Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-04 / 29. szám

1968. február 4. 3 Vasárnap IS tecfuika fejlődése sürgeti Amint már hírt adott róla az újság, a főiskola jellegű Kecs­keméti Gépipari és Automati­kai Felsőfokú Technikum nap­pali tagozatán az idei oktatási évben kezdődik meg a műszaki szakemberképzés az automati­kai szakon. A levelező tagoza­ton ez év szeptemberében in­dul az első hasonló évfolyam. Megyénkben már több ipar­ágban, üzemben egész auto­mata gépsorok működnek, de megfelelő szakemberekkel még sehol nem rendelkeznek. Ép­pen ezért örömmel üdvözöl­hetjük azt a nagyszerű kezde­ményezést, hogy az automata szakon éppen Békéscsabán kí­vánják megszervezni a kon­zultációs csoportot. Bizonyára valamennyi vállalat és gyár él majd ezzel a lehetőséggel, és megfelelő számú technikust, érettségizett szakmunkást küld az automatikai szaktudás elsa­játítására. Az új gazdaságirányítási rendszerben a fokozott gazda­sági eredményre való törekvés egyik fő támasza a korszerű, sokszor automata gépekkel va­ló termelés. E gépek és gépso­rok üzembe állítására, ellen­őrzésére, karbantartására és javítására megfelelő képzett­ségű szakemberekre van szük­ség. Éppen ezért is jelentős ez az újfajta képzési lehetőség. Az automatikai szak mellett természetesen a gépgyártás­technológiai szakon is szervez­nek még levelezői oktatást. Az előzetes tervek szerint 1969- ben műanyag szakon, míg 1970-ben, amikor Kecskemé­ten teljesen felépül a főiskola, gépjármű szakon is megindul a levelezői oktatás. H. J. készülődnek a felszálláshoz, min­den csupa gép itt: a bombáikat akasztják csak fel kézzel... A „kútkávákat” földbe ássák Hanoi utcáin. Óvóhelyek ... A narrátor csak annyit mond: Egy gazdag ország egy szegény ország ellen ... Nem folytatja, a film önmagáért beszél és az em­berek értik, miről van szó. Teli is van feliratokkal a párizsi utca: „US = gyilkosok!” Egymást érik a tüntetések. A világhírű egyetem, a Sorbonne, hűvös, klasszikus nyugalmú épü­lete előtti téren és a Rue des Eco- les-on is leálltak a gépkocsik szá­zai egy hószitálta január eleji napon, mert a Vietnam mellett tüntető tömeg forgalmi akadályt okozott. A tüntetés központja há­rom gitáros fiú és két leányka volt — vietsongot énekeltek, an­golul. A járókelők megálltak kö­rülöttük, az egyetemről kitódultak a fiataloik és perceken belül meg­tanulták a dalt és együtt énekel­ték a refrént az alkalmi együt­tessel: „A bombák az emberekre hullnak, a bombák az emberekre hullnak!” A romantikus Quartier Latin, a diáknegyed öt-hátszáz éves szűk utcáin sem csak hóbortos bohémcsínyek történnek, nemcsak hirtelen barátságok, szerelmek születnek, hanem az egyetemista klubok, a parányi munkás Cafék, a kisebb-nagyobb steak vendég­lők százainak mindennapi életét is át-, meg átszövi a Vietnamért folytatott szolidaritási harc. Az annyiszor megénekelt Rue Móuf- fetard házait valósággal ellepik a feliratok, a falragaszok, amelyek az amerikaiak szennyes háborúja ellen tiltakoznak. A gyilkosok szó itt is sűrűn szerepel. Az esi Quartier Latin szórako­zóhelyein mostanában csak ritkán szólalnak meg a 20 centimesért és az egy frankért működő zenegé­Halmozódnak az ötletek megyénk gépjavító állomásain felszabadulás után ott találjuk a legelső újítók között, s a hosszú évek során igazi hobbyjává vált az újítómozgialom felkarolása. Ám, nem ez csupán az egyedüli szenvedélye. Legalább ennyire aktív részese az egyesületi élet­nek. A Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesületnek ma is Uj helyen, új árakon — változatlan forgalom tét és szőnyeget is gyárt­hatunk.” (Idézet a Népújság 1957. október 30-i számának címoldaláról.) Negyvenöt munkás év után — nyugdíjban .»Egy nagy jelentőségű magyar találmány által műszőrmét, bútorszöve­ve eljegyzi magát a lánckötő technológiával, szerelmese lesz a géptípusoknak, meg sem válik többé azoktól. Ilyen gépekhez fűződik két sza­badalmaztatott találmánya is: a lánckötőgépi fonalőr és a mű­szőrmegyártás. Ezeken kívül leg­alább huszonöt jelentősebb újí­tás is fűződik a nevéhez. Már a Nem a legszerencsésebb időpontban, télire költözött új helyre Békéscsaba egyetlen élőhal-árusító boltja. Változott a hely, azaz most már a Luter utcában, közvetlen a Halászcsárda szomszédságában nyílt meg a bolt, valamivel drágábban árusít­ják a halat. A tél, a halászati uborkaszezon ellenére is van választék, s a forgalom sem csökkent. Fotó: Demény. (Tudósítónktól) Amikor e portré napvilágot lát, már nyugdíjasnak mondhatja magát. Most még csak ízlelgeti a számára idegen szót: nyugdíjas. Igen, mert 45 munkás év után nyeri el a neki még szokatlan, de jól megérdemelt pihenést Er­dős Károly, a Békéscsabai Kötött­árugyár minőségellenőrző főosz­tályának vezetője. A haja erősen deres ám, a 60 év nem tükröződik az örökké te­vékeny ember mindig derűs, fia­talos arcáról. Pedig nagyon is mozgalmas 45 esztendőt tudhat maga mögött. S a csaknem fél évszázad fontosabb eseményei között oly magabiztosan, megle­pő élethűséggel tallózik, mintha csak az elmúlt héten történtekről beszélne. Tizennégy éves volt csupán 1922-ben, amikor az akkori Hu­bertusban már síkkötőgépen dol­gozik, s alig fél esztendő múltán lánckötőgépre kerül. S ettől kezd­Az elmúlt évben körlevélben jelezte a Gépállomások megyei Igazgatósága, hogy inilyen erő- és munkagép-alkatrészeket, fő­darabokat tudnak felújítva biz­tosítani a termelőszövetkezetek­nek. A cserealapon, s bizonyos felújító költség ellenében kínált alkatrészekre, fődarabokra ed­dig nem nagyon reagáltak a ter­melőszövetkezetek. Ezért a köz­ben megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalattá átalakult igaz­gatóság elhatározta, hogy szem­léletesen is bemutatja mindazo­kat az alkatrész- és fődarab-tí­pusokat, amelyeket felújítva biz­tosítani tudnak a megye gépja­vító állomásai. Mozgó alkatrész-kollekció erő- és munkagépek fontosabb al­katrészeinek, fődarabjainak azo­kat a rejtett hibáit, amelyek leg­inkább a beszerelés után, néhány napos üzemelés közben bukkan­tak elő. A garanciális javítás ar­ra kötelezi a megye valamennyi gépjavító állomását, hogy minden fontosabb alkatrészt és fődarabot megröntgeneztessen a beszerelés megyei elnöke. Tevékeny aktivis­tája a pártnak, alapítója a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa kere­tében működő megyei újítási bi­zottságnak. A sportmozgalom sem idegen tőle: korábban húsz évig atletizált, most aktív sakkozó. Mindezek mellett még arra is futja idejéből, hogy családi háza körül kertészkedjék. pék — minden Caféban van egy; a legújabb „slágerekkel” — mert a törzsközönség — munkásfiata­lok, egyetemisták polbeatjei, viet- songjai a népszerűek. A modern világ kobzosai, akik nappal ma­guk is valamelyik gyárban dol­goznak, vagy a Latin iskolarenge­tegében tanulnak, esténként nya­kukba akasztják a girtárt, hogy elpengessék, elénekeljék szerze­ményeiket. Bemennek egy-egy Caféba, megkérdezik a tulajdo­nost, hogy elénekelhetik-e dalai­kat? A válasz rendszerint Oui — igen — és már szól is a gitár. Há­rom-négy vietsongot elénekelnek egy-egy helyen és mennek to­vább, a szomszéd kiskocsmába. Ha néha valamelyik turista, aki csak pénzben tud gondolkozni, a zse­bébe nyúl, udvariasan, de hatá­rozottan visszautasítják, sőt még az italmeghívást is csak megkö­szönik. A legjobb polbeat együttesek törzshelyeire képtelenség bejutni. Egymás hegyén-hátán ülnek az emberek. Mozdulni is alig lehet, s a két-háromtagú együttes rend­szerint az asztalsorok között ját­szik. A tulajdonosok ragaszkod­nak ezekhez a tehetséges fiatalok­hoz, hiszen a vendégek sokaságát vonzzák estéről estére. Számukra ez már üzlet, de az amatőr énekesek is jól járnak, mert pódiumuk van, előadhatják háborúellenes megzenésített ver­seiket Párizs visszhangzik a tiltako­zástól. Egy francia polgári lap né­hány nappal ezelőtt így írt ve­zércikkében: „...a Seine mintha Hanoinál érné el a tengert, meg- duzzasztva a Fekete- és a Vörös folyó vizét... pedig a Mekong is szeretné tisztán tartani a part­jait .. Talán nem egészen pontos és kissé bizarr megállapítás, de ért­hetnek belőle, akiknek szól... Tiszai Lajos A szemléltetést egy kis teher­gépkocsival oldják meg, amelyre felraknak néhány felújított erő- és munkagép-alkatrészt, fődara­bot. A teherkocsi időnként bero­bog a termelőszövetkezetekbe, s bemutatja miből mit kaphatnak a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeik kijavításához. A gépjavító állomások tulajdonában ugyanis mintegy 150 különböző típusú traktor van, s ezeket leg­inkább széjjelszedve, felújított alkatrészekkel, fődarabokkal tá­rolják. A felújított alkatrészeket és fődarabokat azért adják cse­rébe, hogy biztosítani tudják a termelőszövetkezetekben elfekvő alkatrészek felújításának folya­matosságát. A kezdeményezést csak dicsérni lehet, hiszen jó néhány termelőszövetkezetben valóságos rozsdatemetőt képeznek a használhatatlannak minősített, de felújítással még jelentős hi­ányt pótló alkatrészek és főda­rabok. Azért is dicséretes a gép­javító vállalat vezetőinek kezde­ményezése, mert jó néhány szö­vetkezetei tudnak mentesíteni ezzel attól, hogy az ország külön­böző részein próbálják beszerezni az alkatrészeket. Röntgennel kutatják az alkatrészek rejtett hibáit Jelentős összegben, csaknem egymillió forintba kerül a me­gyei Gépjavító Vállalat Igazgató­ságának egy központi kísérleti műhely felszerelése. Mégis áldoz rá, mert szükségessé vált az új gép javítási módszerek, technoló­giák egy helyen történő kikísér­letezése és bevezetésük szavato­lása. A kísérleti műhelyt ellát­ják olyan műszerekkel is, ame­lyekkel meg tudják állapítani az előtt. Par adicsompaszlr ózó és háztáji robotgép Elkészült a Körösladányi Gép­javító Állomáson egy nagy telje­sítményű házi paradicsompaszí- rozó gép prototípusa. A tartósí­tott paradicsomot kedvelő egy- egy családnak is megéri, hogy egy ilyen gépet vásároljon. Kü­lönösen megéri azoknak, akiknek kiterjedt rokonságuk van, hiszen a nagy teljesítményű gép lerö­vidíti a tartósítás eddigi leglas­súbb munkafolyamatát, a paszí- rozást. Szinte világszerte kutatják évek óta a háztáji állattartás gépesít- hetőségének módját. Előrelátha­tólag ez jól sikerült a mi me­gyénkben. Ugyanis az Orosházi Gépjavító Állomáson már elké­szült egy ügyes robotgép. A vil­lanymotor meghajtású konstruk­ciót kukoricamorzsolásra, dará­lásra, szecskavágásra, fűrészelés­re, köszörülésre és több hasonló, kimondottan házi munkára lehet használni. A gép konstruktőrei elhatározták, hogy találmányukat bemutatják az idei Budapesti Nemzetközi Ipari Kiállításon és Vásáron is. Erről a robotgépről lényegében csak beszéltek vázla­tos rajz alapján, az ország ha­tárain kívül, mégis nagy érdek­lődést keltett. Ugyanis más or­szágokban is gondot okoz a ház­táji állatállomány ellátásának megkönnyítése, mert mind több azoknak a száma, akik inkább nem névéinek állatot, mintsem- hogy üzemi vagy termelőszövet­kezeti munkájuk mellett vállal­ják az ezzel járó jelentős sok időt és fáradságot K. I. Legnagyobb élményedről fagga­tom. Kiderül, hogy minden él­mény neki, ami vele történik. Mégis messzire réved a tekintete, amikor az 1958. évi Brüsszeli Vi­lágkiállításról és az ugyanebben az évben rendezett bulgáriai ta- nulmányútról beszél. Váratlanul éri újabb kíváncsis­kodó kérdésem: hány kitüntetése van? Láthatóan zavarba jön, de a maréknyi hivatalos okmány ki­segíti. így tudom meg, hogy már 1953. április 4-én sztahanovista­jelvényt és oklevelet kapott, 1954. április 4-én egyesületi, szeptem­ber 20-án vállalati munkájáért a Könnyűipar Kiváló Dolgozója lett. Hat évvel később elnyeri a Kiváló Üjító kitüntetés bronz fo­kozatát, majd 1965. április 4-én a Szakszervezeti Munkáért kitün­tető jelvény ezüst fokozatát kap­ja. Nem sokat várat magára a kö­vetkező magas kitüntetés: 1966. augusztus 20-án — az emlékeze­tes megyei ipari és újítási kiállí­tás alkalmából — a Kiváló Felta­láló cím arany fokozatának tu­lajdonosa lett, majd a Műszaki Tudományos Egyesületek Szövet­ségében végzett tevékenysége el­ismeréseként 1967. április 4-én a Munkaérdemrend bronz fokozatá­val tisztelték meg. önképzés? Erről — kommen- - tár nélkül — csak ennyit: nyug­állományba vonulása előtt né­hány nappal tett Budapesten iparjogvédelmi vizsgát. Most már bizonyára több ide­je jut az otthoni kertészkedésre. S alkalmasint ezt is olyan szere­tettel teszi majd, ahogyan negy­venöt esztendeig az emberek kö­zött kertészkedett... Kazár Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents