Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-01 / 26. szám

1968. február 1, 5 Csütörtök A város valamennyi úttörőcsapata részt vesz a „250 éves Békéscsaba” akcióban A Békéscsabai Városi Úttörő­elnökség „250 éves Békéscsaba” címmel akciót hirdetett a város úttörői számára. Az akció célja az, hogy a kisdobosok és az út­törők a jubileumra készülő me­gyeszékhely múltját és jelenét megismerjék, , és gyűjtőmunkát végezzenek a város múltját fel­táró, megadott témakörökben. Ezek közül bizonyára sok paj­tást érdekel majd az az akció, mely a város település-történe­tét, a századok folyamán itt élt emberek életmódját, a viharsarki forradalmi harcokat hivatott fel­deríteni és összegyűjteni azok tárgyi emlékeit is. Az akció idő­szakában további adatokat gyűj­tenek Kulich Gyula, Achim L. András, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Munkácsy Mihály életéről, Bé­késcsabán töltött éveikről, és részt vesznek a város szépítésé­ben, a terek gondozásában, a ta­vaszi virágültetésben is. Az akciót a városi úttörőelnök­ség mellett működő „Forradalmi Viharsarok Parancsnokság” irá­nyítja, rendszeresen segítve az úttörőcsapatok tevékenységét. Az akció első parancsát február 18- án, az ünnepélyes megnyitón ad­ják ki. A tervek szerint a gyűjtő­munka mellett különböző talál­kozókat is rendeznek. Idős bé­késcsabai lakosokat, munkásokat, értelmiségieket, termelőszövet­kezeti tagokat és művészeket hívnak meg a pajtások és elbe­szélgetnek velük. A várossá ala­kulás 50. évfordulója, illetve Bé­késcsaba telepítésének 250. év­fordulója alkalmából szellemi ve­télkedőt rendeznek, melyen a város történetéből hangzanak el kérdések. Május 26-án a Ban- dika-fánál ifjúsági nagygyűlés lesz, ekkor leplezik le ezt az em­lékművet, mely a korabeli, har­cos május elsejékre, és munkás- mozgalmi összejövetelekre emlé­keztet. Az akció keretében irodalmi, fotó- és rajzpályázatot is meg­hirdettek, és az úttörőcsapatok kis kiállításokon mutatják be azokat a tárgyi emlékeket, hasz­nálati eszközöket, könyveket, ké­peket, újságokat, melyeket gyűjtőmunkájuk során kutattak fel. Tervezik azt is, hogy a me­gye nagyüzemeit meglátogatják, 1968. június 16-án, az akció zárá­sának napján pedig emlékstafé­tát indítanak. Az akció parancs­noksága a feladatok teljesítésé­nek igazolására emléklapokat ad ki, és a legjobban dolgozó út­törőcsapatot emlékplakettel' ju­talmazza. a kézzelfogható történelem Ahol a múltat, jelent és jövőt szolgálják Gyulát említve az ember várra, | dezését a kilencszázas évek eáe- várjátékokra, strandra gondol, jén alakították ká. A felszabadu- Ezek tették ismertté a hangulatos | lás óta évről évre többen keresik kis várost. Arról már kevesen j fel. Például 1965-ben 285, 66-ban tudnak, hogy van itt egy felbe- : 329, a múlt évben 425 kutatási csülhetetlen értékű intézmény: a Gyulai Állami Levéltár. Budapes­ten hat, vidéken 20 levéltár mű­ködik, ezek egyike a gyulai, melynek 230 évet felölelő anyaga van. Dr. Szabó Ferenc, a levéltár ve­zetője 1965 óta dolgozik itt há­rom munkatársával együtt, ö tá­jékoztat az intézmény múltjáról, jelenéről, kihasználtságáról s az itt folyó munkáról. Noha ax 1730-as évekig visszamenőleg található itt anyag, főhivatású le­véltári státusz 1845 óta van. Ezt elsőként Petőfi barátja és költő­társa, Szakái Lajos töltötte be. A jelenlegi épületet és belső bérén­Az autó „hálózsákja” esetet tartottak nyilván. Sokan kértek különböző igazolásokat visszamenőlegesen, szolgálati idő, szakképzettség, iskolai végzettség dolgában. Felkeresték őket ma­gán- és hivatalos felek tulajdon­jogi problémáikkal és építési ügyekben is. Akadnak, akik hob- byból kutatnak, például az ok­mánybélyegek története érdekli őket, vagy pecsétek különböző