Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-01 / 26. szám

1968. február 1. 3 Csütörtök Tanácskozásra hívják a tsz-ckbcn működő szocialista brigádok vezetőit Erősebb a presztízs, mint as ember hecsülése „Tiszta, virágos városért" A szocialista munkaverseny megyénk termelőszövetkezetei­ben is igen eredményesen bonta­kozott ki az elmúlt években. E versengés során a párt Központi Bizottságának versenyzászlaja, el­ismerő oklevele, a Miniszterta­nács ajándéka több ízben került Békés megyei termelőszövetkezet tulajdonába. A tsz-ek megyei versenye is hasonló eredménye­ket hozott, melyben a legjobbak szintén elnyerték méltó jutalmu­kat. A munkaverseny általában azokban a gazdaságokban járt legjobb eredménnyel, amelyekben szocialista brigádokat szerveztek. A megtisztelő szocialista brigád címért széles körű munkaverseny bontakozott ki, melynek eredmé­nyeként a termelőszövetkezetek nagy részében lényegesen túltel­jesítették termelési előirányzatai­kat. A termelés helyi tartalékainak feltárására tehát jó szolgálatot tettek a szocialista brigádverse­nyek. Az újabb tartalékok feltá­rására ebben az esztendőben to­vábbi erőfeszítést tesznek. A szö­vetkezeti munkaverseny szerve­zését a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségei vették kézbe. Néhány nappal ezelőtt megszüle­tett a határozat, miszerint az 1967. évi termelési verseny ered­ményeinek kihirdetésére és az 1968. évi versenyfeladatok megbe­szélésére összehívják a tsz-ekben működő szocialista brigádok ve­zetőit. A tanácskozást — előrelát­hatóan — márciusban rendezik. Avagy Bagdi Sándor Kálváriája Az elmúlt év őszén sú­lyos vádat emelt a megyei Állami Erdőgazdaság Igazgatósága Bagdi Sándor dobozi erdész ellen. A bí­róságra adott feljelentésben azt állította, hogy Bagdi mintegy 25 ezer forint értékű fával nem tud elszámolni, alapos a gyanú, hogy ezt az összeget saját céljára hasz­nálta fel. A feljelentéssel egyidő- ben azonnali hatállyal elbocsátot­ták állásából. A bíróság bizonyíték hiányá­ban elutasította a feljelentést. A nyomozóhatóságok ugyanis még egyetlen egy, nemhogy 34 köbmé­ter fa hiányát tudták volna fel­fedni. Mire ez bebizonyosodott, és a megyei területi egyeztető bi­zottság napirendre tűzte az elbo­csátást, akkorra Bagdi Sándor kórházba került oldalborda tö­réssel. Nélküle tartották meg az egyeztető tárgyalást, ahol a sik­kasztás vádja helyett most már „a népgazdaság érdekét sértő, terven kívüli területen eszközölt fakitermelés” képezte a jogalapot Bagdi Sándor elbocsátására. Kór­házi ápolás alatt lévén, nem tu­dott védekezni. Nem tudta elmon­dani, hogy az erdészetek éves ter­vét általában becsléssel szabják meg, s a körülbelül megállapított mennyiséget az erdészek általá­ban irtásra még ki nem jelölt te­rületről egészítik ki, hogy mente­süljenek a terv nem teljesítésével járó kellemetlenségektől. Távol­létében nem tudta azt a tucatnyi dokumentumot sem bemutatni, j amelyek tanúsítják, hogy a ter­Huszonöt tsz kapott egyszeres keresztezésű hibridkukorica-vetőmagot A Körösök vidékén gazdálkodó termelőszövetkezetek nagy része évek óta takarmányhiánnyal küzd. Ennek oka több ízben a tél végi, kora tavaszi belvízre vagy pedig a nyári, hosszan tartó szárazság­ra vezethető vissza. Kedvező idő­járás hatására az északi térségben is lényegesen több termést érnek Kulcs és kalapács A békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep 21-es épülete előtt a kertipadok szokatlan pózban állnak. Gázvezetés címén erős kezek kitépték az ülőrészt a be­tontalapzatból és a kitépett vé­gek égnek meredeznek. Hogy mire volt jó ez? A városi tanács évről ,évre jelentős anyagiakat fordít ar­ra, hogy az új lakótelep környé­ke minél hamarább otthonossá váljon. Parkosítanak, fát, cser­jét ültetnek és a sétányok mel­lé kertipadokat raknak. Pihen­hessen a dolgozó, élvezhesse az új alkotás feletti örömet. És most nagykalapáccsal addig üt­hették a kertipadok bctontalap- zatát, amíg a beleépített vas­szerkezet kiszakadt. Azután, mint a rakétát, felállították. Ez a művelet bizonyára köny- nyebb volt, mintha azt a négy csavart, amely az ülőrészt a lábhoz erősíti, fellazitják. Eb­ben az esetben a pad is meg a lábrész is épen maradhatott volna, vagyis megbecsült az, amit a mi pénzünkön, a mi ja­vunkra alkottunk. —sík­éi a sok évi átlagnál. A gazdasá­gilag megalapozott szövetkezetek ebben az évben először vállal­koznak egyszeres keresztezésű, magyar nemesítésű hibrid kuko­rica termesztésére. Ettől a kuko­ricától azt remélik, hogy az ed­digi 10—15 mázsa termés helyett holdanként 25—30 mázsával há­lálja meg a gondosságot. Az | északi körzetben éppen ezért csak azokban a gazdaságokban en- I gedélyezték az egyszeres keresz- ; tezésű hibrid kukorica termeszté­sét, ahol a korábbi kukoricafaj- i tákban rejlő tulajdonságokat — ! részben a talaj adottság, tápanyag­ellátottság növelésével — jól ki- j használták. Alapos megfontolás után a fen- j tieket figyelembe véve úgy döntött a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége, hogy néhány közös gazdaságba több száz holdas termesztésre, néhány­ban pedig 10—30—50 holdas kí­sérleti megfigyelésre juttat vető­magot. A termelőszövetkezeteket így készítik elő az 1969. évi ku­koricatermesztésre. Ekkor lehető­ség nyílik arra, hogy a közös mű­velés alatt álló kukoricaterület teljes egészébe a kiváló tulaj­donságokkal rendelkező, nagy ter­mést adó martonvásári egyszeres keresztezésű hibrid kukoricát vet­hessenek. ven felüli területről az igazgató­ság vezető beosztású munkatár­sainak utasítására vágott ki fákat, s többnyire magánmegrendelők részére. A névaláírásokkal ellátott papíron megkapott méret és mennyiség mellé szóban is el­hangzott, hogy „aztán olyan le­gyen annak a fának a minősége, mert ennek vagy annak a sze­mélynek kell.” Az ilyen kérést nem szokták megtagadni a többi erdé- szel^em, még akkor sem, ha ter­ven kívüli területből termelik is ki a kért famennyiséget. Bagdi Sándor esetében ez csupán azért esett ilyen súlyosan a latba, mert már nem akarták visszahelyezni munkakörébe — presztízsféltés­ből. Mivel elbocsátását jóváhagyta a területi egyeztető bizottság, felszólították, hogy költözzön ki az általa lakott szolgálati lakás­ból. A hova kérdésre kijelöltek hatodmagának az eddigi lakás végében egy 1,7x4,5 méter nagy­ságú iroda-, egy 2,6x4,5 méteres szerszámoskamra- és egy 2,2x4,5 méteres nyári konyha-helyiséget. Szükséglakásba költözését de­cember 23-i határidejére a Dobozi Községi Tanács egyhónapi hala­dékot adott, belátva, hogy télire nem tud a hattagú csálád beköl­tözni a kijelölt helyiségekbe. A közegészségügyi felügyelő janu­ár 13-án keltezett jegyzőkönyvé­ben rögzítette, hogy az említett lakrészekben „a családtagok egészsége még rövid ideig tartó ottlakás esetén is veszélynek van kitéve.” A szerszámosraktár