Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

1968. március 16. 4 Szombat Vonalon Leningrádba, repülőgépen Moszkvába — Kél szerencsés utazás — Közben megválásul egy ötlet: a dnghagyma ültetése géppel Csongrád megyei szakemberek érdeklődése a találmány iránt Takács Károly békéscsabai gép- I lakatos kisiparos két évvel ezelőtt j — IBUSZ-kirándulás keretében i — Leningrádba utazott. A vona­ton szóba elegyedett többek között Nagy Gáborral, a tótkomlósi Vi­harsarok Tsz főagronómusával. Ö említette, hogy a hagymatermesz­tés gépesítését kellene megoldani. Különösen a rendkívül munka- igényes dughagyma-ültetést. ötletért azelőtt sem ment a szomszédba Takács Károly. Több újítás fűződik a nevéhez még ab­ból az időből, amikor az egyik ál­lami vállalatnál dolgozott, és aki ellátogat a műhelyébe, sok-sok ésszerűsítést, praktikus kis szer­kezetet, berendezést láthat, me­lyekkel a saját munkáját könnyí­ti, gyorsítja meg. A dughagyma- ültetés géppel történő megoldása persze egészen más. Tudta, hogy sokkal bonyolultabb, mert ha egy­szerű lenne, már régen kitalálták volna. Ahhoz, hogy egyáltalán kezd­hessen valamit, meg kellett is­merkednie a hagymatermesztés­sel, amiről azelőtt alig tudott va­lamit. Szakmai könyveket vásá­rolt, azokat tanulmányozta. Né­hány hónap múlva kezdte csak az elgondolását „leskiccelni”. Bevonta a „fejtörőbe” Máté András nyug­díjast, volt kisiparost, akiben jó segítőtársra talált. Sokszor meg- hányta-vetette vele a dolgot, amíg hozzáfogott a műhelyében az al­katrészek elkészítéséhez, amelye­ket nemegyszer át kellett alakíta­nia. Közben a gépészmérnök fia, aki csak látogatóba jött Békéscsa­bára, számításokkal és a műszaki rajzok elkészítésével segítette a konstrukció végleges kialakítását. Tavaly nyáron — csaknem 2 évi munka után — végre elké­szült a dughagyma-ültető gép első kiadása. Azért mondhatjuk így, mert azóta is több kisebb változ­tatás történt rajta. Takács Károly ezután az Országos Találmányi Hivatalhoz fordult, amely 1968. január 3-án kelt végzésével a konstrukciót szabadalmazta. Mi legyen ezek után a talál­mánnyal? Takács Károly még tavaly ok­tóberben Kangyalka Antal decemberben valóban megjelent Takácséknál. Személyesen is meggyőződött ar­ról, hogy érdemes a találmányt felhasználni, illetve a mezőgaz­daság fejlesztésének szolgálatába állítani. Nemrég Kangyalka Antallal együtt Moravszki Ferenc, a Ter­melőszövetkezetek Makói Területi Szövetségének osztályvezetője és Kovács János, a Csongrád megyei MÉK elnökhelyettese is Békés­csabára látogatott, hogy tárgya­lást folytasson a találmány alkal­mazásának lehetőségéről. Azért jöttek éppen ők hárman, mert Csongrád megyében, különösen pedig Makó környékén, mintegy 6—7 ezer holdon termesztenek hagymát, s nekik közvetlenül a feladatkörükbe tartozik ennek elősegítése. Az volt a véleményük, hogy Takács Károly találmányá­val a hagymatermesztés legmun­kaigényesebb része, az ültetés megoldottnak tekinthető. A makói gépgyár a megrende­lés előtt működés közben meghí­vott szakembereknek is bemutatja a találmány eredeti modelljét. Meg kell állapítani még a gép haladási sebességét, s ennek alap­ján készül el a nagyüzemi proto­típus, amely szeptemberben ke­rül az Országos Hagymatermesz­tési Bizottság elé. Még annyit talán, hogy Takács Károly Békés megyében is felkí­nálta a találmányt, amire azon­ban nem tartottak igényt. De hát — ahogy a közmondás is szól — senki sem lehet próféta saját ha­zájában. Még szerencse, hogy Makó nem esik olyan messze Bé­késcsabától, mint Jeruzsálemtől. Pásztor Béla Kétszázezer forint többletjövedelem (Tudósítónktól) Tavaly december 26-án helyez­ték üzembe a 250 ezer forintos költséggel épült korszerű, 90 férő­helyes mesterséges borjúnevelőt Endrődön, a Béke Tsz-ben. A be­ruházás megvalósítását alapos számítgatások előzték meg. A ve zetőség azt bizonyította a tagság­nak, hogy a teljes és a fölözött tejen nevelt borjak költsége mi­ként alakul, melyik a kedvezőbb? Nem volt nehéz a választás, ugyanis a természetes úton nevelt borjak csak tejből 2664 forint ér­téket, a mesterséges nevelőben pedig száz napos korig mind­össze 1346 forint értékű fölözött tejet használnak fel. A megtaka­rítás tehát csaknem 50 százalé­kosnak mondható. Számításuk szerint ebben az esztendőben 200 ezer forint több­letjövedelmet biztosít az új, mes­terséges borjúnevelő, ftjozajf ntfiuvfss Táncosok rajtra készen Városi, járási táncversenyt rendeznek Békésszentandráson március 16-án, szombaton este 8 órakor. Az eddig benevezett húsz pár öt táncot mutat be: a kötele­ző tangót, a hagyományos csár­dást, a klasszikus keringőt és a szvinget, valamint egy szabadon választottat. A szarvasi járási KlSZ-bizott- sággal közösen szervezett tánc­verseny győztesét és helyezettjeit értékes tárgyjutalmakkal díjaz­zák. A zenéről a környéken jól ismert FONTANA beat-zenekar gondoskodik. A rendezvény érde­kessége, hogy a hivatalos verseny után, az amatőr táncosok is „táncra perdülhetnek” a hajnalig tartó bálon. Aki megíelejlkezik a biztonságos közlekedés szabályainak megtartását az hamarosan gyalogossá válik >!. (Tudósítónktól) nos kezében maradt vagy a láb­A napokban nyugatnémet rend- fék nyomására a gumidugattyúk ismét IBUSZ-kirán- számú Mercedes kanyarodott be a kiszakadtak és a kocsi fékezhetet­dulás keretében — Moszkvába Iá togatott, csakhogy akkor repülő­gépen utazott. A mezőgazdasági állandó kiállításon beszélgetett úti társaival, köztük Kangyalka Antal mérnökkel, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatójával. Szóba ke­rült a dughagyma-ültető gép is, ami mindjárt megragadta a szak­ember figyelmét. Hazatérés után Budapesten, a repülőtéren már így búcsúztak egymástól: Viszont- nak az állapotát is latasra! Filmankét Békéscsabán Budán levő Shell autószerviz ka­puján. Amíg a kocsit javították, a tulajdonos bement a közeli presszóba egy feketére. Beszédbe elegyedtem vele. Az út miatt panaszkodott: — Hiányzanak az Autóbahn-ok — mondta —, kénytelen voltam Bécsből 80 kilométeres átlagse­bességgel jönni. Kifogásolta azoknak a kocsik- amelyekkel találkozott. Nemegyszer a gumi­jain már alig volt szabályos futó­felület, kilátszottak a kordszálak és több más hiányosságot tapasz­talt. A beszélgetésbe bekapcsolódott egy ismeretlen férfi, akiről harha- rosan kiderült, hogy annak a ha­tóságnak a vezetője, amely az idő­szakos gépjárművizsgákat bonyo­lítja le. Ö elmondta, hogy nem­Az egyik legújabb magyar ' film, a Fiúk a térről című alko- í fásról tartanak érdekesnek ígér- I kező ankétot március 18-án, hét- | főn délután 3 órakor a megyei j művelődési házban. A ház és a | , , .. „ . .. , . , Brigád filmszínház közös rendez- | re§ eppen azért tartottak vizsgá- vényén találkozik majd a csabai j latokat, mert nagyon sok a hiba. közönséggel a film egyik szerep- j Ellenőrzés alkalmával előfordult