Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-07 / 31. szám

1968. február 7, 4 Szerda Minősítik a traktorosokat Felsőnyomáson Ebben az esztendőben géptípus- I cserét valósítanak meg a Felső­nyomási Állami Gazdaságban. Az eddig használatban volt Szuper Zetor traktorról MTZ-re ülnek a traktorosok. A gépváltás feladat j elé állítja a gazdaság műszaki dolgozóit és a gépek vezetőit. Ezért határozta el a gazdaság vezetősé­ge, hogy a traktorosok részére egyhetes tanfolyamot rendez. Ek­kor nemcsak az MTZ-traktorról, ennek működéséről beszélnek, ha­nem a munkagépek kezeléséről, az ezekkel folytatott szakszerű | munkáról. Ismertetik többek kö­zött azt a 16 pontos kívánalmat is, melyet a szántásra beosztott trak- torosoktól megkövetelnek. Az egyhetes tanfolyam letelte után a tanulmányi anyag elsajá- 1 tításáról vizsgát tesznek a trakto­rosok. A vizsga eredménye alap­ján három osztályba sorolják a munkavállalókat. Az egyikbe azok ; tartoznak, akiket télen a bonyo­lultabb gépek javítására bevon- hatnak, a másikba, akik munka­gépet javíthatnak, a harmadikba pedig olyan traktorosokat sorol- nak, akik a szakmában az alap- : műveltség megszerzésén túli fel­adatok ellátásra nem megfelelőek. A traktorosok minősítésével az a célja a gazdaság vezetőségének, j hogy az eddigiektől eltérően ősz- j tönözzön a nagyobb műszaki fel- j készültség megszervezésére. Az j ország több állami gazdaságában j is hasonló módon jártak el igen kiváló eredménnyel. Apróságok Megalakult a járási pályaválasztási bizottság Mezőkovácsházán A Hazafias Népfront, a nőta­nács, a járási tanács vb munka­ügyi, művelődésügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a járási KlOSZ-elnökség bevonásával megalakította a já­rási pályaválasztási bizottságot Mezőkovácsházán. A bizottság február 16-án a mű­velődési házban kezdi meg mun­káját, s reggel 9 órától 12-ig fo­gadja az érdeklődő szülőket. Ezt követően minden héten pénteken délelőtt 9-től 12-ig tart pályavá­lasztási tanácsadást. A községben lakó szülők ebben az időben ke­reshetik fel kérdéseikkel a bizott­ságot, ahol a szakmákkal kapcso­latban részletes tájékoztatást kap­nak. Hideg forralt bor? A hidegben jól esik egy pohár forralt bor. Tudják ezt a vendég­látóipar vezetői, s így Békéscsa­ba több éttermében is kapható. Sőt külön utcai árusítást vezettek be a Csaba-étterem mellett. Kedves fi­gyelmesség és jó üzlet! Ám nem mindig kapja meg az ember azt, amit joggal vár. Nemrég a Fészek-bisztróba tért be az egyik vendég a nagy hideg elől, hogy felmelegedjen e kedvelt forró ital által. Sajnos, kellemet­len meglepetés érte, mert a bor, amit kapott, nemhogy forró, ha­nem egyenesen hideg volt. Amikor reklamált, a kávéfőzőből gőzt en­gedtek rá, de ettől is csak lan­gyossá vált. A vendég bizony saj­nálta a kifizetett összeget, és elé­gedetlenül távozott. Ha már forralt bort árusítanak, úgy hisszük, az a legtermészete­sebb, ha az forró is. Nem kötelező, de .. A békéscsabai 1. számú posta- hivatalban történt: Idős néni állt az egyik pénztár­ablaknál. Megtakarított forintjait akarta betétkönyvben elhelyezni a többi mellé. Sajnos, akkor jött rá, hogy otthon felejtette a szem­üvegét, amikor megkapta a nyom­tatványt, amit ki kellett töltenie. Szemüveg nélkül pedig nem látott. Megkérte hát a pénztárosnőt: le­gyen kedves kitölteni helyette, mivel úgysincs más az ablaknál. Gondolta: ennyi segítséget csak kaphat, mint ügyfél. Tévedett. Ri­deg visszautasításban volt része. A pénztárosnő talán szabályo­san járt el, hiszen nem volt köte­les kitölteni a nyomtatványt, mi is lenne, ha mindenkinek ezt ten­né De ebben az esetben — egy ügyfél keserű szájízzel távozott.. Ahol kedves a vendég Végül egy kellemes apróság: A battonyai fogyasztási szövet­kezet éttermét most építik át Amíg készen nem lesz, ideiglenes Orosházi Állami Gazdaság felvesz alkatrész-raktárost Jelentkezés : a gazdaság szőlősi gépműhelyénél. 114084 helyiségekben kénytelenek főzni í és tálalni az ételeket. S bár a te­rem rideg, hideg, mivel nem lehet jól fűteni, mégis kellemesen érzi magát az ember. Pótolja a meleget a figyelmesség, az udvariasság, melyben részesül. Az előfizetéses vendégek pedig egy szokatlan fel­szólítást olvashatnak az étlapon: Kérjük kedves előfizetéses vendé­geinket, hogy 7,50 forintig — eny- nyi a kötelező menü ára —, vá- i lasszanak az étlapról tetszésük szerint! Másutt sem lenne rossz! K. J. j A KlSZ-fiatalok ez évi oktatásáról tárgyai a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Február 8-án, csütörtökön dél­előtt 9 órakor tartja ülését Békés­csabán, a KISZ megyei Végrehaj­tó Bizottsága. Az ülésen megtár­gyalják az 1967/68. évi KISZ-ok- tatást, valamint a tanintézeti szervezetek tagfelvételi tevékeny­ségét. Ezenkívül szó lesz a KISZ VB 1968-as évi együttműködési terveiről is. Jubilál a Hajdúsági Iparművek Az Alföld egyik jelentős nagyüzeme, a Hajdúsági Iparművek 15 éves. A gyár centrifugák, mosógépek, porszívók és villanyboylerek nagy sorozatú készítésére rendezkedett be, s az idén 400 ezer jó minőségű háztartási kisgépet szállít piacra. Képünkön: a fél éve működő szalagról másfél percenként kerül le egy-egy kész mosógép, illetve centrifuga. Az „ÁFOR” nagyszénási, III. sz. gépkocsijavító telepe az alábbi munkakörökre vesz fel dolgozókat: Képesített, vagy mérlegképes könyvelőt, gépjárműközlekedési technikust, érettségivel rendelkező gondnokot, autóvillamossági szerelőt. Jelentkezés levélben a fenti címre, vagy telefonon: Nagyszénás 3. Rozgonyi László.- 76 Az illetékes válaszol: A G—33-as tojóhibridjeinkről A Békés megyei Népújság 1968. január 4-i számában G—33 címen rövid cikk jelent meg, amely meglepő határozottsággal ítélkezik e „silány” minőségű to­jóhibridről. Szokatlan módja az intézet segítésének az, melyet ezúttal az újságíró választott. Nagyon nehéz lenne megszó­laltatni azt a sokezer kistenyész- tőt, akik a hibridet ma Békés megyében tartják. De vajon eny- nyire túlsúlyban vannak-e azok a negatív tulajdonságok, ame­lyek a cikk szerzőjét ilyen érté­kelés kimondására ösztönözték? Hibridünk valóságos értékmé­rő tulajdonságairól csupán né­hány általános megjegyzést sze­retnék tenni. A baromfitenyésztésünk el­múlt néhány évi nagyarányú fej­lesztési programjának megvaló­sítása közben számos példát ta­lálunk arra, hogy az új fajták, hibridek, módszerek bevezetése nem volt mindig zavartalan. Egyes üzemek és tenyésztők fel­tételei kedvezőbbek voltak, s így gyorsabban reagáltak és al­kalmazták az újat, mások ellen­vetéseket tettek, mert a körül­ményeik, vagy szakmai felfogá­suk erre késztette őket. A G—33 tojóhibridünk képességeinek ki­fejtéséhez is bizonyos feltételek szükségesek, s ehhez megfelelő gondosságnak kell párosulnia. Ez teljesen érthető, hiszen 170— 200 tojás évenkénti megtermelé­se szakszerűbb takarmányozást, gondosabb elhelyezést kíván. Le­het, hogy a kistenyészetek na­gyobb részénél ezért javítani kell a feltételeket. De a G—33 tartás széles körű háztáji tapasztalatai éppen azt bizonyítják, hogy na­gyobb ráfordítás nélkül mindez megvalósítható a kistenyésztők széles körében. ,S hogy ez mennyire így van, a Békés megyei példák is bizonyít­ják, amelyről a cikkben nem esik szó. Javasoljuk ezért, hogy szól­janak hozzá azok is, akik a me­gyében jó eredményeket értek el: a Békéscsabai Szakszövetke­zet, az Orosházi Földművesszö­vetkezet, stb. Talán ezek majd meggyőzik a cikk szerzőjét is, hogy intézetünk nem elvtelen tá­mogatást kér, hanem az új hib­ridünk reális értékelését, a Bé­kés megyei konkrét tapasztala­tok alapján. Morvái István, Kisállattenyésztő Kutató Intézet Gazdasága Megjegyzés az illetékes válaszához A Békés megyei Állattenyész­tési Felügyelőség adatai szerint megyénkben 120 ezerre becsülhető a G—33-as jércék, illetve tojók száma. A MÉSZÖV adatai szerint ebből 20 község húsz szakcsoport­jában 84 ezer tojót, további húsz­ezret a gyomai Győzelem Tsz-ben, 16 ezret pedig elszórtan a háztáji gazdaságokban tartanak. A G—33-as tojóhibridek széles körű elterjesztését 1965 november első felében egy Békéscsabán tar­tott megyei jellegű tanácskozáson határozták el. Akkor azzal jelen­tették be az új hibridfajtát, hogy az 1963—65 között általánosan el­terjesztett Hamphsieri-vel meg­egyező igényű, de ennél lényege­sen nagyobb termelékenységű. A G—33-as elterjesztésére összeál­lított megyei program fő célja a baromfiállomány koleramehtesíté- se lett volna. Az 1965 novemberi tanácskozást lényegében azért hívták össze, hogy a társadalmi szervek segít­ségét kérjék az új fajta befoga­dására, terjesztésére. E tanácsko­zás óta a G—33-as program szor­galmazása nem hozott különösebb eredményt. Nem is hozhatott, hi­szen 1967-ben erről a fajtáról már nem úgy beszéltek, mint a Hamphsireivel azonos igényűről — takarmány és elhelyezés —, ha­nem egy olyan fajtáról, amely csak intenzív tartási körülmények között hozza a Gödöllői Kisállat­tenyésztő Kutató Intézet által kö­zölt termelést. Ezt tanúsítják kü­lönben a 20 szakcsoport termelé­sének adatai is. A Békés megyei Állattenyész­tési Felügyelőség 1968. január 31-i j jelentésében, melyet az Országos i Állattenyésztési Felügyelőség ké- j résére állított össze a G—33-as to- j jóhibridekről a következő áll: | „Jobb eredményt csak jobb felté­telek biztosítása mellett ad. Vilá­gítási program. Hőmérséklet, lég­csere. Keveréktakarmány-igénye tápban a napi adag 60—70 száza­léka. Ahol ezt nem tudják biztosí­tani, ott a Hamphsieri fajta tartá­sát javasoljuk, mert az egysze­rűbb tartási és takarmányozási körülményeket jobban bírja.” Közismert, a háztáji gazdaságok zömében a zárt tartásra nem meg­felelőek a körülmények. A takar­mánytáp általános biztosítása pe­dig nem megoldott import hiánya miatt. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium illetékes főosztálya a G—33-as hibridfaj­tát tojótáp nélkül, a háztájiban fellelhető takarmányon kívánja tartani, tekintettel arra, hogy a to­jótápot jobban hasznosító fajták­kal is rendelkezik az ország. Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának termelés-szer­vezési csoportvezetője a MÉM felkérésére véleményezte a mező- gazdasági termelés helyzetét és a további fejlesztés lehetőségét. Eb­ben a G—33-as tojóhibrid fajtát nem javasolta általános elterjesz­tésre igényessége miatt. Másrészt a kettős hasznosítású Hamphsieri — tojás és hústermelő fajtánk — az elszórt háztáji gazdaságokban a viszonylag külterjes tartási kö­rülmények között jobban meghá­lálja a gondozást, mint a G—33. A G—33 és a Hamphsieri össze­hasonlítását az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség baromfitel­jesítményt vizsgáló állomásain 1966 augusztusától 1967 augusztu­sáig befejezték. A gödöllői állo­máson tartott G—33-as állomány 355 nap alatt egyenként 160.4 to­jást rakott. Egy tojó napi takar- j mányadagja 13,9 deka. Az egy to- i jás termelésére szükséges takar­mányadagja 309 gramm. Alsóten­gelicen a Hamphsieri állomány — az e fajta vizsgálatával foglalkozó gazdaságok felsorolásánál Alsóten­gelic a lista közepén kapott he­lyet, vagyis ennél az eredmény­nél vannak jobbak is, de gyengéb­bek is — 355 nap alatt 161,7 tojást tojt, a tyúkok napi takarmány­adagja 13,2 deka, az egy tojás ter­melésére szükséges takarmány 290 gramm. A gödöllői és az alsó- tengelici adatok nem igényelnek különösebb magyarázatot. Az idegenkedés az utóbbi hó­napokban tovább fokozódott, mi­vel a BOV 1968-tól nem köt szer­ződést a G—33-as fajta úgyneve­zett húskakasainak felvásárlására. Ezek a tények, tapasztalatok, melyekkel szembe kell nézniük az új fajta szélesebb körű elterjeszté­se előtt a Gödöllői Kisállatte­nyésztő és Kutató Intézet baromfi specialistáinak.

Next

/
Thumbnails
Contents