Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-15 / 38. szám

196S. február 15. 5 Csütörtök a nmoMw UMiionuK Szuhe Bator Megemlékezett róla a sajtó, a televízió, úgyszintén a rádió is. nagy mongol forradalmár és ál­lamférfi, Szuhe Bator, vagy ahogy hazájában ejtik nevét: Szühbátor, olyan személyiség, aiki egyénisé­gét és küzdelme körülményeit te­kintve, bizonyos mértékig rend­hagyó eset, A múlt század végén, pontosabban 1893-ban, jobbágy szülők gyermekeként született. Nomád sorban pásztorkodott ti­zennégy esztendős koráig aztán visszakerült szülőhelyére, Urgá- ba, a mai Ulan Bátorban és kita­nulta a nyomdászmesterséget. A nomád és az ipari élet közti kü­lönbség, az így szerzett élettapasz­talatok, majd pedig a könyvek rádöbbentették, hogy népe sorsa a legmélyebb nyomor, kizsákmá- nyoltság, és hogy a mélypontról, a nomadizálásból az iparosodás felé volna a kivezető út, A had­seregben töltött éveli, más oldal­ról, ugyancsak hazája elmaradott­ságára hívták fel figyelmét A 17- es oroszországi események pedig cselekvésre késztették és 1919-ben illegális forradalmi kört hozott létre, melyből kiindulva szélesebb szervezet jött létre, s alapján, 1921-ben megalakult a Mongol Népi -Forradalmi Párt. E párt őt tekintette vezetőjének. Még ebben az évben, mint hadseregfőpa­rancsnok, a Vörös Hadsereg ol­dalán részt vett Ungem báró fe­hérgárdistáinak a szétverésében és szülővárosa, Urga felszabadítá­sában. Mint a Moszkvában tár­gyaló mongol delegáció tagja, ha­zája részéről ő irta alá 1921 no­vemberében az első szovjet— mongol barátsági szerződést. El­lenfelei 1923-ban, harminc esz­tendős korában, valószínűleg megmérgezték. Sírja Ulan Bátor­ban, a róla elnevezett téren van. Mintegy harminc-negyven kö­zös szavunk van a mongolokkal, kezdte az életrajzi rész kiegészí­tését a rádióban, a forradalmár tevékenységének méltatója. Kö­zölte, hogy ..bátor” a mongolban is bátrat jelent. A nagy állam­férfi joggal kapta népétől ezt a megtisztelő nevet (eredeti neve ismeretlen), úgyszintén a fejszét jelentő ,,szuhe” (szüh) szót is, hi­szen a forradalommal, mint éles és súlyos fejszével, hősies bátor­sággal verte le népe élén a khá- nok évezredes uralmait. A nomád állattenyésztés szintjéről a mon- golságot, a feudalizmus és a kapi­talizmus .,árugrásával”, egyene­sen a szocialista társadalom ka­pujába vezette. Mongólia jelene ; és eredményei Szühbátor és párt- ! ja egykori célkitűzéseinek ragyo- 1 gó valóraváltása. Ebben a Szov- j jetunió és a többi szocialista or­szág tevékeny közreműködése is nagy szerepet játszik. Hazards Mongólia könnyű- és nehézipará­nak továbbfejlődését szakembe­rek és építőbrigádok küldésével, mongol fiatalok szakemberré ne­velésével és a baráti segítség- nyújtás ezer módján támogatja. H. R. Statisztikai könyvszemle Könnyűipari adattár A KIADVÁNY RÉSZBEN foly­tatása, részben megismétlése az 1962. évben megjelent „A Magyar Könnyűipar Statisztikai Adat- gyűjteménye” c. kiadványnak. Az előző kiadványban 1961-ig közölt idősorozatokat az új adattár foly­tatja és az adatok általában 1965- ig bezárólag tartalmazza. Az adattár elsődleges célja, hogy a magyar könnyűiparra és annak fejlődésére vonatkozó, ren­delkezésre álló adatok túlnyomó többségét a lehető legrészletesebb formában bocsássa kézre. A könnyűipari adattár nyolc fejezetből áll. Az első részben a könnyűipar egészére vonatkozó idősoros adatok találhatók. Töb­bek között bemutatja a könnyű­ipar fejlődését, összehasonlítva az ipar egészével és a többi nem könnyűipari ágazattal. Közli a könnyűipar területi elhelyezkedé­sét, ágazati szerkezetét és annak változását. Képet ad a koncent­ráció változásáról, az állóeszköz­állományról, a termelés és a ter­melékenység alakulásáról. A fon­tosabb munkaügyi adatok között megtalálhrtók a létszámadatok a tevékenység jellege szerinti cso­portosításban is. Az értékesítési adatok tartalmazzák a fontosabb könnyűipari termékek kiviteli adatait. Ezenkívül a legfontosabb adatok iparcsoportos részletezés­ben, idősorban kerülnek bemuta­tásra. A második rész a könnyű- ; ipari termékek termelési adatait tartalmazza. A HARMADIK RÉSZTŐL kéz- 1 dőden a hetedik részig bezárólag ; az egyes fejezetek az iparcsopor- ! tok adatait iparágak szerinti rész­letezésben mutatják be és itt ke­rülnek közlésre az egyes ágazatok speciális szakmai mutatói is. Ezek az iparcsoportos fejezetek az adatok állami, szövetkezeti és magánkisipari részletezésben tar­talmazzák. A nyolcadik rész a rendelkezésre álló források alap­ján a fontosabb könnyűipari alapanyagok termelésére, ezek felhasználására, több könnyűipari j termék termelésére jellemző nemzetközi adatot foglal magá­ban. Ezenkívül termelési indexe­ket, gépek és gépi berendezések­re vonatkozó adatokat közöl nemzetközi vonatkozásban. A KIADVÁNY BEFEJEZŐ RÉ­SZE a „Függelék”, melyben köz­lésre kerül az egyes fejezetekben használt statisztikai fogalmak ma­gyarázata, a könnyűipar ágazati rendszere, a könnyűiparba tarto­zó magánkisipari szakmák ipar­csoportos és iparági besorolása, a KGST, valamint az ENSZ ágazati rendszer szerinti csoportosításban, ezenkívül a könnyűipari ágaza­tokba sorolt állami vállalatok és kisipari szövetkezetek névjegyzé­ke. Hírek a filmvilágból Készülő szovjet élctrajzfilmek. Az Unitá hírül adja, hogy a MOSZFILM Stúdió műtermeiben, Szergej Jutkevics rendezésében, Téma egy rövid elbeszélésre cím­mel játékfilm készül Csehov éle­téről; a Csajkovszkijról szóló fil­met Igor Talankin rendezi, előre­láthatólag Innokentyij Szmoktu- novszkij főszereplésével; Puskin életét Marlen Hueijev készül meg­filmesíteni. A szerepjátszók (The Comedi­ans) című, nemrég hazánkban is megjelent Graham Greene re­gényt filmre vitte Peter Glenville amerikai rendező. Az izgalmas, kalandos feldolgozásű film hite­les képet ad a haiti-i terrorura­lomról. A látványos, színes pano­ráma szélesvásznú feldolgozásban í készült produkcióban világhírű színészek, Richard Burton, Eliza­beth Taylor, Alec Guinnes, Peter Ustinov és Lilian Gish játsszák a főbb szerepeket. Tony Richardson előkészíti új filmjét. Már hirt adtunk róla, hogy a neves angol rendező film­re viszi „Che” Guevara életét. A rendező és Sillitoe regényíró Ku­bába utazott, hogy a forradalmár életéről gyűjtsön anyagot, és ha­lálának körülményeit tanulmá­nyozza. A forgatást Kubában. Ar­gentínában és Bolíviában terve­zik. Fegyveréhség címmel érdekes dokumentumfilmet készít a len­gyel katonai filmstúdióban Ma- chiej Sienski. Azokról az embe­rekről beszél, akik Lengyelország hitleri megszállása idején külön­böző fegyvereket, lövedékeket, ké­zigránátokat és más harci eszkö­zöket készítettek a föld alatti mozgalom, a partizánok számára. Az egykori fegyverkészítők sze­mélyes vallomásokat tesznek a filmben. Műsoros esi Köszigeteo | Régi kívánsága teljesült a kő­szigeti fiataloknak. A gyomai mű- | velődési ház néptánc- és színját- I szó csoportjának február 10-i ven- ' dégfellépésével kezdetét vette az a sorozat, amely a tanyai lakosság szórakoztatását szeretné megolda­ni. A sikeres előadás, amelyet még sok hasonló fog követni, kellemes élményt szerzett a résztvevőknek, így talán elérhető lesz az, hogy a kőszigetieknek ne kelljen bevona­tozni Gyomára vagy Dévaványá- ra egy jó kis szórakozásért. A mű­vészeti csoport tagjai és a helyi fiatalok nagy barátságban, a vi­szontlátás reményében vettek bú­csút egymástól. író, aki gyűlöli a hatalomvágy durva gázolásait Ősbemutatók egymásutánja jel­lemzi ezt a mostani békéscsabai színházi évadot. Arbuzov: A ti­zenkettedik óra című tragikomé­diája, P. Horváth László: Hótiábú paripá-ja, és most Aurel Bar un - ga: Barátom, a miniszter című szatírája az országban elsőnek a Jókai Színház színpadán lépett ki az írott sorokból. Ez utóbbi nem­csak művészi értékei, hanem a két nép kulturális kapcsolatában betöltött jelentősége miatt is ki­emelkedő esemény. Örülünk, hogy Baranga műve éppen itt, nálunk kapott először színpadot. Nem mintha több okunk lenne sokszorosan aláhúzni a szatíra alapvető eszmei vonula- j tos aljasság ökölbe szorítja a né­ző kezét, annyira, hogy már-már azt várja: felkiatoál valaki a szín­padra és esv olyan commedia dell’arte kezdődik, amilyen még nem volt, legalább is több száz esztendeje. Baranga megdöbbentő intuícióval érti a színházat, és amikor idáig feszíti a húrt, való­ban akad egy néző (az ő színésze), aki felrohan a színpadra, mert nem tűri tovább az igazság meg- táprását. Ez az emberi tartás, a hatvanas évek végének új, világformálásra hivatott korszelleme tölti be Ba­ranga színpadának minden zu­gát. Távol áll tőle a modem ke­dés, mert modern. Gyűlöli és ki­Inkurrencia! A MEZŐHEGYES! CUKORGYÁR KŐNYVJÓVÁÍRÁSSAL ELADJA AZ ALANT FELSOROLT ESZKÖZÖKET: 10—15 méteres, kerekes, villanymotor meghajtású, trafóval ellátott szállítószalagok. 1 darab 4 tonnás hordozható szekér-hídmérleg. Használt, 45—55 cm szélességű, szállítószalag-hevederek. K—25-ös Zetor pótkocsival. Fenti anyagok a gyár telepén bármikor megtekinthetők. A miniszter és Chitlaru — Kör ősz tűs István, Schwetz András. Fotó: Demény tát (a határozott, szókimondó le­számolásit mindenfajta hozzánem- értéssel, korrupcióval, vagy ép­pen agresszív üresfejűséggel), mert ez egyszerűen természetes társadalmi igényből fakad, mely lehet, hogy errefelé erőteljeseb­ben jelentkezik, mint másutt. Persze, oka van ennek, hiszen a csalhatatlanság időszakaiban va­lóban az „élen járt” ez a vidék, megtetézve) a forradalmi harcok hagyományában gyökerező, ne­mes és dinamikus „Viharsarok” elnevezést viharos túlilicitálások­kal, emberi sorsokkal meggondo­latlanul könnyen bánó, ma már csalj; figyelmeztető