lője, valamint Stósz Péter rende- l^i^áui hogy erős húzásra a ké­ző. Az anketot Mate Lajos, a Jo- K ........... .. k ai színház rendezője vezeti. I zifek fogantyúja az autotulajdo­Hjjsszto, géplakatos is általaim lakatos szakmunkásokat, 1 fő esztergályos szakmunkást és 2 fő betanított munkást azonnal felvesz a BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ, Békéscsaba, Petőfi u. 4 sz. 186 lenné vált. Azon már nem is cso­dálkoztak, hogy a jelzőberendezé­sek nem működtek. — A KRESZ előírásával mit sem törődve jöttek vizsgálatra és még­is méltatlankodtak, amikor levé­tettük a forgalmi rendszámot — folytatta a továbbiakban a ható­ság vezetője. A német vendég elmondta, hogy náluk négyszeres nyomtávú uta­kon is megvizsgálják a gépjármű­vek futófelületét és, ha az 3 mil­liméternél vékonyabb, 50 márka pénzbüntetést fizet a tulajdonos. A főútvonalat is azonnal el kell hagynia. Megjegyezte még: — Ha önök nagyobb idegenfor­galmat akarnak, akkor tiltsák ki a rossz állapotban levő gépjármű­veket és szigorúan bírságolják meg az országutak kellemetlen­kedőit. A szakértő a beszélgetés során később elmondotta, hogy erélye­sebb fellépésre is sor kerül, majd így fejezte be: — Évenként sok tízezer ember hal meg világszerte a közutakon a felelőtlen vezetés és a jármű­vek állapotának elhanyagolása miatt. Mi a jövőben csak rende­sen karbantartott gépjárműveket engedünk a közutakon közleked­ni. Aki elhanyagolja járműve kar­bantartását vagy aki versenypá­lyának nézi az utakat és megfe­ledkezik a biztonságos közleke­dés szabályainak megtartásáról, — hamarosan gya1 ogossá válik. Zsolnai László Nem a szívét, hanem a kávét...! — Hit „fizet" a súlycsonkító? ÁKF-ellenőrzés tapasztalatai Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség a jelzések, az újságban megjelent bírálatok alapján vizs­gálatot tartott az állami és szö­vetkezeti, valamint az Utasellátó egységeknél. Az ellenőrzés témá­ja ez esetben a presszókávé ára és minősége volt. Harminckét üz­letben tartották meg a vizsgála­tot, melyek között tíz állami, ti­zennyolc szövetkezeti és négy Utasellátó egység volt. Rózsa Imre élvtáns, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség me­gyei vezetője adott tájékoztatást a tapasztalatokról. Elmondotta többek között, hogy az ellenőrzés­ben lényegében „ismeretlen” tár­sadalmi ellenőröket vontak be, az eredményt pedig a minőségvizs­gáló intézet rögzítette: azt kellett ugyanis megállapítani, hogy mi­lyen a kávéfőzet minősége, mi­lyen az őrlemény, milyen a sze­mes kávé. Sőt az ellenőrök a ki­főzött kávé zaccát is magukkal vitték, hogy meg tudják állapíta­ni a laboratóriumban: mennyit „lopott” a gép. Mint ismeretes, január 1 óta a vendéglátói üzletek jellegükhöz mérten különböző árakat hatá­rozhattak meg. Nem titkoljuk el, hogy a 32 egységnek a kétharmad részénél emelkedett a presszó­kávé ára. De mivel az üzletek osztálybesorolása a mérvadó az árak változtatásánál, rögtön hozzá­tesszük: az ellenőrzés öt negyed­osztályú, 17 harmadosztályú és 10 másodosztályú üzletben történt. Mint Rózsa elvtárs elmondotta, a tapasztalatok, sajnos, nem meg­nyugtatóak. Néhány üzletben egé­szen súlyos visszaéléseket fedtek fel az ellenőrök. A leellenőrzött 11 szoros elszámolású üzlet közül 10-ben, a 21 szabad kasszás üzlet közül 14-ben tapasztaltak minő- ségrontást! Vagyis a 32 közül csak nyolcban voltak „elégedettek” az rilenőrök. Jogos tehát a fogyasztók pana­sza: nem elég, hogy az ár emel­kedett, még a minőséget is ront­ják egyes helyeken! Magyarul: a fogyasztó „kávét kér a pohárba, nem a kávéfőző szivét". Ügy lát­szik, nem ezt tartják egyes üzle­tekben. A gyulai bisztróban 55 százalékos, Békéscsabán, az Illés- házy utcai cukrászdában 51 szá­zalékos súlycsankítást állapított meg a minőségvizsgáló intézet. A mezőhegyesi büfében 23 százalé­kos, a békéscsabai Utasellátó ét­termében ugyancsak 23 százalé­kos volt a mennyiségi hiány. A felügyelőség vezetője elmon­dotta, hogy találkoztak lejárt sza­vatosságú kávéval is. Békéscsa­bán a Csaba cukrászdában 44 ki­logramm, a nagyszénási presszó­ban 39 kilogramm „idejét múlt” kávét találtak. Eleve kívánkozik a kérdés: a vállalati és a szövetke­zeti ellenőrzés miért nem veszi ezt észre? Nyilvánvaló, hogy a minőségében már „megrokkant” kávéból a főzet sem lehet megfele­lő. A presszógépek „lopására” sem lehet nagyon hivatkozni, hiszen az ellenőrzés során kiderült, hogy a gépek átlagban mindössze 2,9 százalékos súlycsankítást „követ­nek el”. Még a vizsgalat eredményéhez tartozik egy adat: súlycsonkítás a megvizsgált egységek közül hét vendéglátóipari, tizenhárom szövetkezeti egységben történt, a négy ellenőrzött Utasellátó üzlet mindegyikében megrövidítették a fogyasztót! Az olvasó is és mi is kérdez­zük: milyen büntetést szabnak ki azokra, akik gazdagodásukat az­zal akarják biztosítani, hogy má­sokat csonkított áruval szolgál­nak ki? Tudjuk, hogy ez esetben az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség 14 személyt bírságol .meg, hármat pedig figyelmeztet. De kérdés, hogy a vendéglátó válla­lat, a szövetkezet és az Utasellátó Vállalat is él-e fegyelmi jogköré­vel? Varga Tibor P. HOWARD: /fiejM 7^; 30. Már csak négyen mentek. Az őrmester, Galamb, Kölyök (en­nek Galamb vitte a puskáját), Nadov, a turkesztáni óriás, áld naponta két szót sem beszélt és Minkusz, az osztrák orvos. A második hét órából négyet tet­tek meg És Galamb harmonikázott. Azután abbahagyta Latouret visszafordult, hogy végre lássa kiszédülni a sorból, de csak azt láthatta, hogy Harrincourt elő­kotor a tarisznyából egy darab hideg juhhúst, ami még mele­gen se volt valami gusztusos táplálék, és jóízűet harap belő­le. Még ilyet! A sivatagot járt vén őrmester már kissé kóvály­gott. Ez meg vigyorog, eszik muzsikál, két puskát hord, és úgy néz ki, mint akit hizókúrá- ra fogtak itt. Nadov, a turkesztán óriás, mint valami oszlop zuhant ki a sorból, nagy dörgéssel. Minkusz lehajolt föléje, hogy meghall­gassa a szívét, de közben egy szép bukfenccel ő is elterült mellette. — Közlegény! Ez a Kölyöknek szólt. Ö még aránylag áll a lábán, csak az ajka remeg kékülten, és hunyó- iik a pillája. — Sátrat ver a betegek fölé, és bevárja a csapatot. Vegye át a puskáját... Őrjárat! Vigyázz!... Az őrjárat ez esetben egyedül Galamb, feszesen megindul az őrmester után. Néhány lépés múlva bátorta­lanul cincogtat, majd amikor látja, hogy Latouret nem szól, szépen, hangosan harmoniká- zik. Bealkonyodott, a kékes égen bágyadt fényű, korai csillagok gyúinak ki a sivatag felett, és a kéttagú őrjárat megy: elöl az őrmester, három szál hiúzbaju- s jóval, mögötte Galamb, fel tű­zött szuronnyal szájharmonikáz­va. — Közlegény! — Igenis, őrmester »ír! — Mikor szokta meg a tró­pust? — A napokban, őrmeser »ír! — Mit hazudik? Maga nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents