Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-13 / 36. szám

1*6?. február 13. 4 Kedd ! Új ár uh ás épül Medgyesegyházá h A Medgyesegyházi Általános ezer forintot biztosított. Az áru- j Fogyasztási és Értékesítési Szövet- ház építését ez év március else- ! kezet a községi tanáccsal közö- jén kezdik, s a tervek szerint 1969 A Szegedi Élelmiszeripari Ta- sen. összesen 2,4 millió forintos, december elsején adják át. Az áruház átadásával három szakbolt — cipő, konfekció és rö­Harminchafan a Szakma Kiváló Tanulója címért nuló Iskola békéscsabai tagozató- költséggel még az idén megkez j di egy nagy ruházati áruház épí tését. nak tizenkét sütőipari és huszon­négy konzervgyári szakmunkás­jelöltje február 15-én versenyez Békéscsabán a Szakma Kiváló Tanulója címért. Az írásbeli dol­gozatokat mór elkészítették, a gyakorlati feladatokat a konzerv­gyárban. illetve a Bökés megyei Sütőipari Vállalat Bartók Béla úti gyáregységében kell megoldaniuk. vidám — helyiségei szabadulnak Az épület a község központjá- ; fel, melyekben újabb cikkek szak­ban, a művelődési otthon közvet-; boltját tudják majd kialakítani, len szomszédságában kap helyet. így természetesen jobban kielégít- Kétszintes lesz s az emeleti rész- hetik a lakosság további igényeit, ben klubszobákat létesítenek,( A medgyesegyházi beruházáson mivel a művelődési otthonban; kívül egy vegyesboltot kap az nincsenek erre a célra megfelelő idén Gábortelep. mely szintén a helyiségek. A községben így két szövetkezet körzetéhez tartozik, gondot is megoldanak egyszerre. A tanács az építkezéshez a köz- ! ségfejlesztési alapból 1 millió 200! Itt különösen szükségessé vált az új bolt létesítése, mivel a régi épület elavult. Változások Magyarország térképén, 1967 A korábbi évekhez hasonló kö- igazgatási változásokról ezúttal nem számolhatunk be, de más je­lentősebb újdonságokról már szá­mot adhatnak térképeink. 1967 júliusában elkészült az M— 7-es autóút újabb 12 kilométeres szakasza. Ezentúl Budapesttől Ká-, , , , ... ., polnósnyékig kereszteződésektől! to vízellátását biztosítja majd a = Aotószt/áda J Ipari létesítmény Közúti hetér - étkelőhely A Szánod# Vízügyi építkezés.;/ víztároló £ ig kell befejezni, amelynek nyo- I felkerültek térképeinkre 1967-ben. mán 120—150 000 katasztrális hold I Budapesten megkezdték a máso­terület válik öntözhetővé. Az dik házgyár építését. Üzembe he- 1985-re tervezett teljes elkészülése lyezték a Dunai Hőerőmű első 150 utón 524 000 katasztrális hold rendszeres öntözését és 20 000 ka­tasztrális hold összterületű halas­és bekötőutaktól mentes, nyolc és fél méter széles betonúton halad­nak a Balatonhoz igyekező jármű­vek. A vasúti közlekedés meggyorsí­tása terén jelentős előrelépést je­lentett a Nyíregyháza és Záhony között villamosított vonalszakasz üzembehelyezése. Ezzel nemcsak a keletre irányuló szállítások meg­gyorsítását segítették elő, hanem kialakult az egységes villamosvon­tatás lehetősége is Nyugat-Európa és a Szovjetunió között. A Mátra déli lábánál, Márkáz község határában, kiépült az or­szág legnagyobb mesterséges ta­va. 1967 őszén a zsilipek elzárásá­val megkezdték a meder feltölté­sét a környék hegyipatakjainak vizével és a csapadékvízzel. A tó az épülő Gyöngyösi Hőerőmű hű­tővizét tárolja majd. A hatalmas völgyzárógát hossza 300 méter, talpszélessége pedig 100 méter. Építéséhez mintegy 130 000 köb­méter földet használtak fel. A markazi tó 8 és fél millió köb­méter víz befogadására készült. Teljesen feltöltött állapotban a víztükör 300 katasztrális holdnyi területet foglal majd el. Folytatódott az 1966 őszén meg­kezdett folyószabályozás, amely az Ipoly hosszát 52 kilométerrel meg­rövidíti. A 620 millió forintos be­ruházással épülő új folyómeder 50—60 méter széles lesz, amely helyenként jelentősen eltér a je­lenlegi nyomvonaltól. A cseh szakemberekkel karöltve végzett munkálatok befejezése után 27 000 katasztrális hold termőterületet és 40 helységet mentesítenek az ár­vízveszélytől. Vízgazdálkodásunk tervszerű fejlődését bizonyítja a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszer kivi­telezési munkálatainak beindítása. A