Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-15 / 38. szám

1968. február 15. 4 Csütörtök Postás lóháton A Mezőhegyes—Battonya országút mellett találkoztunk a me­gye talán egyetlen lóhátas postásával, Tóth Mihállyal, a mező­hegyes! posta dolgozójával, aki két éve járja lóháton a környék majorjait. Képünk azt ábrázolja, amint útbaigazítja gépkocsin­kat Mezőhegyes felé. Fotó: Esztergály Csináld magad! Új ötlet született Körösladányban A Körösladányi Fa-, Vas- és Vegyi Ktsz-ben a megrendelők bevonásával új ötlet alapján pró­bálják feldolgozni a fahulladékot. Csupán egyes cikkek alkatrészeit állítják elő, melyeket aztán a ve­vő otthoni barkácsolással szerel össze, s készíti el belőlük az egé­szet: vagyis az óhajtott, de a szö­vetkezetben teljesen kész állapot­ban nem gyártott — mert így gazdaságtalan — árucikket. Igény jelentkezik kajak — amelynek bordázatát, s lapátjait hulladék­ból is elő tudják állítani —, vala­mint méhkaptárak készítésére. Várható, hogy ha a szövetkezet több hulladékanyaghoz jut, eset­leg keresettebb cikkeket (gyer­mekjárókát stb.) is a vásárlók rendelkezésére tud bocsátani a fenti módon. A megye több községébe, városába jutnak el a csabai „aszfaltágyúk” Az idén 11 millió forint értékű járda- és útburkolatot készítenek Hét évvel ezelőtt alakult meg, s az első évben mindössze 800 ezer forint értékben újított fel járdát a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat részle­ge. Aztán egy aszfaltozógépet vá­sároltak, később kettőt, az idén pedig a negyediket is. Az általá­nosságban elterjedt tűsarkú cipőt viselők legnagyobb örömére most már nem tégla-, hanem puha asz­faltjárdát készítenek ezeknek a gépeknek a segítségével. És nemcsak Békéscsaba, hanem Gyu­la, Szarvas, Tótkomlós, Üjkígyós utcáin, s több termelőszövetkezet gazdasági épületei körül is. A hét közepén már begyújtottak két „aszfaltágyút”, s megkezd­ték a brigád tagjai a munkát a helyi konzervgyárban. Terv sze­rint csak március eleje volt az indulás időpontja, ám a 16 tagú brigád elhatározta, hogy az ez évre tervezett 6300 tonna helyett legalább 7300 tonnát terítenek ki, mintegy 90 ezer négyzetméter te­rületen. Ebből jut aszfaltfelület jó néhány üzem udvarára is, azonban mintegy 3 ezer tonna Békéscsaba város járdáinak és útjainak felületére. Többek kö­zött az V. kerületben a Franklin, a Szamuely és a Bercsényi ut­cák járdáira 14 ezer, a Mokri ut­cai lakótelepen 5 ezer, a Lencsé- si úti lakótelepen 1600, a Köz­raktár utcában pedig 1500 négy­zetméter járdafelületre terítenek aszfaltot. A munkát meggyorsítja az, hogy az eddigi csupán szén­tüzelés helyett vegyes, de főleg olajtüzelésre térnek át, s így — a tűző naptól és a 200 fokos forró­ságú anyagtól sokat szenvedve is — szinte biztosra vehető, hogy több mint 7 ezer tonna aszfaltot terítenek ki a brigád tagjai. Biz­tosra vehető az is, hogy a hét év­vel ezelőtti 800 ezer forint évi termelési érték helyett az idén több mint 11 milliót teljesítenek. 4. A tengerészeti főfelügyelő nyugdíjazása elég szomorú kö­rülmények között történt. A vi­lágháború idején néhány tisztet kölcsönösen kitüntettek a szö­vetségesek. Angol lovastiszte­ket a franciák kineveztek a sze­negáli gyalogosok kapitányának, az angolok viszont skót és ír csapatoknál adományoztak tisz­teletbeli rangot a francia baj­társaknak. Tracyről mindenki tudta, hogy egy skót ezred tisz­teletbeli kapitánya. A walesi herceg éppen Párizsban járt, és ebből az alkalomból Tracyt is meghívták a tengerészeti akadé­mia báljára. amelyen őfensége volt a védnök. A kadétok éjjel­nappal dolgoztak.’ Harrincourt Szervezettebben, fegyelmezettebben Hit lehet és mit nem lehet munkaidőben? — Az ircdoi dolgozók sem képeznek kivételt A Férfifehérneműgyár' Békéscsabai Gyára az 1967. évi termelési tervét 100,6, az érték- J tervét pedig 102 százalékra teljesí­tette. Ez a két mutató érzékelteti leginkább az eredményt, aminek eléréséhez jelentősen hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére szervezett munkaverseny. A vezetés ezt rendszeres értékeléssel és a leg- ' jobbak jutalmazásával segítette ’■ elő. A mezőnyből kiemelkedett a j 112-es és a 111-es szalag. Érdemes megemlíteni, hogy ez j az év is jól indult: a januári ered­mény a várakozásnak megfelelő volt. A munkaverseny szervezése már megkezdődött. a szalagok most teszik meg a vállalásukat, | A vállalat — a 44 órás munka­hét bevezetésének előkészítésére — minden munkacsoportnak (tér- 1 melés, karbantartás, raktár stb.) külön-külön megszabta a teen­dőit, s ezzel a nyersáru átvételétől a készáru kiszállításáig az egyes tevékenységi körök szorosabb kapcsolata teremtődött meg. Az általános rész, amely min­denkire vonatkozik a gyárban, lé­nyegében a munkafegyelemmel kapcsolatos szabályokat tartal­mazza. Előírja többek között, hogy munkakezdéskor a dolgozók köte­lesek a munkahelyüket elfoglalni. Vállalaton kívüli ügyes-bajos dol­gaikat munkaidőn túl, míg az üze­men belülieket csak meghatáro­zott időpontban intézhetik. így például munkaadói igazolást a délelőtti műszakban dolgozók dél­után 1 óra 45 perctől 3 óráig, a délutániak déli 12 órától délután 1 óra 45 percig kérhetnek. Szabályozták a büfébe já­rást. Erre csak a munkaköri szü­netben van lehetőség. És hogy meggyorsuljon a kiszolgálás, a büfében csomagolt árut tartanak. Reggelihez a tejet és a kakaót 3 és 5 decis üvegekben fogják áru­sítani. Feketekávét főzni ezentúl csak I műszak előtt vagy után lehet, ami természetesen az irodai alkalma­zottakra is vonatkozik. Ezzel az intézkedéssel megszűnik az úgy­nevezett „maszek”-kávéfőzés is, A gyár vezetői szorgalmazzák, hogy a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz tar­tozó büfé szerezzen be kávéfő­zőt Sokszor lehivattak dolgozókat a portára rövidebb-hosszabb be­szélgetésre. A vállalati intézkedés ezt is szabályozza. Elv: a munka­helyét bárki csak szünetben hagy­hatja el, kivételes esetben pedig a művezető engedélyével. A gyáregység vezetősége pon­tosan meghatározta azt is, hogy mikor, milyen műsort adjon a központi rádió, amelyet a munka­termekben elhelyezett hangszórók közvetítenek. Reggel 7 órakor meghallgathatják a híreket a dol­gozók, majd 8 óra 45 percig zene következik. Délelőtt 10 órától 10 óra 30 percig az előző napi ver­senyeredményeket hirdetik ki. Ez­után 1 órán át tart a Szív küldi... Névnapok, házassági évfordulók, kiváló munkasikerek elérése al­kalmával így köszöntik egymást a dolgozók, ami szép hagyomány a ruhagyárban. A délutáni műszak időbeosztása a délelőttihez hasonló. Ami még nagyon érdekes: kí­sérletképpen egy varrodában be­vezették az úgynevezett „koncent­rált” szünetet. Egy-egy műszak­ban az eddigi 15 perc helyett most 31 perc szünet van, mégpedig a következő formában: 15 perc jut reggelire, majd 2 óránként 8—8 perc marad még. Az egyik 8 per­ces szünetben 5 percet frissítő tor­nára használnak fel. Mi indokolja a pihenő idő ilyen elosztását? Egyrészt az, hogy a szünetek eddig úgyis nagyon el­nyúltak, másrészt a műszak végén a fáradtság miatt visszaesett a termelés. Mi most a kísérleti var­rodában a helyzet? Szabó Tibomé szalagvezető vé­leménye szerint a becsületes dol­gozók — akik pedig túlnyomó többségben vannak — helyeslik az új módszert. Hosszabb a szü­net, mégis annyit termelnek, mint előzőleg és egyenletesebb a ter­melés. Február 3-án például — két-két óránként elosztva — pi­zsamából ez volt az előírt követel­mény, 70, 75, 93, 79. Ehelyett az első két órában 71, a másodikban 76, a harmadikban 80, a negyedik­ben pedig 93 készült. Ebből lát­ható, hogy a negyedik kétórában — a torna frissítő hatása követ­keztében — sem esett vissza a ter­melés. Azelőtt különösen az idősebb asszonyok fáradtak voltak, most pihentebbnek érzik magukat a munkaidő végén is. Mivel pedig legalábbis a dolgozók többsége azért jár a ruhagyárba, hogy ke­ressen, a munkaidőt általában igyekeznek jobban kihasználni. Ök maguk megkövetelik a szünetek kezdetének és végének a pontos betartását és egymástól is a fe­gyelmet. Éberhardt Gyuláné, a 124-es sza­lag brigádvezetőjének a vélemé­nye sem más. Bízik abban, hogy a koncentrált szünet beválik. A brigádja fegyelmezett, mindenki keresni akar. Persze nem valamiféle vak­fegyelmet akarnak meghonosíta­ni a ruhagyárban. A munka során most majd figyelembe veszik a dol­gozók véleményét, javaslatát és amennyiben szükségesnek lát­szik, bizonyos módosítások még lehetségesek. Mielőtt azonban a vállalat vezetősége intézkedésé­nek megvalósítására sor került volna, a gyár pártvezetősége előbb minden részletet alaposan meg­vitatott és jóváhagyott. Ezt a párt­ós Szakszervezeti bizalmiakkal is­mertették, akik még kiegészítő javaslatokat tettek. A művezetők ezután tájékoztatták a dolgozókat, akik általában egyetértenek az in­tézkedéssel, mert tudják — a bi­zalmiak is megmagyarázták —, hogy az ő érdekükről van szó. Ar­ról is, hogy minél előbb 44 órára legyen csökkenthető a jelenlegi 48 órás munkahét. Pásztor Béla azok között volt, akik a meg­hívókat címezték. Az államtit­kár, aki valamennyit aláírta, természetesen nem olvasta el egyenként az össze meghívókat, különben észrevette volna, hogy az egyiknek más a szövege. Egyébként éppen olyan volt, mint a többá. Csak a legalján ez állt: „Az angol hadsereg tisztelet­beli tagjai kéretnek a megfelelő díszegyenruhában megjelenni.” Hogy milyen feltűnést keltett a fényes bálon a vén, kopasz Tracy, midőn kockás szoknyá­ban, meztelen térddel, skót ka­pitányi uniformisban megjelent, ezt úgysem lehet leírni. Az ese­ményről még évek múlva is be­széltek. A miniszterelnök sze­rint a látvány feledhetetlen volt Botrányt nem okozott senki, őfelsége a walesi herceg néhány elfogulatlan szót mon­dott a félholt Tracynak. és meg­köszönte a frappáns figyelmes­séget, amellyel a főfelügyelő ebben az egyenruhában tüntet a hagyományos francia—angol ba­rátság’ mellett. Akik nem bírták visszafojtani a nevetést, azok egy szomszéd helyiségbe mentek át. Ezeket később felkereste a walesi her­ceg is... Most már általános mozgalom indult meg hogy az öreg főfel­ügyelőt nyugdíjazzák. A család magas rangú tagjai sem expo­nálták magukat szívesen, és Harrincourt megkapta az ön­gyújtót. De Tracy meghívója, ha az öreg ember naivitását nem is mentette, bizonyítéka volt an­nak, hogy bűnös is van az ügy­ben. Így történt, hogty Harrin­court pályafutása a haditenge­részetnél véget ért Nagy csapás volt ez a család­ra. Harrincourt tudta, hogy mit idézett elő meggondolatlanságá­val. De elhatározta, hogy hely­rehozza a hibát Az anyja és a húga ne szenvedjenek miatta. Feláldozza magát értük. Volt egy életbiztosítása tízezer dol­lárra. A biztosítás arra az eset­re szólt, hogy „ha hivatás köz­ben baleset érné Jules Manfred Harrincourt haditengerész ka­détot”. Elhatározta, hogy ezt a tízezer dolláros életbiztosítást anyja és húga megkapja. Majd gondosko­dik, hogy „hivatás közben” ha­lálos baleset érje. Mindenét pénzzé tette, sze­rény apai örökségét is hozzá­csapta, és fél évre kifizette a biztosítási díjat. Azontúl nagyon vigyázott magára, mert hivatása teljesítése közben kellett elhalá­sznia. fél éven belül. Ha tehát elüti egy autó vagy összeszúr- kálják az utcán, nem ér vele semmit. Így került Marseille-be és ezért jött kapóra állása a rozoga Brigittán. Matróznak lenni „hi­vatás”. A tízezer dollár elegendő lesz ahhoz, hogy anyja és húga boldoguljanak. A mulatók közönsége nem is sejtette, hogy az érzelmes és vidám dalokat egy olyan ember énekli, aki halálra ítélte önma­gák Kiderült azonban, hogy élni ugyan nehéz, de meghalni sem könnyű. Este nyolc óra volt, és a „Bri­gitta” éjfél előtt készült felszed­ni horgonyát. A kormányos, a vitorlamester és Galamb kis búcsúmulatságot rendeztek a „Kedélyes hullaház”-ról elneve­zett szórakozóhelyen. Galamb még utoljára előadta legszebb kupléját Fergeteges taps zúgott fel, hullott a virág és az aprópénz, de mivel a kor­mányos és a vitorlamester már előrement, Galamb is meglen­gette szalmakalapját, bambusz­botját hóna alá csapta, és távo­zott. Vidáman vágott neki a kikötő felé vezető keskeny si­kátornak. Egy kapumélyedésből Yvette lépett melléje. Galamb úr — turbékolta könnyázott babaarcával. Harrincourt kedvesen rámo- solygott: Csókolom a kezét, nagysá­gos asszonyom. Hogy önt nem ■'úl atom többé, ennek emléke örökké élni fog bennem. Udvariasan kezet csókolt. És továbbment. Illetve továbbment volna. De a nyolcvan kilós, teljesen babaarcú démon sűrűn hulló könnyek között szívének minden gyengéd féltését összeszedve úgy vágta fejbe egy gumibottal, hogy Galamb úr csak hajnaltájt tért magához. Ott feküdt az el­hagyott sikátor kövezetén. Es a „Brigitta” már "'-fit tengeren járt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents