Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-01 / 26. szám
1968. február 1. 4 Csütörtök Hűsvéfra színes hortenziák — Nyári fürdözöknek új, közművesített antés-camplng - Városi kertészet Sportpálya-rendezés Gyulán \ idei tervei Ebben az esztendőben három és fél millió forint felhasználására kapott megbízást a Gyulai Kertészeti Vállalat a gyulai városi tanácstól. A gyulai parkokban kora tavasszal félmillió egy- és kétnyári virágpalántát ültetnek ki. Rendezik a Nép kert és a gimnázium előtti új bérházak környékét. A városi tanács vb egy korábbi határozata alapján a sportpályát sportkombináttá fejlesztik. Parkosításra ebben az esztendőben 350 000 forintot fordítanak. A sportkombinántot úgy rendezik be, hogy a Gyulán jelentkező sportigényeket maximálisan kielégíthessék. A futballpálya mellett helyet kapnak a kézilabdások, teniszezők, röplabdások, atléták és más sportolók. Ezek részére a sportolást eddig a város különböző pontjain elhelyezett pályákon, telepeken biztosították. A januári hidegben nem állt meg az élet a kertészet melegházaiban. Tízezer négyzetméter ablakfelület alatt valóságos, tavaszt varázsoltak a pompásan díszlő délszaki növények és a nálunk hagyományosán termesztett virágok. A szegfűházban kibomlottak az első szirmok. Kinyílott a jácint és a ciklámen is. A kertészek most azon fáradoznak, hogy húsvétra színes hortenziákat neveljenek. Ezek a növények is szépen fejlődnek, s minden valószínűség szerint húsvétra üzletbe is kerülnek. Évek óta igen sok fürdőző látogat Gyulára az ország különböző községeiből, városaiból. Sokan jönnek külföldről is. Az autós vendégek szóvá tették a camping hiányát. A városi tanács vb megvizsgálta egy új camping megnyitásának lehetőségét, s úgy határozott, hogy a moteltől néhány száz méterre egy háromholdas területen közművesített, parkosított campinget nyit. ECampánj után (Ami egy hírből kimaradt) Egészen szűkszavúan adtunk csak hírt arról, hogy a Me- zőhegyesi Cukorgyárban eredményesen befejezték a kampányt. Január 12-én került az utolsó vagon répa a szalagra és 15-én feldolgozták az utóterméket is. Százharminchárom nap alatt ösz- szesen 4600 vagon cukor készült, melynek 78 százaléka exportmi- nősegű. Mi is volt a 133 nap mögött? Sok-sok izgalom és legalább ugyanannyi munka. Vajon hogyan sikerült a kampányra való felkészülés? Nem mondta-e fel a szolgálatot a gépek, berendezések valamelyike is? A másik fontos kérdés: az ütemterv szerint küld- ték-e a gazdaságok a nyersanyagot? Naponta 257 vagon cukorrépát „nyelt el” a gyár telhetetlen torka, ennél kevesebbel nem érte be. A kampány lényegében a gyár dolgozóinak a vizsgája, melyre a felkészülés minden évében az előző kampány befejezésekor kezdődik. A gyárnak tulajdonképpen a kampány alatt kell megkeresnie egész évi „kenyerét”, úgy, hogy abból fizetni lehessen a termelés, valamint a következő évre való felkészülés költségeit, a dolgozók bérét és bizonyos összeg maradjon a fejlesztésre is. Nos, eleget tett-e a gyár ennek a kötelezettségének? A kérdésre Haraszti Gyula igazgató ad választ, aki először is a cukorrépatermelő gazdaságokat dicséri: — Nemes vetőmagot biztosítottunk — és biztosítunk a jövőben is — a gazdaságok részére. A kitűnő talajelőkészítésnek és művelésnek köszönhető, hogy az aszályos idő ellenére is 210 mázsás holdankénti átlagot értek el, mégpedig 15 ezer holdnál nagyobb területen. A cukortartalom 17,15 százalékos volt, ami meghaladja az utóbbi évek átlagát. — A legfontosabb fetétel tehát adott volt. Mit tett ehhez a gyár? — A gyártástechnológia fejlesztésével 13,66 százalékos cukor- kihozatalt értünk el, ami a legmagasabb az iparban. Ez — a tavalyihoz képest — 34 vagon többletcukrot jelent ami forintértékben könnyen átszámítható. Ilyen bevezetés után még azt szeretném megtudni, hogy kié elsősorban az érdem? Ki járult hozzá leginkább a szép eredményhez? Haraszti Gyulának ezen egy kicsit gondolkoznia kell. Véleménye szerint minden dolgozót kü- ' lön-külön köszönet és dicséret illít. Ki-ki a maga posztján megállta a helyét. Ha azonban valamit mégis ki lehetne emelni... — Talán a kazánátalakítást és a szeletvonal átépítését. ...Még több mást is, de ez a két sikeres munka különösen elősegítette az eredményt. Akik ebben szerepet vállaltak, több millió forintot tettek a vállalat asztalára. A két fontos feladat végrehajtásának pedig Madarász László, a műszaki osztály vezető- . je és Mráz János műszakvezető | dllapltast tesz' nemcsak az irányítója, hanem a lelke is volt. Madarász László mérnök azonban leegyszerűsíti a kérdést. Vénap alatt Olyan szerkezetet, amely az egész kampány alatt hibátlanul működött. Mindezek alapján Haraszti Gyula igazgató néhány érdekes meg— A gyár megbízott dolgozói az összes prémiumfeladatot teljesítették. A kampány alatt a nagyobbrészt fizikai dolgozók 11 leménye szerint sok feltétele van százalékának havi keresete meg- annak, hogy egy-egy műszaki fel- í haladta a háromezer forintot. Es adatot valaki meg tudjon oldani, elmondhatom, hogy komoly nye- Ö tulajdonképpen „csak” megter- j resegreszesedesre lehet szamitavezett egy új kazánt, ahelyett, j nl- ... ami az előző kampányban meg- , Szazharmmcharom napi egyen- sérült és már nem lehetett hasz- »«*« zugas után januar 15-en te- nálni. Aztán megszervezte a *\at elcsendesedtek a gepek a munkát Mezőhegyes! Cukorgyárban es- Egy ilyen kazán elkészítésé- ^ár el is kezdődött a nagyjaví- hez még nagy gyárban is három- i *-as- vasuti rendező pályaudva- négy év kell, nekünk csak négy- ron 1S £ mozdony kéöt hónap állt rendelkezésünkre — mondja. — Tehát az volt a kérdés: elkészül-e a kazán a kampányig vagy sem? — Igen, az. De segítségünkre sietett a Ganz-MAVAG, valamint a Könnyűipari Szerelő és Epületkarbantartó VáEalat. Többet tettek, mint amit remélni mertünk volna. Az EM Gyárkémény-, Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalat végül a kampány előtt sikeresen befejezte a kazánfalazást és megépített egy új 60 méteres kéményt. Ezeket a vállalatokat a legnagyobb elismerés illeti meg és örülök, hogy — ha utólag is — ennek a nyilvánosság előtt hangot adhatok. így hát nem kevés izgalommal járt a kampány előtti időszak... — Bizony sok álmatlan éjszakát okozott mindnyájunknak. Az idén pedig hasonló rekonstrukcióra kerül sor és az új kazánt oiaj- tüzelésűre tervezzük. Ugyanazok a vállalatok vesznek részt a munkában, mint tavaly. Egyszer már bizonyítottak... Es hadd említsem meg, hogy igen jó segítőtárs volt Hegedűs József művezető, meg az j egész kazánházi csoport. Rájuk is j számítok. A másik ilyen nagy munka —j ahogy azt Haraszti Gyula emli- | tette — a szelet-vonal átépítése j volt. — Ebben az érdem különösen Benczik János művezetőé és Le- i hoczki Márton lakatos csoport- ‘ jáé — jelenti ki Madarász László. ! Lehoczki Mártont — mint 1 ahogy az már az előző találkozásunk alkalmával is történt — sehogy sem lehet szóra bírni. — Nekem a munka a feladatom, nem pedig a beszéd — mondja olyan határozottan, hogy minden remény egyszeriben szertefoszlik. A csoport munkája azonban beszél helyett?. Benczik János és az ő irányításával 12 ember házilag 2,5 millió forint értékű vasszerkezetet készített néhány hóménye füstölög, felkészülve, hogy beállítsa azokat a vagonokat, amelyekben a cukrot szállítják el vagy a különböző anyagokkal érkező vagonokat fogadja. A másik mozdony félreállítva karban tartásra vár. Még alig hűltek le a gépek, máris megkezdődött a következő kampányra való felkészülés. A gazdaságok pedig terveznek. Az idén még nagyobb területen lesz cukorépa, mert kifizetődő a termesztése. Pásztor Béla Röntgenvizsgálat a határállomáson MTI fotó — Bajkor József felvétele A külföldről hazánkba érkező vetőmagvakat a határállomásokon alapos vizsgálatnak vetik alá hogy megakadályozzák a növényi kártevők és betegségek beszivárgását A fontos munkát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának kirendeltségei látják el. Képünkön: a gyékényesi határ- állomáson ipari röntgenvizsgálathoz készítik elő a vetőmagot. Előadók képzésére konferenciákat szervez a TIT történelmi szakosztálya A TIT Békés megyei Történél- j módszertani kérdésekről előadá- mi Szakosztálya a legutóbbi ülé- I sokat hallhatnak a részvevők, sén az elmúlt négy évben végzett j A szakosztály segíti a soron munkát tárgyalta. A beszámolót j következő évfordulók — Tanács- dr. Szabó Ferenc, a Gyulai Levél- j köztársaság megalakulása stb. — tár igazgatója, a szakosztály el- programjának kialakítását, az ün- nöke tartotta. j népségek megszervezését, s ter. .... . ! vezi, hogy kiadványt jelentet meg A beszámoló után élénk vita Forráskönyv címmel. alakult ki melyen több javaslat Az ülésen megválasztottál, a hangzott el a további munkát íl- j szakosztály vezetőségét és a me- letően. Ezek nyomán a szakosztály j gyei, illetve országos küldötteket, vezetősége elhatározta, hogy a jö- ; Dr. Szabó Ferenc lett ismét a vőben nagyobb gondot fordít az i szakosztály elnöke, a helyettes dr. előadók képzésére, s e célból kon- | Szekeres Béla tanár, a titkár pe- ferenciákat szervez, melyeken I dig Vas István muzeológus. Mégsem lett király írta: Pintér István 31. Nyitótánc az aralógazdával A kenderesi uradalom a fiúunoka születésekor már 1737 ka- tasztrális hold. Horthy Miklósnak sikerült a kunhegyesi főszolgabíró segítségével koldusbotra juttatott kisparasztoktól annyi földet összevásárolnia, hogy a törzsbirtok elérje a 761 holdat. A főszolgabíró adókkal addig nyomorgatja a szerencsétleneket. amíg azok szinte boldogok. hogy a kormányzó — ha áron alul is — hajlandó megvenni földjüket, őmagukat pedig cselédnek alkalmazni. A szolgabíró kitüntetést kap. A többi — Horthy Szabolcs és Horthy István hagyatékaként száll a család tagjaira. Horthy felvirágoztatja a birtokát. Állami pénzen 1933-ban egy 90 holdas, mindössze 87 000 pengőért vásárolt birtokrészre 180 000 pengős jelzálogkölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank nyugdíjalapjától. A Nemzeti Bank igazgatója, aki ezt a kölcsönt megszavazta, Imrédy Béla, későbbi miniszterelnök, majd a kormányzóhelyettes-választás esküdt ellensége. Horthy egyetlen fillért sem fizet vissza a kölcsönből. Mint ahogy nem fizet adót sem — saját magát és István fiát vitézzé üti, s a vitézi birtokok adókedvezményt élveznek. A kormányzó gyakran szerepel a nyilvánosság előtt, mint kiváló gazda, s mint jótevő kenderesi földesúr. Esztendőnként egyszer Horthy meghívja ebédre a község bíráját. A főméltóságú pár minden esztendőben részt vesz a kenderesi aratóbálon is: a nyitótáncot a főméltóságú asz- szony járja el az aratógazdával. A kabinetiroda gondos tisztviselői előbb hatósági felügyelet mellett természetesen megfürdetik az aratógazdát, s a kabinetiroda, vagyis az állam költségén vásárolt vadonatúj ruhadarabokba bújtatják, nehogy valami kellemetlen „illata” legyen a főméltóságú asszony partnerének... Ily asszony, aki a kormányzói unokával együtt szintén Kenderesen tölti a nyarat, kedvtelve játssza a földesúmé szerepét. Magdolna asszony sürög-forog. hajszolja a cselédeket. Ily asz- szony gyönyörködve figyeh anyósát, igyekszik tanulni tőle, hiszen a „kormányzónésággai’ együtt a „földbirtokosnéságot” is örökli majd tőle. A fiatal főméltóságú asszony boldogon él a kenderesi idillben. A fiatal főméltóságú úr azonban nagyon unatkozik. Fia születése sem tudja megváltoztatni természetét. Meg akar szabadulni a családi körből. Eszébe jutnak József főherceg baráti tanácsai. Bevonul' katonának... A kormányzó úgy véli, Hitlerre és a magyar közvéleményre is jó hatással lesz, ha fia sem vonja ki magát a katonáskodás alól, és intézkedésére vitéz nagybányai Horthy István tartalékos repülőfőhadnagyot — aki „önként jelentkezik katonának, hogy kivegye részét az új Európáért folyó véres küzdelemből” —, Szolnokra, az ottani repülőalakulathoz vezénylik. Szolnok csak egy ugrás Kenderestől. Ily asz- szony nyárára odaköltözik. A katonáskodás itt még egy honvédpilóta számára is teljesen veszélytelen. Eddig egyetlen bombázás sem érte még az országot, ellenséges gépek nem hatoltak be légterébe. Viszont nagy • propagandajelentőségük van azoknak a felvételeknek, riportoknak, amelyek az „egyszerű pilótafőhadnagyként szolgáló” kormányzóhelyettesről készülnek. Megnyugtatóan hathat minden szülőre, akinek gyermekét a háborúba hurcolták, hogy a főméltóságú házaspár sem /
