Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-18 / 41. szám
1968. február 18. 7 1 Vasárnap Tél végi vitaminforrások az étrendben Jóllehet a tél kalóriadúsabb táplálkozást kíván, mert a szervezet a kalória egy részét a hideg ellensúlyozására használja fel, de szervezetünk az egészséges működéshez ezekben a napokban, talán még fokozottabban igényli a különböző vitaminokat tartalmazó élelmiszereket is. Gyakran előforduló panasz a tél végi és kora tavaszi hónapokban, az egyébként indokolatlan fáradtság- érzet, ami minden bizonnyal a elvi tamin hiányát jelzi a szervezetünkben. Ezáltal csökken a szervezet ellenállóképessége például a fertőző, influenzás megbetegedésekkel szemben is. Szükséges, hogy az étrendünkben a zsíros, húsos ételek mellett naponta szerepeljenek zöldfőzelékek, saláták, gyümölcsök. És miután erre az időre a nyersen tárolt zöldségféléknek, gyümölcsöknek is felére, sőt negyedére csökkenhet a C-vitamin tartalma, még fokozottabb mértékben lenne szükséges' a fogyasztásuk. Mégis milyen jó C-vitamin források állnak rendelkezésünkre ezekben a hónapokban? Nagyon jó C-vitamin forrás a télire élrakott savanyúpaprika, a levével együtt. Azután a nyers (nem pirított) savanyú káposzta, amelyből naiponlta egy-egy tányérkával salátaként fogyasztha- \ tünk a zsíros húsokhoz, tepertőhöz, szalonnához. Csaknem teljesen megőrzik C-vitamin tartalmukat a mélyhűtött, mirelit zöldség- és gyümölcsfélék. Kevesen tudják, hogy a helyesen tárolt burgonya a tavaszi hónapokig is képes megőrizni C-vitamin tartalmának félét is. Azokhoz az ételekhez, amelyekhez csak lehetséges, héjában főzzük a burgonyát, hogy a C-vitamin kioldódása, etamcsotló- dása minél 'kisebb legyen. A citrom és a narancs mellett a legbőségesebb C-vitamin forrás a langyos' vízben áztatott, (nem főzött) és meleg vízzel felöntött csipkebogyó tea, azuitán a különböző gyárilag konzervált valódi gyümölcslevek. Zsíros, vajas kenyérre kenve, nagyon ízletes és a már elkészült ételek ízesítésére nagyon( kitűnő az A- és C-vita- minban gazdag, piros paradicsompaprikából készült Pritamin konzerv. Próbáljuk ki a következő vi- tamincsemegót: fele-fele arányban reszelt sárgarépa és reszelt álma. Egy kis porcukorral vagy mézzel, citromlével ízesítve, esetleg pár csepp étolajat is cseppenthetünk rá. Meg lehet tehát találni a módját, hogy a tél végi, kora tavaszi „vitaminszegény” hónapokban se szenvedjünk hiányt — vitaminokban. H. J. Ki mint veti ágyát... A közmondást az alábbiakban az ágyak és az ágyneműk helyes ápolására vonatkoztatjuk. A fekhely már csak azért is megérdemli a gondoskodást, mert érdekünk, hogy jó állapotban maradjon, hiszen életünk jelen- tős részét ágyban töltjük Az ágymatracokat egyszer hetenként élére állítva jól ki kell szellőztetni, majd szellőzés után átkefélni vagy kiporszívózni. Porolni nem szabad, mert ezzel csak felkeverjük a port s megsértjük a matrac anyagát A háromrészes matracok elhelyezését gyakran változtassuk, az egyrészeseket pedig fordítsuk meg. Fontos, hogy óvjuk a nedvességtől. A dunyhák kezelésében sok háziasszony hibát követ el, amikor kirakják a napra levegőzni, mondván, a toll így megtartja, ruganyosságát Ez tévedés. A naptól a tollak — a várt hatással ellenkezőleg — megkeményednek, elvesztik ruganyosságukat, az angin pedig lazává válik. Amennyiben a dunyhát nem használjuk, védenünk kell a nedvesség ellen. Leghelyesebb, ha száraz helyiségben, papírral bélelt ládába helyezzük. A biztonság kedvéért molyírtót is tegyünk hozzá. A vaittapaplanokat gyengéden porolhatjuk és puha kefével tisztíthatjuk. Abban az esetben, ha nagyon piszkosak, adjuk tisztítóba. A pehelypaplanokat időnként fel kell rázni és kiszel- lőztetni. Nem szabad porszívózni, mert a leheletkönnyű és hajszálvékony pelyheket a gép áthúzná az anginán. Ha már a fekhelyeknél tartunk, elmondjuk, hogy a színes, sőt, tarka ágyhuzat mindinkább divatos. A rózsaszín-fehér, kékfehér ágyhuzatokat fehér csipkebetétek teszik még frissebbé. A damasztok közül különösen a pasztellszínekből összeállított csíkozásúak divatosak. Újabban az ágyhuzat apró virágos, és egyéb mintás batisztból készül. A gondozott — mosott-vasalt — ágyneművel felhúzott ágyba öröm lefeküdni. A közmondást így módosíthatnánk: Ki mint gondozza ágyát, úgy alussza álmát A tavasz közeledtének félreérthetetlen jele, hogy hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek a szoknyák. A kertészkedő emberek gyakran megfordulnak a vetőmagboltban, már most beszerzik a tavaszi veteményezés- hez szükséges magvakat. Egyetlen vevő távozott csupán üres kézzel a boltból, mert kívánságát nem tudták kielégíteni. Ugyanis pénzmagot kért.. i A HÉT már teljes létszámban az építkezéseken találta a munkásokat. Békéscsabán a Dózsa György úti toronyház alapozásán exkavátorok dolgoznak, meglehetősen nagy érdeklődés közepette. Egyik szemlélődő, akit a mohóság rossz tulajdonságával áldottak meg az istenek, így sóhajtott fel A hét álmélkodva, amikor meglátta az exkavátor hatalmas „tenyerét”: Te jó ég, mekkorát tud ez egyszerre markolni! A HÉT intelme a beosztottakhoz: Aki minden irányban hajlong, az a hátsó részével óhatatlanul nekiütközik valakinek ... ! A HÉT a tv jóvoltából újra a téli sportok jegyében telt el. Volt sí, jégkorong, flitteres ruha, halálforgás, beugrás U- belle, kis szoknyás lányok, pontozóbírók ... De azért egy kis foci már nagyon hiányzik! A HÉTEN bonyolították le a járási Ki mit tud?-döntők nagy részét. Ennek ürügyén egy kis alkalmi vetélkedésre mi is meghívjuk az olvasót, és aztán majd eldől, hogy ki, mit tud? Kérjük, válaszoljanak az alábbi kérdésekre: 1. Mi jobb, a tavaszi eső, vagy a savanyúcukor? 2. Kire vonatkozik Caesar utolsó mondata: „Te is fiam, Brutus?” 3. Mennyibe kerül egy hatvan- filléres bélyeg? A helyes megfejtők között ÖRÖKLAKÁST, KÜLFÖLDI UTAKAT SZEMÉLYGÉPKOCSIT, TV-t, RÁDIÖT nem sorsolunk ki. A HÉT sok örömet szerzett a gépkocsiigénylőknek. Már Csabán is feltűntek CS rendszámú Skodák és Trabantok. Egy kopaszodó férfiú kezét széttárva megjegyezte: „De mibul?” Aztán beült CO betűjelzésű Ford Tau- nusába és fejcsóválva elhajtott. (brrr.) A tudós véleménye az UFOK-ról Beszélgetés dr. Kulin Györggyel, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet igazgatójával Minden kornak megvan a maga divatos szenzációja. Napjainkban a csészealj-láz tölti be ezt a szerepet. A képeslapok .gyakran közölnek kalap vagy korong alakot ábrázoló fotókat, állítva, hogy ez az igazi. Kenneth Arnold amerikai pilóta éppen 20 évvel ezelőtt keresztelte el repülő csészealjnak ezeket a mindmáig titokzatosnak tartott, sok vitát kavaró égitesteket. Az UFOK-kal foglalkozó írott anyag már bizonyára könyvtárakat töltene meg és a Föld különböző pontjain időnként látni vélt ismeretlen repülőtárgy újra és újra fellobbantja a nagy közönség kíváncsiságát. Az tény, hogy a csészealj-ügy a közérdeklődés középpontjában áll, mindenki izgalommal várja az újabb híreket, hogy aztán egy új kép vagy bejelentés nyomán az egész világon végiggyűrűzzék a szenzáció hulláma. Megalapozatlan híresztelések, rémhírek, igaznak vélt fantazmagóriák, hiteles vagy hitelesnek tartott UFO-felvételek látnak napvilágot, s kelnek szárnyra olyan tömegben és olyan nagy ováció közepette, hogy az emberek már szinte személyes ügyüknek tekintik a repülő csészealjakkal kapcsolatos nézeteik megvédését. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ehhez az izgalmas vitához hazánk egyik legnevesebb szaktekintélyének véleményét kérhetjük ki. Az Uránia Csillag- vizsgáló Intézet igazgatója, dr. Kulin György válaszol kérdéseinkre. — Professzor úrnak módjában áll közelről ismerni a csészealjproblémát. Jelezték-e valaha is a csillagvizsgáló műszerei ismeretlen eredetű tárgy feltűnését? Lé- teznek-e a repülő csészealjak? — A kérdés egyértelmű. A válasz is az lesz. Csészealjak nincsenek. Műszereink tízmilliárd fényév sugarú térben képesek érzékelni, de még egyetlen tudomá- nyosan igazolt tény nem szól a Fold felszínétől mindössze néhány i méterre vagy kilométerre látott repülő csészealjak létezése mellett. Higgyék el, a csillagászok alaposan utána néztek ezeknek a rejtélyes, sok ember által „látott” kozmikus testeknek, s határozottan kijelentem, ilyen nincs. — Ezek szerint, Ön hamisnak ítéli az összes szemtanú állítását? Ezek az emberek azt bizonygatják, hogy idegen bolygóról jött ismeretlen eredetű tárgyat láttak. — Nem azt vitatom, hogy láttak-e valamit vagy sem. De, amit UFO-nak véltek, az mind földi eredetű tárgy, esetleg a világűrből idetévedt meteor. Cáfolom azt, hogy idegen égitest értelmes lényei kutatnák Földünk titkait, fürge kis űrhajókon utazgatva ide- oda. A szemtanúk félreértik vagy félremagyarázzák észleléseiket. Csak a Meteorológiai Intézet hat légkörkutató léggömböt bocsát fel naponta, négy ezüst és két piros színűt. Eddig már 700-nál is több mesterséges holdat bocsátottak fel, s ezek közül jónéhány, a rakéta szétrobbanása miatt, több száz alkatrészre hullott szét, hogy aztán minden egyes csavar UFO alakjában kísértsen. A Szófia felett látott csészealj NATO kémballon volt. Mantell kapitány tragikus halálával kapcsolatban a nagyközönséget elfelejtették tájékoztatni a repülőgép roncsa: között talált whiskys üvegek ma - radványairól, a lapok viszont azt kürtölték szét, hogy a pilóta gépe valami ismeretlen repülőszerkezettel ütközött össze. — Az USA-ban és a Szovjetunióban különbizottságok vizsgálják a kozmoszban megjelenő i emberiség és a világmindenség titokzatos égitestek rejtélyét. A j kapcsolatának jövőjére korábban laikus ebből már arra követkéz-; csak vízilók és utópiák utaltak, tét, hogy „valami van”, hogy nem Csak most kezdünk felnőni tech- nclkülöznek minden reális ala- nikánkkal is ahhoz, hogy bekap- pot a világűrből jött repülőszer- i csolódjunk a lakott világok nagy kezetekről szóló hírek. Mi erről családjába. a tudós véleménye? 1 — Véleménye szerint mi az oka — A Ijapok valóban beharan • I a csészealj-láznak? gozták a különbizottságok életre- i — A probléma nem pusztán anGeorge Adamski fagylaltárus és a „Vénuszról jött hölgy”. hívását. Az USA csaknem félmii- , lió dollárt költött az UFO-ügy tisztázására. De az már kevésbé terjed el a köztudatban, hogy ezek a bizottságok munkájukat befejezve, határozottan nemet mondtak a lenni vagy nem lenni kérdésben. Ám, az érdeklődés óriási még most is. A szenzáció-éhséget hamis hírekkel, trükkfotókkal elégítik ki, ahelyett, hogy a valóságot tárnák fel és az emberek érdeklődését a reális problémák megoldása felé terelnék. Nézze meg ezt a magazint! (Az amerikai REÁL — magyarul Valóság — című képeslap 1966. augusztusi száma). Ez a kép itt George Adamski fagylaltárust és barátját, a Venus bolygóról jött hölgyet ábrázolja. A hölgy, bár nagyon bájos, mégis inkább földi halandónak látszik. (A folyóirat különben gazdag képsorozatot közöl a repülő csészealjak különböző típusairól, sőt egyik felvétel éppen azt a pillanatot örökítette meg, amikor a Földre érkező mintegy 100 centiméter magas — s ráadásul ruhátlan — világűr-vendéget két ballonkabátos detektív kézenfogva (!) vezet). — A csészealjak létének tagadása jelenti-e azt, hogy a világmindenségben nincsenek értelmes lények? — Semmiképpen sem. Nincs jogunk kétségbevonni, hogy Földünktől távoli világokban magas fokú civilizáció van. A tudósok egymillió civilizációval számolnak, csak a Tejútrendszeren belül. Lehet, hogy számos lakott világ már állandó kapcsolatot tart fenn egymással hosszú idő óta. Lehet, hogy régóta keresnek bennünket is. Lehet, hogy nagy rádióadóink sugárzását felfogják... Az nak tisztázása, hogy léteznek-e vagy sem az UFO-k, hanem feltárásra és magyarázatra várnak azok a köztudatban és közgondolkodásban végbemenő tendenciák, amelyeknek tanúi vagyunk. Ennek a tudatváltozásnak, a „harmadik kultúra” egyre erősödő pozíciójának csak egyik megnyilvánulása a csészealj-láz. 1— Megmagyarázná ezt részletesebben? Mit ért Ön harmadik kultúrán? — Két kultúráról beszéltünk éveken át, s félő, hogy mindkettőnek fölébe nő egy harmadik Az igaz, hogy a humán és természet- tudományos kultúrát nem lehet mereven szétdarabolni, hiszen kü- lön-külön is művelve, az emberiség kultúrája gyarapszik. Harmadik kultúrának a miszticizmus és babona egészét értem, amelynek vulgáris és művelt megnyilvánulása között nincs is lényegi különbség. Sok országban hódít a középkori mágia-kultusz, a tudományosság álarcába rejtőzött misztika. Az ősi kultúrák túlértékelése, a Tunguz-meteor, az At- lantisz-legenda, az áradattá duzzadt UFO-kiadványok alkotják ennek a „harmadik kultúrának” a kereteit. Nekünk, természettudósoknak az a hivatásunk és feladatunk, hogy ebben a rakétatempóban differenciálódó korban hitelesen, misztikumok és csodák nélkül értelmezzük a világ jelenségeit. A csillagász számára nincs ma fontosabb, mint helyes útra terelni az embert a megértésben, nehogy az információk kusza áradata megfossza biztonságérzetétől és tájékozódó kénességétől. B. I.
