Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

M88. március 29. 3 Péntek Hirdetés — színes ceruzával Vannak még élelmes emberek! Békéscsabán, a Bartók Béla úton két olyan hirdetéssel is találkoz­hat a figyelmes járókelő, amely a figyelem felkeltésének hagyo­mányos eszközeit elvetve, teljesen eredeti módon adja tudtul, hogy „Békéscsaba 1. K. Damjanich u. 3 sz. Ház eladó”. A színes ceruzás szöveget, ugyanis az Othello plakátjára írta rá kacskaringós betűivel a házán túladni szándékozó tulaj. Nyilván, egy ilyen nagyszabású adás-vételi ügylet lebonyolítása megérne egy újsághirdetési díjat... (Van, aki már kedvenc macskája eltűnését is közzéteszi a lapokban!) Am, nem valószínű, hogy a ház mos­tani lakója meg akarta spórolni a pár forintos hirdetés díját. Arra gondolhatott — joggal —, hogy a színház plakátját úgyis sokan megnézik és így majd csak kedve kerekedik valakinek megvásárol­ni a Damjanich utca 3 számú ház tulajdonjogát. Hogy ez mennyire így van, bi­zonyítja, hogy kizárólag csak szín­házi plakátokon olvasható a már idézett hirdetés. S miért éppen az Othello-plakáton...?! A háztu­lajdonos bizonyára Shakcspeare- rajongó, ezért hirdet pont most, és teszem azt, nem a Lulu bemu­tatójának időszakában... —br— Divatbemutatóval egybekötött klubfoglalkozás Mezőhegyesen A Mezőhegyes! Cukorgyár nő­klubja megalakulása óta mór igen sok kedves, hangulatos rendez­vénnyel lepte meg tagjait, az üzem nődolgozóit. Legutóbb, már­cius 25-én, az üzemi munkásvá­róban a helyi általános és fo­gyasztási szövetkezettel közösen divatbemutatóval egybekötött klubfoglalkozást tartott, melyen több mint kétszázan jelentek meg. A helyi fiatalságból választott manökenek gyermekruhákat, fel­nőtt női és férfiruhákat mutattak be, melyek igen nagy tetszést arattak a közönség körében. Ezt követően a nőklub vendégül látta a helyi pedagógusokat, valamint a klub tagjait. Rendelet az illetményföldekről A napokban látott nap- [ tót Nem lehet megszüntetni az világot a mezőgazdasági és élei- [ állami tartadékföldekre vonatko- mezésügyi miniszter 12/1963/JII, I zó haszonbérleti szerződéseket 16/MEM. számú rendelete az il- ! sem, illetményföld-juttatás mi- letményföld-használatról. Fontos j att. és időszerű tennivaló volt az il- I A rendelkezés intézkedik arról, letményfaldek használatának I hogy a földnyilvántartási szem­ezőn újbóli szabályozása, hiszen számos vizsgálat, ellenőrzés mu­tatja, hogy ekörül számos helyen nincs minden rendben. Viszonylag magas azoknak a száma, akik ilyen vagy olyan oknál fogva il­letéktelenül használnak bizonyos földterületeket, vagy ha jogosul­tak is, több földet használnak, mint amennyi jog szerint járna. Az új miniszteri rendelet pon­tosan meghatározza, kik részesül­hetnek munkakörük alapján illet- ményföld-juttatásbaín. A felsoro­lásban első helyen az államvas­utak alkalmazottai találhatók. Ebben a pályaőröktől az állomás­vezetőkig szerepelnek a jogosul­tak. A továbbiakban kimondja, hogy illetményföldre tarthatnak igényt a Művelődésügyi Miniszté­rium alá tartozó oktatási intéz­mények dolgozói közül a tanítók, tanárok, szakoktatók és óvónők. Továbbra is jár az illet­ményföld a termelőszövetkezetek szerződéssel alkalmazott dolgozói­nak, a MÉM felügyelete alá tartó­zó alsó és középfokú oktatási in­tézmények tanárainak és tanmű­helyi főnökeinek, valamint diák­otthon-vezetőinek; a vízügyi szol­gálat meghatározott beosztású dolgozóinak; az igazságügymi- nisztériumi célgazdaságok dolgo­zóinak és vezetőinek. Továbbra is mint eddig, megkapják az illet­ményföldet az erdészek, valamint az állami gazdaságok mindazon dolgozód, akik legalább nyolc hó­napra leszerződtek a gazdaságba. A felsoroltakon kívül a rendelet részletesen tartalmazza mindazo­kat a foglalkozási ágakat, ame­lyekben a dolgozók illetményföl- ! det kaphatnak. A gazdálkodás biztonsága szem- j pontjából igen fontos a rendelke- ! zésnek az a pontja, amely ki- ■ mondja, hogy az illetményföld- : juttatás céljára fenntartott terü­leteken kívül az állami szervek nem igényelhetnek újabb földte­rületet, sem termelőszövetkezet­től, sem pedig állami gazdaság­pontból rendezetlenül maradt földterületeket érintő kezdési változásokat az állami földnyil­nyilvántartáson át kell vezetni. Ugyanakkor, ha az illetményföl­dekre jogosultak egyéb címen is használnak bizonyos nagyságú földterületet, büntetőjogi felelős­ségük tudatában ezt. munkáltató­juknak 15 napon belül jelenteni kötelesek. Mindkét előírás nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy végre megszűnjenek a földhasz­nálattal kapcsolatos visszásságok, amelyek nemritkán a korrupció határát súrolták. A használatba adott föld­terület nagyságát tekintve az el­osztásnál szociális szempontok is érvényesülnek. Így például a nagycsaládos dolgozók előnyt él­veznek úgy az illetményföld nagyságát, mint a minőségét ille­tően. Az illetményföld területe az 1600 négyszögölet nem haladhatja meg. Az elmúlt években gyak­ran tapasztalhattuk, hogy azok kerültek hátrányos helyzetbe az illetményföldek juttatásánál, akik leginkább rászorultak. Ugyanakkor, nem ritkán az ér­vényes rendelkezéseket kijátszva olyanok is jutottak illetményföld­höz, akik munkakörüknél fogva nem voltak jogosultak. Előfordult olyan eset is, hogy az ilyen ille­gálisan használt földek után azok, akik használták, adót sem fizet­tek, ilyenformán kétszeresen is megkárosították az államot. Az új rendelkezés nagymértékben hoz­zájárul ahhoz, hogy legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld azokat szolgálja, akiknek arra törvényben biztosított joguk van. Ehhez természetesen elengedhe­tetlen a hűséges, pontos végrehaj­tás. K. I. Ballonra i bronzkori leletek bemutatója a Munkácsy Mihály Múzeumban Battonya gazdag bronzkori te­metőjében végzett sikeres ásatá­sokat az elmúlt években dr. Gaz- dapusztay Gyula egyetemi tan­székvezető docens. A régészeti tárgyak, a zsugorított csontvázak, a szürkésbama kőedény-urnák­ban elhelyezett hamvasztásd ma­radványok időszámításunk előtt 1700—1500-as évekből származ­nak. A csabai bemutatón többek kö­zött látni a bronzkori népek gaz­dag kerámiáit, a jellegzetes alakú, gyakran kétfülű, szürkésbárna kőedényeket, urnákat, amelyekbe az elhamvasztott halottak földi maradványait helyezték. Fényké­pek örökítették meg a sírboltokat, amelyekben zsugorított csontvá­zakat, edényeket és egyéb tárgya­kat találtak. Es ez nem kacsa A könyvkiadás szoros kapcsolatban áll a szakszervezeti mozgalommal A Táncsics Könyvkiadó igazgatójának tájékoztatója Az SZMT kulturális, agitációs és propagandabizottsága márci­us 26-án, Békéscsabán ankétot tartott, melyen megvitatták az 1968—69-ben kiadásra kerülő szakszervezeti irodalom tervja­vaslatéit, valamint a szakszerve a Népszava Lap­instruktora el­vetkező időszakban pedig a nagy évfordulókról emlékeznek meg. Velez Gábor kiadó Vállalat mondta, hogy a Népszava napon­ta csaknem 290 ezer példányszám- zefci lapok és folyóiratolT tarjesz: ban jelenik meg. Békés megyében tésének feladatait. Kádár István, | több, mint 5000 az előfizetők szá- a Táncsics Könyvkiadó igazgató- ' ma és naponta 640—650-en veszik ja tájékoztatta a megjelenteket j meg a lapot árusoknál, arról, hogy a könyvkiadás szoros a vita során a felszólalók elis- kapcsolatban áll a szakszervezeti j méréssel nyilatkoztak a Táncsics mozgalommal. Jelenleg legfonto- Könyvkiadó munkájáról és arról sabb a dolgozók mozgósítása az a segítségről, amit a Népszava új gazdaságirányítási rendszer ; írásai, közleményei nap nap után megvalósításában való helyes j nyújtanak a szakszervezeti moz- közreműködésre. Jövőre szakszer- galom feladatainak gyakorlati vezeti választások lesznek, a kő- | megvalósításához. Mezőgazdasági szakmunkástanulók kulturális bemutatója Szabadkígyóson Április 3-án rendezik meg a tézetek irodalmi, néprajzi, képzó- Forradalmd Ifjúsági Napok kere- j művészeti szakköreinek kiállítá- tében Szabadkígyóson a mezőgaz-1 sát, fél 11-kor kezdődik az iro­Nyolcvanmillió forint felhasz­nálásával korszerű, Európa egyik legmodernebb halgazdasá­gát építették ki Biharugrán. Az 1700 holdas tófelületet 3367 holdra növelték. 1962-ben mind­össze 45, tavaly pedig már 150 vagon' halat értékesítettek. A rekonstrukció azonban nemcsak , a vízfelület növelését jelentette, hanem a haltenyésztés — úgy­is lehet mondani — forradalma­sítását. Korábban ugyanis a hal- táplálékok szaporodására kü­lönféle szerves anyagokat szór­tak a vízbe. 1962-től folyamato­san áttértek a kacsanevelésre, így a haltáplálék, képződéséhez szükséges szerves anyagot a leg­természetesebb úton juttatták a tóba. A hal és a kacsatartás kombinációjából a gazdaság be­vétele évi 12 millió forintról 64 millió forintra növekedett A Biharugrai Halgazdaság eredményei azért is jelentősek, mert a hozamok növelésével együtt a költségeket lényegesen csökkentették. Ebben a tógazda­ságban az országos átlagnál ki­lónként öt-hat forinttal olcsób­ban állítják elő a halhúst. Sőt, a korábban kidolgozott gazdaság- fejlesztési programban 1980-ra előirányzott holdankénti 450 ká­ló hal értékesítését tavaly lénye­gesen túlteljesítették. A gazda­ság vezetői most azon munkál­kodnak, hogy a tó vízoszlopában olyan halfajíákat helyezzenek el, melyek a vízoszlop három ré­tegét jól kihasználják. Az egyes halfajták ugyains nem uralják c teljes vízoszilopot, hanem csal annak egyes részeit. A biharug­rai megfigyelések arról tanús­kodnak, hogy a tóban általában háromfajta halat tenyészthet­nek: fenéklakót, a vízoszlop kö­zepén és felső harmadában te­nyésztőt. Most ezt a biológiai je­lenséget használják fel a terme­lés fokozására. Célkitűzésüket a halastavi ka­csatartás segíti. Éppen ezért eb­ben az esztendőben már 350 ezernél is több kacsát nevelnek eladásra. Az első kacsacsoportot már ki is helyezték. Ezeket ro­tációban a többi követi. A hal- és kacsatartásban azért születhettek Biharugrán kima­gasló ered menyek, mert ? po­litikai és gazdasági v ezetők meg­különböztetett gondosságot for­dítottak a szocialista munkavei senyre. A legutóbbi termeié tanácskozáson tíz brigádnak ítél ték oda a megtisztelő címe’ mert 1967-ben terven feli 5126 000 forint új értéket állí tottak elő. D. K. Részlet a törzstelepről. dasági szakmunkástanulók me­gyei kulturális bemutatóját. Az egész napos program reggel 7 óra­kor az operatív bizottság ülésével kezdődik, 8 órakor fogadják a résztvevőket és a vendégeket, az ünnepélyes megnyitó 9 órakor lesz. Tíz órakor adják át a közön­ségnek a gyomai, békési, kétegy- elekí és szabadkígyóst in­dalmi színpadok és színjátszók, valamint a vers- és prózamondók bemutatója. A délutáni órákban a társastáncosok, táncdailénekesek és tánczenekarok műsorát bonyo­lítják le, 5 órakor lesz az ered­ményhirdetés és utána kezdődik a gáladélután, melyet táncesttel fejeznek be. Melyiket szeressem a tizen ötezerből? Tálán ezt — mondotta Bar la Gizella kacsagondozó. Fotó; Demón.v

Next

/
Thumbnails
Contents