munkálatok első szakaszát 1975­Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrend­szer. Az idegenforgalom további fel­lendítését célozzák az 1967-ben át­adott szállodák. Veszprémben (Hotel Veszprém), Körmenden (Hotel Rába), Budapesten (Hotel Budapest) és Aggteleken (Cseppkő Szálló) új szállodák várják a nö­vekvő számban érkező vendége­ket. Hasonló célokat szolgál két új mW-os üzemegységét. Az NDK- ból vásárolt gépekkel megkezdték a visontai lignitmező fedőkőzeté­nek lebányászását. Az itt kiter­melt lignitet a Gyöngyösi Hőerő­mű üzemeltetéséhez kívánják fel­használni. Milyen betegségeket okozhat a fertőzött hús fogyasztása? Ritkán előforduló sertésbetegséget találtak a gyulai vágóhídon A Húsipari Állatorvosi Ellen­őrző Szolgálat a napokban egy meglehetősen ritkán előforduló megbetegedést — sertéstrichinel- losist — talált a gyulai vágóhí­don. Talán vannak, akik emlé­keznek még az 1927-i ercsi eset­re, ahol egy vadász öttagú csa­ládjával együtt meghalt, vagy a néhány évvel ezelőtti Pest környé­ki tragédiára, ahol egy család, annak rokonsága és több isme­rőse, összesen 95 ember- súlyosan megbetegedett. Sajnos közülük kettő már meg sem gyógyulha­tott. Mindkét esetben a tragédi­át a trichinellás sertéshúsból ké­szült kolbász okozta. A trichinellosis okozója egy állatorvosi húsvizsgálala az álla­mi vágóhidakon. Sajnos az egyéb helyeken ahol időszakonként vagy esetleg rendszeresen sertéseket vágnak. illetve feldolgoznak, egyáltalában nincs trichinella- vizsgálat. Gondolok itt elsősorban az igen nagyszámú házi vágásra. (Egyébként a néhány évvel ez­előtti súlyos esetek is h-ri vágás­ból eredtek.) De felu uenül fel kell figyelni az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek húsipari tevékenységére is. Le­hetőséget kell adni arra, hogy minden levágott sertést trichinel- lára megvizsgáltathassanak. A magánvágóknak elvileg lehe­tőségük van a trichinella-vizsgá­szabad szemmel nem vagy alig j latok elvégzésére a körzeti állat­látható fonálféreg: a Trichinella j orvosok útján, de sajnos ezzel a spiralis. A sertés nevelése és hiz- lehetőséggel nem élnek, pedig el­lalása során az állattartó sohasem veszi észre, hogy a tulajdonában levő sertés trlchinellósisban meg­betegedett, ugyanis ez rendsze­rint nem állapítható meg élő ál­latokon. A sertések általában úgy fertő­ződnek, hogy a lelőtt vadon élő állatok — róka, borz, vaddisznó, esetleg kutya, macska — tetemét a sertéseknek adják, esetleg a sertések a közelükbe merészkedő patkányokat felfalják. Miután a trichinella-lárvák bekerültek a sertés emésztőrendszerébe, rövi­desen elszaporodnak, majd a vér­áram útján a sertés izomzatúban letelepednek és betokozódnak. Ilyen állapotban akár évekig is élve maradnak, várva a pillana­tot, hogy az ember a hússal együtt, esetleg ízletes házikol­bász formájában őket is elfo­gyassza. A sertés-trichinellosdsnak ezért elsősorban közegészségügyi je­lentősége van, mivel a fertőzött engedhetetlen lenne sajátmaguk és mások egészsége érdekében. A trichinellás fertőzés teljes megelőzéséhez hozzátartozik az is, hogy a már „kiszűrt” fertőzött egyed származási helyét pontosan felderítsük. (Természetesen nem­csak trichinellosis esetében fon­tos.) Sajnos, ez jelenleg lehetet­len. Ugyanis valamilyen okból egy idő óta a felvásárolt serté­seket nem jelölik meg. Tehát a vágóhídon legfeljebb annyit tud­nak egy sertésről, hogy melyik megyéből (!) való. Kár! Jó lenne, ha újra megoldást találnának er­re az illetékesek. Lehetséges, hogy sok indok — az egyedi jelö­lést illetően — elavult, bár az új gazdasági koncepciók szerintem ezt feltétlen indokolnák. De ha valaki megmagyarázná, hogy mégiscsak felesleges gazdasági szempontból, annak is meg kell értenie, hogy a közegészségügyi és állategészségügyi érdekek sem elhanyagolhatók. Mert nézzük hússal — ha azt nyers (füstölt! ff3** a témát adó trichinellás ser- ___________________-j?-- I tes esetét.. A'/, általunk­k olbász), vagy felületesen megfő­zött, vagy sütött állapotban fo­gyasztják — az ember is megfer­tőződhet. Az emberek trichinello- sisa igen súlyos megbetegedés, előrehaladottabb stádiumában pedig gyógyíthatatlan. Éppen ezért a legfőbb teendő a betegség tés esetét. Az általunk „kiszűrt” betegséget terjesztő sertés pontos származási helyét nem ismerjük, tehát nem tudjuk felhívni az ot­tani állatorvos és emberorvos fi­gyelmét erre a nem mindennapa veszélyre. Ezért könnyen meges­het, hogy a kiszűrt sertéssel megelőzése, a fertőzött állatok i neve.It vafp ,h.‘z,alt serté­húsáriak megsemmisítése. Ezt a célt is szolgálja a rendszeres, minden egyes vágóállat hatósági Ezerhuszonegy párttitkár és propagandista a továbbképző tanfolyamon sek ugyanolyan fertőzöttek. Ha most a még élő sertéseket. nem vágóhídon vágják le, hanem olyan helyen, ahol nincs trichi- nella-vizsgálat, jó néhány ember nem is sejti, hogy milyen ve­szélynek van kitéve. Dr. Igriczi Lajos állatorvos Szeptember 4-től január 27-ig , , az idei pártoktatási évad első fél közúti határátlépő (Bajansenye - | gyében az MSZMP Békés megyei Hódos és Hercegszántó—Backi Breg) kijelölése is. Bizottságának Oktatási Igazgató­ságán, Békéscsabán, összesen 1021 részt a továbbképző tanfolyamo­kon. Többek között a gazdaságira- I nyitás új rendszeréről, a Gazdasá- j gi Bizottság határozatairól, a párt- j szervezetek segítő munkájáról hallottak előadásokat. Jelentős ipari létesítmények is | párttitkár és propagandista vett »WWVWVWW\íWVWie/VVVWA/\rt n/vwvvwvwwvwwvvvvwwv>^vvvvwvvw Az egyik Csaba kör­nyéki kis község kul­turális ügyekkel is rendszeresen foglalko- | zó pedagógusánál lát­tam. Éppen akkor lep- { tem meg, mikor tani- | tás utáni és estig tartó | kulturális tevékenysé- j ge előtti ideje alatt, a j különféle havi, meg ne- | gyedévi jelentéseket i körmölte. Nagy kimu­tatások, pénzügyi adat­közlések, statisztikai részletezések, összesíté­sek, MNB-jelentések és egyéb adminisztrációs lapok, űrlapok feküdtek előtte, nem egy közü­lük lepedönyi nagysá­gú, rajta számtalan rubrika, nyomtatott szövegek egymásutánja. Üresen is félelmetesek, hát még a kitöltésük­kel járó munka! Meglepetten vettem Hasznos 7 észre, hogy pedagógu­sunk ugyanolyan mére­tű tiszta papírt vesz elő, mint az egyik le­pedönyi nyomtatvány, szépen, türelmesen megvonalazza, akkurá­tusán lemásolja a rova­tokba a temérdek nyom­tatott szöveget, közben telnek a percek, tízpercek anélkül, hogy a terméketlen, gépies másoláson kívül egyebet tenne. Beszél ugyan hozzám terveik­ről, eredményeikről, de így nem az igazi, hi­szen közben figyelni kell a vonalzó jó tar­tására, és hogy jól fog-e 11 golyóstoll, s kalligrafi­kusak legyenek a betűk, ne mondhassák „oda­fönt”, hogy „ez a falusi nevelő képtelen ízlése­sen lemásolni egy nyom­tatványt”, — De hát miért ez a középkori másolómunka, ez az időt rabló, idege­sítő, felnőtt emberhez méltatlan manualitás? Önnek talán nem haj­landók annyi nyomtat­ványt adni, amennyi kell, mert önként vállalt tevékenységet, tisztelet­díjas jellegű munkát vé­gez a népművelés köré­ben? Vagy attól tarta­nak, hogy zsíros kenye­ret talál belecsomagolni? — Nemcsak én, de a tanács dolgozói is vona- lazgatni és szöveget kör- mölni kénytelenek sok­szor. Fogalmam sincs, hogy azután a számta­lan rendelet, utasítás után, mely a fölösleges \ adminisztrációt és kap­csolt részeit hivatott felszámolni, megszűntet­ni, miként maradhatott j fenn ilyen megmagya­rázhatatlan, és megne­vezhetetlen szemlélet: j „ifi a mintanyomtatvá- j nyok tömegéből egy-egy példány, másoljátok va- kulásig”. A nyomtatványellátók ezentúl adjanak csak bátran annyi példányt a kimutatásokból, ahány okvetlenül szükséges. Ne többet, de semmiképpen i sem kevesebbet. Nyu- | godjanak meg, a zsíros kenyeret otthon ma már celofán vagy nylon ta- sakba csomagolják. —hr— A 26 számú Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz: kőműves, ács, általános hegesztő, fűtésszerelő, tetőszigetelő, üvegező kövező szakmunkáso­kat, továbbá építőipari szakvizsgá­val rendelkező könnyűgép-kezelőket, kubi­kosokat, férfi segédmunkáso­kat. Szállás, napi háromszo­ri étkezés térítés ellené­ben biztosítva. Teljesítménybér. Jelentkezés: Dunaújváros, Kenyérgyár út 1 sz. alatt. 92 :::::::::: jjjjjjsjjljjjjjjjjj :::::::::

Next

/
Thumbnails
Contents