Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-02 / 52. szám
1968. március 2. 3 Szombat J Zárszámadás után Zsadányban (Tudósítónktól) Januárban tartotta zárszámadó közgyűlését a asadányi Dózsa Termelőszövetkezet A tagők évi átlagjövedelme 23 ezer forint. Vajon mire költik, mik a terveik az embereknek, ez érdekelt • * * Lupsáni Sándorékinál nagyon tiszta, rendezett porta fogad. A családot éppen reggelizós közben találom. Az édesapa már kilenc éve tagja a tsz-nek, jelenleg elnökhelyettes és az építőbrigád vezetője. Az elmúlt évben 432 munkaegységet teljesített. Fia pedig az általános iskola nyolcadik osztálya ültén szinten a tsz-ben váltóit munkát. Három évvel ezelőtt elküdték traktorosiskolára, azóta zetoros. Különösen a nyári időszakban dolgozott sokat, volt olyan eset is, amikor a mozibal hívták ki vagont rakodni, mert a fekbér sok veszteséget okozott volna a tsz-nek. Mimikájáért a termelőszövetkezet sem volt hálátlan. A jó kereset mellett jutalmul az elmúlt évben az Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából kéthetes körutazásra mehetett a Szovjetunióba. Évi összjövedelme egyébként 35 ezer 394 forint volt, s zárszámadáskor 18 ezer 551 forintot kapott. Hogy mire költi a család a pénzét? Elsősorban bútort vásárolnak, i kicserélik a régit. Ifjú Lupsán ! Sándor pedig az évek óta össze- I gyűjtött keresetéből teliket vásárol, házat akar építeni. Mint az édesapa mondotta: ezzel akarják bebizonyítani, hogy egy fiatal, ha akar és szeret dolgozná, jól keresHatósági húshoitot kapnak a községek A gyulai járásban egész sor ( község nem rendelkezett eddig hatósági hússzékkel. A hiány pót- i lását tavaly rendelte el egy ha- j tárogatóban a járási tanács végié- j hajtó bizottsága. Ennek nyomán Eleken már megépítették a hús- | boltot, Gyulaváriban az idén, Kétegyházán pedig jövőre építik meg. A következő évben, vagyis 1970-ben Lökösháza, Geszt. Méhkerék és Mezőgyán lakossága jut hozzá a régóta hiányolt hatósági hússzékhez. hét a szövetkezetben, megtalálja a számítását. * * » A Petőfi utcában lakik Forrás Sándor, aki éppen hazaérkezett a munkából. Feleségével együtt a növénytermesztésben egész területet vállaltak és bár ő az építőknél dolgozik, rendszeresen besegített a növényápolási munkába, így érték el, hogy 329 munkaegységet teljesítettek. Különösen jól fizetett a premizált cukorrépa, melyből holdanként átlagosan 300 mázsát takarítottak be. Forrásék évi jövedelme 26 ezer 253 forint volt. Zárszámadáskor 8 ezer 430 forintot kaptak. Tavaly televíziót és villanydarálót vásároltak a jövedelmükből, az idén főleg ruház kodásra költik a pénzt. Húsz ci Sándor egy éve dolgozik csupán a termelőszöveitfkeze<tben, azelőtt 14 évig az állami gazdaságban juhász volt. Régi juhász- dinasztiából származik. Már nagyapja is ez volt ifjú korában. Huszti Sándor nem bánta meg, hogy átjött a ttsz-be, mert az elmúlt évben 872 munkaegységet szerzett, s évi jövedelme 42 ezer 207 forint volt. Persze ehhez a jövedelemhez nem jutott egykömy- nyen, sokszor bizony a vasárnapokat is fel kellett áldozni. Csupán három család a zaadá- nyi Dózsa Termelőszövetkezetből, akik becsületes, jó munkájuk eredményeként szép jövedelemhez jutottak. Hogy a tsz-ben sokan dolgoztak így, azt bizonyította, a zárszámadási közgyűlés is, melyen kiváló eredményekről számolhatott be a tsz vezetősége. Marik Mária Zsadány Levelezőnk íria: Szükség volt az ifjúsági brigádra Amikor az ifjúsági brigád megalakításának tervével a Medgyas- egyházi Vas- és Faipari Ktsz vezetősége előállott, az idősebbek nemtetszésüknek adtaik kifejezést. Sokféle érv hangzott el ellenük és leginkább azt kifogásolták, hogy egy ifjúsági brigád megalakítása nem lesz jó, hiszen nem i tudnak komolyan dolgozni, csak j a nótán és a táncon jár az eszük. Egyszóval: nem bíztak meg ben- i nüik. A vezetőség persze kitartott el- l képzeiése mellett, bár nem volt I könnyű megvalósítani. Az elmúlt! év májusában tíz taggal mégis j megalakult az ifjúsági brigád. Az j azóta eltelt idő elég ahhoz, hogy ! a ktsz dolgozói felmérjék, kinek j volt igaza? Kocsis Sándor művezető elmen- : dotta, hogy a brigád azóta tizenhat tagú lett, s nagyon büszke rá- j juk, mert eredményeikkel