Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

1968. március 16. 3 Szombat Karbantartás a konzervgyárban .. (Fotó: Oemcny) A kamarakiállítások előkészítéséről és a szakközépiskolák műszaki jellegű oktatásáról tanácskoznak A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek Békés megyei elnöksége március 21-én. csütörtökön dél­után 2 órakor tartja e havi ülését Békéscsabán, a Technika Házá­ban. A tanácskozáson Háromszéki Pálnak, a műszaki propaganda­bizottság vezetőjének tájékozta­tója alapján megtárgyalják a ka­marakiállítások előkészítését. Ezután László Antal, az oktatási bizottság vezetője tájékoztatja az elnökséget a megye- szakközépú- koláiban folyó műszaki jellegű oktatás tapasztalatairól. Végül Lányi Frigyesnek, a Szilikátipari Tudományos Egyesület megyed szervezete elnökének beszámoló­ja alapján értékelik a SZTE mun­káját. Mi a bajok gyökere Dévaványán? Nyolcvanegy tsz-tag „törlésének" margójára ■: Véleményt kértünk a íőagionó- j embert töröltek a tagok sorából. A DÉVAYANYAI ARANYKA­LÁSZ TSZ irodája olyan, mint mustól. Dómján Károly üzemegy- \ Közülük mi jó néhánnyal beszél­veze- ] ségvezetőtől, Paulovics Páltól, a ! tünk. Ezeknek többsége harminc­egy felbolygatott méhkas. A tőség kora reggel óta zart ajtók [ járási mezőgazdasági osztály je- mögött tanácskozik. Mondjak, a lenievő képviselőjétől. Meghall- járási tanácstól is váratlanul ven- ' gattuk a tagság nem egy érdekelt- dégek érkeztek — éppen abban jét. Kovács László traktorost, az ügyben, amiről a szóváltás ki- j Szűcs Lajos öntözési szakinun- haMatszik. 1 kast, Kotálik Imréné, Ungi Sára Az udvaron meg az irodaépület baromfinevelőket és másokat, előterében férfiak, asszonyok cső- j A dévavánvai Sotmk VeMd7\ Nyugt?lanok’ csaknem holdon gazdálko­1 v ^ eIf^ar- dó termelőszövetkezet. sTnem ki- | lak a tez-boi! Varjuk, mit don- I emeikedően jó, se nem túlontúl tenek a sorsunkról Úri állt' c ^ ii • 1 gyenge gazdaság. Évről évre meg-j IU?* , knaitasokat hallani. Aztán egy- hoz7í) a „„„ ! nek nyilvánítanak, csak 12-t tarta­többsége harminc­öt év alatti, fele részben szakmun­kás, illetve — a tsz javaslatára — levelező technikumi oktatásra já­ró volt. Sz. L. és K. I-né 230, K. L. 151 munkanapot dolgozott, H. L 75(1 munkaegységet teljesített (Volt, aki hosszabb ideig beteg- Aranykalasz Okmányban állt. mikor megkapta az értesítést.) A határozatot leg- többen megfellebbezték, s a szö- | vetkezetben jártunkkor született meg a döntés: 69 törlést semmis­kettőre végiggyűrűzik a sustor­hozza a szokásos jövedelmet, nem : többet és nem kevesebbel. Pedis . T t ;„ a ca nein bcvcöcuuei újtógtS” IS J a P' eléggé kedvezüüen körülmények Nem akarjuk a vezetőségi : között dolgoznak. Miben gyöke­redzik ez a „kedvezőtlen” álla­ülést me^avarni a íőagronómus- pot? A földb^n az em!>erek­Zoltánhoz fordu­hoz, dr. Futó lünk,: — Mi volt az indítéka annak, hogy a szövetkezet nyolcvanegy tagjának kézbesítettek ki sokszo­rosított levelet, amiben közlik velük: törölték őket a tagok so­rából ? — Én kérem nem tudok sem­mit, az elnök elvtárs irodájában mos folyik a vita erről. A főagronómus úgy látszik óvatos. Annyit faggatásunkra: — Elhamarkodott intézkedés szinte a vérében van. hogy ne volt ez, kérem... VOLTAKÉPPEN MI TÖRTÉNT DÉVAVANYAN? Kíséreljük meg kibogozni a szálakat. Nagy József elnökkel, Várdai János párttit- káfral, dr. Papp Zsigmonddal, a tsz jogtanácsosával beszélgettünk. nak érvényben. Az utólagos magyarázat, hogy ennek az elhamarkodott, balul sikerült akciónak ki volt a kez­deményezője és jóváhagyója: az ellenőrző bizottság illetékesei, a tsz-elnök. vagy arról van szó. hogy az üzemegységvezető szub­jektív ítéletét nem vizsgálták fe­lül, nem mérlegelték, — nos ez a vita már eső után köpönyeg. A kölcsönös bizalmatlanságot — amely odáig terjed, hogy a veze­tőség nyilvánvalóan hasznos, a közösség javát célzó indítványait is ellenzi a tagság (pl.: a kész- pénzfizetés bevezetése) — min­denképpen elmélyítette. IGAZ. A MUNKÁBAN NEM JELESKEDŐ. a fegyelmezett nagyon ragaszkodjanak szőkébb; szorgalom helyeit csak oktalanul pátriájukhoz, oda őrien tálód ja- j zsörtölődő, intrikáló tsz-tagok egy nak, ahol nagyobb karéj kenyérre j kicsit észbekaptak, rádöbbentek, van kilátás. Ez a gondolkodás a ; hogy nem lehet a közös munka ben IGEN, ERREFELÉ SOK A | SZIK, jobb esetben: a réti kötött 1 agyag. A határ nagy része uradal- ! mi birtok volt valamikor. Déva- | vónya pedig szegény zsellér-köz- I ség. A ványaiak messzi vidékek - j re kényszerültek dolgozni járni, j Leginkább Fejér megyébe, és (talán innen származik a köz- I mondás) Tolnába—Baranyába. A 1 mai tsz-tagok átlagos életkora 55 mégis megjegyez j év, a valaha „világot- látott” és „szabadon vándorló” embereknek fiakra és unokákra is átszárma- \ érdekeit zott, valami eredendő nyugtalan­sággal együtt, így aztán a tsz-nek büntetlenül semmibe [ venni. Ezt a törekvést csak üd- i vözölni lehet. Az már viszont Nem a „csoda" segített a Körösi Állami Gazdaságban j nemcsak a nehezen művelhető i nem helyeselhető, hogy az új ! földdel kell küszködnie, hanem ! tsz-törvényre való hivatkozással saját embereivel is. Akik közül a ] egy megfontolatlan, kellően meg fiatalok, a vállalkozó kedvűek — j nem alapozott intézkedés — majd : többnyire éppen a legrátermetteb- j annak visszavonása — ingatta .bek más munkahelyet kerestek meg a vezetés iránti amúgy is kér­A 12 600 holdas Körösi Állami Gazdaság Gyoma—Dévaványa— Körösladány között főleg erősen kötött, szikes talajon fekszik. A gyengén termő talajt találóan ne­vezte el a nép „bíbickocogónak”. Ha sok a víz, az is baj. ha kevés a csapadék, legalább olyan súlyos a gond a gazdaság vezetőinek. A Csipognak az első idei kislibák Először nevezett be a szocialis­ta brigádmozgalomba a gyomai keltetőállomás kilenc tagú bri­gádja 1966-ban. Nemcsak a meg­tisztelő címet, hanem a megyei keltető vállalat többi brigádjai kört az első helyezést is elhódí­totta. A tavalyelőtti eredményt tavaly megismételte: ismét első lett a megyei versenyben, s meg­duplázta a Szocialista brigád cí­met. Tavaly 310 000 csibét, 137 000 pulykát és 56 000 libát keltettek, s éves tervüket 109,9 százalékra teljesítették. Az idén február 12- én láttak hozzá a tavalyinál na­gyobb keltetési tervük teljesíté­séhez. Az első 32 000 csibét már e§yik fő kezdeményezője, ®e*n_ tásával vált híressé. Kézi erővel az egy gépbe rakott 3600 liba tojás napi egyszeri, később pedig két­szeri forgatása 2—2,5, azaz 4—5 óra hosszába került, most az újí­tás nyomán egy perc alatt fordul meg a gépben a 3600 tojás egy kar elmozdításával. Érdekes, hogy a megye többi keltetőállomásain nem terjedt el ez az újítás, vi­szont műszaki leírását megkérte már a csornai, a Szolnok megyei, a Heves megyei Keltető Válla­lat, a Baranya megyei Mezőgaz­dasági Vállalat és a Budapesti Baromfiipari Vállalat is. A libatojás gépi forgatásának j gazdaság vezetői elszállították, s a héten pénteken, szombaton hangzik fel az első idei 2600—2700 kisliba csipogása a keltetőben. A csibéket és a kis­libákat főleg a környező közsé­gek, a köröstarcsai. a körösladá- nyi, a muronyi, a békési, a kamuti és a dévaványai földművesszö- vetekezetek igényelték a háztáji gazdaságok számára. schrót Adám, a gyomai keltető vil. lanyszérelője, immár harmadik éve töpreng a keltetőgépek párá­sításának ésszerűbb megoldásán. A párásítást a gépek ugyanis a fű­tőberendezésből kapják, s ez egyes alkatrészek gyakori rozsdásodásá- val, költséges cserélésével jár. Beinschrót Adám ötlete alapján a gyomai egységben eddig öt gép­be szereltek be külön légporlasz­A gyomai keltető szocialista bri- tót. Előreláthatólag jól beválik ez gádja egy nagyszerű újítással a az ésszerűsítés a keltetőgépek ol- nagyon munkaigényes libatojás esőbb és jobb párásitására. forgatásának művi megváltozta­legutóbbi 14 év alatt hétszer zart komoly mérleghiánnyal a gazda­ság, hét. alkalommal kisebb-na- gyobb eredményeket produkált. Nemegyszer lehetett hallani ezen a tájon: „rajtunk már csak a cso­da segíthet”. Nos, 1967-ben rekorderedmé­nyek születtek a „bíbickocogón” és nem a'csoda, hanem a helyes agrotechnikai munka, a jó mun­kaszervezés, a munkások derekas helytállása hozta meg a vártnál is jobb eredményt. A Körösi Ál­lami Gazdaság 1967-ben 10 millió 161 ezer forintot adott nyereség­ként a népgazdaságnak. Az eddi­gi legnagyobb nyereségük ko­rábban 4 millió 914 ezer forint volt. A rizstermesztő gazdaságok versenyében például országos el­sőséget nyertek, s terven felül három és fél millió forintos jö­vedelmet. Búzából 15 mázsa volt az átlag,, ehhez hasonló termést kenyérgabonából nem arattak még a gazdaság területén. Jól si­került a lucerna és egyéb nö­vényféleség, a borjúnevelésben, a malacnevelésben szintén páratla­nok az eredmények. A gazdaság dolgozói a magas bevételből 26 napi nyereségrészesedést kapnak. Menet közben is magkapták a ! prémiumot a kiválóan dolgozó ! munkások. Tavasszal például a úgy határoztak, hogy a rizsőrök mázsánkint húsz forint prémiumot kapnak. De ilyen pontos árasztást még nem is igen láttak errefelé. A betakarí­tást szintén példásan megszer­vezték. Érdemes volt sokat ter­melni, mert a rizsőrök összesen 95 870 forint prémiumot kaptak. Az új évre minden eddiginél j jobban sikerült felkészülni. A nö- vényfóleségeket úgy válogatták meg, hogy a csúcsidőben elég munkaerő álljon rendelkezésre. Gépesítik a rizs és a kukorica maguknak. Az igazságnak persze több ol­dala van. A nehézségeket, az évről évre való egy helyben topo- gást azért nem lehet csakis múlt és a helybeli kedvezőtlen adottságok nyakába varrni. A 1a- gok néha nem is olyan messzire j déses bizalmat. A bajok, a nehéz­ségek gyökerei messzire nyúlnak. A kibontakozást a kendőzetlen őszinteség, a valóságos tsz-de- a I mokrácia, a kezdeményező tettek- i re alapuló bizalom légköre te­remtheti meg. Ennek elősegítése, az ehhez ve­vándorolnak el. csapán a szom- zető legcélszerűbb utak tisztázása szédos Lenin Tsz-be. Az Arany-; az Aranykalász minden tagjának K. L kalászban a vezetők és a dolgozó tagok kölcsönösen panaszkodtak egymásra. Félvállról veszik a munkát, a fegyelmet, nem hajla­nak az utasításokra, durva jele­neteket rendeznek, ha valami nem tetszik — így a vezetők. Szemtől-szembe jó arcot mutat- I nak, de ha valaki kritikát .mond ] a közgyűlésen, később megérzi a következményeket; aki itt újat, jobbat akar, annak nem lehet maradása — így a tagság. SZÓBESZED TARGYA AZ IS, hogy a gazdálkodás körül sincs minden rendben. A gyengébb ta­laj ellenére is sokkal több jöve­delmet lehetne biztosítani a lehe­tőségek ésszerű és gondosan szer­vezett kiaknázásával. A gazdál­kodás szerkezete hagyományos, nem tartalmazza a jövedelmező ágazatokat. Kertészkedés mind­össze 30 holdon van. a mintegy 800 ezres értékű öntözőberende­zést csákisza:! májaként kezelik, kapacitása nincs célszerűen ki­használva. Az állatlétszám ala­csony, 100 holdra mintegy 12 szá­mos állat jut, építettek három nagy disznóólát, azóta is kihasz­nálatlanok. Vitatható a bérezések ösztönző jellege is. Mindenesetre az egyszerű emberek véleményét látszik alátámasztani, hogy a szö­vetkezet kertészetétől kezdve a kiválóan képzett és nagy tapasz- talatú diplomás mezőgazdászokig, az utóbbi években jó néhány — nagyrészt fiatal — szakember hagyta ott a gazdaságot. (Állító­lag személyi okokból.) Idekívánkozik a legutóbbi eset, ami az Aranykalászban a feszült­és vezetőjének közös érdeke. Vajda János Ifjúsági vezetőit klubja , Szarvason A KISZ szarvasi városi bizott­ságának kezdeményezésére a múlt hónap végén megalakult az ifjú­sági vezetők klubja. Tagjai olyan fiatal jogászok, agrárszakembe­rek, pedagógusok és műszakiak, akik az alapszervezetekben, KISZ-bízottságokban funkciót töltenek be. Az ifjúsági mozga­lomban tapasztalható hibákról, káros jelenségekről tartanak min­den hónapban vitát. Legutóbb a passzivitásról, e hónapban pedig világnézeti nevelésről fejtik ki vé­leményüket. betakarítását, az állattenyésztés- ségek további éleződéséhez veze- ben új módszereket alkalmaznak, tett. Február közepén (előzdes — Ary — 1 egyéni beszélgetések nélkül} 81 Vendéglátóipari szellemi vetélkedő Gvoman A Gyomai Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet március 20- án, Gvomán a Körös Étteremben szellemi vetélkedővel egybekötöd nótaestet rendez. A vetélkedőn a versenyszámokban főleg vendég­látóipari témájú kérdések szere­pednek majd. Fellép Gergely An­na, Ottó Márta és Solti Károly magyarnóta-énekes, a résztvevő­ket Dobrai Zoltán és népi zene­kara szórakoztatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents