Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

1#88. március 24. 5 Tas ár nan lél gazdálkodtak az elmúlt évben a szarvasi járásban A körzeti orvosi ellátás gondjai Tanácsülésen tárgyalták a pénzgazdálkodást Pénteken tárgyalt Szarvason a j százalékra teljesítették. Ezt vi- jarási tanácsülés a költségvetés- ' szont lényegében magyarázza az ről és a közsegfejlesztési alap is, hogy év közben különböző múlt évi felhasználásáról. A j jogcímeken törléseket hajtottak 1 végre. pénzügyi osztály írásos jelentése szerint ésszerű gazdálkodást folytattak a járásban, s ennek kö­vetkeztében a tanácsok pénzellá­tásában nem volt különösebb zavar. Az együttesen kezelt adóknál azonban lemaradás mutatkozik, mivel az előirányzatot csak 97,2 Cikkünk nyomán; Megadták a tartozást Lapunk március 9-i számá­ban Jótett és fizetség cím­mel arról írtunk, hogy a vész­tői Kossuth Tsz takarmányt vásárolt Kondoroson, s elfelej­tett érte fizetni. Szilágyi Imre, a kondorosi Dolgozók Tsz fő­könyvelője a napokban újsá­golta, a közlemény elérte hatását, ugyanis a vésztői Kossuth Tsz megadta tartozá­sát, melyet nyomban továbbí­tottak azoknak a tsz-gazdák- nak, akik segítettek a vésztői- eken. Április 5-én kezdődik az idei tavaszi iskolai szünet A művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása szerint az idén az általános — és középis­kolákban a tavaszi szünet április 5-én, pénteken kezdődik, s az első tanítási nap április 16-án, kedden lesz. A csatolt statósztákai kimuta­tás szerint a lakosság által fize­tett községfejlesztési hozzájáru­lásban szintén lemaradás volt. A földművesszövetkezeti hozzájáru­lás azonban lényegesein emelke­dett, ugyanis az fmsz-ek nyere­sége nagyobb volt a tervezettnél, így befizetésük is emelkedett. Az egyéb bevételeket minden, köz­ségben túlteljesítették. A ház­helyek eladásából, a vízbekötési engedélyekből, a bontott anyagok értékesítéséből, több helyen na­gyobb bevételt tudtak biztosítani a tanácsok. Különösen Gyomán, Hunyán, Békésszentandráson és Csabacsűdön említésre méltók ezek a bevételek. A társadalmi munka értéke ál­talában emelkedett a járásban. A jelentés elsősorban Kondorost dicséri, ahol a lakosság a törpe­vízmű építésénél az árdkásást és a befedósi munkákat teljes egészében társadalmi munkában végezte el, A tanácsa utak és hi­dak javítására év elején jelen­tős összeg állt a járás rendelke­zésére. Ebből Gyónva 300 ezer forintot törlesztett bankhiteléből, ezenkívül 935 ezer forintot a Semmelweis út, valamint a Lévai út javítására, 186 ezer forintot betonjárda építésére fordított. Kondoroson útjavításra géplánc- sort vásároltak 183 ezer forintért. Jelentős összeget fordítottak a vízgazdálkodásra is, melynek ösz- szege meghaladja az egymillió 800 ezer forintot. A járás lakos­ságának társadalmi munkája itt majdnem 470 ezer forint értékű. A járási tanács megfelelő mó­dosításokkal jóváhagyta az elő­terjesztés határozati javaslatát. Országszerte sokat beszélnek ezekben a napokban, hetekben J orvosaink helytállásáról. S mél-1 tán, mert az influenzajárvány: idején valóban éjt nappallá téve I tevékenykednek. Az ő munkáju­kon is múlik, hogy viszonylag ke­vés a szövődményes eset, és az, hogy az ilyen betegek rögtön gon­dos orvosi felügyelet alá, kórhá­zi ápolásra kerülnek. Most elsősorban mégsem en­nek a rendkívüli időszaknak a sajátos kérdéseiről szólnánk, ha­nem — az Egészségügyi Minisz­térium illetékes vezetőivel való konzultáció alapján — a vidéki körzeti orvosi ellátásnak azokról az időszerű problémáiról, ame­lyeknek megoldása egész egész­ségügyi hálózatunk, s a kormány­zat gondja. Általános tapasztalat, hogy az oi'vos a rendelési időnek kis ré- j szét tudja még ma is a beteggel I közvetlen foglalkozásra fordítani, j többek közt azért, mert sok az adminisztrációja. Az egyszerűbb adminisztrációt az Egészségügyi Minisztériumnak kell kidolgoznia, egyik-másik túl­haladott előírás megváltoztatásá­val, korszerűsítésével. De ezen túlmenően, fontos feladat, hogy a feltétlenül szükséges adminisztrá­ciót ténylegesen ne az orvosok, hanem segédeik, az orvosírnokok és körzeti ápolónők végezzék. Egészségügyi hálózatunk fejlő­dését tükrözi, hogy a vidéki kör­zetekben átlagosan ma már alig háromezer lakosra jut egy orvos. Ahol viszont ezt még nem sike­rült elérni — s egyelőre jó néhány ilyen körzet is van —, kívánatos, hogy az egészségügy helyi vezetői szükség szerint egy-két órával hosszabb rendelési időit szabhassa­nak meg. Ebben a szellemben kí­vánja "a minisztérium az új sza­bályozást elvégezni. Minderre AVVWWVW /WWIAAVl/VW‘JVUVWWyVIAAA/\rtVVWWWAAAAAWWWW\.VV\AVSA A „KIS” KARMESTER... (Demény Gyula felvétele) A Békési Építőipari KSsz. Békés Jantyik utca 5. (Telefon 52, postafiók 32.) helyben és a járás területén lakosság és közület részére rövid határidővel hatósági áron elvállal szobafestő és mázoló munkákat, csatornázási külső, belső vízvezetékszerelési munkát, für dőszobák teljes felszerelését káddal, mosdóval, más berendezési tárgyakkal, továbbá minden­nemű egyéb egészségügyi berendezést. 211 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 12. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 74 fogadó ért el, nyereményük egyenként 54 297 forint. Három találata 7 496 fo­gadónak volt, nyereményük egyenként 268 forint. A kéttalá- latos szelvények száma 186 864, ezekre egyenként 13 forintot fi­zetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. A közölt adatok tájé­koztató jellegűek. (MTI) azért is szükség van, mert a kor­szerű gondozási módszerhez, ame­lyért egyre inkább általánossá tesznek az országban, hozzátartozik az idült betegek tervszerű irányítása, előjegyzéssel, a kevésbé zsúfolt időszakokra. Mindez azt célozza, hogy az orvosok több időt tudjanak for­dítaná a betegekre, a velük való foglalkozásra. Azt is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a rende­lőkben kulturáltabb viszonyokat teremtsünk. A rendelők, a várótermek rend­szeres meszelése, folyamatos tisztán tartása, a jó megvilágítás, a szükséges tájékoztató feliratok elhelyezése, a rendelőnek folyó vízzel történő ellátása — minde­nütt megvalósítható. De ugyanezt mondhatjuk az udvarias bánás­módról, a betegek készséges fel­világosításáról is. Sok példa bizo­nyítja: ahol az orvosok, a taná­csok gondolnak ezekre, a jelenle­gi szűkös pénzügyi lehetőségek mellett is meg tudják teremteni a higiénikus, kulturált viszonyo­kat a rendelőben. Ugyancsak a betegek érdekét, a jobb orvosi ellátást szolgálja az a követel­mény, hogy a rendelőben minden olyan műszer, felszerelés legyen ott, arai a nagy számban adódó vizsgálatokhoz szükséges lehet. Ne küldjenek el senkit a körzeti orvosi rendelőből egy-egy egysze­rű vizsgálatért a távoli városba, amikor azt a rendelőben is meg lehet oldani. Az új gazdaságirányítási rend­szerben még inkább számot kell vetni azzal, hogy csak azokba a községekbe fognak pályázni az orvosok, s főleg csupán ott fog­nak végleg megtelepedni, ahol megfelelő munka- és életkörül­mények közé kerülhetnek; ahol érzik a tanács, a lakosság megbe­csülését. Szabad munkavállalás van, és így az orvosokat sem le­het olyan szolgálati helyen meg­tartani, ahol nem érzik jól magu­kat, mostohák a körülményeik. A rendelő, a lakás hiánya az oka többnyire annak, hogy vidéki körzeti orvosi, gyakran körzeti ápolónőd állást hosszú időn át nem tudnak betölteni; a telefon, a gépkocsi hiánya pedig nagyobb bajt is okozhat, amikor az orvos­nak súlyos beteget vagy sebesül­tet kellene sürgősen felkeresnie. A posta úgy nyilatkozott, hogy hamarosan minden községben lesz segélyhívó telefon. Ez sokat segít majd. de nem old­ja meg teljesen a falusi körzetek­ben a hírközlés problémáit. Indo­koltnak látszik az is, hogy a vi­déki körzeti orvos, akinek a gépkocsi mindinkább nélkülözhe­tetlen segédeszköz hivatása telje­sítéséhez, OTP-hitelre, kedvezmé­nyes áron és soron kívül juthas­son hozzá. Eddig zömében az eredménye­sebb orvosa munka tárgyi felté­teleiről beszéltünk; azokról, ^me­lyeknek megléte valóban nagy­ban hozzájárulhat hivatásuk jobb betöltéséhez. Szóljunk valamit a személyi feltételekről is. Az egészségügyi hálózat legki­sebb egysége a körzeti egészség- ügyi szolgálat. A vidéki körzeti orvos nagy önállósággal tevé­kenykedik; gyakran kell azonnal döntenie, komoly felelősség nehe­zedik rá. Éppen ez munkájuk egyik vonzóereje. Jelentős részük távol él a rendelőd ntézetektől, kórházaktól; ez viszont arra fi­gyelmeztet, hogy széles körű szak­mai ismeretekkel kell rendelkez­niük. Az állandó készenlét állan­dó feszültséget is okoz és ezen csak az ügyelet jó megszervezése segíthet A körzeti orvos ma már nem egyedül dolgozik, hanem egy kis csoport vezetője. Az együttes az orvosból, a körzeti ápolónőből, a védőnőből, a segédasszisatensböl (orvosímokból) áll, s 1970-re már minden két-három körzetre jut majd egy fogorvos is. Az önálló­ság sem feledtetheti azonban, hogy a körzeti orvos nem képes egymaga vagy közvetlen segítő­társai közreműködésével korszerű ellátást nyújtaná a lakosságnak. Hiszen ma már minden negyedik­ötödik esetben szükség van a szakorvosok — röntgen-, labora­tóriumi, fülész-, szemész-, tüdő­gyógyász-szakorvos — közremű­ködésére, a baj természetének megnyugtató tisztázásához, vagy a beteg helyes gyógykezeléséhez, esetleg más okból, például a ke­resőképesség helyes orvosi elbí­rálásához. Viszont aZ is bizonyos: hiábavaló a legkiválóbb specialis­ta. ha hiányos a körzeti orvosi munka. Integrálni kell tehát az egész­ségügyi szolgálat különböző intéz­ményeinek együttműködését; ez az egészségügy' minden szintű ve­zetőinek egyik legfontosabb fel­adata. Helyileg is közelebb kell hozni a körzeti orvosokat egymás-1 hoz, s ahol lehet, a rendelőinté­zethez, a kórházhoz is. Ha a köz­lekedési viszonyok megengedik, a jövőben körzet-központi rendelőket szükséges létrehozni, ahová két- három körzet egészségügyi szolgá­latát lehet koncentrálni. Ezektől az elképzelésektől, tervektől függetlenül sok más módja, lehe­tősége van a körzeti orvos, a ren­delőintézet és a kórház közti ál­landó szoros munkakapcsolat fenntartásának, ápolásának. Min­den lehetőséget fel kell használni arra, hogy a legtávolabbi falu körzeti orvosa se érezze magát magányosnak, s különösen ne „számkivetettnek”, hanem reáli­san tudatában legyen szerepének, annak, hogy a saját helyén döntő fontosságú fogaskereke az egész­ségügyi szolgálat nagy gépezeté­nek. Ideje, hogy ez tudatossá vál­jék. mert az elavult nézetek gá­tolják a fejlődést, enélkül pedig nem lehet lépést tartani a szocia­lizmus építésében egészségügyi hálózatunkra háruló növekvő igé­nyekkel. Újlaki László Vállalatok, termelőszövetkezetek! Olcsó árakon, azonnali szállítással ajánlunk többféle minőségű és fazonú kétrészes munkaruhákat és munkanadrágokat Délmagyarországi Textil- és Felsőruházati Nagyker. Vállalat, Békéscsaba. Tanácsköztársaság útja 29 Telefon: 11—452. 102639

Next

/
Thumbnails
Contents