fala egy méter magasan nedves, salét- romos, padlózata tégla, mennye­zetén pedig rohadt a deszkázat. Ám hiába volt a köz­egészségügyi felügyelő megállapí­tása, hiábavaló volt az is, hogy január 16-án Bagdi Sándor pa­naszt tett a járási tanács kilakol- tatási határozata ellen, január 26- án hatóságilag átköltöztették Bag­di Sándorékat az említett három kis helyiségbe. Ezeket annyira zsúfolttá teszik a bútorok, hogy a négy iskolás gyerek kénytelen a szomszédoknál tanulni és aludni. A kiköltöztetés természete­sen az erdőgazdaságnak sürgős, mondván, amíg az új erdész oda nem költözik, veszélyeztetve van a dobozi erdészetben a termelés. Szó se róla, nem kényelmes az új erdésznek Gyuláról naponta Doboz­ra átjárni, de minden bizonnyal ki- J bírná addig, amíg kiürül az a la­kás, amit a helyi termelőszövet­kezet ígért Bagdi Sándornak. Meg aztán azért is kellett volna várni az erőszakos kiköltöztetés­sel, mert Bagdi Sándor elbocsá­tási ügye még nincs lezárva. Ért­hető, hogy a legkülönbözőbb fó­rumokhoz fordult panaszával. Méltánytalannak tartja azt, hogy sikkasztás vádjával elbocsátották, s amikor ez nem bizonyosodott be, olyan ürügyet használtak fel ellene, amit felettesei kérésére I teljesített. Nem tagadja, követett el apróbb hibákat 22 éves szol- ! gálata idején — és ki nem köve- j tett el? —, munkáját azonban ál- j tálában kifogástalanul látta el 75 százalékos rokkantsága ellenére is. Erről nemcsak az tanúskodik, hogy több esetben jutalmat ka­pott, továbbá kiváló dolgozó ok­levelet és jelvényt is. Ám úgy látszik, hogy a megyei Állami Erdőgazdaság Igazgatóságán erősebb a presz­tízs, mint Bagdi Sándor érdeme, és eddigi munkájának becsülése. K. I. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat fiataljainak felhívása A megyeszékhely telepítésének 250., várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából a Békés­csabai Kertészeti és Köztisztasá­gi Vállalat fiataljai felhívással fordultak az üzemek, a termelő- szövetkezetek és a tanintézmé­nyek ifjúkommunistáihoz. A „Tiszta, virágos városért” mozga­lom részvevői rendbehozzák lakó- s munkahelyük környékét, segíte­nek az utcák, s terek parkosításá­ban. A fiatalok új kezdeményezé­sét támogatja a városi tanács is. Szett, sapka, kesztyű . r Uj termékeit, új gépek A Gyulai Kötőipari Vállalat az j idén több új terméket készít, me- j lyeknek próbagyártását már ta- [ valy megkezdték. Divatos a hím­zett, szintetikus szálból kötött j szett, ami után igen nagy a lcül- | földi vásárlók érdeklődése is. Már j tavaly a IV. negyedévben 1000 ' garnitúrát eladtak, most 2000-et [ rendeltek belőle. Sok női, lányka- és gyermeksapka készül belföldre, j ezekből kétfajtára kanadai vevő is igényt tart. Az ára megfelelő, j nagyobb megrendelésre számít a vállalat. Férfi- és gyermekkesztyűből ; eddig 70 ezer párat szállítottak a Szovjetunióba és belföldre is | igen sok készül. A vállalat — házilag — két j speciális körkötőgépet állított, össze, s a továbbiakban, 1970-ig ! folyamatosan még 20 gép készül | el. Ezeken meggyorsul a terme- ' lés és olcsóbb lesz a pulóver elő- i állítása. Marosán Györgyné az új körkötőgépnél. r Épületbádogos munkát rövid határidőre közületek részére vállalunk BÉKÉS MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA. x Bujdosó Józsefné kötőnő az egyik legjobb szakmunkás. Fotó: Uemcny Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents