Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

1568. Január 1.

2

Csütörtök

Partizántámadás az amerikaiak egyik legnagyobb dél-vietnami támaszpontja ellen

Saigon

A hazafias erők fegyveres alakulatai szerdán reggel rakétatüz alá vették az Egyesült Államok egyik legnagyobb dél-vietnami erődítmény-rendszerét, a Da Nang-i légitámaszpontot. A partizánok 122 milliméteres rakétákkal lőtték az ellenséges berendezéseket. A rakéták közül mintegy 40 csapódott be a támaszpont területére.

A támadás tetemes károkat okozott a légitámaszponton. A kifutópályákon óriási tölcsérek tátonganak, több repülőtéri berendezés megsemmisült, illetve megsérült. A becsapódó rakéták és más lövedékek a legújabb jelentések szerint 24 repülőgépet semmisítettek vagy rongáltak meg, közöttük három F—4-es Phantom repülőgépet. A támadás során nyolc amerikai katona életét vesztette, négy megsebesült A támaszpontot védő saigoni alakulatok szintén komoly csapásokat szenvedtek, de veszteségeik nagysága egyelőre ismeretlen.

Az AFP szerint a partizánok veszteség nélkül vonultak vissza.

A DNFF fegyveres alakulatai a múlt év során hatszor támadták meg a Da Nang-i támaszpontot.

Az amerikai repülőgépek szerdán több hullámban repültek él a VDK fővárosa fölött és bomba- terhüket Hanoi egyik sűrűn lakott körzetére szórták. A VNA jelentése szerint a néphadsereg alakulatai és a légierők egységei a főváros fölött három amerikai repülőgépet semmisítettek meg

Ezzel 2688-ra emelkedett a VDK fölött lelőtt amerikai repü- 1 lőgépek száma. (MTI)

Pártküldöttség utazott

a Szovjetunióba

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meggyar Szocialista Munkásgórt Köz- ; ponti Bizottsága titkárának veze- j tésével szerdán pártküldöttség utazott a Szovjetunióba. A dele- j gáció tagjai: Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Övári Miklós, a Központi Bizottság osztályvezetője, Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, továbbá Nagy Miklós, a Központi Bi- ; zottság alosztályvezetője és Rátkai ; Ferenc, a Művelődésügyi Minisz- í térium osztályvezetője.

Ceausescu

Jugoszláviába

érkezett

Argentin hatóságok provokációja egy szovjet hajó ellen

A szerdai Trud interjút közöl | azokkal a szovjet tengerészekkel, í akiknek hajója, a „Micsurinszk’' j ellen súlyos provokációt követtek | el Buenos Airesben. A lap emlékeztet rá hogy a „Micsurinszk” legénységét az argentin hatóságok több mint öt hónapon át feltartóztatták. s csupán a szovjet kormány által tett erélyes intézkedéseknek köszönhető, hogy végül is hazatérhettek.

Vaszilij Sztyepanov, a hajó kapitánya elmondotta, hogy a szokásos útján haladó hajó 1967 júliusában érkezett Buenos Aires- * 1 * * * * * 7

Tanácskozik a szovjet—francia „kisbizottság"

Szerdán Moszkvában megkezdte munkáját a szovjet—francia tudományos, műszála és gazdasági együttműködési vegyesbizottság, az úgynevezett „kis-bizött- ság”. A francia delegációt Jean- Pierre Erűnél, a francia külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi osztályának igazgatója, a szovjet küldöttséget pedig D. M. Gvisiani, a szovjet kormány tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese vébe. A kikötőt váratlanul mintegy 200 felfegyverzett gyalogos katona és igen sok civilbe öltöztetett rendőr-ügynök szállta meg, akik provokációs célból „rajtaütöttek” a hajó személyzetén! Hamarosan kiderült, hogy a támadókat a hajón levő diplomáciai posta érdekelte.

A kapitány ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Buenos Aires-i rendőrség minden teke- tóriázás nélkül felrúgta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit. A hatóságok később a sajtóban azzal indokolták akciójukat, hogy a „Micsurinszk” fegyvert és röplapokat szállított Argentínába.

Amikor azonban ez a verzió összeomlott és a provokáció folytatása ilyen ürüggyel lehetetlenné vált, bírósági eljárást indítottak a hajó kapitánya és a személyzet öt tagja ellen, „a kikötői hatóságok sértegetésével” vádolva őket. A december végén tartott tárgyaláson azonban a bíróság kénytelen volt felmentő ítéletet hozni. (MTI)

Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az | Államtanács elnöke, Gheorghe Maurer, a Kommunista Párt KB állandó elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Paul Ni- ; culescu-Mizil, az állandó elnökség és a Végrehajtó Bizottság tagja, a KB titkára társaságában Joszip Broz Tito meghívására rövid baráti látogatásra kedden Jugoszláviába érkezett.

A horvátországi Eszék pályaudvarán Ceausescu t és kíséretét Tito elnök és más vezető jugoszláv személyiségek fogadták. (MTI)

De Gaulle Romániába látogat

De Gaulle elnök újságírók egy | csoportja előtt megerősítette azt a j j szándékát, hogy ez év tavaszán ! , hivatalos látogatásra Romániába ! J utazik. De Gaulle kijelentette, !

hogy számára 1968-ban „időben I I is, térben is ez lesz a legközelebbi utazása” s ez egyben azt is jelen- ! ti, hogy ez évben Románián kívül I később máshová is ellátogat.

Mégsem lett király

írta: Pintér István

7. zatosar fiatalabbakat is kell álzeti.

Az ülésszak napirendjén a szovjet—francia tudományos, műszaki együttműködés problémád, a munkacsoportok tevékenységének kérdései, a munkacsoportok kölcsönös gazdasági jellegű beszámolói, találmányokkal és szabadalmakkal kapcsolatos kérdések szerepelnek.

Az előző tárgyalások során a Szovjetunió és Franciaország a | tudományos—műszaki együttmű- j ködés területének nyolc kérdésé- i ben jutott egyetértésre. Ezek:

1. Az óceán erőforrásainak j hasznosítása; 2. mérőműszerek kidolgozása a tudományos kutatómunkáknak a biológia és orvos- tudomány területén vailó alkalmazására. 3. A mezőgazdaságig termelés technológiája. Moszkvában a szarvasmarhák brucellóziásról, Párizsban pedig a mezőgazdasági kártevők élleni harcról folytatnak tanácskozást. 4. Az olaj- lelőhelyek felderítése és kiaknázása. 5. Az információ feldolgozásának automatizálása, a matematika és a számlálógépek technikájának alkalmazása a gazdasági kutatásban, tervezésben és

irányításban. 6. Vízprobléma. (A

közös munkálatok a víztartalékok |

feltárására, a szennyvizek tiszti-1

tására és öntözésre terjednek ki.) 'j

7. A tengervíz sótalanítása. 8.1 Nagyfeszültségű villamos energia ai&dása. (MTI)

Királyi könnyek

Horthyt Becsbe hívatják.

IV. Károly 1918 februárjában a badeni főhadiszálláson fogadja őt.

— önt kinevezem ellentengernaggyá és a flotta főparancsnokává !

A kenderesi birtokos fia előléptetésével tizenegy, nála idősebb parancsnokot ugrik át a rangsorban. A királyi elhatározás abban gyökerezik, hogy Horthy Cattarónál megmutatta: képes elfojtani az egyre erősödő elégedetlenséget, leginkább alkalmas rá, hogy a flottát megtisztítsa a „megbízhatatlan elemektől”.

IV. Károly legfelsőbb kéziratában szükségesnek tartja, hogy indokolja a szokatlan előléptetést: „Különös bizodalmám a flotta élére nagybányai Horthy Miklós ellentergemagyot állította. Ennélfogva rangban idősebb és kiválóan derék sok tengernagy és sorhajókapitány a Haluknál fiatalabb tengemaev alá rendeltetett. Ezek az urak ne tekintsék az intézkedésemet személyük iránti bizalmatlanságnak. A haditengerészetem egynéhány vezető állásába fokolítanom, tengerésztisztjeim kipróbáit kötelességérzetétől és hazafiasságától elvárom, hogy a rangban fiatalabbnak alárendelt baj társak, figyelembe vé- vén a komoly időket, a szolgálat érdekét tőlük telhetőleg a legjobban előmozdítják és teljes erejükkel támogatják a flotta parancsnokát”.

Horthy flottapa i a ncsmokkén t tér vissza Pólába. Ott jelentés várja, hogy az egyik rombolón, amely az Albániába tartó szállítóhajókat kísérte, letartóztattak két matrózt, akik társaiknak a békéről beszélteik, s arról, hogy a háború után más világnak kell jönnie. A matrózokat a flotta haditörvényszéke halálra ítélte. Életük az új flottaparancs- noR kezében van. Horthy azonban nem kegyelmez. Sőt, elrendeli, hogy a kivégzésen minden hajóról legyen jelen 20 ember. S amikor jelentik neki, hogy a nyilvános kivégzés megtörtént, elégedetten jelenti ki:

— Nos, most észre térítettem mindegyiket!

A régóta beteg monarchián azonban már kivégzésekkel sem lehet segíteni. IV. Károlynaikél kell ismernie „népei” önrendelDien Bien Phu kísérlete

Az utóbbi időben a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabad! tási Front fegyveres erői a nehéz körülmények ellenére is jelentősen megerősödtek, megjavították fegyverzetüket és tökéletesítették harcászati eljárásukat. Az események azt mutatják, hogy a többnapos harcokon túl, ma már képeseit városokat blokád alá venni, azokat elfoglalni, és rövidebb ideig birtokukba tartani.