korokból. véltár is hozzájárult, a megyei kötethez hasonlóképpen. A Bu­dapesti Országos Levéltárral szo­ros kapcsolatban vannak, ottani dokumentumok kölcsönzését Bé­kés megyei kutatók részére lehe­tővé teszik. Ez történt például annak az olvasókönyvnek az ese­tében, melyet dr. Kristóf Gyula szerkeszt és amelynek első része megyénk történetét a honfogla­lástól 1715-ig ismerteti, második részét, 1715-től 1849-ig terjedően Implon József nyugalmazott tan- felügyelő készítik a gyulai levél­tár szerkesztésében. Békéscsaba 250. jubileumi éve alkalmából Az ügyfelek többsége azonban j összeállított kisebb közösségi nem kedvtelésből jön, hanem \ munka ugyancsak itteni doku­szakdolgozatához gyűjt sőt országos érdekű és kortörténeti munkához adatot, í mentációra épül, s a csabai mun- értékű | kásság, parasztság helyzetét tárja szerez; fel. Az intézmény legrégibb mun­dokumentumokat. Külföldről is i katársa Bálint Ferenc, aki 1957 „Szigorúan titkos” sikere A garázsépítés jelentős pénz- befektetést igényel, s a • gyors ütemben növekvő gépkocsipark számára nincs mindig elegendő szabad terület fedett parkóhelyek építésére. Ezért autók ezreit kénytelenek a szabad ég alatt hagyni. — Ez egy gázégő — az infra­vörös sugárzás forrása. Az autók hálózsákjának nevezzük. Néhány gépkocsigyártó vállalat már ed­dig is alkalmazott elektromos fű­tőberendezést. Mi elvetjük ezt a módszert, mert az elektromos energia túl drága. A gáz viszont Télen a vezető, hogy a motort! olcsóbb. A vezető visszatérve az felmelegitse és működésbe hoz- útról, elhelyezi a gázégőt, meg­za, kénytelen forró vízzel feltöl­teni a hűtőt. Éjszaka az olaj meg­sűrűsödik, az akkumulátor félig gyújtja, aztán nyugodtan hazame­het. A motor hőmérséklete még ■25 fokos hidegben is plusz 40 kimerül. Télen a motor minden } Celsius fok marad, az olaj lehű­lése pedig minimális. Reggel csak ki kell venni az égőt, a vezető gázt adhat, s már mehet is, anél­kül, hogy időt vesztegetne. egyes beindításakor annyival csökken az élettartama, mint amennyivel (szerény számítás alapján) 30—40 km-es út megté- A szovjet könyvpiac valóságos I tele után csökkenne. bestsellerévé lett a Nauka Kiadó | most megjelent vaskos dokumen­A szovjet tudósok és mérnö­tumgyűjteménye, amely ezt a cí- ; keresik a megoldást, hogyan met viseli: „Szigorúan titkos! j Csak a parancsnokság számára!” A 750 oldalas könyv a náci fő­parancsnokság és a hitleri nagy­lehetne megóvni azokat a gépko­csikat, amelyeknek nem jut fe­dett garázs. A „Glavmoszavtrotransz” ter­vezérkar hivatalos okmányait, . vezőiroda laboratóriumának he- gyorsírásos jegyzőkönyveit, a lyetteg vezetője A Bajkov kivesz az asztalfiókból egy négyszögle­Wehrmacht vezetőinek jelentéseit, I naplórészleteit tartalmazza a , . ... .. Szovjetunió elleni háború straté- j tes, dróthálóval bevont kis tár­giájára vonatkozóan. gyat Télen, ha a gépkocsi meleg ga­rázsban van, felmelegszik, s en­nek következtében korrózió léphet fel. A nagy hőingadozás miatt a festékréteg is vetemedik, végül lepattogzik. Tehát nincs sok elő­nye a garázsnak. — Mindenesetre már most meg­állapítható, hogy a „hálózsákok­nak” van jövőjük. A gépkocsi a nagy az érdeklődés. Három évvel ezelőtt a pozsonyi Jan Ciráneki járt Gyulán, kinek a levéltári anyagok alapján írt, „Szlovákok letelepedése az Alföldön” című ta­nulmánya már meg is jelent Tavaly a Bukaresti Párttörténeti Múzeum igazgatója és egy aradi történész az itt élő román nem­zetiség kulturális múltjáról gyűj­tött adatokat. A hazai kutatók kétharmada a megyéből való, a többi az ország más részéből, fő- | ként Pestről és Szegedről. A Gö óta dolgozik itt. Ha minden jól megy, akkor a nyáron megjelenik egy írásműve, mely Békés megye munkás eszperantó mozgalmát tárja fel, mutatja be. Nagyon népszerűek a kiállítá­sok. A csabai, békési és orosházi múzeummal közösen rendezett „Régi térképek kiállítása” felet­tébb sikeres volt A megye munkásmozgalmi dokumentumaiból döllői Agrártudományi Egyetem | tavaly Gyopároson életre hívott két munkatársa — A Tisza II. Vízlépcső Békés megyei szaka­szának az építésével kapcsolat­ban — a terméseredmények iránt érdeklődött évekre visszamenő­en. A Budapesti Szövetkezeti Ku­tatóintézet munkatársai a felsza­badulás előtti és utáni földmű­vesszövetkezeti mozgalmak gaz­dasági eredményeit tanulmányoz­ták. A levéltári kutatómunka szorosan illeszkedik az országos tervekhez. A felszabadulásunk 25. évfordulójára megjelenő országos 1 kat™k elmúYÍ"tor^k reprezentatív kötethez az ese­mények dokumentálásával a le­„tárlat” szintén emlékezetes. Ez évben állítják ki Békéscsaba tör­ténetének legérdekesebb levéltári emlékeit a TIT-klubban, a város 250. évfordulójára Az idén nyílik meg a gyulai és az orosházi mú­zeum állandó várostörténeti kiál­lítása. Ez lenne vázlatosan a Gyulai Állami Levéltár sokrétű munkája és feladata. Említést érdemel, mivel nem lényegtelen, az a szí­vélyesség és segítőkészség, mely - lyel a kutatókat fogadják. Az itt megforduló kincskeresők igazán kellemes környezetben búvárkod- írásos em­lékeiben. Huszár Gabriella A lársadalnti munkálatról j En, aki mostanáig a nagy természet ki­fürkészhető akaratá­nak a múlt rendszer jövőben meglesz garázs nélkül is. maradványaira nehe- A hosszú távon közlekedő autók számára hordozható gázégőt zedő logikus atmosz­férájának következté­jén és a velük min­dég és mindenben egyetértő lakó polgá­rok vegyék gondozás­ba ingyen és bér­mentve. Merem állítani túl következne a vi- rágosítás abszolúte beállítása, melyre nézve javallom, hogy ne az eddig fajtázta- tott kényes termé­szetű délszaki növé­vonja ki gyermekét a katonai szolgálat alól. Nemsokára már Ukrajnában, egy tábori repülőtéren fényké­pezik a haditudósítók a kor­mányzó legidősebb fiát. Ide már a szülők akaratával szembeszáll- va verekedte ki magát. József főherceg tanácsai szerint így szökik meg a felsége elől. A „fronton” egyik dáridó a másikat követi: a napi adag egy­másfél liter konyak. S valóban, jól mondta József főherceg, életveszedelemről szó sincs. A kis Horthy nem megy bevetésre, csak passzióból, a front mögött repülget néha. Annyira botrá­nyosan viselkedik, hogy apja au­gusztus 10-én megparancsolj a_ fiának és egyben helyettesének: azonnal térjen haza. A kis Hor­thy nem megy. A legfőbb hadúr ekkor megparancsolja Jány Gusztávnak, a második hadsereg parancsnokának: azonnal sze­rezzen érvényt a kormányzói pa­rancsnak a kormányzóhelyet­tesnél. De a repülőfőhadnagy fütyül i hadseregparancsnokra is. Nem marad más eszköz, mint Ily asz- szony szigora. Horthy István fe­lesége Kijevbe utazik, hogy „tá­bori ápolónőként halmozza el szeretetével a sebesült katoná­kat, enyhet nyújtson a szenve­dőknek”. Mindez azonban csak űrügy, a fiatalabbik főméltóságú asszony csak azért megy a front­ra, amiért más asszonyok a kocs­mába szaladnak hazacipelni a férjüket. A kormányzóhelyettes kény­szeredetten utazik háromnapos szabadságra Kijevbe, ahová Ily asszony egy kórházvonat ápoló­nőiéként érkezik. Egy előzékeny német tábornok engedi át a la­kását. A férj nem túlságosan há­lás a német tábornok vendég­szeretetéért. Szokása szerint teli szájjal szidja a németeket, ese­teket mesél, milyen alávaló mó­don viselkednek a fronton a magyarokkal. Hiába inti a fele­sége, hogy vigyázzon, kihallgat­hatják őket. A fenegyerek, aki a budapesti mulatókban is nyíltan kötözködik, ha részeg, most sem hajlandó hangfogót használni. Nem ígéri meg a feleségének, hogy nem száll fel többé, hanem hazatér a frontról. S hogy elré­mítse, elmondja, milyen ócskák is azok az olasz gépek, amelye­ket Héja néven a magyar va­dászrepülők használnak, s ame­lyen ő maga is repül. Ezekkel a levegőben is nehéz fennmaradni, nemhogy harcolni. Horthy Ist­ván örömét leli abban, mennyire meg van ijedve Ily asszony, aki újra és újra kérleli: azonnal tér­jen vissza Magyarországra, hi­szen ő maga is csak napokig marad a kórházvonattal Kijev- ben, utazik haza. A férj azon­ban csak annyit ígér meg: ahogy lehetővé válik, hazatér. (Folytatjuk) konstruáltunk, amelyeket kis ballonokban tárolt folyékony gáz­zal táplálhatunk. Minden autón majdnem 50 rubelt takaríthatnak meg ily módon csak a téli idő­szakban történő beindítások so­rán. Medgyesbodzás és Bábolna kooperál Tavaly 60 000 csirkét neveltek értékesítésre a medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben. Ezeket a gaz­dasági épületek padlásain helyez­ték el. A Lohmann-csibéket Bá­bolnáról vásárolták. Ezek nyolc­hetes korra 1,28 kilogramm átlag­súlyt értek el. Egy kiló élősúlyt három kiló abrak felhasználásá­val állítottak elő. Ebben az esz­tendőben Medgyesbodzáson to­vább növelik a pecsenyebaromfi- ! nevelés lehetőségét és az idén 140 000 pecsenyecsirkével értéke­sítenek többet, mint tavaly. A szövetkezet beszerezte a szük­séges információkat a G—65-ös 1 húshibridről is, amely fajta szin­tén kiválóan gyarapszik és hasz­nosítja a takarmányt. A G—65-ös húshibrid csibékből 40 000-et vá­sárolnak. Ezeket is a BOV oros- | házi gyáregységének szállítják I majd egy kilón felüli vágósúly- I ban. ben az 57. esztendőt politikusán elértem, a minapában két kö­nyökömre támasz­kodva arra a sarka­latos elhatározásra jutottam, hogy tekin­tettel az utókor ta­nulmányi szomjúsá­gára, tapasztalataim egy részét írás formá­jában megörökíteni szándékozom. Jelen esetben tehát | a társadalminak ne- l vezeti munkálatról szeretnék némi écát adni, merthogy az új gazdaságos irányítás hajnalán az úgyneve­zett kofa, vagyis a községfeleslegi alap minden forintjából 60 fillért a felsőbb szervezetek reprezen- \ tácionális megsegíté- j sére dotáltak, éppen ezért, aláhúzva a tár­sadalmi munkálat megnövekedett hor- J dóerejét, azt javasol­nám lényegesen meg­fontolt gondolatme­netem következése képpen, hogy példá- { ul a mi szép nagy- j községünk Fő utcá­éra. bér- és állatisme- retemre támaszkod­va, hogy például a pékséghez felvilá- gosultságánál fogva régen hűtlen bará­tom, aki manapság tsz-darálós, szívesen parokirozna a háza előtt, mivel hogy pláne az ugrai busz is ottan áll meg. Ha meg olyan delikvens akadna, mint teszem, az órásmester, akinek keze, lába a finom mechanikai tétlenség­hez van szokva kita­nult tudománya fo­lyományaként, fo­gadna arra. alkalma­tos munkásembert napszám-tarifával honorálva. Az ilyen kezdetle­ges, de nagylelkű példamutogatás élet­re kelése folyamán merem konstatálni, hogy az egész utca­sor lakónépe rajzana a nemes utánozási hajlam tényálladéká- nak megvalósítása érdektelenségében. Amikor azután a beindulás fokozatán nyékét tenyésszék, hanem inkább száz­szorszép meg villa­virágot vagy rezedát. Ezek ugyanis hoz­zánk hasonlóan jól bírják az új gazda­sági irányítás platt- formját. Akkor és ezekből adódóan, figyelmen kívül hagyva a táv­lati tervek pereven- tív szándékosságát, még ennek az évfo­lyamnak az idényén elérhetnénk a parko­sítás monumentális tendenciáit. Annak a mellék­gondolatomnak a je­gyében, hogy a mi Fő utcánk már cson­ka nejlon fényesség­gel is rendelkezik a községfeleslegi alap megtakarított részé­ből eleddig, teljesen mértékemben hiszem, hogy a virágos jö­vendő fórumát meg­teremthetjük, mely­hez mindenkinek jó hozzáállást kívá­nok. Bíró Gy. Lajos Vésztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents