Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-14 / 37. szám
JW8. február 14. 3 Szerda Bontják a régi házakat a Tanácsköztársaság útján. A romok mögött már áll az új ház. Fotó: Demény Gyula Hústermelésünk tartaléka: a pulyka A baromfihús-féleségek között' tanácsos kiengedni, hanem száraz, igen kedvelt a pulyka. Noha leg- | homokkal felhintett padlójú he- nagyobb kereslete karácsonykor j lyen kell tartanunk. S amíg a tolván, érdemes vele mint állandó j la ki nem nő, óvjuk a széltől, eső- hústermelővei is foglalkoznunk,) tői vagy az erős napsütéstől, hiszen legnagyobb házi barom- j Érdemes a pulykatenyésztéssel fink. Gazdaságos tartás mellett i nagyüzemben és háztáji gazdaság- nemcsak kitűnő minőségű, hanem ; ban egyaránt foglalkozni. Hamar I. díjas bronzpulyka a mezőhe gyesi gazdaságból. (MTI-fotó) megfelelő mennyiségű hússal is I rászokik a szabad életre az erdők, ellát bennünket mezők szélén. Igen jól értékesíti Sokan nem is gondolnak arra, ;a tarlót is. Nagyüzemi tenyésztés hogy ez a kedvelt baromfi a ten- j során persze sokmindenre kell gerentúlról, Észak- és Közép- j ügyelnünk; a takarmányozás és Amerika erdeiből került hozzánk. Észak-Amerika őserdőiben él a bronz fényű, sötétbarna tollazatú vadpulyka, amely 20—25 kg súlyt az itatás a legmunkaigényesebb feladat. Önetetőket és önitatókat kell alkalmaznunk. Érdemes kidolgoznunk a megVálaszol az illetékes: is elér. A Mexikóban és Hondu- í felelő tartási és takarmányozási rasban élő fajták ennél kisebbek; 1 rendszert, háztájiban és nagykülönösen az utóbbi helyen ta- : üzemben egyaránt növelni a puly- lálhatók szép tollazatúak. kál0 számát, hogy ne csak karáA spanyolok hozták be Európá- i csonykor kerüljön asztalunkra. ba 1520-ban. Innen terjedt el ké sőbb a többi európai országba, így hazánkba is. Sokfelé nevezték indián kakasnak. Korábban főleg a fekete színű házipulykát tenyésztették, később azonban igen elterjedt a bronz színű, valamint a fehér. Dél-Franciaországban elsősorban tolláért tenyésztik ezt a változatot. A pulykakafcas 3 éves, a tojó pedig 2 éves korban válik tenyész- éretté. Márciusban tojik (16—20 db), illetve, ha ez elmarad, akkor augusztus táján. A pulyka igen jó kotlós, de nagyüzemi viszonyok között keltetésére a mesterséges eljárást alkalmazzuk. A pulykanevelés legfőbb szabálya: amíg nem nőnek ki a esi betollak addig a legkényesebb ba- romfink, utána viszont a leg- igenytelenebb. 8—10 napig nem hanem máskor is, és legyen a pulyka hústermelésünk egyik tartaléka ... Lehetőséget teremlettünk előleg folyósítására A Békés megyei Népújság február 8-i számában „A tét 800 ezer forint” című Mezőhegyesi Cukorgyárral kapcsolatos jegyzetre az alábbiakat válaszolom. A közlemény azon állítása vitatható, hogy a cukorgyár a répa ellenértékét csak a végleges szállítás befejezésekor számolta el. A rendelkezésre álló adatok szerint a tavalyi kampányban 26 alkalommal már 15 millió 850 ezer forintot utaltunk ki szállítás közben telefon, vagy írásbeli igénylés alapján. A termelési kapcsolat javítására teendő intézkedéseink között 1968-ra már az őszi szerződéskötés beindulásakor figyelembe vettük az ilyen irányú igényeket, melyeket vállalati központunknak is továbbítottunk. Körzeti felügyelőink erről tájékoztatták a területi szövetség titkárát és jogtanácsosát. kihangsúlyozva, hogy előleg folyósítására lehetőséget teremtettünk. Haraszti Gyula gyárigazgató Törpevízmű épül P úszta föl cl vár«» n A községi tanács elhatározta, hogy törpevízmű építését kezdeményezi a községben. Ehhez a lakosság is hozzájárult, s az elképzelést tanácsülésen vitatták meg. A tervek már készülnek és az építkezést, előreláthatólag a jövő évben megkezdhetik. A belvíz levezetésére is nagy gondot fordítanak, mivel eddig már igen sok kárt okozott. A tervek szerint összesen mintegy hét kilométeren ássák az árkokat, levezetőcsatornákat, s ezzel teljesen megoldják a belvíz levezetését. 'Tapasztalható, hogy több köz- , “ ségben és termelőszövetkezetben bizonytalanság van a pár-. toló tagsággal kapcsolatos teendők körül. Vannak, akik nem is látják világosan, miért került sor 1968. január elsejével a pártoló, tagság intézményének megszüntetésére. Tévedések és félremagyarázások elkerülése végett szüksé- j ges, hogy a tsz-ek vezetői és tagjai pontos felvilágosítást tudjanak adni az ilyen természetű kérdé-1 sekre. Köztudomású, hogy a mezőgaz- j daság szocialista átszervezése ide- : jén nem mindenki tagnak lépett J be a tsz-be, hanem elég szép számmal voltak olyanok, akik pártoló tagok lettek. 1959-ben azért { adott erre módot a törvényerejű | rendelet, hogy más munkaterüle- ; ten dolgozó emberek is bekapcso- | lódhassanak a termelőszövetkezetek munkájába, esetenkénti közreműködéssel támogassák a közös gazdálkodás fejlesztését. Ez a közreműködés lehetett politikai, szakmai, gazdasági és egyéb jel- j legű. K étségtelen, hogy a pártoló tagság intézménye előmoz- j dította a tsz-ek szervezését és j megerősödését. A volt pártoló ta- l gok a szövetkezés gondolatának lelkes, áldozatkész hívei, propagandistái voltak — s maradtak ( —, példamutatásukkal, bátorításukkal oroszlánrészt vállaltak a tömeges tsz-szervezés sikerében, a fiatal közös gazdaságok megizmosodásában, Sokan adtak igen értékes támogatást a tsz-eknek a pártoló tagok közül. Azzal, , hogy j földjüket bevitték a tsz-be, s va- 1 gyoneszközeiket is közös használatba adták,t előmozdították a közös vagyon gyarapodását, a nagy- j üzem kialakulását. Hasznos volt i az is. hogy, a pártoló tagok egy 1 része fizikai munkát is végzett a 1 tsz-ekben. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének az a szakasza azonban már lezárult, amikor a pártoló tagság intézménye indokolt volt. Az új helyzetben nincs is lehetőség további fenntartására. A törvény szerint a tag- : sági viszony fennállásának és a tagsági jogok gyakorlásának el- í engedhetetlen eleme, feltétele, hogy a tag teljesítse a neki előírt munkavégzési kötelezettséget a közös gazdaságban. Lehetőség van viszont arra, hogy akiknek pártoló tagsági viszonya megszűnik, kérjék felvételüket a tsz tagjainak sorába. Ha nem akarnak élni ezzel a lehetőséggel, akkor a föld- : törvény rendelkezései szerint 1969 január 1-ével, térítés ellenében, termelőszövetkezeti tulajdonba kerül a földjük, mentesítés révén azonban. számukra is bizto- . sítható a személyi földhasználat, j K érdés, hogyha a volt pár- ' toló tag tsz-taggá válik, akkor milyen nagy háztáji terület j jár neki, hiszen tavaly nem vo- 1 natkozott rá semmiféle munka- 1 végzési kötelezettség. Az a helyes, ha a pártoló tagnál, mint más új tagnál is a folyó évre előírt munkamennyiséget veszik alapul. Hogy mekkora ez a munkameny- ! Felmérés készül megyénk mérleghiányos tsz-eiről Megyénk gyenge termelőszövetkezetei — természeti adottságoknál fogva — a Körösök Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartoznak. A szövetség egyik legfontosabb feladatának tekinti az említett kollektív gazdaságok megsegítését. Ezért pontos felmérést készítenek elsősorban a mérleghiányos szövetkezetekről. Hozzáértő szakemberek vizsgálják meg a mérleghiányos szövetkezetek közgazdasági helyzetét, a gazdálkodás szerkezetét, laboratóriumi vizsgálat alapján talaj térképet készítenek, s ennek alapján tesznek konkrét javaslatokat: melyik dűlőben milyen növénykultúrával érdemes foglalkozni. A vetésszerkezet módosítására úgy tesznek javaslatot, hogy messzemenően figyelembe veszik az adott szövetkezet munkaerőhelyzetét, gépparkját. A KISZÖV-vel karöltve felmérik azt is, hogy hol, milyen lehetőségek kínálkoznak esetleges kooperálásra a kisipari termelőszövetkezetekkel. Közgazdász szemmel nézik meg azt is, hogy melyik szövetkezetben milyen mértékben érdemes beruházásokat eszközölni. nyiség, azt jóváhagyott új alapszabály hiányában is meg lehet állapítani a tsz egyéb szabályzataiból, tervéből vagy a taggal kötött munkamegállapodásból. Ha az új tagok önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni az előírt munkát. akkor a háztáji földhasználat szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a hasonló helyzetben levő többi tsz-tag. Az ő esetükben is alkalmazni kell tehát azt a rendelkezést, hogy az öreg, rokkant vagy tartósan munkakép télén tsz-tagot a munkavégzéstől függetlenül megilleti a háztáji föld használatának joga. A földtörvény úgy intézkedik, hogy a kívülállók tulajdonában levő földek csak 1969. január elsejével kerülnek a szövetkezet tulajdonába. Ugyanennek a törvénynek a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseit azonban már 1968. január elsejétől alkalmazni kell. Ezért, ha a tsz-tag- sági viszony 1968. január elseje után megszűnik (ideértve a pártoló tagsági viszonyt is), új tagsági viszony pedig nem jön létre, 1968. december 31-ig. akkor a volt tag földtulajdona és személyi földhasználata az alábbiak szerint alakul: A közös használatban lévé föld mindenképpen ott is marad, kiadni nem lehet. Tulajdonosa 1968- ban földjáradékot vagy haszonbért kap utána, hiszen a föld csak 1969. január elsejével kerül a tsz tulajdonába. Addig, amíg a tagsági viszony nem szűnik meg, a személyi tulajdonban lévő, háztájiként használt föld továbbra is megmarad ugyanabban a használatban. H a 1968. január elsején a volt pártoló tag a közös földekből kijelölt háztáji földet használt és nincs neki személyi tulajdonában vagy személyi használatában visszatartott földje, akkor a kijelölt háztáji föld használatát erre az évre biztosítani kell neki. Ha nem így járna el a tsz, akkor a személyi földtulajdonnal nem rendelkező volt pártoló tagok ebben az évben elesnének a minimális földhasználattól is, minthogy mentesítésre és a mentesítési célú földcserére csak 1969. január elsejével kerülhet sor. Méltánytalan lenne ilyen körülmények között a személyi földhasználat elvonása, hiszen a pártoló tagoknak a munkavégzéstől függetlenül járt háztáji föld, s nem ők adtak okot pártoló tagsági viszonyuk megszüntetésére, hanem a törvény rendelte el. Éppen ezért — nem feledkezve meg arról a felbecsülhetetlen segítségről, amelyet a szövetkezeti mozgalomnak nyújtottak — ügyük rendezését a lehető legnagyobb figyelmességgel, tapintattal kell lebonyolítani. A zártkert rendezéséig, illetőleg az új zártkert kijelöléséig a földtörvény értelmében személyi használatban kell meghagyni a személyi tulajdonnak nem minősülő, visszatartott háztáji földet is, ha az nem gátolja a közös tábla kialakítását. Abban az esetben, ha a tsz-eknek nincs háztáji célra állandósított területe vagy a személyi földhasználat valamilyen okból nem oldható meg ezen a területen, célszerű, ha a tsz a zártkertben, vagy hasonló jellegű területen jelöl ki földet személyi használatra. Ezáltal lehetőség nyílik arra is, hogy a helyben lakó volt pártoló tag földtulajdonos a közös használatban levő földjét, a mentesítési lehetőség mértékéig, elcserélhesse a tsz belterületi vagy zártkerti földjével. 7\ pártoló tagok helyzetének ^ rendezése meglehetősen bonyolult. Igen fontos, hogy minden termelőszövetkezeti és községi vezetés körültekintően és méltányosan járjon el az ilyen ügyek intézésekor. G. 1*. Változó városkép Békéscsabán Hogyan rendeződik a pártoló tagok helyzete a tsz-ekben