Az elmúlt hónapok katonai eseményeit áttekintve, több jelentős sikerről számolhatnak be:

— Október 29-én 14 órás szívós harc után behatoltak a Saigontól 115 km-re északra fekvő Loc Ninih városába. A megszállók körzeti törzsét szétzúzták, és felvonták a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szatoadítási Front zászlaját az amerikaiak táborában. Az agresz- szörok csak jelentős erősítések beérkezése után tudták a tábor visszafoglalni.

— November. 5-én a Mekong folyó deltájában három amerikai központot ért. váratlan rajtaütés. A partizán osztagok egyórás küzdelem után birtokukba vették Cai Lay városát (Saigontól 80 km-re délnyugatra), amelynek 800 tagú helyőrsége súlyos veszteségeket szenvedett.

Ezekben a na,pókban szívós harcok bontakoztak ki a legnagyobb

légitámaszpont, Da Nang környékén is. Az amerikai csapatok megkísérelték kiverni a partizánokat Da Nangtól 40 km-nyire délre, az An Hoa völgyében fekvő falvaikból, de elkeseredett ellenállásba ütköztek. így például az egyik faluért vívott harc 26 órát tartott. Végül az amerikaiak kénytelenek voltak visszavonulni.

Hosszú, véres harcok folytak az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demilitarizált övezet körzetében, a tengerészgyalogság előretolt állása, Con Tien körül. Con Ti ént továbbra is a felszabadító hadsereg alakulatai fogják körül, és tüzérséggel rendszeresen lövik az amerikaiak állásait.

— Az amerikai alakulatokat az utóbbi időben a Központi-fennsi- kon érték a legerősebb csapások. A Felszabaditási Front jól felfegyverzett alakulatai sikeres támadást hajtottak végre a stratégiailag rendkívül fontos Dak-To-i bázis ellen.

A Nemzeti Felszabadítást From, alakulatainak sikerei egyre inkább megsemmisítik az amerikaiak katonai győzelembe vetett hitét. A realitások hiányára mutat, hogy az amerikaiak utóbbi időben a hadműveleteket Laoszra és Kambodzsára is szeretnék kiterjeszteni.

kezesi jogát, majd lemond az osztrák és a magyar trónról is. Horthy flottaparancsnoknak szóló utasítása: a flottát adja át a zágrábi nemzeti tanácsnak. A király ezzel az üzenettel együtt altengernagyi kinevezést is küld számára. Ezt a rendfokozatot használja Horthy, ezt a rangjelzést viseli lóháton és autón járva kormányzóként is. Egyébként soha nem térhet vissza a flottához, igaz, ambíciói rövidesen jóval túlterjednek ezen.

Szárazföldi útjának első állomása Bécs. Badenben november 8-án elbúcsúzik IV. Károly- tól. A királyt ekkor már testőrei is elhagyják, a káosz teljes. Kevés hűséges ember tart ki mellette. Köztük van azonban Horthy. Amikor belép a császár dolgozószobájába. katonásan, röviden jelentkezik, mintha mi sem történt volna. Megkapó kép: a fiatal király szemében könnyek, egy szót sem tud szólni a megindultságtól. S ennek láttán a sokat próbált, ötven esztendős admirálisa is sírni kezd. De ő szóhoz jut. Ezt mondja:

— Amit ma délután Felségednél megértem, a legtragikusabb egész életemben. Biztosítom, hogy továbbra is minden porcikámmal szolgálom ügyét, biztosítom tántoríthatatlan hűségemről, amelyben egész tisztikarom követ. Azon munkálkodunk, hogy Felségedet jogaiba visszahelyezzük.

Horthy még utoljára megszorítja IV. Károly feléje nyújtott kezét, s aztán Becsből Budapestre utazik. A magyar főváros az őszirózsás forradalom győzelmének napjait éli. Kikiáltották a Köztársaságot, Károlyi Mihály a miniszterelnök. Horthy megpróbálja felajánlani szolgálatait az új rendszernek. Felkeresi Láng Boldizsár bárót — egykor Ferenc József udvarában a katonai kabinet-irodában dolgozott —, most a hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot. Láng kérésére Fényes László, Károlyi Mihály kormányának hadügyi államtitkára hajlandó fogadni Horthyt,

Horthy Láng kíséretében kopogtat be Fényeshez, s széles mosollyal, kezét előre nyújtva közéledik hozzá, akit pedig nyilvánvalóan gyűlöl, hiszen Fényes monarchia-szerte ismert ellenfele a militarizmusnak és a háborúnak, s aki most nem fogadja el a feléje nyújtott jobbot — a cattarói gyilkossal csak nem fog kezet?

A volt flottaparancsnok ettől egy kicsit zavarba jön. Néhány mondatot dadog a flotta pólai átadásáról, majd bátorságot merítve, rátér látogatása valódi céljára: szívesen szolgálná az új kormányt. Fényes arcjátékával és egy kézmozdulattal adja tud-