Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

1968. március 22. 4 Péntcfc I munkakönyvi bejegyzésekről, a munkakönyv kiállításáról öbbször felmerülő kérdés, I munkára vagy ezzel Összefüggő hogyan kell munkakönyvét j feldolgozó idénymunkára a sza­igényelni, abba milyen bejegyzé­sek eszközölhetők, általában mi­lyen célt szolgál a munkakönyv. Azt egyértelműen megállapít­hatjuk, hogy a munkakönyv köz­okirat, mely a dolgozó munkavi­szonyának nyilvántartására szol­gál. A munkakönyv kiadása, ki­állítása hatósági feladat és ab­ba bejegyzéseket is csak a ta­nácsi szervek, illetve a vállalatok tehetnek. A dolgozó saját mun­kakönyvébe semmit nem írhat be, ott javításokat sem tehet. Munkakönyvét a lakóhely sze­rint illetékes községi, városi ta­nács szakigazgatási szervénél le­het igényelni. Az kaphat mun­kakönyvét, aki munkaviszony lé­tesítésére jogosult, így tehát fia­talkorú számára is kiállítható munkakönyv a 14. életévének be­töltése után. amennyiben az ál­talános iskolai tanulmányait be­fejezte. Viszont nem kaphat munkakönyvét az a fiatal, aki betöltötte ugyan a 14. életévét, de még tankötelezettség alá esik, vagyis nem végezte el az általá­nos iskola VIII. osztályát. A tan­kötelezettség pedig annak a tan­évnek a végéig tart, mely tan­évben a fiatalkorú a 16. élet­évét betöltötte. Munkakönyvét te­hát csak a tanév végén kérhet. Külföldi állampolgár is igényel­het, ha érvényes lakhatási en­gedéllyel rendelkezik. A munka­könyvét csak személyesen lehet igényelni. Ehhez a személyi iga­zolvány, illetve fiatalkorúaknái születési anyakönyvi kivonat szükséges. A szakképzettségre és iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is csak okirat, bizonyít­vány alapján lehet bejegyezni. Az esetleges előző munkaviszony­ban töltött időket vállalati iga­zolás alapján vagy ennek hiá­nyában a társadalombiztosítási szervek igazolásával lehet beírat­ni. A munkakönyv-másolat kiál­lításánál lehetőség van arra is, hogy a korábbi munkaviszonyok igazolására a személyi igazolványt használják fel. M inden dolgozónak csak egy munkakönyvé lehet. Amennyiben az elvész, megron­gálódik, vagy egyéb ok miatt a dolgozó nem rendelkezhet mun­kakönyvével, kérheti munka- könyv-másodlat kiállítását. Ha a könyv valamely rovata betelik, másik, ún. folytatólagos munka­könyv igényelhető. A folytatóla­gos munkakönyvét díjmentesen adják ki, egyébként első ízben 10 Ft-ot, másodlatért 50 Ft-ot, minden további esetleges munka­könyvért pedig 100 Ft díjat kell illetékbélyegben leróni. Van azonban arra lehetőség, hogy szociális vagy egyéb indokolt kö­rülmények következtében a köz­ségi tanács vb-elnöke, illetve a városi munkaügyi szakigazgatási szerv vezetőié felmenté«-* adjon a kiállítási díj lerovása alól. A dolgozó személyi adatainál bekövetkező esetleges változást — pl. házasság következtében! névváltoztatást — a munkaköny­vét kiállító tanácsi szervnél kell bejelenteni és ott kell kérni az új adat bejegyzését. A munka- viszony ideje alatt szerzett szak­képzettséget, iskolai végzettséget, továbbá a munkával összefüggő kitüntetést, oklevelet, jubileumi jutalmat a dolgozó vállalata' jegy­zi be a munkakönyvbe. Ezeket az adatokat magánmunkáltató nem írhatja be, itt csak a mun­kakönyvét kiállító hatóság jogo­sult erre. Ú gy gondolom, az a kérdés is felmerül sok esetben, hogy a dolgozót mikor lehet munka­könyv nélkül alkalmazni. Több ilyen eset van. Munkakönyv nél­kül alkalmazható a C munkana­pot meg nem haladó időre fel­vett személy, mezőgazdasági e badságát töltő dolgozó, továbbá a téli fagyszüneten levő munka- vállaló. Munkakönyv nélkül lé­tesíthet munkaviszonyt a terme­lőszövetkezeti tag a tsz elnöké­nek írásos engedélyével az általa meghatározott ideig. A munka­könyv nélküli alkalmazás eseteit is be kell azonban jegyezni a munkakönyvbe, ha ezt a dolgozó kéri. Még mindig probléma van a munkaviszony megszűnésének módjára vonatkozó bejegyzések­nél. Többször találkozunk még „szerződése lejárt” beírással is, ami pedig már 1965-től helyte­len. Megszűnt a „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzés is 1968. január 1-től. Megszűnt e bejegyzés eddigi munkajogi hát- ránva. következménye is. Most már a jogszabálynak megfelelő­en három bejegyzés eszközöl­hető: , ..áthelyezve'’ bejegyzést kell írni értelemszerűen, ha a dolgozót más vállalathoz helyezik át, vagy ha egyébként az áthe­lyezésre vonatkozó rendelkezése­ket alkalmazzák; „munkaviszony megszűnt' bejegyzés az általános for­ma, tehát mindegy ki mond fel. a vállalat vagy pedig a dolgozó, ha egyébként a jogszabálynak megfelelően járnak el. Ezt kell bejegyezni akkor is, ha a meg­határozott időre szóló munkavi­szony szűnik mee. tehát a koráb­bi „szerződés lejárt” fogalom most ide tartozik. Ennek a bejegyzés­nek munkajogi hátrányai nin­csenek. „kilépett" szövegű bejegy­zés az a harmadik forma, amely lényegében az előző álta­lános szövegű bejegyzéstől eltérő, tehát a kivételt képezi. Ezt a bejegyzést a következő esetekben kell alkalmazni: — ha a dolgozó felmondás nél­kül hagyja ott vállalatát, vagy a munkavégzés alóli mentesítés nél­kül nem tölti le a felmondási időt. — A munkaviszonyt fegyelmi elbocsátás útján, vagy bírói íté­let következtében szüntetik meg. — A választott, vagy kineve­zett dolgozó munkaviszonya ösz- szeférhetetlenség megállapítása, választóiogosuitság elvesztés«*, fe­gyelmi úton, vagy bírói ítélet folytán visszahívás, illetve fel­mentés alapján szűnik meg A „kilépett” bejegyzés továbbra is hátrányt jelent a dolgozóra nézve. A fegyelmi büntetéshez a jogszabálynak meg nem felelő vagy bírói ítélet folytán történő munkaviszony-megszüntetéshez az új rendelkezések szerinti kö­vetkezményeket, hátrányokat kill alkalmazni. Így pl. súlyos fe gyelmi büntetéssel sújtott dol­gozó attól függően, hogy az mi­lyen jellegű volt, 1—3 évig tér jedhető időre annak hatálya alatt áll. Ezt a vállalat köteles a dolgozót alkalmazó új vállalat tudomására hozni. Az elbocsátás fegyelmi büntetés jogerőre emel­kedése után 3 évig az elbocsátás előtti munkaviszonyban töltött időt számításon kívül kell hagy ni, pl. a munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi ju talom idejének meghatározásánál a felmondási idő számításánál é; más esetekben is. A leírtakból kitűnik, hogy munkakönyvnek nagy sze repe, jelentősége van, ugyanígy munkakönyv pontos, szabálysze rű kiállításának és az abba tör ténő bejegyzéseknek is. Éppé ez.ért a dolgozók érdeke is, hogy munkakönyvükre nagy gondot fordítsanak. Dr. Sebestény József a Békés megyei Tanács V. Munkaügyi Osztály vezetője. lak két embert, ruhaneműket árultak. Az egyiknél egy, a Ke­leti pályaudvarra szóló perron- jegyet találtak. Az őrnagy egy másik készüléken azonnal utasí­tást ad: nézzenek körül a Keleti­ben, bejelentették-e a megtalált ruhaneműk eltűnését. Egy trükk ... Nyugati pályaudvar egyik öreg lépcsőfeljárójában tábla: „RENDŐRŐRS”. Itt működik a Budapesti Rendőrfőkapitányság ^vaí, három pá­bűnüldözésú. osztályának pálya­udvari alosztálya, amelynek ha­tásköre kiterjed az összes főváro- pályaudvarra és az ország területén mozgó valamennyi vas­úti szerelvényre. Az egyik iroda- helyiségben telex-gép kattog; per­cek alatt le tudnak adni körö- - - i ^ zést bárhova az országban. | A szinte állandóan zsúfolt pálya- rain sok száze^^&í^fordui Az alosztály vezetője, Poroszlay í udvarokat a bűnözők Eldorádónak János őrnagytól sok érdekes tör- | tekintik. Tudja ezt a rendőrség is, ezért jól megszervezett appará­tussal vigyáz az utasok biztonsá­gára. Az utóbbi évek statisztikád szerint kevesebb a bűntény. A ténetet hallhatunk, amelyek a [ pályaudvarok nemkívánt látoga- | tóiról szólnak. Egyik legemléke­zetesebb esete egy csomagtolvaj- j VASÚTI mIAT-K IS IVII A rendőrség tapasztalatai és tanácsai az utazóknak Cseng a telefon. Jelentik, hogy í hoz fűződik, akit hat hétig ül- nagykőrösi úti zsibpiacon elfog- döztek, míg rendőrkézre került. — Trükkel dolgozott — mondja az őrnagy — olyan fogást hasz­nált, amit nem árt, ha megismer­nek az utazók. Áldozatait fiatal­emberek közül választotta ki. Fel­szállt egy indulás előtt álló vo­natra. keresett egy olyan fülkét, ahoa csak egy fiatal fiú tartózko­dott, leült, aztán panaszkodni kez­dett, hogy beteg, fáj a lába, ne­hezen mozog. Ütitársa ezek után természetesen teljesítette kérését, leszaladt egy csomag cigarettáért. Mire visszajött, már kereshette a lyaudvaron tevékenykedett. A rendőrség aztán igénybe vette egyik áldozatának segítségét: két délután sétálgattak a pályaudva­ron, míg a fiú végre felismerte a „szegény beteget...” Kesztyű, kucsma, sál zsebtolvajlás például már ritka­ságnak számít, s csökken a cso­maglopások száma is, ez azonban még mindig viszonylag gyakori­nak számít. — Sajnos erről leginkább az utasok tehetnek — mondja az őrnagy, s igazolásul ismét történetet mond el. — Nemrégi­ben lefüleltek egy tolvajt. Fel­tűnt ugyanis hogy rengeteg sap­kát és kesztyűt árul. Nos, ez a fi­atalember nem gondolkodott ép­pen bután. Az volt a módszere, hogy végigsétált az álló vonato­kon. s nem vitt el mást, csak bőrkesztyűt, kucsmát, vagy sálat. Számítása bevált: ilyen kis dolgok miatt senki sem tesz feljelentést — gondolta —, s valóban, a csak­nem száz károsult közül egy sem kereste meg a rendőrséget. Vonatrablás nincs! Korszerűsítik a boltokat, újakat építenek Jól zárta az elmúlt évet a Zsadány és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet Küldöttgyűlésen értékelte nemrég! segítik, három ilyen gépet vásá­az elmúlt évi munkát a Zsadány és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Ezen Oláh Béla igazgató elnök számolt be a munkáról. Többek között elmondotta, hogy a kiskereske­delmi üzemág az évi tervét 107,7 százalékra, a vendéglátóipari üzemág pedig 105 százalékra tel­jesítette. Különösen jól dolgozott Biharugrán a ruházati bolt kol­lektívája, és Körösnagyharsánv- ban a 10-es számú bolt dolgozói. Munkájuk azért is dicséretes, mert a korábbá években mindig tervteljesítési problémákkal küz­döttek. j Kedvezően alakult a felvásár­lási üzemág tevékenysége is, hi­szen az elmúlt évet 112 százalék­ra teljesítette. Különösen jelen­tős az emelkedés a baromfi- és tojásfelvásárlásból Biharugrán. A felvásárlást illetően néhány szánvadat is bizonyítja a dolgo­zók jó munkáját. Tojásból az évi terv 1 millió 500 ezer darab volt, ezzel szemben 2 millió 96 ezer darabot vásárolták fel. Mézből 80 mázsa helyett 103-at, toliból 12 helyett 24 mázsát. A legnagyobb eredmény a mák fel­vásárlásánál mutatkozik, ugyan­is a terv csupán 60 mázsa volt, és a teljesítés 276 mázsa. Az elnök ezután beszélt a bol­tok korszerűtlenségéről az üzlet- hálózattal kapcsolatos gondokról. Ezek megszüntetésével az elkö­vetkező években jobban töreked­nek. Zsadányban tervezik egy iparcikk áruház létrehozását, ezenkívül még ez évben Körös- nagyharsányban átépítik a 10-es számú boltot, Biharugrán a voltj gyógyszertár helyén, valamint! Zsadányban pedig önkiszolgáló* boltot létesítenek. Zsadányban ezenkívül zöldségboltot is létre­hoznak. Tervezik, hogy sűrűbben ren­deznek áru- és divatbemutatókat, a szaküzletekben tanácsadásokat, a vendéglálóipari egységekben p>edig különféle műsoros esteket, összejöveteleket. A szövetkezet nagy gondot fordít a háztáji gazdaságok segí­tésére is. Ennek érdekébert már az elmúlt évben mintegy 10 ezer forint értékű házi nyúl és vágóga- lamtí-törzsállományt szereztek be, és adtak ki a gazdaságoknak. Ezen túlmenően Kunharsányban, Biharugrán és Zsadányban ba­romfikeltető és nevelő szakcso-j portot hoztak létre. Ezek működ- t tetését tízezres keltetőgépekkel is* roltak és bocsátottak a szakcso­portok rendelkezésére. Az idén szeretnének mindhárom község­ben takarékszövetkezetet is létre­hozni. Az elmúlt évi munkák elisme­réséül ez év április 4-én több dol­gozót jutalmaznak és tüntetnek ki, hogy ezzel is további jó munkára ösztönözzék a kollektí­vákat. Marik Mária meg, közügyről van szó: mit ta­nácsol a rendőrség az utasoknak a pályaudvari, vasúti bűncselek­mények megelőzéséért? — Az elmesélt ügyekből is levonható a tanulság — hangzik a válasz —, a pályaudvari bűnö­zők elsősorban az utasok hiszé­kenységét. nemtörődömségét használják ki. A mi tapasztala­tunk az, hogy mozgó vonaton rit­kán történnek lopások, így a pá­lyaudvaron és az álló szerelvé­nyeken van szükség óvatosságra. Ezért azt kérjük mindenkitől: vi­gyázzon a csomagjaira, értéktár­gyaira. Csöngő telefon szakítja félbe be­szélgetésünket. A Keleti-pálya­udvar kér részletesesebb leírást az „Ecserin” talált holmikról. — Ilyen a mi munkánk — mondja búcsúzóul az őrnagy. — Szerencsére látványos ügyek, mint például vonatrablás, nem történik nálunk. Mini-krimik ezek. amelyek nem kerülnek az újságok címoldaiaira, de mi min­dent megteszünk, hogy ezek szá­ma is a minimálisra csökkenjen. B. B. I. P. HOWARD: /ßöj/J fad/ 7^ 35. Galamb most az egyszer meg­rázkódott belülről. Ennek a ti­toknak a szörnyűségét még az ő felületes, nemtörődöm, vidám lelkivilága is teljes tragikumá­ban átérezte. Batalanga még csak hagyján, s a szökőkút a márkival tréfa. Holttest a fürdő­szoba előtt, rendben van, fő, hogy a villanyt eloltsák. A tá­borszernagy felismeri mint ba­kát, oda se neki. Macquart nem jön el az estélyre: sebaj. De ez itt más, megrendítőbb, ahogy a Szahara közepén ül a húszéves Iljics, és sír, mert megölt né­hány embert. De ami a legkét- ségbeejtőbb egy felületes ember számára, mindezt egyedül ő tud­ja. És neki most tenni kell va­lamit.' És ne értsük félre: nem szájharmonikázásról van szó. nem valami hülye viccről, ha­nem egész komoly tennivalóról. — Hát ide hallgass, most ne bőgj... Már sajnálom, hogy nem a Troppauer versét hallgattam inkább. Ugyanolyan, mint a te históriád. Izgalmas, lehangoló és egy szót sem ért belőle az ember... Nesze, itt egy cigaretta, gyújts rá, és mondj el mindent őszintén. A fiú néhány sóhajjal vala­hogy rendbe hozta szabálytalan lélegzését. Időnként még egyet csuklott. Rendkívüli felindultság didergett benne úgy, hogy ele­inte összekoccanó fogai szóta­gokká harapták szét, amit mon­dott... — Most mindent meg fog tudni — suttogta. Azután jelen­tősen hozzátette: — Önagy úr. Galamb felugrott, és siránkoz­va vágta földhöz a sapkáját: — Csak ezeket a marhaságo­kat hagyjuk már, könyörgök! — Jó, jó... Hát akkor erről nem beszélünk. Vegyük úgy. mintha nem tudnék semmit. — Az egész ügyben én va­gyok az, aki nem tud semmit. És mennél többen magyarázzák, an­nál kevesebbet tudok. Kölyök megértőén mosolygott: — Rendben van. Hallgass hát meg. Vegyük úgy, hogy te nem tudsz semmit. Csak egy derék bajtársam vagy, akinek elmon­dom ezt a szörnyűséget azért, hogy ha meghalok, akkor le­gyen, aki hurkot dobjon a gaz­emberek nyakába. Tudd meg el­sősorban, hogy ez a sok-sok em­ber, aki itt táborozik ebben a hatalmas körben, soha többé nem tér vissza onna, ahová me­gyünk. És ennek mind az a néhány gazember az oka, aki megölte Russelt. — Hát miféle életelixint talált ki az a Russel úr? — Egy kétezer éves átjárót, Suetonius Paulinus, aki már az első században járt a Niger vi­dékén... — Pajtás... Csináljuk ezt más­hol és ne a Szaharában! Nekem a tengerészeti akadémián is mindig bajom volt ezekkel a ré­gi írókkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents