Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-02 / 52. szám

1968. március 2. 3 Szombat J Zárszámadás után Zsadányban (Tudósítónktól) Januárban tartotta zárszámadó közgyűlését a asadányi Dózsa Ter­melőszövetkezet A tagők évi át­lagjövedelme 23 ezer forint. Va­jon mire költik, mik a terveik az embereknek, ez érdekelt • * * Lupsáni Sándorékinál nagyon tiszta, rendezett porta fogad. A családot éppen reggelizós közben találom. Az édesapa már kilenc éve tagja a tsz-nek, jelenleg el­nökhelyettes és az építőbrigád vezetője. Az elmúlt évben 432 munkaegységet teljesített. Fia pedig az általános iskola nyolcadik osztálya ültén szinten a tsz-ben váltóit munkát. Három évvel ezelőtt elküdték traktoros­iskolára, azóta zetoros. Különö­sen a nyári időszakban dolgozott sokat, volt olyan eset is, amikor a mozibal hívták ki vagont ra­kodni, mert a fekbér sok veszte­séget okozott volna a tsz-nek. Mimikájáért a termelőszövetkezet sem volt hálátlan. A jó kereset mellett jutalmul az elmúlt évben az Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója alkalmából kéthetes körutazásra mehetett a Szovjetunióba. Évi összjövedelme egyébként 35 ezer 394 forint volt, s zárszámadáskor 18 ezer 551 fo­rintot kapott. Hogy mire költi a család a pénzét? Elsősorban bútort vásárolnak, i kicserélik a régit. Ifjú Lupsán ! Sándor pedig az évek óta össze- I gyűjtött keresetéből teliket vásá­rol, házat akar építeni. Mint az édesapa mondotta: ezzel akarják bebizonyítani, hogy egy fiatal, ha akar és szeret dolgozná, jól keres­Hatósági húshoitot kapnak a községek A gyulai járásban egész sor ( község nem rendelkezett eddig hatósági hússzékkel. A hiány pót- i lását tavaly rendelte el egy ha- j tárogatóban a járási tanács végié- j hajtó bizottsága. Ennek nyomán Eleken már megépítették a hús- | boltot, Gyulaváriban az idén, Kétegyházán pedig jövőre építik meg. A következő évben, vagyis 1970-ben Lökösháza, Geszt. Méh­kerék és Mezőgyán lakossága jut hozzá a régóta hiányolt hatósági hússzékhez. hét a szövetkezetben, megtalálja a számítását. * * » A Petőfi utcában lakik Forrás Sándor, aki éppen hazaérkezett a munkából. Feleségével együtt a növénytermesztésben egész terü­letet vállaltak és bár ő az építők­nél dolgozik, rendszeresen bese­gített a növényápolási munkába, így érték el, hogy 329 munkaegy­séget teljesítettek. Különösen jól fizetett a premizált cukorrépa, melyből holdanként átlagosan 300 mázsát takarítottak be. Forrásék évi jövedelme 26 ezer 253 forint volt. Zárszámadáskor 8 ezer 430 forintot kaptak. Tavaly televíziót és villanydarálót vásároltak a jö­vedelmükből, az idén főleg ruház kodásra költik a pénzt. Húsz ci Sándor egy éve dolgozik csupán a termelőszöveitfkeze<tben, azelőtt 14 évig az állami gazda­ságban juhász volt. Régi juhász- dinasztiából származik. Már nagy­apja is ez volt ifjú korában. Huszti Sándor nem bánta meg, hogy átjött a ttsz-be, mert az el­múlt évben 872 munkaegységet szerzett, s évi jövedelme 42 ezer 207 forint volt. Persze ehhez a jö­vedelemhez nem jutott egykömy- nyen, sokszor bizony a vasárna­pokat is fel kellett áldozni. Csupán három család a zaadá- nyi Dózsa Termelőszövetkezetből, akik becsületes, jó munkájuk eredményeként