Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-25 / 47. szám
Helytörténet a jelen szolgálatában Az ötvenes évek végén egyre szélesebben kibontakozó helytörténeti-honismereti mozgalom történetében jelen/tős állomáshoz érkeztünk. Évekig közhelyként emlegettük, hogy ez az izmosodó tevékenység sokra hivatott, s nem vettük észre, hogy túljutott kamaszkorán, ma már jelentékeny helyet követel magának a tudatformálásban. Ugyancsak évek kellettek ahhoz, hogy feloldjuk, vagy legalább elvileg tisztázzuk azt az ellentmondást, amely a helytörténeti tevékenység erőinek minél szélesebb körű szabaddá tételére vonatkozott egyrészről, másrészt pedig ennek a munkának az országos összegezésben irányítást, ellenőrzést kívánt biztosítani. Az utóbbi szükségessége azért is fontos, mert a mozgalom személyi bázisai nemcsak a történelem, irodalom szakos tanárok, muzeológusok, levéltárosok voltak, akik tevékenységéhez a „céhbeli tartozás” biztosítékot szolgáltatott, hanem műszaki értelmiségiek, jogászok, lelkészek, a tanácsi apparátusban tevékenykedők, akiknek történészi képzettsége megfelelő irányításra szorul. A történettudományban éppen napjainkban gazdagodó komplex módszerek is szükségessé tették, hogy a helytörténet is gyümölcsöző kapcsolatokat teremtsen a vele rokon tevékenységi területekkel. Elsősorban a néprajzra, népzenére, munkásmozgalmi hagyomány- ápolásra, a felszabadulás utáni falukrónika-frásra. a szociológiai és szociográfiai kooperációra gondolunk, mint egymást kiváltó és támogató tényezőkre. A felsoroltak olyan szaktudományi alapismereteket igényelnek, melyek szintén megfelelő irányítással sajátíthatók el. Erre hivatott az Országos Népművelési Tanács keretein belül szerveződött Országos Helytörténeti Bizottság, amely 1967 végén rendszerezte feladatait, elkészítette munkatervét, s remélhetőleg egyre inkább a megyei hely- történeti bizottság elvi, módszertani irányítójává válik. A Békés megyei Helytörténeti Bizottság tevékenysége immár egy évre tekinthet vissza, s ez az időszak gondokat, problémákat és szép eredményeket is elkönyvelhet magának. A jövő szempontjából mégis célszerűnek látszik, ha a Az érdeklődés középpontjában álló szívátültetésekkel kapcsolatban a folyóirat „Üj szerv — régi testben” című cikke a nagy műtétek kevéssé ismert problémáira mutat rá. Érdekes cikk ismerteti a hazai ritka műemlék orgonákat. A folyóirat elszántában olvashatjuk a Természet Világa Est nagy sikerű előadásának szövegét „A zöld pokol kapujában” címmel, dr. Bameglevő problémákról és az előttünk álló feladatokról ejtünk néhány szót. Megyénk és a Viharsarok történelmi rangja sürgető kötelességgé teszi ezek tisztázását, az országos elképzelések ismeretében pedig határozottabban körvonalazhatók feladataink. A Békési Élet 1967-es évfolyamában lefolyt helytörténeti vita kitűnő lehetősége volt a vélemények nyilvánításának. Annak tapasztalatai, összegezése a- zonban a helytörténeti tevékenység gyakorlata szempontjából nem történt meg megnyugtatóan, ezért nem tűnik feleslegesnek két gond közreadása: Mindenekelőtt aggasztó jelenség, hogy a helytörténeti tevékenységgel foglalkozó szervek és szervezetek kooperációja akadozik, illetve alkalomszerű és személyekhez fűződő. Ezen úgy segíthetnénk, ha a megyed Helytörténeti Bizottság összetételében az operatív tevékenységre is feljogosított szervek (múzeumok, levéltár, MSZMP és KISZ megyei bizottságának illetékesed, megyei tanács művelődésügyi osztálya, megyei művelődési ház stb.) állandó és aktív munkakapcsolatát biztosíthatnánk. Jelenleg ez a testület inkább a legeredményesebb hely- történészek munkaközössége, mint célját, feladatait kifejező szerv. Az eredményes együttműködés sok hasznos energiát takaríthatna meg, s elkerülhetnénk az azonos feladatokkal, problémákkal találkozó fedéseket is. Mindez pedig okvetlenül koncentrálná a helytörténeti, honismereti munka hatásfokát. Említésre méltó az is, hogy a megye helytörténetének jelenlegi helyzete (eredményei és hiányosságai) nem a tudatos irányítás következtében jöttek létre. Jóllehet nem tagadhatjuk a spontán kezdeményezések jelentőségét, ma már mégis oda kellene hatnunk, hogy a kutatási kulcsterületek kijelölésével, a megfelelő témák és személyek kiválogatásával tervszerűbbé tegyük munkánkat, közelebbi és távolabbi feladatokat állítván magunk élé. Ezeket a feladatokat a megye történelmi múltja és társadalmi jelene is kínálja Csak arra kell vigyáznunk, hogy idejében készüljünk fel alapos tisztázásukra, s a lehetőségekhez mérten kerüljük a kampányszerűség veszélyeit. Melyek az előttünk álló lagh János akadémikus tollából. Jánossy Lajos akadémikus nagy sikerű televízióelőadássorozatának összefoglalóját adja Sas Elemér a „Relativitáselmélet és fizikai valóság” című írásban. Több kisebb közlemény, sok színes tudományos hír, folyóiratszemle és könyvismertetések teszik teljesebbé a Természet Világa februári számát. feladatok? Mindenekelőtt nemzeti történelmünk két jelentékeny évfordulójának megyei analizálása. A Magyar Tanácsköztársaság 50., és felszabadulásunk negyedszázados jubileuma. Ezen a területen az előkészületek időben megtörténtek. Helytörténeti szakköreinknek sajátos feladatuk lenne a két évforduló forrásanyagának összegyűjtése és közkinccsé tétele. Különösen a Tanácsköztársaság esetében sürgető feladat ez, hiszen a tudományos feldolgozás kísérletei bizonyították, hogy mennyire megtizedelte az ellenforradalom rendszere azokat. Ezért a szóbeli visszaemlékezések is ma még megvalósítható és összegyűjthető forrásnak számítanak. Szakköreink éljenek a hangszalagos gyűjtés lehetőségeivel annál is inkább, mert ez a módszer megfelelő kontroll esetében a már említett társtudományok esetében is felhasználható. A fellelhető tárgyi emlékek (iratok, könyvek, tárgyak stb.) esetében pedig arra kell törekednünk, hogy azok a gyűjtésre vonatkozó katalogizálható adatokkal együtt illetékes helyekre, a múzeumokba, levéltárakba vagy a megyei pártbizottság munkásmozgalmi archívumába kerüljenek. Felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó előkészítését az a körülmény teszi indokolttá, hogy a megye földrajzi elhelyezkedése miatt legújabbkori történelmünk legjelentősebb fejezetének első bekezdéseit kell minél szélesebben, színesebben, életszerűbben megírni. A nagy évfordulók mellett természetesen szem előtt kell tartani a megye történetét befolyásoló sajátos dátumokat is. Mindenekelőtt a megyeszékhely, Békéscsaba alapításának 250. évfordulóját, amely egy sajátosan színes urbanizáció megrajzolására ad jó lehetőséget. A közérdekű irodalom keretein belül csak utalni lehet azokra a kisebb feladatokra, melyek sikeres megvalósításával adósságainkat törleszthet- nénk. Elmaradtunk más megyékhez viszonyítva a földrajzi névgyűjtés területén, pedig ez a hasznos munka több figyelmet érdemelne. Szorgalmaznunk kell a hagyományokhoz igazodó névadó kultusz kifejlesztését emlékek állításával is. össze kell kötnünk azokat az eseményeket, amelyek a megye egész történelmi megítélését darabossá, szemelvényszerűvé teszik. Meg kell rajzolnunk azt a mélyreható szociográfiai változást, amely környékünk egész képét átformálta. Az érintett feladatok megvalósítása jól összehangolt, eszmeileg tisztázott közös munkát igényel. Aligha válósítható meg mindez a megye közvéleményének fokozottabb támogatása nélkül. Ezért reméljük, hogy terveink megvalósításában több odafigyelésben részesülünk. Takács László Megjelent a Természet Világa februári száma KÖRÖS TÁJ Picasso Férfi spanyol gallérban (Egyike a 12 Picasso Ifto gráfiának, amelyet a napokban kapott a Szépművészeti Múzeum.) mwwwvwwwwwvwmtnwvwwwvwwvwwMc twwwwvw Magyarország története Történelmünk új összefoglalása Egész marxista történetírásunk eddigi eredményein alapul az új kétkötetes Magyarország története, amely nemrég jelent meg második, javított és bővített kiadásban. A könyvet író szerzői kollektíva Molnár Erik akadémikusnak, az 1966-ban elhunyt Kossuth-díjas tudósnak vezetésével dolgozta fel történelmünket. A kiváló tudós életművének is mintegy betetőzése e két kötet, hiszen mind saját tudományos munkássága, mind tudományszervező tevékenysége főként hazánk történelmének kutatására irányult. A mintegy 1300 oldalas művet népszerű tudományos összefoglalásnak szánták a szerzők. S az új Magyarország története valóban megfelel mind a tudományosság, mind a népszerűsítés követelményének. A könyv tudományosságát elsősorban a marxista történelmi materialista szemlélet következetes alkalmazása biztosítja: az osztályok harcának mutatják be a szerzők történelmünket, mindvégig konkrét és a tárgyalt időszak speciális jellemzőit felvázoló módszerrel. A gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti elemzések képezik az egész mű gerincét; különösen e területeken ad jóval többet a könyv, mint a régebbi összefoglaló művek. A magyar történelem értékes — haladó, demokratikus, forradalmi — hagyományainak megfelelő értékelése a történelmi mű fő erőssége. Ezeket a hagyományokat ugyanis a felszabadulás előtti polgári történetírás eltorzította, sőt nem egy esetben éppen elhallgatni igyekezett. A felszabadulás utáni fiatal marxista történetírás természetesen történelmünknek ezzel az oldalával kezdett behatóan foglalkozni, ami viszont gyakran idealizáló ábrázolást eredményezett. Történelmünk új összefoglalása kiküszöbölte e szemléleti hibákat, s így jó segítséget adhat a reális nemzeti önismeret kialakításához. Viszonylag új ága történettudományunknak a hazánk területén élt nem magyar népek ■ története; az új Magyar- ország története a kutatások eddigi eredményeit is összefoglalja, mert — mint Molnár Erik a könyv előszavában kifejtette —, a szerzők egyik legfontosabb célkitűzése volt történelmünket „minél jobban beágyazni az egyetemes történeti folyamatba, a magyar történetet a szomszéd népek történetével kapcsolatban kifejteni.” A népszerűsítés igényeit is figyelembe véve, világos, közérthető stílusban írnak a könyv szerzői. Törekvésük arra irányul, hogy kutatásaik, vizsgálódásaik eredményeit minél áttekinthetőbb összegezésben tárják az olvasó elé. A könyv végén található, rendkívül részletes bibliográfiai tájékoztató pedig a tudományos ambíciójú olvasó alaposabb tájékozódását, az esetleges további tudományos búvárkodást is segíti.' (Gondolat Kiadó.) g. r.
