Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-06 / 30. szám

1968. február 6. Kedd Társadalmunk segítséget nyújt lakóházépítésre az egészségtelen körülmények között élő telepi lakosoknak Sikeresen vizsgázlak 1 Tizenkétezer-ötszáz tonna kőolajat a marxista esti középisko a mpnfpttpk mpn a nnrlrnlihnl hallgatói az Üveggyárban men,®neK me9 a SOUrokÖOl... Kompresszortelep, gázszáritó, Bitéit egy esztendő és megálla­píthatjuk, hogy a szociális köve­telményéknek meg nem felelő la­kótelepeik felszámolásában az el­múlt esztendő eredményes volt. Ami a számiszerűisóget illeti, ta­valy sikerült először a megye ré­szére biztosított keretszámot, évi harminc lakás összegét felhasz­nálni. Harminc lakóházzal gyarapo­dott tehát megyénk lakásállomá­nya, és ha tudjuk azt, hogy mi­lyen épületeiket bontottak le az új lakóházak boldog tulajdonosai, akkor érthetővé válik ennek je­lentősége. A megye területén járva váro­sok, községek új laíkóházai között feltűnő típuslakóházak bizonyít­ják azt, hogy társadalmunk haté­kony segítséget nyújt minden be­csületesen dolgozó, egészségtelen körülmény között élő telepi la­kosnak. Közülük egyre többen látják, hogy az építési akció által nyújtott kedvezmény — 65 000 fo­rint kamatmentes építési kölcsön — segítségével lehetőségük van arra, hogy becsületes, folyamatos munkavégzés és 10 százalék saját erő igazolása után lakáshelyze­tükben gyökeres változás követ­kezzék be. Az elmúlt évi eredmények tu­datában a községi, járási, városi tanácsok építési és közlekedési osztálya (csoportja) már az 1968. évi előkészítésen dolgozik, most jelölik ki az idei építtetőket. A 2/1968. (I. 11.) ÉVM—PM számú rendelet az eddigi kétéves kötele­ző munkaviszony igazolását egy évre csökkentette, ezzel nagyon sok telepi lakos számára vált le­hetővé az építési akcióban való részvétel, amennyiben a szüksé­ges anyagi fedezettel rendelkezik j és a régi lakóépületét az új lakás i elkészülte után lebontja. Az előkészítés ez évben is ha- ! táridőre befejeződik, eredményes ; lesz az időben kezdődő kivitelezői ; munka — melyet megyénk építő- i ipari ktsz-ei végeznek — és ha- J táridőre elkészül 30 korszerű la- j kőház. | Remélhető, hogy az építőipari j szövetkezetek az akció további í sikerét gyors, pontos és jó munka- I jukkái segítik élői H. J. Az idén tovább emelkedett az j üveggyárban a , politikai oktatás­ban részt vevők száma. A múlt évben a marxista—leninista esti középiskola egyetlen osztályában mindössze tizenketten tanultak, az új oktatási évben pedig két osz­tályban harmincegy hallgató sa­játíthatja el a marxizmus—leni- í nizmus alapismereteit. Az el­múlt héten lezajlottak a félévi beszámolók, valamennyi hallgató ! megfelelt a követelményeknek. j szennyvizhibridá ló-rend szer épül Kardoskúton A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat orosházi üzemének kar- doskúti telepén egy csokorra való hírt gyűjtöttünk össze az elmúlt évi eredményekről, az új eszten­dő terveiről. Az olajbányászok páratlan eredményeket produkál­tak 1967-ben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lójára indított munkaversenyben derekasan helytálltak,a szocialis­ta brigádok. A Rákóczi brigád például olaj termelési tervét Virágkertészet Mezőhegyesen A mezőhegyes! községi tanács a község parkosításának megoldá­sára saját kertészetet létesített. Az állami gazdaságtól átvette a vi­lágkertészetet két üvegházzal és 1000 négyszögöl szabadterülettel. Az idén főleg rózsát, szegfűt, cse­repes és egyéb virágot nevelnek a község kertészetében. A távolabbi terv, hogy díszcserjéket is nevel­nek. A községfejlesztési alapból az idén 90 000 forintot fordítanak a kertészet fenntartására és a par­kosításra. Örökség A falu miliőjét kutatom, az apák és anyák, a családok életét, az örökséget, melyet a ma élő nemzedék itt egykor majd hátra­hagy. Milyen ez a miliő? Feszült. Belülről feszíti, mozgatja valami. De mi lehet az a rugó, amely itt az egész falut immár évtizedek | óta valóságos permanenciában tartja? Az itteni emberek élete tavaly óta kap mind nagyobb nyilvá­nosságot. A termelőszövetkezetek országos és megyei versenyében a Zalka Máté és az Aranykalász Tsz nagy elismerésiben részesült. A község harmadik gazdasága, a Kossuth Tsz szintén kiváló ered­ménnyel példázta: Nagybánhe- gyesen termékeny talajba hullott a szövetkezeti gazdálkodás magja. Az eredmények mégiscsak osz­tott sikernek számítottak és szá­mítanak. Az elismerés átadásánál — még annak idején — keres­tem a falu másik két szövetkeze­tének gratuláló képviselőit. Nem találtam őket. Amikor megkér­deztem, egyáltalán meghívták-e, azt a választ kaptam: minek, ilyesmi nem szokás. Következés­képpen Nagybánhegyesen két tsz nem örül, ha a harmadikban va­lamilyen országra szóló ered- j ményt ünnepelnek. Miért ez az j elzárkózás, a közömbösség egy- j más, a falu dolgai iránt, hiszen ami a község bármelyik tsz-ében ánhegyesen viszont egyedüli lehetőségnek tartom majd, ha a körülmények is úgy akarják, a nemzeti ki­rályság megalapozására. Mert ha a gyermek úgy fejlődik, ahogy várjuk, akkor betöltheti a trónt, de csak akkor, mert erősen megülni ottan akkor fog, ha azt neki az ismert, megsze­retett fiatalembernek ajánlja fel az ország, az akkori körülmé­nyek között.'" Ez elgondolásomnak a lénye­ge a kis István személyét és jövő szerepét illetően is országunk történetében”. Horthy jóváhagyja ezt az el­képzelést, s Kállay elkészíti a törvénytervezetet. Igyekszik minél egyértelműbben fogalmaz­ni, hogy a törvény alapján a kormányzó unokája később trónkövetelőként léphessen . fel. A javaslatot nem mutatják meg Serédinek, de még benyújtás előtt ismertetik a pártok veze­tőivel. Serédi tudomást szerez tartalmáról, s felkeresi Horthyt a várban. — Őszintén és világosan aka­rok beszélni — kezdi a herceg- prímás kellemetlen mondókáját. — Én magam is készségesen el­ismerem, katolikus híveim is el­ismerik a kormányzó úr soha el nem múló érdemeit, amelyeket a hazai kommunista-uralommal szemben megszervezett ellenfor­radalom vezetésével, az ország ügyeinek rendbehozatalával és bölcs kormányzásával szerzett. Elismerem az elhunyt kormány­zóhelyettes áldozatos hősiessé­gét is. Nem hagyhatom azonban szó nélkül, hogy vannak politi­kusok, akik a kormányzó mély gyászát és emiatt a helytelen vigasztalással és hízelgéssel szemben talán kisebb ellenálló­képességét kihasználva, olyan terveket kovácsolnak, amelyek szépék lehetnek a Horthy-csa- ládra nézve, de végzetesek a nemzetre: az unokának kor- mányzóhelyettessége, vagy mé;> j inkább magyar királysága, j amely utóbbit még Horthy 1st- j ván temetése előtt kezdtek pro- 1 pagálni. Ezért tettem célzást az j ilyen nemzetmegosztó törekvő- J sek ellen felsőházi gyászbeszé- ] demben. amellyel a kormányzó- j helyettest elparentáltam ... Horthynak sikerül uralkodnia ; magán, teljesen nyugodtan hall­gatja Serédit. A hercegprímás viszont nem állhatja meg, hogy | ne tegyen éles szemrehányáso- í kát a kormányzónak: — Sajnos, az újságok nem hoz­hatták beszédemnek ezt a pasz- szusát, mert a cenzúra törölte. Hiába, nálunk szabad megtenni a rosszat, de nem szabad meg­állapítani, hogy megtették ... (Folytatjuk) I történik, ha jó is, ha rossz is, | nagybán hegy esi névvel kerül a I köztudatba. 0 Kérdések sokaságát tovább lehetne folytatni, de ezek elhang­zásával a téma még nem tárulna fel. A kérdező választ vár, ma­gyarázatot arra, hogy ami ebben a községben van, miért úgy van, ahogyan a lakosság nap mint nap tapasztalja ? A problémák gyökere 20 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A falu la­kosságának akkor csaknem 80 százaléka kicserélődött. Akkoriban aszerint különböztették meg egy­mást, hogy őslakosok és betele­pültek. De jelentős mércének szá­mított a vagyoni helyzet és a val­lási felfogás is. Bizonyos értelem­ben az előbbiek hatással voltak arra, hogy Nagybánhegyesen há­rom tsz alakult. S a három tsz annak ellenére, hogy egy célt szol­gál, mégis elhatárolta és ma is el­határolja magát egymástól. A szövetkezeti mozgalom előre­törésével a Zalka Tsz az átmeneti időszakban is következetes ma­radt, míg a másik két tsz az át­meneti körülmények közepette a háztáji gazdálkodást támogatva vetette meg a szövetkezetfejlesz­tés alapját. A Kossuth és az Aranykalász Tsz tagjainak rend­szeresen és igen kedvező áron nyújtott takarmánytermesztési le­hetőséget. A Zalka Tsz-ben a ház­tájinak adott zöldtakarmány-te- rület hozamát kukoricára átszo­rozták, s volt úgy, hogy száz négyszögölön termett takarmá­nyért 350—400 forintot fizettek. Ilyen árak mellett nem volt gaz­daságos a tehóntartás, a borjú­hizlalás. A szövetkezeti gazdák jelentős része fel is számolta a háztáji jószágtartást. A másik két tsz-ben ugyanakkor jelentős be­vételi forrásnak minősült és mi­nősül ma is ez a kisegítő üzem­ág. A tsz-ek közötti belső feszült­ség egyik oka jóllehet ez volt. Növelte ezt még az is, hogy a két kisebb tsz gazdáit ellátta kukori­caszárral, a Zalkásoknak viszont a téli fagyon sem engedték meg, hogy a lábon maradt kukorica- szárból néhány kévére valót vág­janak és hazavigyék. A háztáji állomány csökkené­se maga után vonta a faluban la­kók tejellátásának megoldását. A Zalka Tsz nyitott egy tej boltot, ahol kezdetben a falu egész la­kosságának készpénzért mérték a tejet. Az orvost, a tanítót, a pos­tást, a gyógyszerészt, tanácsi dol­gozót, az fmsz-alkalmazottját ugyanúgy kiszolgálták, . mint a másik két tsz tagjait. Egy kis idő múltán azonban a másik két tsz tagságát kirekesztették a vevők közül, mondván: menjenek tejért a saját szövetkezetükbe! Ezt az intézkedést azzal magyarázták, hogy higiéniai szempontból a tej­bolt vezetője pénzt nem vehet át a kimért tejért. Ha viszont a má­sik két tsz hozzájárul a tej bolt költségeihez, akkor az odatartozó gazdákat is kiszolgálják. A meg­állapodás létrejött. Az Aranykalász Tsz megkont­rázhatta volna ezt az intézkedést azzal, hogy a kezelésében tartott községi lisztcsere-telepen hasonló gyakorlatot vezet be. De nem tet­te, mert a falusi emberek ellátá­sának biztosítását — legyen szó I bárkiről — évi 10 000 forint üze­melési ráfizetés mellett is köteles­ségének tekinti. A három tsz egyesítésének gon- j dolata Nagybánhegyesen nem mai keletű. Évek óta rendszeres témá- j ja ez a két kisebb gazdaságnak, j Közgyűlésen tárgyalnak róla, s ott szavaznak az egyesülés ellen. | így történt .az ősszel is. A problé- ' ma az, hogy az emberek hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy ki I megy kihez? A Zaíkások, a köz­ség legnagyobb szövetkezetében azt hangoztatták, hogy ők befo­gadják a két kisebb tsz-t. Ilyen egyesülésről viszonit a két kisebb tsz-ben hallani sem akarnak. Ök az egyesülésben — annak ellené­re, hogy szövetkezeti alapjaik kö­zött óriási különbségeik vannak — egyenlő partnernak tartják ma­gukat. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges egyesülés esetében a törvén}' adta lehetőséggel szeret­nének élni és titkos szavazással új vezetőséget választani. Való­színű, e körülmény tisztázásának hiánya miatt szavaztak ellent a különben mind több családban helyeselt gondolatnak. Megvan a magyarázata annak is, hogy miért ilyen körültekin­tőek. A téma egyik avatott isme- ; ró je mondotta: 20 évvel ezelőtt | kicserélődött a falu lakosságának I túlnyomó része. Ennek ellenére a függetlenített vezetésben dolgo­zók főként az őslakosokból kerül­nek ki. Közülük a legjobb fejű emberek sem vihették többre a brigádvezetői beosztásnál. Lehet­séges, hogy ebben álcád némi túl­zás is, de valami igazság mégis­csak lehet a dologban, hiszen az : emberek maguk között erről is és ' a többi dologról is véleményt cse- | rélnek, a tapasztalt tények hatá- ] sa alatt élnek és dolgoznak. A falu fiataljainak életében ' már sok új vonás tapasztalható. ; Különösen a házasulók párvá- j lasztásában leomlófélben van a [ társadalmi helyzet, a vagyoni, a vallási és a származási alapon va- ! ló korábbi megítélés. A fiúk, a ] lányok viszont odahaza olyan lég­körben élnek, amely az előbbiek [ miatt nagyrészt mentes a falu [ dolgai iránt a falu előtt álló fej- I lődési lehetőség alkotó felfogá- j sától. Kérdés: hány generáció­ra lenne szükség ahhoz, hogy Nagybánhegyesen az emberek ténylegesen megértsék egymást, hogy a község dolgaiban testvér­ként állhassanak egymás mellé? Ha a szövetkezetek vezetői és tag­jai továbbra sem akarnak tudo­mást szerezni egymás létezéséről, akkor bizony az egyik legneme­sebb emberi gondolat, a testvéri­ség megteremtése itt a jövő .gene­rációjára örökül marad. Dupsi Károly | 10 230 köbméterrel túlteljesítette, a földgázmegtakarítás pedig ka- | zánosoknál és a gázmezőn •— meg- j haladta a 800 ezer köbmétert. A j Táncsics brigád a 102 százalékos tervteljesítés mellett 9600 forint j értékű társadalmi munkát vég­zett. Hallottunk arról is. hogy 1967- ben a korábban termelő, de már kimerült olajkutak gödreiből ösz- szesen 12 500 tonna kőolajat ter­meltek ki. Ezzel kétszeres hasz­not hajtottak: a nyerstermékből 1500 köbméter tiszta olajat nyert a népgazdaság, ráadásul jelentős területet sikerült tereprendezni és mezőgazdasági művelésre vissza­adni. Ezen a tájon 1961 óta fo­lyik olajtermelés, de a kimerült kutak helyéről egyetlen évben sem sikerült még ilyen nagy mennyiségű olajat megmenteni. A kiváló termelési eredmények mellett az előző évinek egy né­gyedére csökkent az egy főre eső munkanapkiesés baleset miatt. Ebben pedig nagy szerepe volt a munkavédelmi „Ki mit tud?” ve­télkedőnek. Az új esztendőben még nag}-obb feladatok megvalósítására vállal­koznak megyénk olajbányászai. Földgázból például 510 millió köbmétert termelnek, 92 millió­val többet, mint 1967-ben. Üj olajkutakat állítanak be a terme­lésbe, új gyüjtőállomásokat építe­nek. Még ebben az évben belép a termelésbe a dúsgázüzem, meg­kezdik a kompresszortelep, a földgázszárító üzem építését- Döntően saját erőből építik meg a szennyvízhibridáló rendszert, amire mintegy 10 millió forint beruházást szánnak. Kopik a ceruza Egy megalapozott számítás ar­ra sarkallja a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság vezetőit, hogy ér­demes a vetésszerkezeten változ­tatni. A borsó így 800 hold ve­tésterülettel vonul be az 1968. évi termelési tervbe. A borsó egy részét zölden értékesítik. A visszamaradt borsószalmát pedig lesilózzák. Ezzel a módszerrel 210 vagon tömegtakarmányt nyernek. A cukorrépa vetésterü­letét szintén növelik, s holdan­ként 200 mázsa leveles répafej­re számítanak. A gazdaság 1968 őszén 555 vagon leveles répafej silót készít. A cukorrépa és a zöld borsóértékesítésből származó melléktermék tartósítása révén kereken 200 holddal csökkentik — már ebben az esztendőben is — a zöldtakarmányt termő te­rületet. A takarmánytermesztésböl felszabadított táblákon olyan nö­vényeket termesztenek, mint a repce, amely holdanként tavaly is már 13.4 mázsa termést adott. Egy-cgy mázsa mag 620 forint­tal növelte bevételeiket. A rep­cét azonban nemcsak a mázsán- kénti 620 forintos árbevételért termesztik, hanem azért is, mert kiváló előveteménye a búzának. A Felsőnyomási Állami Gaz­daságban élnek a gazdálkodás szervezésére kapott önállóság­gal. Számításokat tesznek, kop­tatják a ceruzát, s azt keresik, hogy jó utat választottak-e a nyereségbefizetési feladat telje­sítésére. A jelek arra mutatnak, hogy hasznosan kopik a ceruza. , —sik—

Next

/
Thumbnails
Contents