Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-11 / 35. szám
Alexin Andor * * Orosházi öreg ház Az aktív néző színháza 70 éve, 1808. február 10-én születeti Bertold Brecht, a kiváló német drámaíró és rendező. * Aká Brechtberi csak a költőt, a drámaírót akarja észrevenni, éppen úgy félreérti, mint aki benne csak a szellemes színpadi mestert látja meg, vagy éppen csak a marxista eszmék ..propagá torát”. Brecht nemcsak kiváló drámaíró volt, aki mellékesen rendezéssel is foglalkozott, vagy fordítva: nemcsak mester- rendező és színháztervező, aki műsort is írt a saját színpada számára, nemcsak nagyszabású drámaíró és színpadművész, aki világnézetének a marxizmust választotta, hanem páratlan művészegyéniség. Élete céljának a szocialista színház- művészet megteremtését te-«: kintette. Ebbe a célba a dráma, a színpad és a világnézet egyaránt beletartozik: a célkitűzés sérelme nélkül egyiket sem lehet a másiktól különválasztani. A Koldusoperá-ban teljesedett ki Brecht „didaktikus” színháza, amelynek lényege a közönség intellektuális meggyőzése, legfőbb tárgya pedig a társadalomelemzés. Brecht meg akarta győzni nézőjét arról, milyen a helyes társadalmi berendezkedés: tehát megmutatta a kapitalista rendszer hibáit, embertelen vonásait A didaktikus színpad csupán az észre számított: Brecht a közönség elé tárta társadalomelemző paraboláit, ítéletét kérte — azaz bizonyos hideg, kritikai távolságból mérte le az állapotokat és folyamatokat. A „hideg” és „kritikád” távolság — ez a lényege Brecht epikus színházának, nem pedig az, hogy epikus elemek kerülnek a drámaiak közé, hogy a pusztán megjelenítő drámaiság helyét epikusság, a2 elbeszélés veszi át. De még csak nem is abban rejlik Brecht epikus színházának lényege, hogy lazán összefüggő jele- 1 netsorrá oldja föl a szervezett drámát. Az ő epikus színpada kritikus, a cselekményektől — a bemutatott eseményektől — bizonyos távolságban maradó, a látottakhoz és hallottakhoz nem érzelmi beleéléssel és feloldódással, hanem intellek tuálds hidegséggel közeledő nézőt kívánt, „cigarettázó nézőt”. Olyat, aki nem felejtkezik el arról, hogy amit lát, az nem valóság, hanem „színház”, aki nem felejti el önmagát, s a műről, . amely leköti, állandóan tudja, hogy az nem maga az élet, csak annak ábrázolata. A színpadnak tehát nem szabad nézőjét az illúzió- világba átvarázsolnia, hanem ébren kell tartania benne az igazi valóság tudatát, hogy megértse és megbírálja azt, amit a színpad elébe tár. Mindezt természetesen nemcsak a különlegesség, vagy a hagyományokkal való szakítás kedvéért, hanem a néző hatásos társadalmi tettre serkentése érdekében. A drámai színház érzelmileg foglalkoztáit, felkorbácsol, illúziókba ringat és kielégít: megrázva és megtisztulva, vagy felüdülve és megkönnyebbülve lépünk ki belőle, mint üdítő, langyos fürdőből, hogy azután visz- szatérjünk a hétköznapok porába. Brecht epikus színháza azt tűzte ki célul, hogy meggyőzze és ezáltal aktivizálja a nézőt, tehát politikus színház, marxista művészet, amely élő társadalmi gyakorlatot teremt. Logikusan következik ebből: Brechtnek olyan eszközöket kellett alkalmaznia, amelyek megakadályozzák a nézőt abban, hogy elfelejtkezzék a színpadi illúzió kedvéért önmagáról és a valóságról. Ezért idegen Brechttől mindenfajta szóvarázs, mámor és révület — helyettük művészi főeszközei az irónia, a szatíra, a groteszk humor. Ezeken kívül a néző eszméltetését szolgálják az úgynevezett j elidegenítő hatások, olyan eszközök, amelyek megakadályozzák. hogy a színpadi illúzió győzzön a tudatos valóság fölött. Erre való a színpad és a díszlet számos fogása, táblák, feliratok, világítási effektusok, a meztelenre vei közt etett színpadi világ, ezit szolgálták a „song”-ok és a színészi játék. Maguk a darab- szövegek nem sokat árúinak el az elidegenítés technikájából. Brecht igazi drámaíró volt, színpadra írt; igazi komédiás volt, s a szöveget teljes mivoltában a színpadon bontakoztatja ki. Szövege csak a színpad és a színészi járték sajátos brechti eszközeinek összhatásában érvényesült. KÖRÖSTÁJ ___________KULTURÁLIS MELLÉKLET Z sebkönyvek százezer példányban Kezdetben a könyv csak egy szűkebb társadalmi réteg kiváltsága volt, napjainkban viszont általános tömegfogyasztási cikké lett. A gazdagon díszített kódexek, hosszadalmas nyomdai eljárással készülő kötött könyvek mellett egyre inkább előtérbe kerül az olcsón, gyorsan és nagy példányszámban előállítható paperback, a zsebkönyv. A magyar könyvkiA „song”, a beiktatott ének, megszakítja a darabot, önálló funkcióval bír: dráma a drámában, azaz eszméltető, tudatosító, magától a darabtól elidegenítő hatású. A „song-énekes” — míg énekel — nem a dráma szereplő személye csupán, hanem a darabíró bizalmasa: beavatott. Leginkább a vásári énekes hangján dalol, rigmusai a vásári ének hangulatát idézik. A „song” valamely tételt bizonyít, erkölcsi tanulságot summáz, s hozzásegít, hogy az utána folytatódó cselekményt a néző kellően eltávolodva, az előírt bíráló távolságból nézze. Amikor Hitler vette át az uralmat Németországban, Brechtnek menekülnie kellett. Megkezdődött másfél évtizedes emigrációja, hontalan bújdosása Európa és Amerika különböző orszá- I gaiban. Az emigráció, mű- ■ vészi pályáján, újabb emel- | kedést jelentett. A fasiz- | mus elleni világharc, a népf rontpi litika, kiszélesítette Brecht művészi akaratának körét: tárgyai közé vonta most a jelen minden problémáját, központban az antifasiszta, később a háborúellenes küzdelemmel. A nemzetközi antifasiszta ösz- szefogással valló együttműködése Brechtet művészileg hagyományosabb módszerekhez közelítette, dialektikus szemlélete azonban nem változott. Az emigrációban születtek Brecht világszerte ismert nagysiker (i művei, a Kurázsi mama, a Galilei élete, a Carrar asz- szony puskái, az Állítsátok meg Arturó Uit, a Kaukázusi krétakör. Életműve elevenen hat, darabjait világszerte játsszák, nemzetközi kultúreseménynek számít a Berliner Ensemble egy-egy Brecht-bemutatója. Saját rendeltetésének és saját póládjának mondana ellent, ha a történelem és az ember állandó változására építő, a rrindept összefüggéseiben megragadó dialektikus színház, melyet Brecht teremtett, valaha is megakadályozná a továbbhaladást. De alkotójának helyét a változó történelemben csak akkor határozhatjuk meg helyesen, ha ott jelöljük ki. ahová világnézeténél, kérlelhetetlen valóságábrázoló szándékánál és erejénél fogva tartozik: a szocialista realizmus mesterei között. adás viszonylag későn, csak 1966-ban jelentette meg az első zseb- könyv-sorozatot. Nagy múltú könyvkiadásunk úgy látszik, rangon alulinak érezte a külföldön már jól bevált „olcsón és gyorsan” elv átvételét. Végül is a milliós példányszámú sorozatok kecsegtető lehetősége, meg a hazai olvasók igényei életre hívták a paperback -soroza tót, az Európa Zsebkönyvek havonta megjelenő köteteit. Az eddig kiadott 22 könyv kötetenkénti 25—100 ezer példánya mindenképpen a kezdeményezés sikere mellett szól, bizonyítva a zsebkönyvek előnyös tulajdonságait, az olcsóságot, gyorsaságot és a sikert. A sorozat nyitó kötete, Golding nagyszerű remeke, a Legyek ura, már korábban is megjelent, de a mű igazi sikert és általános érdeklődést kiváltó hatása csak a paperback-ki- adás után jelentkezett. Nálunk még erősen tartja magát az a nézet, hogy a zsebkönyv forrna csak a szórakoztató műfajokhoz illik, s méltatlan a klasszis kus, komoly művekhez. Nemcsak a külföldi példák mondanak ellent ennek a feltevésnek, hanem — és ezt örömmel regisztráljuk — a hazai tapasztalatok is. Az Európa Zsebkönyvek sorozatban nagy példányszámban jelentek meg a klasszikusok művei, így Dumas, Dosztojevszkij, Victor Hugo és Thackeray egy-egy halhatatlan regénye. A jelenlegi sorozat mégis, főképp a mai külföldi írók alkotásait publikálja, Moraviatól Updike-ig. Es mi lesz a magyar sikerkönyvekkel, kérdezhetné az olvasó? Erre is van már megoldás. A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó együttesen vállalkozott arra, hogy havonta egy-egy magyar szerző könyvét jelenteti meg az új sorozatban, az elmúlt évek nagy sikereiből. így aztán nem kell majd hónapokig, esetleg évekig várakozni egy sikerkönyv újra- megjelenésére. A paperback rövid átfutási idejű előállítása lehetővé teszi, hogy a keresett és nem kapható kötetek néhány hót alatt újra könyvesboltokba kerüljenek. A magyar könyvkiadás még alig van túl az első szárnypróbálgatáson a zsebkönyvkiadásban, ám bátran remélhetjük, hogy lassan a hazai olvasók is hozzáférhetnek majd mindenféle könyvhöz a paperback formában. A sorozat összeállítói azonban, még a látszólagos népszerűség ürügyén se tegyenek engedményt szín vonalt csökkentői igénytelen művek kiadásában, mert ez kompromittálja magát a sorozatot és ellene szól kultúrpolitikai elveinknek is. Gondolunk itt elsősorban a már megjelent Vadnyugat és Hammett: A máltai sólyom című kötetekre. Brackó István Sass Ervin: Töredékek egy füzérben DAL egyetlen dalt énekelnék ne bántsatok régi emlék fenyöerdőkböl érkezett őrizte az emlékezet az ördögök megkergették elragadni mégse merték JÓ LENNE az éhséget összetörni jóllakottságot hörögni igaz szóból vasat verni balsorsomtól menekedni TARTS VISSZA. HA TUDSZ l , a világból ha megszököm a bánatom visszaköszön Gólem leszek földből támadt felhasítom néma számat ránt lesnek majd minden sarkon vörös láng lesz csontos arcom a világból ha megszököm utánam jaj ugyan ki jön ISMERVE FÖLDET ÉS EGET megyünk tovább szárnyakat keresve míg ciénkáll a csillagtalan este------------------------------------------------------------------