emlékekkel. Aurél Baranga román író, a szocialista rend jó ismerője. Is­meri az átmeneti korszak fé­nyeit és árnyékait is, és nem ta­gadja el azokat, mintha nem lé­teznének. Baranga nem fél az em­berben rejlő rossztól, mert azon az oldalon áll, ahol a szakadatlan törekvés, az alkotásvágy, a merész vállalásokat is kockáztatók áll­nak. Tudja, hogy minden az el­lentmondások harcában vajúdik napfényre, és emeli magasabb szintre az embert, akár az objek­tív, akár a szubjektív világban. Aktív színházat csinál, nála nincs közömbös néző, itt mindenkinek véleményt kell alkotnia, valaho­vá el kell köteleznie magát. Tud­ja, és azt sem titkolja: ebben a társadalomban is vannak kiszol­gáltatott, mindenre kapható, és hatalomra törő, vagy azzal visz- szaélő emberek. A céljuk azonos, módszereik különböznek. Az egyik még háttérben van. a má­sik már előtérben, az egyik lep­lezi magát, a másik már leple­zetlen. Nem veszik észre (vagy nagyon is jól tudják!), hogy egy letűnőben levő atmoc / rában él­nek, olyan atmoszférában, amely! napjainkban is kialakulhat, és tragikus-különös-érthetetlen hely­zetekbe sodor embereket, sőt na­gyobb közösségeket is. Tény, hogy Baranga felnagyítja a hibákat, a társadalom bajait, de minden valamire való szatirikus ezt teszi. Nála a sorsokat tönkre­tevő rosszhiszeműség, vagy tuda­kacagja a sanobok magas színvo­nalú undorát, mely a művészetek­ben nem az egészséges, hanem a homályos, a betegesen perverz dolgokat kutatja és kedveli; és gyűlöli az elembertelenítő jellem­hibákat, a gnóm-jellemeket, a hatalomvágy kiélésének durva gázolásait A világirodalom nagy szatírái­val édes testvér ez a darab, mely­nek magyar színpadra alkalma­zását és rendezését Vass Károly vállalta. A magyar közönség és a kissé más sajátosságú magyar valóság igényelte változtatásokat, I vagy inkább transzponálásokat ! biztos megérzéssel oldotta meg; j mint rendező szabad teret adott ; az író megjelenítésre vonatkozó í instrukcióinak is, vele mégis I egyenrangú szinten. Az alakítások nagyon emlékezetesek. Schwetz ' András, aki Chitlarut, az igazsá­gért küzdő, bátor újságírót alakí­totta, intellektuális eszközökkel ragadta meg a figurát. Játéka | gondosan épített, Baranga stílu­sát kitűnően adja vissza mozgás­ban, dikcióban egyaránt. Stefanik í Irén egyszerre három szerepet ol­dott meg izgalmas váltásokkal, í plasztikusan, Mint Otília újságíró- ! nő a legjobb, a komikum poezise ebben az alakításban került az öt j megillető helyre. A darab harma- j dik nagy színészi sikere Dánffy Sándoré. Tartózkodott a csábító túlzásoktól, és a hatalmát foggal- körömmel, aljas fondorlatokkal védelmező karrierista vezető pon­tos természetrajzát szolgáltatta. Cserényi Béla Io-nita realisztikus megjelenítésével a meghasonlott, és Júdás-pénzért vádaskodó jel- lem-deformálódás ízekre szedett kórképét adta, Körösztös István szintén három (de szimbolikusan mégis egy) szerepben növelte az előadás művészi értékeit. Felje­gyeztük még F. Nagy Imre, Pá- kozdy János, Tóth Gabi és Sze­rencsi Hugó nevét, és a színpad­kép alkotóját, Suki Antalt, akik valamennyien részesei Aurél Ba­ranga forró békéscsabai sikeré­nek. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents