc múlva meghalt. A szarvasvipera ellen nincs védekezés ... Galamb ijedten állt ott. Amikor az általános riadalom lecsillapodott, egy távoli pálma alá ült. A többiek ismét visszafeküdtek. Holnap menetelni kell. Galamb azonban kissé megrendült. Nem értette teljesen a dolgot, mert hiszen ha az ő ingét lopták el, akkor miért marta meg a vipera Kramartzot? Vagy elromlott a kígyó szaglása? ... Végeredményben egy vipera lehet náthás ... Milyen egyszerű lett volna minden, ha őt marja meg. Most már nem volna gondja rá, hogy milyen módon patkói jón .el. Lehet, hogy Kramartz halálának ő az oka?... De hát ha az ő ingével vadították meg a viperát, hogy került a kígyó Kramartzhoz? És ki lopta el az ingét? ... Csak a szellem lehetett! A nő! A háromszögű anya- ieggyel... A sivatag szelleme... Na, csak kerüljön a szeme elé... Valaki megérintette a vállát: — Jó estét. A lovaglóruhás kísértet állt mellette. (Folytatjuk) Dürer nyomában A márványtábda bizony már viselik magukon. A huszita hábo- megkopott az iskola sárga falán, j ruk társadalmi visszatükröződése Az ajtósfalvi emberek tudják is, j és a reformáció eszméi inspirálják nem is, leinek az emlékére állítat- j Dürert a kor forrongó hangulatát ta a hálás utókor, az idősebbek ] kifejező 15 lapból álló Apokalip- inkább emlékeznek az 1928-as szis fametszet-sorozat elkészítésé- Dürer-ünnepsegek ceremóniáira,! re. Utolsó és legnagyobb alkotást* tfjlT >%. ÄYTHÜ'” í N g M Z £7tGW£K ,y\ - -:,ü &i gj»*? ; ■ v >• mm ■ ■ Emléktábla az iskola falán. a látványosságra, mint magára a'saa Négy apostol hatalmas záró- ___ n évre; Albrecht Dürer reneszánsz. akkordja az akkor már beteges- ■ kelt az iskola előtt, aztán meg r*£> i ■»/-ál A nauóm 1 3 -C i X JM l. All___1_ i ' .. i_ : J.___ _, I,__1. 1____■'* k ének jegyzőkönyvbe iktatása, dr. Hermann Luppe, Nürnberg főpolgármesterének a város díszpolgárrá avatása, A gyulai emléktáblaavatás 10 órakor kezdődött. Csallóközi Farkas Lőrinc festőművész tartott ünnepi beszédet. Az ajtósfalvi ünnepségekre csak délután került sor. Akkor leplezték le a település egyetlen középületének, az iskolának a falán az azóta is látható és ma már kicsit megkopott emléktáblát. (Itt volt egykor birtoka az Ajtósi Nemes Aythossy nemzetségnek, melyből Albrecht (1427—1502) Nürnberg be vándorolt ötvös is származott. Az ő ott született fia, az ifjabb Dürer Albrecht (1471—1528), mint festőművész lett világhírű. Ennek unokafivérét, a Kölnben megtelepedett 'Magyar Miklóst pedig, mint jeles ötvösmestert emlegetik. Állította az ifjabb Dürer Albrecht halálának 400. évfordulóján a hadi múzeum kezdésére egy magyar.) Szóljon újra a szemtanú, Sep- rényi Mihályné helybeli lakos. — Hogyne emlékeznék arra a nagy ünnepségre. Tizenhét éves voltam már altkor. Rengeteg sok ember volt itt, meg hintók és lovak. A gyerekek felmásztak a fákra és a kerítésekre, hogy jobban lássanak. Az a sok nép énefestö-rajzoló nevére, akinek j kedő festő életművének. Albrecht ősei itt éltek, apja pedig in- | Dürer 1528. április 6-án halt meg nen vándorolt a Német-alföldre. ! Nümbergben. Halála körülmé- Alb Gyuri bácsi alighanem nyeiröl alig tudunk valamit, egyik legidősebb ember a telepü- I lésen, 86 éves. Igen, emlékszik ő' még valami ünnepségre. Énekel- | tek az iskolánál meg sok hajdú I Cseh István állami tanító négy- állt egymás mellett. Azóta sem I száz évvel a nagy mester halála ^ volt olyan nagy ceremónia Ajtós-I után 1928 első hónapjaiban hiva- j Jelenleg 80 ház falv^ I tal“ keri a »:uía‘ va7 I van a településen, de úját építeni rosatyaktól hogy az évforduló már nem lehet Nem adnak ra SKjSZ* el "“k"l ípl«« eneedélyt. Az iga» »úzont. azok az idegen emberek beszéltek. Nem tudom én kérem, milyen festőről, vagy miről van szó, de nagy-nagy ünnepség volt, az biztos. Vida Mária tíz éve tanító Ajtósfalván. — Van itt egyéb gondjuk is az embereknek, mint a Dürer-hagyoKét 15 év körüli lány ballag az iskola előtt. Itt jártak általánosba, most Gyulán dolgoznak. — Tudják, kinek a neve van azon az emléktáblán? — Milyen táblán? Értetlenül néznek az iskola falára, próbálják mondattá fűzni a színehagyott betűket. Ez valami festő lehetett — mondja végül az egyik —, ki hitte