bebizonyították, méltók voltak a bizalomra. Nem csalódták bennük. Szeretnék elérni a szocialista brigád címet is, amelyhez minden reményük megvan. A munkaver- í .»any félévi éltéi:elésénél húsz I ponttal megelőzték a többi brigádot. Herceg András, a balgád veze- ! tője elmondotta: úgy dolgoznak, hogy ne hozzanak szégyent azok- | ra, akik annak idején a tervüket, I elképzelésüket támogatták. Itt ! voltak ipari tanulók, itt szerez- j ték meg a szakmunkásbizonyít- ványt és éppen ezért nagyon szeretik a munkahelyüket, ahol mindenben helyt akarnak állni. Az ifjúsági brigád valóban helyt is áll, sőt sokszor segíti a kitsz-t Kiosztották a megye téglagyárai között 1967-ben szervezett munka verseny díjait Hatvannégy brigád nyerte el a szocialista címet A Békés megyei Tégla- és Cse- gyár között az első díjat (55 ezer répipari Vállalat február 29-én j forintot) az I-es nyerte el. A vi- ! megtartott szakszervezeti tanács- j déki kis telepek között a 15 ezer ülésén jóváhagyták a téglagyárak között 1967-ben szervezett munkaverseny értékelését. Ennek alapján a két békéscsabai nagy forintos első díjat az orosházi II- ; es, míg a másodikat két gyár ér- . demelte ki: a mezőberényi I-es. i valamint a dévaványai. Mind a kettő 10—10 ezer forintot kapott. A díjakat a legjobb dolgozók, brigádok tagjai között osztják szét. A tanácsülés tájékoztatást kapott arról is. hogy a szocialista I brigádok versenyében 1967-ben 68 ! brigádból mindössze négy nem j teljesítette a vállalását. Hatvan- J { négy brigád (közülük sok több- ; j szőrösen) április 4-én kapja meg | ! a szocialista címet és oklevelet. J Három brigád, amelyik nyolc év j óta minden évben elnyerte a j megtisztelő címet, most kiérde- j melte az aranykoszorús jelvényt is. Ezek: Békéscsabán, a Herku- les-kemencénél dolgozó Sipiczki Pál és Paulik János brigádja, valamint a 2-es számú téglagyárban SkaKczki Károlyné nyerscserépgyártó női brigádja. ÁLLVÁNYOK KÖZÖTT... Fotó: Demény Munkás- és katonaíiatalok közös klubestje Békéscsabán a Férfi Fehérneműgyár és a Központi Tiszthe- lyettesképzö Iskola egyik KISZ- alapszervezetének fiataljai csütörtökön tartották idei, első közös összejövetelüket. A ruhagyári lányok 25—30 perces vidám műsort adtak, majd a honvédség és az iparitanuló-intézet zenekara húzta a talpalávalót. A klubest érdekessége volt a seprűtánc- verseny, a legjobbak jutalmat kaptak. A munkás- és katonafiatalok legközelebbi találkozójára március 23-án kerül sor. a sürgős munkák elkészítésében. Volt már példa, hogy egész vasárnap társadalmi munkában dolgoztak, hogy a ktsz a sürgős megrendelést időben le tudja szállítani. A társadalmi munkáktól sem riadnak vissza. A ktsz udvara nem volt kikövezve és a nagy sárban körülményes volt a közlekedés egyik műhelytől a másikig. Az ifjúsági brigád megépítette az utakat. Szávai Istvánná i.led gyesegyháza Új vegyesbolt és falatozó Csárdaszálláson Három héttel ezelőtt végleg becsukták Csárdaszálláson a ki tudja hány évtizedes öreg kocsmát és a szűk szatócsboltot. Az egész község sok éves kérését teljesítette a Mezőberényi Fmsz igazgatósága, amikor Csárdaszálláson átadta rendeltetésének az 1 millió 50 ezer forint költséggel felépített és új berendezéssel ellátott vegyesboltot. valamint a falatozóitalboltot. A vegyesbolt eladótere 76 négyzetméter, s így kényelmes vásárlási lehetőséget biztosít a községbelieknek. A több helyiségből álló falatozó-italbolt alapterülete meghaladja a 100 négyzetmétert. Ifl megye műszaki és közgazdasági szakember ellátottsága A SZERÉNY KÜLSEJŰ tanulmány mindössze hatvan oldal terjedelmű. Értéke azonban messze meghaladja a terjedelmét, mivel egy szinte mindenre kiterjedő felmérés sok-sok tapasztalatát, adatát nyújtja át a megye vezetőinek szűkebb pátriánk műszaki és közgazda- sági szakember ellátottságának helyzetéről. Egy pillanatra sem lehet vitatni, hogy a rohamosan fejlődő technika, az újabbnál újabb tudományos vívmányok korában, s különösképpen most, az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazásának idején milyen fontos munka és szerep hárul a műszaki értelmiségre, a szakemberekre. Nem véletlenül hangsúlyozza a kiadvány is bevezetőjében, hogy ....A tudományok művelésének hazánkban nagy fontosságot tulajdonítanak. Sokoldalúan művelt, magasan képzett szakemberek nélkül nem építhető fel a szocializmus... NOS. VAJON hogy is állunk ezzel a feltétellel megyénkben? Friss, pontos és szavahihető adatokat és tapasztalatokat kaphatunk erre az említett tanulmányból, amely mindezl jóval részletesebben és. sokoldalúbban tartalmazza 1964-es elődjénél, amely úgymond: még kísérleti példány volt. Mindez természetesen nem lebecsülése annak, mivel az 1967. évi újabb mű készítésekor jó összehasonlítási alapnak bizonyult. Ami először is szembeöllik, hogy míg 1964- ben a megfigyelt vállalatoknál és szerveknél 586-an rendelkeztek mérnöki képzettséggel, a múlt év végén már 747-en. Azaz a megye mérnöktársadalma 161- gyel gyarapodott Legalább ennyire örvendetes az is, hogy a nem megfelelő iskolai' végzettséggel mérnöki beosztásban dolgozók aránya is javult, mert ez három év alatt 38 százalékról 25 százalékra csökkent, A tanulmány azonban azt is feltárja, hogy még mindig nincsen elegendő mérnök. A pillanatnyi hiányt ugyanis mintegy 10—15 százalékra becsülik. Az utánpótlás és a fejlesztés két forrásból oldható meg. Egyrészt az újdonsült mérnökök alkalmazásával, másrészt azzal, hogy a nem megfelelő végzettségűek közül egyre többen megszerezzék a szükséges képesítést, S hogy az utóbbira megvan a lehetőség, azt jói szemlélteti, hogy az építőiparban az utóbbi három esztendőben lényegesen csökkent a végzettség nélküli mérnökök száma, a közlekedésben pedig tavaly már nem is volt ilyen. Ennek eredményeként már elértük, hogy a megye iparában az elmúlt három évben 3-ról 3,5-re, az építőiparban pedig 4-ről 15-re (!) emelkedett az ezer munkásra jutó mérnökök száma. Az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban sincsen mindmáig elegendő mérnök, bár jó három év alatt 297-röl 411-re növekedett a létszámuk. A pillanatnyi szükségletet, azaz a hiányt. mintegy 160-ra becsülik. Akárcsak az iparban, itt is hasznosítható lehetőséget kínál a szükséges képesítés megszerzése, hiszen a mérnöki beosztásban dolgozó szakemberek 30 százaléka még nem rendelkezik megfelelő iskolai végzettséggel. A termelőszövetkezetekben még ennél is rosszabb az arány. A mérnöki beosztásban dolgozóknak mintegy fele ugyanis nem rendelkezik oklevéllel. A TÖBB TUDÁS és nagyobb szakmai hozzáértés elsajátítása éppen ezért nem tekinthető pusztán csak erkölcsi kötelességnek. A mérnöki oklevél megszerzésének szükségszerű velejárója ugyanis az irányítás javulása, a korszerű termelési módszerek elterjesztése, a jobb gazdálkodás az élő és holt munkával. Ezért is érdemes vállalni a.tanulást. Am, nemcsak mérnökökre, hanem technikusokra is egyre nagyobb szükség van. Ami az elmúlt hároméves fejlődést illeti, nem lehet sok ok a panaszra. A technikusok szúrna ugyanis lényegesen növekedett a megyében, mivel az 1964. éri 1882-ről 2853-ra gyarapodott. Ennek ellenére — amint ■ tanulmány megállapítja — mégsem elégséges. Becslések szerint még 250-nel alatta marad a technikusok száma a szükségleteknek. Van jövőjük tehát a technikusoknak, hiszen nemcsak a ma, hanem a jövő is újabb igényeket támaszt. Ugyanúgy, miként a közgazdászok és a mérnök-közgazdászok iránt is tapasztalható a kereslet növekedése. Ez sem véletlen, hanem törvényszerű jelenség az iparban, a mezőgazdaságban, mondhatnánk: a népgazdaság valamennyi ágában. A mindennapi közgazdasági elemző munka, az egyes döntések várható hatásfokának, gazdaságosságának jó előre való kidolgozása nagyrészt a közgazdászok dolga. Eközben az csak előny, ha műszaki ismeretekkel is rendelkeznek, mert csak úgy lesz és lehet alaposabb a célok és feladatok kitűzése, a különböző kalkulációk elkészítése. ÉRTÉKES és a jövő szempontjából is jól hasznosítható a Műszaki és közgazdasági szakember ellátottság Békés megyében című tanulmány. A mű, amely nemcsak a pillanatnyi helyzetet méri fel, hanem biztos alapot nyújt a tervezéshez is, a MTESZ Ipargazdasági Bizottsága tagjainak és a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóság dolgozóinak lelkiismeretes munkáját dicséri. Ez a tanulmány egyúttal arra is jó példa, hogy három év múltán is érdemes volt ismételten napirendre tűzni ezt a nem mindennapi témát. Fodina Péter
