Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-13 / 36. szám
1968. február 13. 5 Kedd Mit jelent az üzemi titok? Az új Munka Törvénykönyv 34. paragrafusa új jogi kategóriát az üzemi titok fogalmát alkotta meg gazdasági életünkben. Napjainkig ezzel az új paragrafussal még kevéssé értek rá foglalkozni a vállalatok. Számtalan, az önálló gazdálkodással szorosabb kapcsolatban álló szabály értelmezésével, alkalmazásával voltak eddig elfoglalva. Hogy hol. mi a titok, s miért az, s hogy titkolódzanak-e egyáltalán — ezeket a kérdéseket a legtöbb vállalatnál most kezdik behatóan vizsgálni. A szocialista társadalmi, gazdasági rendszerben valamennyi gyár érdekelt a műszaki színvonal általános emelésében, a népgazdaság gyarapodásában, mert a társadalomnak, mint tulajdonosnak érdeke, hogy egyre biztosabb és nagyobb jövedelemre tegyen szert. Miért jelenik meg akkor most az üzemi titok kategóriája gazdasági életünkben? A termelő- eszközök változatlanul társadalmi tulajdonban vannak, miért kellene akkor most titkolódzni a tulajdonos-társaknak egymás előtt? E kérdések olyan embereket is foglalkoztatnak, akik egyébként tes- testől-lelkestől hívei a megreformált gazdasági mechanizmusnak. A válasz lényege abban van — ez a további részletezésből kitűnik —, hogy ha lelkesítő céljai, alapelvei miatt elfogadjuk az új gazdaságirányítási rendszert, akkor nem mondhatunk nemet azokra a konzekvenciákra sem. amelyek a következetes megvalósítással elkerülhetetlenül együtt járnak. A csopor'érdekeltség jogi támasza Az új Munka Törvénykönyv 34. paragrafusának megfogalmazása az önállóbb gazdálkodás, a fokozott anyagi érdekeltség megteremtésének természetszerű következménye, az érvényesülő anyagi ösztönzési rendszer jogi kiegészítője. Nem sérti a „tulajdonos” érdekeit — a társadalom érdekeit —, ha becsületes erőfeszítésekkel elért teljesítmény van mögötte. Ha nálunk ugyanis egy gyár „titkolód- zik” és nem adja ingyen közre legjobb gyártási eljárásait, legkorszerűbb termékeinek rajzait és ezáltal a piacon olcsóbb, vagy ka- pósabb cikkel jelenik meg, mint versenytársai, s így ér el nagyobb nyereséget — ebből a nagyobb nyereségből többet fizet saját dolgozóinak, de többet fizet be a közös kasszába is. Ha több jövedelem jut a társadalom pénztárcájába, akkor ebből több anyagi esz- j köz jut esetleg annak a vállalat- | nak is, amelyik esetleg lemaradt a | fejlődésben, s ha több anyagi segítséget kaphat, akkor lesz mi- J bői utolérnie az élen haladókat. ' Az pedig még az éleződő versen}' I körülményei között is kizártnak j látszik, hogy egy vállalat csak j azért kerüljön kritikus helyzetbe, mert a konkurrens üzem nem j osztja meg vele gyártási titkait. Tehát a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett a szabályozott piac körülményei között az üzemi titoktartás általában nem járhat társadalmi veszteséggel, A gazdasági verseny nélkülözhetetlen feltétele a hatékonyabb gazdálkodásnak, a gyorsabb műszaki haladásnak, s e célzott hatása I miatt érdeke a társadalomnak, hogy népgazdaságunkban valóságos verseny bontakozzék ki. Ez aligha sikerülne, ha a vállalatok nem kapnák meg a rendelkezési jogot az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek felett. Az üzemi titok bevezetése ugyanis egyik jogi támasza az érdekeltségnek: védettséget nyújt a kollektívák szellemi értékeire. A vállalati önállóságból fakadó nagyobb érdekeltség a jobb eredmény elésérében, megteremtette a csoport érdekeltségét. Így mennél nagyobbak a vállalatok — csoportok — birtokában levő szellemi értékek, annál nagyobb lehet a vállalat — a csoport — haszna a piacon, s annál magasabb az illető gyárnál a dolgozók jövedelme. A csoportérdekeltség hajtóerejének kibontakozásához, a versenykedv szításához szükség volt a csoportérdek védelménél: megteremtésére, A társadalom érdekeit jogi szempontból mindig is védte az államtitok, és a szolgálati titok kategóriája, s vannak jogi szabályok az újítók, feltalálók érdekeinek védelmére. Ez a szerzői joghoz hasonlatos. A vállalatok „szerzői jogát" pedig az új Munka Törvénykönyv 34. paragrafusa értelmében iehet megvédeni. ' dezéseket készítő gyáraknál rövid. Ezek a gyárak nem akarják túlságosan titkolni a megrendelők előtt a berendezések adatait, hiszen akkor költségesen nagy szerviz hálózatot kellene üzemben tartaniuk, (Ilyen termékek előállítását egyébként sem könnyen határozza el egy más vállalat.) A textilgyá- j í'ak, a ruha, a cipő, műszer, rádió ' és tv-gyárak, közlekedési eszközö- ! két előállító gyárak már hosz- szabb listákat állítottak össze az üzemi titokról. Ezek a gyárak ! olyan termékeket gyártanak, amelyeknél gyors a fejlődés, a divat változásai gyakoriak, s ezek a gyá- i rak általában nincsenek egyedül a belföldi piacon sem. Ezekben az üzemekben többnyire felkerült a j listára a vállalati módszerek, ki- j sérleti eredmények, az anyagok : összetétele, célgéprajzok, üzem- szervezési intézkedések, szerződé- i sek, stb. Ezek közül sok tétel ad- J dig a tapasztalatcsere körébe tartozott. A lehetőség az ingyenes ta- [ pasztalacserére az új körülmények között vitathatatlanul szű- | kebb lesz. Ezek után pl. egy-egy újítás átadása egy másik vállalatnak csak az újító gyárának beleegyezésével történhet meg. Ez a beleegyezés többnyire csak akkor jön létre, ha az újítás átadása nem sérti az adott vállalat érdekeit, s ha az újítás kidolgozásában szerepet vállaló üzem költségeit arányosan megtérítik. Lényegében ugyanez az alapelv érvényesül majd más műszaki szellemi eredmények | „forgalmazásánál” is. A szellemi termék a gyár vagyonának része r Uj programmal jelentkezett a TIT gyulai szabadegyeteme A TIT gyulai szabadegyeteme már túl van egy újszerű előadássorozat premierjén. A természettudományos tagozat olyan műsort állított össze, amelynek a technikai és tudományos eredmények propagálása a célja. A modern természettudományok legújabb eseményeiről népszerű formában adnak majd tájékoztatást az érdeklődőknek a TIT országos hírű előadói. Az első összejövetelen Salamon Tamás, a Fizikai Kutató- intézet tudományos munkatársa számolt be a Laser-sugarak tulajdonságainak és felhasználási lehetőségeinek eddigi ta' pasztalatairól. Érdekesnek Tgérkezik a március 7-i előadás. amelyen dr. Abonyi Iván | beszél a relativitás elmélet- ! ről, a tér- és időfelfogás értelmezésének új lehetőségeiről. Ezt megelőzően február 29-én, csütörtökön 18 órakor Sport és fizika címmel dr. Dobó Ferenc kandidátus beszámolójára kerül sor. A matematika újabb térhódításai címmel március 28-án dr. Csiszár Imre, a Ma- , tematikai Kutató Intézet mun- I katársa tart előadást. ,.A modern szervetlen kémia új anyagai’'-! április 11-én dr. Nyilasi János egyetemi docens ismer- ; teti. Régiből újat, divatosat A titok listája A szabály 'értelmében valamennyi vállalat szabadon dönt, hogy mit óhajt titokban tartani. A lista ágazatonként, a termékek jellegének megfelelően hosszabb- rövidebb. A nagy termelőberenfl Meziikovácsliázi Gépjavító állomás felvételre keres 1 fő gépésztechnikust Üzemfenntartási csoportvezetőnek, 1 fő vizsgázott gepjárműelőadót, 1 fő szerszámlakatost. Jelentkezés írásban vagy személyesen az állomás főmérnökénél. 77 Az üzemi titok lényegét így fo- ] galmazta meg egyik nagy váÜala- I tünk jogtanácsosa: ,,E jogszabály j segítségével ezután nemcsak a ! termék képezheti a gazdálkodás j tárgyát, hanem a gyártási eljárás, és az ehhez kapcsolódó valameny- nyi ismeret is. A gyár szellemi j terméke — a gyár vagyonának I része. Joga van hozzá a gyár egész ; kollektívájának — s ha az segítségükkel jön létre — s kötelességük is azt, valamennyiük érdekében megőrizni, és kamatoztatni”. : Lehetnek, akik vitatják majd ezt az álláspontot, de az bizonyos, hogy helyességét, továbbformálá- ! sának szükségességét végül is az új feltételek között zajló élet, a gyakorlat fogja megmutatni. Gerencsér Ferenc A farsang, a vidám táncmu- j latságok, műsoros össze jövete- | lek időszakában vagyunk. Gondot okoz, hogyan tegyük divatossá a meglevő alkalmi ruhánkat. Egy kis találékonysággal a meglevő régiből is a divatnak megfelelő, felfrissített összeállításokat készíthetünk. Ellentétben a tavalyi év geometrikus felfogásával, az idén a romantikus ízlés uralkodik az alkalmi ruhákon. Ezért a legdivatosabb anyagok a bársony, az arany-ezüst szá- j lakkal átszőtt brokát, a csipke, muszlin és mindezek gaz- ! dag hímzés- vagy gyöngydí- I szítéssel. Az első rajzunk egy angolosabb megoldást ajánl: fémszálas ruhából alakítható, magas nyakú, öves blúzt. A szoknyája sötét színű velúr vagy dü- sesz anyag is lehet. Hozzá megfelelő fémszálas harisnyát viselünk. A második rajzon a megunt bársonykosztüm helyett kétrészes (mellény-szoknya) ruhát mutatunk be. A fiús vonalú ; I I mellény és a franciás, csipké- | vei fodrozott selyemblúz együt- I tese fiatal lányok számára j igen előnyös. Legdivatosabb í hozzá a sötét harisnya. Bármilyen színű anyagot divatossá és „alkalmivá” tesz a ] galléron és az eleje pánton al- j kalmazott gyöpgyözés, például fehér tekla-gyöngy. A gyöngyöket sűrűn a ruha színével megegyező, vagy harmonizáló düsesz borítás szélére is varrhatjuk. Ha pedig elég gyöngyünk van, akkor virág, vagy más mintát is varrhatunk ki belőle. A sötétszínű bársonyruhák felfrissítésére, díszítésére használhatunk fehér organzából, esetleg muszlinból készült zsa- bót és ujja-fodrot. A sima vonalú gyapjúszövetruhát is alkalmivá tehetjük, ha például álló nyakpántját (át is alakíthatjuk ilyenné) és a mandzsettáját a ruha színével harmonizáló, esetleg többszínű aranyszállal kevert hímzéssel díszítjük. Erhardt Magda Felvételre keresünk közgazdászt, belső ellenőrt Jelentkezés: a főkönyvelőnél. Továbbá gépészmérnököt műszaki osztályvezetői állásra. AUTÓMOTOR-SZERELŐT, KAROSSZÉRIA-LAKATOST, GÉPLAKATOST, ESZTERGÁLYOST, KÖSZÖRŰST, KÁRPITOST, AUTÓFÉNYEZŐT. Jelentkezés a főmérnöknél. MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS, GYULA 186791 aaaaaaa «■>■■■■«■■■■■■■■ ■•■■■■■■ »■■••»■■»»■■iie«»» •■■«•«■■■■ ■aaaaaaa&maaaaaaxaaKBHR* «■»»«*« aaaaaaaa»■■■■■■ <■■■■■■»!»■■■■ansat; rar wH*(iagBaNn J a**»!»**« *«oa«**s ■ian*ni laaBRVBHiaaawaai ■■«■■■■« *«■■■■*?£ JflnsaaBB •■ao«onna»««« —■■■«< iiiaiiiiauaaauaaiiaiaiiuauBcli amamm aavaaiaaalj•■■■■■■•! Meghűlés, influenza ellen FOGYASSZON „C“-VITAMINOS CSIPKESZÖRPÖT! Árusítják: élelmiszer- és gyógynövényszaküzletek 75