volna? Aztán napirendre térnek a dolog fölött, s nevetgélve tovább sétálnak. i hogy az emberek többsége Gyulá- j Megindulnak az előkészületek. ra jár dolgozni, ide csak aludni i A budapesti és a gyulai Dürer- j jönnek... Amióta én itt vagyok. ] ünnepségekre 800 pengőt szavaz- j nem volt semmilyen Dürerrel | nak meg. A gyulai józsefvárosi j kapcsolatos megemlékezés. Az it- Zimmer-féle iskola falára terve- j teniek jobbára csak a nevét tud„A XVI. század eleji gazdag német városokban virágba szökkent a reneszánsz művészet. Nürnbergben élt és dolgozott az egyetemes festőművészet nagy alakja, a nagyszülei révén magyar eredetű német művész, Albrecht Dürer (1471—1528)” Ajtóssy Antal gyulai ötvösmesternek három fia volt. A középső, János Nagyváradon lett plébános. László, a legidősebb gyulai szíj- jártó mester, apja volt annak a kölni-nürnbergi ötvösnek, aki Niklas der Ungarn néven vált ismertté. A legfiatalabb testvér, aki a „Jula (Gyula) melletti Eytas (Ajtós) községben született” fiatalon elhagyta Magyarországot és hosszas bolyongás után (Ajtósfalva, Gyula, Kígyós. Nagyvárad, Buda, Ondrohó, Bakó, Köln) Nürnbergben telepedett le, s ott élt, mint megbecsült ötvös, majd feleségül vette mesterének lányát. Ebből a házasságból született 1471-ben Albrecht Dürer, a világhírű festő. A Dürer (Türer) csa- j ládi név a Magyarországról szár- j mázott apa szülőfalujának, Ajtósnak németesített változata. A fiatal, ügyes kezű fiút apja — j a család ősi hagyományának megfelelően — eredetileg ötvösnek szánta. Hamar kitűnt azonban, j hogy az érzékeny lelkű fiatalem- j bér inkább vonzódott a rajzolás- i hoz, a festészethez, mint az apja | és nagyapja mesterségéhez. Hosz- szas vándorút után. megismerve j és elfogadva kora leghaladóbb eszméit, a reformáció tanait, elismert) művésszé vált. Rajzai, grafikái — j mai szemmel is — nagy fantázia- ! gazdagságról tesznek tanúságot, zett emléktábla csak maga 246 pengőbe került, az ajtósfalvit viszont Trenkó József saját költségén állíttatta fel. A korabeli dokumentumok közül két kézzel írott levél a lázas, de korántsem zökkenőmentes előkészületekről tanúskodik. ,.Az ajtósfalvi iskola külső tatarozása jövő héten okvetlenül elvégzendő, a faluba vezető kövezet szántén rendbehozandó.” A másik levelet dr. Belvilaqua Bélának, a Hadtörténeti Múzeum adjunktusának címezte a gyulai polgármester: .,A Dürerről szóló értekezését nem ánusíthatnám-e olcsóbban, mert az egy Pengős árat mindé-ki sokallja és eddig abból csak 1 példányt tudtunk elhelyezni..." Az ünnepség azért annak rendje és módja szexint folyt le. íme a program: 1928. június 29: 11 órakor díszgvűlés a Tudományos Akadémián. Petri államtitkár üdvözli a nürnbergieket és a gyulaiakat. Megnyitják a helytörténeti kiállítást. Június 30: A vendégek várost néznek és tisztelgő látogatást tesznek Budapest főpolgármesterénél. Július 1-én délelőtt fél 9 órakor díszközgyűlés a gyulai városházán, az ajtósiak emléják, mert utcát neveztek el róla. A kerek számok csábítanak a megemlékezésre s üiiigyként szolgálhatnak a figyelem felkeltésére hagyományaink ápolásában. Az idén áprilisban lesz 440 éve, hogy az Ajtóssy-nemzetség világhírű festő-leszármazottja, Albrecht Dürer meghalt. A reneszánsz nagy művészének képei többek között a Louvre, a firenzei Uffizi Képtár, a British Múzeum és a Budapesti Szépművészeti Múzeum féltett kincsei. Neve egy sajátos művészeti irányt jelez, rajztechnikájának ma is csodálattal adózik a világ. A korabeli Békés megyei Hírlap (1928. július 3-i szám) arról tudósít, hogy „Ma is áll még az a nürnbergi ház. amelyben a nagy művész, Dürer Albrecht született. Ebben a városban írta meg apjának jegyzetei alapján családjának származását és fényt vetett ezáltal Gyula város kultúrhistóriájára.” Már csak ez utóbbi miatt is érdemes lenne Dürerre emlékezni... Realizmusa, emberi és művészi magatartása pedig példaként szolgálhat ma is. Brackó István Értesítjük Szarvas és Békés propán-bu iángáz fogyasztóit, hogy cseretelepünk 1968. április 1-tól 7 órától 10 óráig. 13.30 órától 15.30 óráig, szombaton 7 órától 12 óláig áll a kedves fogyasztók rendelkezésére. Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 187486