szép jövedelemhez jutottak. Hogy a tsz-ben sokan dolgoztak így, azt bizonyította, a zárszámadási közgyűlés is, me­lyen kiváló eredményekről szá­molhatott be a tsz vezetősége. Marik Mária Zsadány Levelezőnk íria: Szükség volt az ifjúsági brigádra Amikor az ifjúsági brigád meg­alakításának tervével a Medgyas- egyházi Vas- és Faipari Ktsz ve­zetősége előállott, az idősebbek nemtetszésüknek adtaik kifejezést. Sokféle érv hangzott el ellenük és leginkább azt kifogásolták, hogy egy ifjúsági brigád megala­kítása nem lesz jó, hiszen nem i tudnak komolyan dolgozni, csak j a nótán és a táncon jár az eszük. Egyszóval: nem bíztak meg ben- i nüik. A vezetőség persze kitartott el- l képzeiése mellett, bár nem volt I könnyű megvalósítani. Az elmúlt! év májusában tíz taggal mégis j megalakult az ifjúsági brigád. Az j azóta eltelt idő elég ahhoz, hogy ! a ktsz dolgozói felmérjék, kinek j volt igaza? Kocsis Sándor művezető elmen- : dotta, hogy a brigád azóta tizen­hat tagú lett, s nagyon büszke rá- j juk, mert eredményeikkel bebizo­nyították, méltók voltak a biza­lomra. Nem csalódták bennük. Szeretnék elérni a szocialista bri­gád címet is, amelyhez minden re­ményük megvan. A munkaver- í .»any félévi éltéi:elésénél húsz I ponttal megelőzték a többi bri­gádot. Herceg András, a balgád veze- ! tője elmondotta: úgy dolgoznak, hogy ne hozzanak szégyent azok- | ra, akik annak idején a tervüket, I elképzelésüket támogatták. Itt ! voltak ipari tanulók, itt szerez- j ték meg a szakmunkásbizonyít- ványt és éppen ezért nagyon sze­retik a munkahelyüket, ahol min­denben helyt akarnak állni. Az ifjúsági brigád valóban helyt is áll, sőt sokszor segíti a kitsz-t Kiosztották a megye téglagyárai között 1967-ben szervezett munka verseny díjait Hatvannégy brigád nyerte el a szocialista címet A Békés megyei Tégla- és Cse- gyár között az első díjat (55 ezer répipari Vállalat február 29-én j forintot) az I-es nyerte el. A vi- ! megtartott szakszervezeti tanács- j déki kis telepek között a 15 ezer ülésén jóváhagyták a téglagyárak között 1967-ben szervezett mun­kaverseny értékelését. Ennek alapján a két békéscsabai nagy forintos első díjat az orosházi II- ; es, míg a másodikat két gyár ér- . demelte ki: a mezőberényi I-es. i valamint a dévaványai. Mind a kettő 10—10 ezer forintot kapott. A díjakat a legjobb dolgozók, bri­gádok tagjai között osztják szét. A tanácsülés tájékoztatást ka­pott arról is. hogy a szocialista I brigádok versenyében 1967-ben 68 ! brigádból mindössze négy nem j teljesítette a vállalását. Hatvan- J { négy brigád (közülük sok több- ; j szőrösen) április 4-én kapja meg | ! a szocialista címet és oklevelet. J Három brigád, amelyik nyolc év j óta minden évben elnyerte a j megtisztelő címet, most kiérde- j melte az aranykoszorús jelvényt is. Ezek: Békéscsabán, a Herku- les-kemencénél dolgozó Sipiczki Pál és Paulik János brigádja, va­lamint a 2-es számú téglagyárban SkaKczki Károlyné nyerscserép­gyártó női brigádja. ÁLLVÁNYOK KÖZÖTT... Fotó: Demény Munkás- és katonaíiatalok közös klubestje Békéscsabán a Férfi Fehérne­műgyár és a Központi Tiszthe- lyettesképzö Iskola egyik KISZ- alapszervezetének fiataljai csü­törtökön tartották idei, első kö­zös összejövetelüket. A ruhagyá­ri lányok 25—30 perces vidám műsort adtak, majd a honvédség és az iparitanuló-intézet zeneka­ra húzta a talpalávalót. A klub­est érdekessége volt a seprűtánc- verseny, a legjobbak jutalmat kaptak. A munkás- és katonafia­talok legközelebbi találkozójára március 23-án kerül sor. a sürgős munkák elkészítésében. Volt már példa, hogy egész va­sárnap társadalmi munkában dol­goztak, hogy a ktsz a sürgős meg­rendelést időben le tudja szállíta­ni. A társadalmi munkáktól sem riadnak vissza. A ktsz udvara nem volt kikövezve és a nagy sárban körülményes volt a közle­kedés egyik műhelytől a másikig. Az ifjúsági brigád megépítette az utakat. Szávai Istvánná i.led gyesegyháza Új vegyesbolt és falatozó Csárdaszálláson Három héttel ezelőtt végleg be­csukták Csárdaszálláson a ki tud­ja hány évtizedes öreg kocsmát és a szűk szatócsboltot. Az egész község sok éves kérését teljesítet­te a Mezőberényi Fmsz igazgató­sága, amikor Csárdaszálláson át­adta rendeltetésének az 1 millió 50 ezer forint költséggel felépített és új berendezéssel ellátott ve­gyesboltot. valamint a falatozó­italboltot. A vegyesbolt eladótere 76 négyzetméter, s így kényelmes vásárlási lehetőséget biztosít a községbelieknek. A több helyiség­ből álló falatozó-italbolt alapterü­lete meghaladja a 100 négyzetmé­tert. I­fl megye műszaki és közgazdasági szakember ellátottsága A SZERÉNY KÜLSEJŰ ta­nulmány mindössze hatvan ol­dal terjedelmű. Értéke azonban messze meghaladja a terjedel­mét, mivel egy szinte mindenre kiterjedő felmérés sok-sok ta­pasztalatát, adatát nyújtja át a megye vezetőinek szűkebb pátriánk műszaki és közgazda- sági szakember ellátottságának helyzetéről. Egy pillanatra sem lehet vi­tatni, hogy a rohamosan fejlődő technika, az újabbnál újabb tu­dományos vívmányok korában, s különösképpen most, az új gazdaságirányítási rendszer al­kalmazásának idején milyen fontos munka és szerep hárul a műszaki értelmiségre, a szak­emberekre. Nem véletlenül hangsúlyozza a kiadvány is bevezetőjében, hogy ....A tudo­mányok művelésének hazánk­ban nagy fontosságot tulajdoní­tanak. Sokoldalúan művelt, ma­gasan képzett szakemberek nél­kül nem építhető fel a szocializ­mus... NOS. VAJON hogy is állunk ezzel a feltétellel megyénkben? Friss, pontos és szavahihető adatokat és tapasztalatokat kap­hatunk erre az említett tanul­mányból, amely mindezl jóval részletesebben és. sokoldalúbban tartalmazza 1964-es elődjénél, amely úgymond: még kísérleti példány volt. Mindez természe­tesen nem lebecsülése annak, mivel az 1967. évi újabb mű ké­szítésekor jó összehasonlítási alapnak bizonyult. Ami először is szembeöllik, hogy míg 1964- ben a megfigyelt vállalatoknál és szerveknél 586-an rendelkeztek mérnöki képzettséggel, a múlt év végén már 747-en. Azaz a megye mérnöktársadalma 161- gyel gyarapodott Legalább ennyire örvendetes az is, hogy a nem megfelelő iskolai' végzett­séggel mérnöki beosztásban dol­gozók aránya is javult, mert ez három év alatt 38 százalékról 25 százalékra csökkent, A tanul­mány azonban azt is feltárja, hogy még mindig nincsen ele­gendő mérnök. A pillanatnyi hi­ányt ugyanis mintegy 10—15 százalékra becsülik. Az utánpótlás és a fejlesztés két forrásból oldható meg. Egy­részt az újdonsült mérnökök al­kalmazásával, másrészt azzal, hogy a nem megfelelő végzettsé­gűek közül egyre többen meg­szerezzék a szükséges képesítést, S hogy az utóbbira megvan a lehetőség, azt jói szemlélteti, hogy az építőiparban az utóbbi három esztendőben lényegesen csökkent a végzettség nélküli mérnökök száma, a közlekedés­ben pedig tavaly már nem is volt ilyen. Ennek eredménye­ként már elértük, hogy a megye iparában az elmúlt három év­ben 3-ról 3,5-re, az építőiparban pedig 4-ről 15-re (!) emelkedett az ezer munkásra jutó mérnökök száma. Az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban sincsen mind­máig elegendő mérnök, bár jó három év alatt 297-röl 411-re növekedett a létszámuk. A pilla­natnyi szükségletet, azaz a hi­ányt. mintegy 160-ra becsülik. Akárcsak az iparban, itt is hasz­nosítható lehetőséget kínál a szükséges képesítés megszerzése, hiszen a mérnöki beosztásban dolgozó szakemberek 30 százalé­ka még nem rendelkezik megfe­lelő iskolai végzettséggel. A ter­melőszövetkezetekben még en­nél is rosszabb az arány. A mérnöki beosztásban dolgozók­nak mintegy fele ugyanis nem rendelkezik oklevéllel. A TÖBB TUDÁS és nagyobb szakmai hozzáértés elsajátítása éppen ezért nem tekinthető pusztán csak erkölcsi köteles­ségnek. A mérnöki oklevél meg­szerzésének szükségszerű vele­járója ugyanis az irányítás ja­vulása, a korszerű termelési módszerek elterjesztése, a jobb gazdálkodás az élő és holt mun­kával. Ezért is érdemes vállalni a.ta­nulást. Am, nemcsak mérnökökre, hanem technikusokra is egyre nagyobb szükség van. Ami az elmúlt hároméves fejlődést il­leti, nem lehet sok ok a pa­naszra. A technikusok szúrna ugyanis lényegesen növekedett a megyében, mivel az 1964. éri 1882-ről 2853-ra gyarapodott. Ennek ellenére — amint ■ ta­nulmány megállapítja — még­sem elégséges. Becslések szerint még 250-nel alatta marad a technikusok száma a szükségle­teknek. Van jövőjük tehát a technikusoknak, hiszen nem­csak a ma, hanem a jövő is újabb igényeket támaszt. Ugyanúgy, miként a közgazdá­szok és a mérnök-közgazdászok iránt is tapasztalható a kereslet növekedése. Ez sem véletlen, hanem törvényszerű jelenség az iparban, a mezőgazdaságban, mondhatnánk: a népgazdaság valamennyi ágában. A minden­napi közgazdasági elemző mun­ka, az egyes döntések várható hatásfokának, gazdaságosságá­nak jó előre való kidolgozása nagyrészt a közgazdászok dolga. Eközben az csak előny, ha mű­szaki ismeretekkel is rendelkez­nek, mert csak úgy lesz és lehet alaposabb a célok és feladatok kitűzése, a különböző kalkulá­ciók elkészítése. ÉRTÉKES és a jövő szem­pontjából is jól hasznosítható a Műszaki és közgazdasági szak­ember ellátottság Békés megyé­ben című tanulmány. A mű, amely nemcsak a pillanatnyi helyzetet méri fel, hanem biztos alapot nyújt a tervezéshez is, a MTESZ Ipargazdasági Bizottsá­ga tagjainak és a Központi Sta­tisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóság dolgozóinak lelkiis­meretes munkáját dicséri. Ez a tanulmány egyúttal arra is jó példa, hogy három év múltán is érdemes volt ismételten napi­rendre tűzni ezt a nem minden­napi témát. Fodina Péter

Next

/
Thumbnails
Contents