Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
W68. március 5. 2 Vásárnál* fi Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségének felszólalása a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján telességiinknek tartjuk, ugyanak- j mennyien egyetértenénék abban: I bolgár állam újjászflletése (Folytatás az 1. oldalról.) ti tanácskozáson, és annak előkészítésében. b) a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása tűzze napirendre az összes haladó erők tömörítésének kérdését az imperializmus elleni harcban. c) a nemzetközi tanácskozásra kerüljön sor még ez év végén. d) a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása Moszkvában legyen. e) az előkészítés a legdemokratikusabb módon, az összes testvérpártok álláspontjának figyelembevételével történjen. Valamennyi kommunista és munkáspártnak lehetőséget biztosítva a részvételre, alakuljon előkészítő bizottság. Feltesszük magunknak a kérdést: nem sietjük-e el a dolgot, ha még ebben az évben meg akarjuk tartani a nemzetközi tanácskozást? Az a szilárd álláspontunk, hogy a testvérpártól* nem vádolhatják magukat túl nagy sietséggel. A legfontosabb azonban az, hogy az év hátralevő háromnegyed része elegendő a körültekintő, alapos előkészítésre. Más szempontból: a testvérpártok tekintélyének ártana, politikai kár származna abból, ha túlságosan elhúzódna a nemzetközi tanácskozás előkészítése kor dönteni, határozatot hozni ; még ebben az évben kerüljön senki másnak nincsen joga és le- sor a nemzetközi tanácskozásra I hetősége, mint pártunk vezető szerveinek. A Magyar Szocialista Munkáspártnak az a véleménye, hogy most a marxista-leninista pártok nemzetközi tanácskozására van szükség. Ennek előkészítésében lehetővé kell tenni a részvéteit minden pártnak, és meg kell hívni a tanácskozásra az összes kommunista és munkáspártot. A magunk részéről továbbra is arra törekszünk, hogy a többi testvérpárttal együtt megnyerjük a nemzetközi tanácskozáson való részvételre a 88 országban ma létező kommunista és munkáspártot. Azonban szembe kell néznünk azzal a reális ténnyel: ha mereven ragaszkodnánk az ösz- szes testvérpártok részvételéhez a nemzetközi tanácskozáson, akkor le kell mondanunk annak megszervezéséről, mert ez belátható időn belül nem elérhető cél. A mi pártunk álláspontját IX. kongresszusunk állásfoglalása határozza meg, amely szerint: mi tanácskozni, és az imperializmus elleni harcban egyesülni akarunk minden forradalmi párttal, minden haladó erővel, így természetesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal is. De ha az ő és megtartása. Együttes erőfeszí- .... ,,, . , , . téssel a testvérpártok képesek , ^denkepmegoldani a rájuk háruló feladatokat Elgondolásunk szerint a nemzetközi tanácskozáson szükség volna a testvérpártok közös álláspontját tükröző nyilatkozat kidolgozására. Mi politikai jellegű Moszkvában; felhívással fordulnánk az összes kommunista és munkáspártokhoz, hogy vegyenek részt a további előkészítésben és a nemzetközi tanácskozáson. Ezt Határozott kezdeményezésnek tartaná mindenki, és örömmel töltené el a kommunistákat, a velünk szolidáris erőket, ugyanakkor politikai csapást mérnénk ellenségeinkre, az imperialistákra. Kedves Elvtársak! Elgondolásainkat, javaslatainkat azzal terjesztettük elő, hogy mi készek vagyunk meghallgatni és megvizsgálni más, a miénktől eltérő javaslatokat is. A cél az, hogy olyan konkrét megoldást találjunk, amely lehetőleg minden testvérpártot kielégít. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meg van győződve arról; konzultatív találkozónk akkor teljesítheti feladatát, ha nagy lépést teszünk előre a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásához vezető úton. Köszönöm a figyelmüket. (MTI) 1878 március 3-án. 485 évig tartó rabság után újjászületett a modern bolgár állam. A történelem évkönyvei ezt az eseményt a San Stefano-i béke- szerződés eredményének tüntetik fel, azaz az orosz—török háború befejezését követő békének. A San Stefano-i béke- szerződés ugyanis önálló, autonóm fejedelemségnek nyilvánította Bulgáriának a Balkánhegységtől északra a Dunáig elterülő részét. A déli rész, Kelet-Rumélia, továbbra is török fennhatóság alatt maradt. 1885-ben Kelet-Rumélia bolgár lakossága fellázadt a török uralom ellen. Bulgária két része egyesült. A bolgár népet a csaknem öt évszázados rabság nem tudta megtörni. A nép megőrizte a 681—1018 és az 1186—1396 közötti első és második bolgár birodalom legszebb hagyományait, nemzeti és kulturális vívmányait, a szabadság olthatat- lan szeretetét. Mindenkor az egymással viaskodó feudális urak tették lehetővé az idegen hódítást, mialatt a nép szakadatlan harcban állott az idegen elnyomókkal: Bizánccal, a Bizáncot elfoglaló keresztesek Latin Császárságával, a be-be- törő tatárokkal, és a rigómezeí nagy vereség óta a törők hódítókkal csakúgy, mint belső elnyomóival. A nép 1443-ban Hunyadi János oldalára állott. . És 1598-ban, 1686-ban, 1688-ban felkelésekkel próbálta lerázni igáját. A feudális bilincsek végső széttörésére 1875 szeptemberében és 1876 áprilisában nagyszerű lendülettel kelt fel a porta ellen. E felkeléseit leírhatatlan kegyetlenséggel verték le a török hódítók, s meggyilkoltak 12 ezer embert. Az 1877—1878-as török—orosz háborút követő San Stefano-i béke — most 90 éve' — megadta a nemzeti létért küzdő bolgár népnek a jogot a modern bolgár állam megteremtésére. Azt a hőskölteménybe illő szabadságharcot, amelyet a bolgár nép évszázadokon át vívott nemzeti és önálló állomi létéért — korunk teljesítette be a bolgár njunkásság, parasztság és “értelmiség javára. A bolgár és a magyar történelem menetében sok a hasonlóság. Ezért is tudunk oly fenntartás nélküli örömmel megemlékezni a bolgár szabadságharcok 90 év előtti nagy fordulatáról. r. M. pen elzárkóznak, a nemzetközi munkásmozgalom emiatt nem rekedhet meg, s egy szélesebb tanácskozással sem várhatunk az idők végezetéig.” Mi tehát őszintén megmondjuk: a Magyar Szocialista Mun- j Vladimir Koucky sajtókonferenciája Vladimir Koucky, Osehszlová-, bein kimondták: sajnálják a ro- k,ia Kommunista Pártja Központií mán pártküldötteég távozását, s nyilatkozatra gondolunk, amely- I káspárt — törekedve a testvérben állást foglalunk az imperia- | pártok maximális részvételének lizmus elleni harc mai kérdései- j elérésére — körültekintő, gondos, ben, és ködösen kialakítjuk az í kollektív és demokratikus előké- antiimperialista erők tömörítésé- , szítés után lehetségesnek tartja a nek feladatait. E dokumentumok j nemzetközi tanácskozás megszer- mellett szükségesnek tartjuk egy ! vezését, és képviselteti azon ma- béke-kiáltvány kidolgozását is. j gát akkor is, ha a pártok egy Véleményünk szerint a közösen kidolgozott és elfogadott dokumentumokban nem szabad foglalkozni egyetlen testvérpárt politikájának elemzésével, minősítésével sem, még kevésbé megrésze jelenleg nem látja lehetségesnek a maga részéről, hogy részt vegyen azon. Minden párt joga eldönteni, hogy részt vesz-e, vagy sem a nemzetközi tanácskozáson. Álláspontunk teljességébélyegzéssel, jelzők osztogatásá- j hez tartozik, hogy a magunk ré val, vagy kirekesztéssel. széről a kétoldalú kapcsolatok Más kérdés az, hogy az egyes í fejlesztésére törekszünk, és a kötesvérpártok elidegeníthetetlen joga állást foglalni a nemzetközi kommunista mozgalom elvi-, politikai-, stratégiai és taktikai kérdéseiben, és nézeteiket kifejthetik, mint ahogy ki is fejtik nyilvánosan is, valamint a két- és a többoldalú találkozókon is. A mi pártunknak az a nézete, hogy egyik párt sem írhatja elő a másiknak, hogy publikált nyilatkozataiban, vagy a testvérpártok találkozóin mit mondhat és mit nem mondhat. Ugyanígy nem lehet előzetes feltételekhez kötni' sem a két-, sem a többoldalú, pártok közötti találkozón való részvételt. A kommunista és munkáspártok önállóságából következik, hogy minden párt maga dönti el: hol, mikor, milyen formában, mit kíván elmondani. Es ezt senki sem tekintheti a más testvérpártok belügyeibe való beavatkozásnak. Az elvi véleménynyilvánítás még nem beavatkozás. A mi pártunk — gondosan ügyelve az önállóság és be nem avatkozás elvének érvényesülésére — mindig is igényt tartott a testvérpártok állásfoglalásainak, véleményeinek megismerésére, még elvi jellegű kommunista bírálatára is. A testvérpártok véleménynyilvánítását politikánkról nem tekintjük belügyeinkbe való beavatkozásnak, vagy önállóságunk megsértésének, hanem elvzös célokért együtt akarunk harcolni a nemzetközi tanácskozáson esetleg részt nem vevő testvérpártokkal is. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása véleményünk szerint megvizsgálhatná annak célszerűségét, hogy helyes volna-e egy későbbi időpontban kezdeményezni az összes antiimperialista erők világértekezletét. i Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspártot — mint a legtöbb testvérpártot — igen komolyan foglalkoztatja az, hogy , végül is milyen eredményekkel végződhet a mostani konzultatív találkozónk. Pártunknak az az álláspontja, hogy nem elégedhetünk meg azzal, ha csak beszélünk, véleménycserét folytatunk, és utána mindenki hazamegy, a véletlenre bízva a nemzetközi tanácskozás sorsát. Mi fontosnak tartjuk, hogy találkozónk után ne szakadjon meg az előkészítés fonala, hanem szervezetten tovább haladjunk előre a nemzetközi tanácskozás megtartásához. Régi tapasztalat, ha valamit meg akarunk oldani, akkor cselekedni kell, határozottan, céltudatosan. Ez így van a nemzetközi tanácskozással is. Véleményünk szerint konzultatív találkozónk nagy visszhangot kiváltó eredménye lenne, ha a társi segítségnyújtásnak. Ezt kö-í részvevő testvérpártok valaBizottságámaík tátikára szombaton ellátogatott a konzultatív találkozóra akkreditált újságírók főhadiszállására. Sajtókonferenciáján hangsúlyozta: az 1960-as moszkvai értekezlet óta a budapesti konzultatív találkozó a kommunista és munkáspártok legszélesebb körű tanácskozása. Egyenrangú módon csatlakozik az előzőek sorához, s fontos lépést jelent az időszerű feladatok megoldásában. Bonyolult kérdések szerepelnek napirendjén, s ennek természetes velejárója, hogy a részvevőknek olykor nehézségekkel kell szembenézniük. Nyílt, őszinte hang, légikör jellemzi munkáját, ezért joggal remélik, hogy gyümölcsöző eredménnyel zárul a véleménycsere — mondotta. Utalt a csehszlovák pártküldöttség pénteki felszólalására, amelyfenn tartják a jogot, hogy visszatérjenek erre a kérdésre. Hozzátette: úgy véli, hogy a román félnék' jobban meg kellett volna gondolnia ezt a lépést. A várható fejleményekről szólva rámutatott: Csehszlovákia Kommunista Pártjának véleménye szerint a történtek ellenére is fel kell venni a kapcsolatot a Román Kommunista Párttal, hogy bekapcsolják a kommunista és munkáspártok világértekezletének előkészítésebe. A továbbiakban kijelentette: a csehszlovák párt véleménye szerint az 1960-as moszkvai határo- fatban több olyan értékelés, megfogalmazás szerepelt, amelyet aa idő és a gyakorlat azóta revideált. Ezek közé tartozik a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége felett gyakorolt bírálat is, amely — úgy véljük — nem igazságos s ma már nem érvényes. (MTI) Lapzártakor érkezett: lapzártakor kaptuk a hírt, hogy szombaton délután Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja is találkozott az újságírókkal. Hangsúlyozta, hogy megítélése szerint az ismeretes incidens ellenére — hasznos és eredményes munkát végzett eddig a budapesti konzultatív találkozó. Bizonyos — mondotta —, A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, Békéscsaba II., Kazinczy utca 4. felvételre keres kőműves, ács, festő, műanyag-padlóburkoló, hidegburkoló, bádogos, vízszigetelő, asztalos, parkettás, üveges szakmunkásokat, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat Szabad szombatos munkarend. Munkásszállás, üzemi étkezés, kedvezményes utazás és a jbgo- sultak részére különélési pótlék biztosítva. Jelentkezés a munkaügyi osztályon személyesen vagy írásban. 186695 folyhogy továbbra is sikerrel tátják a tanácskozást. Azzal kapcsolatban, hogy a román párt a találkozó előtt állítólag biztosítékot kapott, hogy egyetlen párt bírálatára sem kerül sor, kifejtette: az értekezlet ilyen formális kötelezettséget nem vállalhatott, hiszen minden delegációnak joga van kimondani véleményét, ebben sem a szervező, sem más nem korlátozhatja. A hangsúly azon van, hogy a részvevők testületként ne gyakoroljanak bírálatot. Magától értetődik — tette hozzá —, minden küldöttségnek erkölcsi kötelessége, hogy ne tegyen olyat, ami árt a többi pártnak. (MTI) I A Román KP Központi Bizottságának ülése Bukarest A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1968. március 1-én ülést tartott. A Központi Bizottság plénuma meghallgatta a román küldöttség tájékoztatását a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról, és a román delegáció munkájáról. Az RKP Központi Bizottsága a küldöttség tevékenységét jóváhagyta. (MTI)
