Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-11 / 35. szám
Gyerekszáj —: 'Anya, olyan szépet álmodtam. Meséld el újra! — Hogy meséljem el, amikor te álmodtad? — De meséld el, ,mert olyan szép volt, és különben is csak te voltál benne, én nem.„ * — Ildikó, ha tényleg segíteni akarsz, rakd rendbe a játékaidat. Látod, anya is mindennap kitakarít. Mit szólnál, ha rendetlenség volna? Te vagy a babák mamája, tehát te tégy rendet a babaszobában! — Neked apa is segít! Hát én meg akkor szólok a Maci-Lacinak, hogy ma nem érek rá, takarítson ö ki... * — És most mesélek neked Piroskáról és a farkasról. Egyszer Piroska elment sétálni a kerek erdőbe. Hallja ám, hogy jön utána valaki. A Lompos Farkas volt. Nagyon megijedt... — Butus a Piroska! A Lompos Farkas egy ketrecben lakik az állatkertben. Miért ijedt meg tőle? Különben is szólni kell a sarki rendőrnek, és az telefonál, hogy vigyék vissza az állatkertbe! V. J. «BiiMMmnminmiimiraBiMiiimiiimimimnimummMmniiimmnmiimiMmiiimmiiiiroi» MORZSÁK Egy érettebb korú férfiúnak szemére vetették, hogy még mindig sokat udvarol. „Mit csináljak?” — sóhajtott. „Az ember csak egyszer öreg!” * A sötétben a járókelőt egy férfi szólítja meg: „Kedves uram, könyörüljön rajtam. Szegény, tönkrement ember vagyok. Semmim sem maradt...” A járókelő tovább akar menni, Ekkor hallja:: „...csak ez a nyavalyás kis revolver”. Két színész beszélget, s azt mondja az egyik: — Irigyellek benneteket, film- izfnészek. Nem látjátok, amint az előadás alatt egyes nézők eltávoznak. Mi azonban a színháznál... * Pincér, hozzon nekem egy adag bifszteket. A hús legyen gyenge borjúhús vagy sovány sertéshús, ne legyen rostos vagy inas. — És milyen vércsoportú legyen az állat? • — Mit tegyek, Mancika, hogy enyém légy? — Mindenekelőtt zárd be az ajtót... * ( — Ha találkozom azzal a gazemberrel, kiverem a fogait! Nem. Egyet azért mégis meghagyok. — Miért? — Hogy tudja, mi az a fogfájás. Zsoldos Sándor rajza Prototípus CZDD E3 Jól kezdődött. A szezon végi kiárusítás sok vásárlónak szerzett kellemes meglepetést, és okoz komoly munkát a kereskedelemnek. Egyik boltvezető így sóhajtott fel a nagy forgalom láttán (a Pürrhosi-győzelem szójátékát alapul véve): még egy ilyen kiárusítás, és nem marad több árum! A HÉT immár századok óta visz- szatérő hagyománya a farsangi szezon kezdete. Egy vállalati álarcos mulatságon történt, hogy egy bárány kézcsókot kapott az oroszlántól. Ugye hihetetlen? A természet produkál néha furcsa dolgokat. Viszont utólag kidéA hét rült, hogy a bárány az igazgató felesége volt, míg az oroszlán álarcát egy beosztott húzta a fejére. A HÉT „legrafináltabb embere” címet F. Lászlónak kell odaítélni. F. László, amikor megtudta, hogy a kávéért nappal is zenés árat számoltak, kért a pincértől egy olyan igazolást, hogy ő (mármint F. László) a zene nélküli nappali árért tíz percre bejöhet este „lehallgatni a pénzét”. Erre a pincér, aki nem kevésbé volt agyafúrt, így felelt. — Ha uraságod ismerné a mi zenészeinket, nem kérne tőlem ilyen igazolást. Önnek bőven megér az 40 fillért, hogy most nem játszik a) zenekar. A HÉT legnaívabb kérdése a pályaudvaron hangzott el. Utas: Mikor megy ma utolsó vonat N.- be? Vasutas: Huszonhárom tízkor. Utas: És utána...? A HÉT a rekordok jegyében zajlott le. Évtizedek óta nem volt ilyen enyhe és kellemes az idő, így aztán naponta kellett rendesen cipőt pucolni a sár miatt. De rekordnak számit az is, hogy egész héten folyamatosan lehetett Savariát kapni. (brackó) Aurel Baranga Vass Károllyal a színház előtt. Lehet nagy színházat csinálni kisvárosban is Békéscsaba neves vendégeket fogadott Aurél Baranga: Barátom, a miniszter című szatírájának magyarországi ősbemutatója alkalmából. Vendégünk volt a szerző, a legismertebb bukaresti szatirikus lap főszerkesztője, Mihail Berekét, a Bukaresti Nemzeti Színház rendezője, aki a román fővárosban a darab bemutató előadását rendezte, Avran Ion, a román nagykövetség tanácsosa, Bízó Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának vezetője és sokan mások, a román és a magyar színházi élet képviselői. A premier után a vendégek a színház klubjában töltöttek baráti órákat a megye és a város vezetőivel, a Jókai Színház művészeivel. A szerző, aki ezen a békéscsabai színházi esten forró sikert aratott, szívesen nyilatkozott a Békés megyei Népújságnak itteni benyomásairól, az előadásról. — Ezt a darabot külföldön első ízben most, itt, Békéscsabán láttam. Nem protokoláris megállapítás, hogy rendkívül tetszetős előadás részese lehettem, olyan előadásé, mely jól adja vissza elképzeléseimet, megőrzi a darab komikus jellegzetességeit. Mindezt észrevétlenül, természetesen. Elgondolásaim akkor valósulnak meg a leghívebben, ha a néző félreérthetetlenül érzi, hogy a darabban egy hanyatló világról ^an szó, olyan jelenségekről, melyek még ott kísértenek társadalmi életünkben, és ártalmasak. — Hogy szakmai kifejezést használjak: a békéscsabai előadás egyszerre realista és nagyon költői. Világos, hogy darabomban a komikum poézisérőL van szó, túszén annak is van poézise. A rended a szatirikus hangvétel ki- teljesítésére a darab felépítésének és belső, tartalmi erőinek összhangját használta fel, s ezt a törekvést gondosan készítette elő. Örülök, hogy Vass Károly megragadta a lényeget, nem veszett el a részletekben, nem hanyagéit el és feleslegesen nem hangsúlyozott semmit. Azt tartom, hogy az a jó rendezés, mely a szerző szolgálatában áll és nem tér el a szerző elképzeléseitől, mint mostanában annyi fiatal, csak azért, hogy megmutassa, mennyire okos. Sajnos, azt hiszik, azért találták fel a színházat, hogy az számukra asafc az érvényesülés lehetőségét hordozza* Az .én-rendezőm- a mű- „ YSt, juttatta érvényre, „ős- ■ ezUkö.-.- szönöm neki. — Mint látta, a drámában három nagy szerep van. Chitlaru, Marcdca Tunsu, és Cristinoiu, az igazgató. Mindhárom alakítója — Stefanik Irén, Schwetz András és Dánffy Sándor — nagyon tetszett, nem is tudom, melyikük volt a jobb. Még egyszer nagy elismeréssel nyilatkozom az előadásról,’ mely azt igazolta, hogy lehet nagy színházat csinálni kisvárosban is. A sokáig mélypontra helyezett békéscsabai színházi élet ezzel újabb igazolást kapott arry, hogy Mihail Bereket a színészklub- ban. a mélypont már régen a múlté, hisz a Gyulai Várjátékok, majd több csabai bemutató, és most Baranga szatíráiénak előadása ugyanezt tanúsítja. Sass Ervin A közönség és a szereplők a szerzőt Ünnepük. Fotó: Dcmény t \
