Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-17 / 65. szám
1S68. március 17. 4 Vasárnap Huszonhárom éve kezdtük meg a földosztást Nagy Károly elvtárs visszaemlékezései debreceni ideiglenes kor- járva ismertették meg az embemány a Nemzetgyűlés elé terjesztette a nagybirtokok és úribirtokok felosztására vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslatot a Nemzetgyűlés törvényerőre emelte és elrendelte az azonnali földosztást. A magyar történelemnek, a parasztság életének nagy forradalmi dátuma 1945. március 15. Ezen a napon hirdették ki a földreformtörvényt, majd megalakultak a koalíciós pártok küldötteiből az országos és megyei földbirtokrendező tanácsok, amelyeknek feladatává tette a törvény az úribirtokok és a nagybirtokok igény- bevételét és azonnali felosztását, valamint a lakosság házhelyigének széles körű kielégítését A parasztság lelkesedése leírhatatlan volt, szinte napok alatt minden városban, községben megalakultak a földosztó bizottságok, amelynek tagjai öllel, mérőlánccal, lépéssel azonnal parcellázták a nagybirtokokat Nem kért közülük egy sem díjazást munkájáért; a földhöz jutott nem panaszkodott, hogy nincsen jószága, gazdasági felszerelése, nincsen ruhája, kenyere és vetőmagja. A családok fiatalja, öregje kapálta, ha más lehetőség nem volt, és úgy vetették be a jutott földet A bizalom és a lelkesedés két szilárd alapja volt: a szovjet hadsereg győzelme és a Magyar Kommunista Párt tömegkapcsolata. A kommunisták és a szovjet katonai parancsnokok, kezdeményezésükkel szinte napok alatt megindították a kifosztott és lerombolt országban az életet. Sokan nem tudják, hogy a Gyulán székelő szovjet megyei parancsnokság milyen nagy gondot fordított az élet megindítására, pedig háború volt még ebben az időben, a fegyverek még itt dörögtek a megye határán. Elévülhetetlen érdemet szereztek a szovjet elvtársak a termelés beindításához adott sokoldalú segítséggel; ha kellett vetőmagot, ha kellett fogatot is adtak. A parasztság nagy többsége, akármelyik pártnak volt a tagja, a Magyar Kommunista Párt politikáját respektálta, mert őszinteségben, harcosságban, dinamikus kezdeményezésben egyetlen párt sem tudott versenyezni. n arasztságunk érezte, tudta, ’ hogy felszabadulásának emberi életkörülményeinek alapja csak a nagybirtokrendszer megszüntetésével lehet szilárd és végleges.yA földhöz jutottak olyan energiával’ és leleményességgel gazdálkodtak, hogy már az első év végére nagy többsége lovat, ökröt, szarvasmarhát, borjút, sertést és gazdasági felszerelést vásárolt. A párt mindenütt ott volt. A 0 termelés rendkívül nehéz volt, de mindig megtalálta, mit kell tenni Emlékezzünk csak, hogy a párt szavára a városi munkásság tízezrei mentek munkaszüneti napjukat feláldozva a falvakba. Javították a megmaradt gazdasági felszereléseket; házról házra rekkel, miit akar a kommunista párt. Felhívták a figyelmet a visszamaradt ellenséges elemek kártevéseire, a feketézés, a feketepiac letörésére. Egyébként a földreform végrehajtását olyan megmozdulások követték, amelyek a történelem krónikásainak tollára valók, de néhány Békés megyei esemény emlékezésből ide kívánkozik. Békéscsaba földigénylői talán Békés megye legradikálisabb parasztjai voltak. Bagyinka Gyuri bácsi vezetésével, a földreformtörvény akkori rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, minden birtokot kiosztottak, akiknek a gazdáját reakciósnak ismerték. Ezért az Országos Földbirtokrendező Tanács, a csabai Földosztó Tanács azonnali feloszlatását rendelte él. Amikor azonban a határozat végrehajtására Békéscsabára jöttünk, a mai Jókai Színház feletti nagyteremben mintegy 500 csabai földigénylő várt bennünket botokkal, kalapácsokkal és egyéb „vendégmarasztalóval”. A felvonult földágényüők az én javaslatomra a földosztó bizottságot feloszlatták és ugyanazokat a személyeket újra megválasztották Békéscsaba Földosztó Bizottsága tagjaivá és így lett végrehajtva békességesen az országos tanács határozata. A másik békéscsabai esemény országos jelentőségű volt. A „Földet vissza nem adunk!” jelszó először Csabán hangzott él. Ugyanis 1946 tavaszán, egyik pénteki napon, mintegy hatszáz csabai földigénylő gyalog vonult át Gyulára, követelte a kiosztott földek azonnali telekkönyvezését. A kommunista párt élére állt a „Földet vissza nem adunk!” mozgalomnak és módosították a törvényt, mégpedig azzal, hogy a kiosztott föld visszaadását senki sem rendelheti éL Csorváson az egyik nagybirtokosnak száz katasztrális hold visszaadását rendelte el az országos tanács. Erre az egész falu felvonult, felháborodva kiabálták: „Olyan piszok embernek adjuk vissza a földet, aki az arató munkások bográcsaiban sz... botjával keverte meg a lebbencslevest, hogy nincsen-e benne nyúl- hús!?” A földbirtokost a volt sofőrje kéményéből húzták elő és elébük állították: Vagy lemond a száz hold visszajuttatott földről, vagy a családi kriptába viszik. Inkább lemondott. Az ügyvédjét pedig néhány pofonnal figyelmeztették, hogy ne ártsa magát többet ilyen dolgokba. E z a néhány esemény mutat“ ja, hogy a földosztó bizottsági tagok tízezrei nagyon nehéz feladatokat hajtottak végre. Ök tették meg a parasztság szocializmushoz vezető útjának első kapavágását. Megbecsülés és elismerés illeti meg a névtelen földosztókat Most 23 éves távlatból büszkeséggel látjuk parasztságunk megváltozott életét, amely lassan egy vonalba kerül a munkásosztályéval, és ez mindenben kárpótol bennünket, földosztókat. IMilyen a katonakoszt? Ma már ritkaság, hogy a katonák panaszkodnának a laktanyai étkeztetésre. Erre nincs is okuk, hiszen nem véletlen, hogy a hadseregben eltöltött két esztendő alatt legöbbjük fizikai erősödése jelentős súlygyarapodással párosul. A még jobb és változatosabb étkeztetést szolgálja, hogy 1967-ben tovább folytatódott a laktanyai konyhák és étkezdék felújítása, korszerűsítése. A katonák kalóriadús étkeztetésében egyre nagyobb szerepet töltenek be a laktanyák „háztáji gazdaságai”: a sertéshizlaldák, a kertészetek, sőt helyenként már baromfifarmok, halastavak is. Űj utak épülnek Endrődön Az idei év Endrődön az utak javulásával igen komoly változást hoz. A lakosság régi kívánságát teljesítve a községi tanács állami költségvetésből és a községfejlesztési alapból összesen kétmillió forintot fordít a Szabadság utcában egy új bitumenes út megépítésére. Ez mintegy másfél kilométeres új útszakaszt jelent a községben. Jelenleg a Szabadság utcában földút van. A 46-os főközlekedési út javítására is sor kerül az idén. A motorosok és járművezetők, IFJÚ GAZD ASZOK KOMMUNISTÁK NÉHÁNY VIDÉKI sunka.t — Miskolcot, nagyváro- ben. A tudományos diákkör tag- Debrecent, jai ismeretterjesztő, szakmai és Szegedet, Pécset, Veszprémet — politikai előadások megtartására az egyéb jellemzők mellett teljes vállalkoznak. joggal és nem kis büszkeséggel a FENT EMLÍTETT elképzelé- nevezik iskolavárosnak. E titulus gek csak üdvözölhetők. Közös a helységeknek rangot, az ottlevő akarattal, összefogással minden felsőoktatási intézményeknek kö- bizonnyal megvalósítják terveiket telezettségeket jelent a gazdászjelöltek. Számukra ez Bennünket, viharsarki embere- azért “ foJntos mert leend5 mun_ E". tínT‘S- évek múlva egy lyázik. Államunk anyagi támoga,- p<*b gazdasaga egyseg vezetői tása révén az óvónőképző inté- ehetnek. Hasznukra válik, ha zet hallgatói minden igényt ki- ™os „gyakorolnak . oüeteelégitő kollégiumban laknak, a adnak, irányítanak; fiatalok, felsőfokú mezőgazdasági techni- felnőttek között forgolódnak, kum új épületét — előadó- és gondjaikkal ismerkednek és pat- tantermekkel, laboratóriumokkal, ronáló munkájuk révén egy-egy korszerű berendezésekkel felsze- közös gazdaság adottságairól ké- relve —, s a diákszállót a tervek pet kapnak. Hiszen többségük — szerint ez év őszén adják át ren- 71 százalékuk — termelőszövetke- déltetésének. Ezek csupán az zetekben doagozik a diploma anyagi feltételek. Hogy Szarvas megszerzése után iskolavárosi rangra emelkedjen, az feltételezi tanintézményeink maga® színvonalú, értékes munkáját, amely ösztönző hatással van a környék gazdasági és társadalmi életére. Azok, akik 1967 őszén kezdték tanulmányaikat az FMGT-ban — három évig lesznek szarvasi diákok. Ök és az újonnan érkezők érezzék kötelességüknek, hogy . . , . __.. erejükhöz, képességükhöz és leheA számos tennivaló közül ezut- " , , tál a felsőfokú mezőgazdasági tőségeikhez mérten részt vegyetechnikum diákjainak az ifjúsági nek a város> a környék KISZ- ; mozgalomban betöltött szerepéről, alapszervezeteinek megerősítése- patronáló tevékenységéről szó- b€n> lünk. Feltételezve, hogy az Szarvas arculatának formálása-! FMGT-ban magasabb szintű az ból, az iskolavárossá válás teen- j munkája, dőiböl nekik ez a feladatuk. ifjúsági alapszervezet úgy gondoljuk, joggal várhatják a támogatást a közeli termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fiataljai. Kiváltképp azon mező- gazdasági üzemek KlSZ-szerveze- teá, ahol szakmai gyakorlaton vesznek részt a jövendő szakemberei. AZ ÉPÍTKEZÉSEK miatt jelenleg nincs megfelelő helyisége a kiszeseknek, s ezzel magyarázható, hogy most kevesebb segítséget adnak más alapszervezeteknek. Nincs, ahol felkészüljenek egy-egy előadásra, összejövetelre. Ám dicséretes, hogy az iskola vezetőinek és pártszervezetének javaslatára, már most tervezik: hogyan akarnak dolgozni, mit akarnak tenni, mint patronánsok. Sok elfoglaltságuk — előadások, hetes! szolgálat, vizsgaidőszak — miatt főként a környékbeli ifjúsági szervezeteket támogatják majd. A kísérleti állami gazdaságban a rózsási és a kákái kerület, valamint a kondorosi Dolgozók, a cd- bakházi Vörös Csillag s a tisza- földvári Lenin Tsz fiataljainak segítenek. Véleményünk szerint hasznos lenne, ha a városi-járási KISZ-bizottság függetlenített apparátusának tagjaival közösen megbeszélnék: Szarvason és a járás községeiben működő ailap- szervezeteket miben támogassák. Természetesen ezek a kollektívák is kérhetnék az FMGT ifjúkommunistáinak ötleteit, javaslatait, az érdekes, tartalmas KISZ-élet megteremtéséhez. A felsőfokú technikumban megalakult az ifjúsági fórum és a tudományos diákkör, újjászervezik az irodalmi színpadot, a népi- tánc-csoportot és tánczenekart A tervek szerint egész estét betöltő önálló műsort állítanak össze. Bizonyára szívesen mutatkoznak be a környék fiataljainak és segítenek a tsz-klubok újjászervezéséDékány Sándor P. HOWARD; 31. de az autóbuszok utazóközönsége is már sokszor kérte, hogy az Endrőd—Szarvas közötti utat hozassák rendbe, mivel már szinte életveszélyessé vált. Az idén ebből mintegy 9 kilométeres szakaszt javítanak meg. Közgazdasági előadás Március 21-én délután 2 órai kezdettel Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában dr. Ha- gelmayer István, a Közgazdasági Tudományegyetem , docense A konvertibilis valuta címmel előadást tart a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezete tagjainak és a közgazdasági szakközépiskola tanárainak. A rendezvény célja a témakörben a közgazdasági tudomány legjobb eredményeinek ismertetése. Hiábavaló társadalmi munka? Békéscsabán, a Lestyán György út páros oldalának lakói sokszor kérték a jó bitumenes járdát, hogy ne kelljen a sárban taposniuk esős, lucskos időben. A kérés meghallgatásra talált, s az emberek még ezelőtt egy évvel vállalták, hogy társadalmi munkával rövidítik meg a várakozási időt. Hordták a salakot, terítették az alapot, és a szegélyt is lerakták. Ám e munka befejezésekor nem érkezett meg a brigád, amelynek feladata lett volna a bitumenezés. Azóta is hiába várják, s az elmúlt év őszét, valamint a telet ismét csak sárban, lucsok- ban taposták végig az utcán. Ennek ellenére még ma is reménykednek, hogy társadalmi munkájuk nem volt hiábavaló, s végre elkészül a jó járda. Reméljük, sokáig nem kell várniuk. K. J. Galamb —, hogy ez nem is katonai tábor, hanem valami misz- szió, ahol a kedvesnővérek kapitányoknak maszkírozzák magukat Az bizonyos, hogy a szpáhi kapitányok nem éppen nyájas modorukról közismertek a sivatagban. — Maguk most jó ideig ellesz- nek — mondta egy kopasz, fekete szakállú, hosszú szpáhi. — Messzire mennek leváltani... Aut-Taurirtba. Murzukban szokás, hogy jől bánjanak azokkal, akik leváltják Aut-Taurirtból az embereket. — És mát mesélnek, akik visz- szafelé jönnek? Csend. Most jelent meg Kölyök is. Odaállt a kör szélére, a drótkerítés cölöpének dőlt. Mosolyog, Egy élénk hang rikoltott köz-- mint rendszeresen, és gumit rág. be mögöttük. — Miért nem mondja, hogy — Hahó!... Mit hallok? Rab- mit mesélnek? — kérdezte ide- ruhában masírozunk tovább? gesen Nadov. — Ha egyszer erA következő pillanatban a re me^ tartalék, akkor körben guggoló katonák fején Visszafelé itt megy keresztül a keresztül odapottyant törökülés- ls' , be Galamb Mivel újabb csend következik, TT * , ,, , - Pilotte türelmetlenül vág köz— Ha nem tudnád — felelte az őrmester —, rabokat is kísértek. _ Beszéljenek, a mindenségit! — Adjál annyi kávét a kato- Ne becézzenek itt bennünket, náknak, amennyit akarnak — mint a csecsemőket, inkább mondotta mögöttük egy kapi- mondják meg, ha valami baj tány a kék huszárok uniformi- vár ránk Aut-Taurirtban, hogy sában, nyilván a szpáhik pa- felkészüljünk rá! Mit beszéltekj rancsnoka. — Nem kell felug- akik onnan visszajöttek? rálni gyerekek, csak maradjatok — Hát éppen ez az... — mond- ülve, és igyatok, egyetek, érez- ta halkan a néger őrmester. zétek jól magatokat,.. _ Micsoda? B arátságosM intett feléjük, és — Hogy még senkivel sem továbbment. beszéltünk, aki Aut-Taurirtból — Az az érzékem — mondta visszajött volna...
