Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
IMS. Január 12. 4 Péntek Kirándulás, főzőtanfolyam, előadások az újkígyósi nőklub programjában Harmadik éve működik Újkígyóson a nőklub. A helyi nőtanács szervezésében alakult asszonyok fóruma azóta igen népszerűvé vált és szép eredményeket ért el. A téli hónapokban hasznos dő- töltés a falu asszonyai és lányai részére, hogy a községi művelődési otthonban — ahol a nőklub helyet kapott — rendszeresen összejöhetnek, előadásokat hallgathatnak, különböző tanfolyamokon vehetnek részt. A klub vezetősége az idei programot is igen változatosan állította össze. Mivel tagjai jórészt tsz-asszonyok, akik háztáji gazdálkodással is foglalkoznak, érdekli őket a baromfitenyésztésről szóló előadás. Ennek megtartására dr. Béliéi Márton állatorvos vállalkozott, ezenkívül előadást tart még az állatbetegségekről is. A klub tagjai a TIT közreműködésével több hasonló témájú, valamint a nőket érdeklő előadásokon is részt vesznek. Tervezik egy főzőfan? o- lyam megszervezését is, melynek irányítását Nagy József né, a helyi tsz konyhájának vezetője válladta. A szükséges felszerelést a helyi fogyasztási szövetkezet bocsátja a klub rendelkezésére. Nagy Andrásné vezetésével pedig egy kézimunka tanfolyamot is szerveznek. Ezenkívül tervezik, hogy a tavasszal többnapos országjáró kiránduláson vesznek részt vagy egy jugoszláviai körutat szerveznek. A külföldieket Is érdeklik a füzesgyarmati hinlók A Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz évek óta gyárt az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek hintókat, lovasszekereket. A hintók felkeltették a külföldi megrendelők érdeklődését is. Nemrég az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat három mintadarabot kért a szövetkezettől, amit nyugati országokban megrendezésre kerülő vásárokon mutat majd be. Várható, hogy a szövetkezet a jövőben nasvobb exportmegrendelést kap. Jó-e, előnyös-e a kevés pénz hitelpolitika? Talán egy hónapja, hogy a III. Körösvidéki Mezőgazdasági Napok egyik előadásán dr. Kovács Sándor, az MNB igazgatóhelyettese ismertette a gazdaság- irányítás új rendszerének pénzügyi politikáját. Azt mondotta, hogy a jövőben — felhasználva a baráti országok mechandzmius- váltását kísérő tapasztalatokat, hazai megfigyeléseinket — a mezőgazdaságban is a kevés pénz hitelpolitikáját követjük. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ek elsősorban saját anyagi leheltőségeiken belül oldják meg az 1903-as és a következő évek termelésszervezését, a gazdálkodást. Kétségtelen, hogy ezt a kevés pénz hitelpolitikát a kormány ár- és jövedelemszabályozási intézkedéseivel elkezdte. A felvásárlási árak rendezésével számottevően nagyobb jövedelemre számíthatnak az üzemek. A mezőgazdasági termékeit előállításának jövedelmezősége — az új árintézkedésekkel — a közepesen és ettől jobb eredménnyel gazdálkodó tsz-ek- ben lényegesen javult. Viszon t az is igaz, hogy az állam az előre meghatározott jövedelemszabályo- zó intézkedéseivel a termelési tartalékok feltárására ösztönzi az üzemeket. Számos példáját tapasztaltuk ennek Kamutan, Két- soptxxnyban, Kondoroson, Mező- kovácsházán, Békéscsabán és máshol is. A tsz-ek nagy része bátran kezdeményez önköltségcsökkentést a növénytermesztésben, a kertészetben, az állattenyésztésben és gépesítésben, üzemágan belüli átszervezéssel, hozamnöveléssel, fejlett termelési módszerek alkalmazásával. Ahol kellő tartalékkal rendelkeznek, nem is lehet különösebb akadálya az elképzelések valóraváltásának, hiszen évele óta olyan üzemi alapok halmozódtak fel, melyek alkalmasak a termelés helyi lehetőségeinek feltárására. A gazdálkodás önálló szervezése folytán az állam tehát közgazdasági eszközeivel kedvező hatást gyakorolt a tartalékok feltárásának gyorsítására. A kellő anyagi alappal rendelkező üzemek mellett azonban akadnak olyanok is, amelyeknek nincs tartalékalapjuk, esetleg bevételi hiánnyal gazdálkodnak. így ezekben az üzemekben — egyelőre — nem sok lehetőség adódik olyan termelési intézkedések megtételére, melyek az 1988. évi célkitűzésekkel kapcsolatosak. Az ilyen üzemekben, mivel nem rendelkeznek kellő Ezer hóid föld belvízmentesítése soron kívüli munkával Vízügyi dolgozókat jutalmazott a kélsopronyi Rákóczi Tsz I anyagi alappal, könnyen veszély- I be kerülhet az 1988. évi tavaszi j előkészület. Különösen a gyenge, ! a mérleghiányos gazdaságok küsz- ! ködnek ilyen és ehhez hasonló gondokkal. I A körösladányi Űj Barázda Tsz-ben — itt kétmillió forint mérleghiány várható — a gépek tavaszi előkészítésével kénytelenek leállni, amennyiben néhány napon belül nem jutnák valamilyen hitelhez, dotációhoz. Ez a tsz a mérleghiány miatt nem hitelképes. Egyelőre tehát nem is számíthat hitelre. Viszont a zárszámadással még nincsenek készen. A bevételi hiány pótlására csak a zárszámadás megerősítése után kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy február 15—20-a között juthatnak csak anyagiakhoz. Addig is miből folytassák gazdasági tevékenységüket. A következő hat hét egyik gazdaságban sem telhet el tétlenséggel. Áll ez a gyenge, a bevételi hiányos üzemékre is, hiszen a tavaszi előkészületek elhúzódása az 1968-as esztendő bevételi hiányának Oka lehet A gazdaságirónyitás új rendszerében a gyenge eredménynyel működő szövetkezetek gazdasági erősítése társadalmi ügy marad. Jogos tehát a kérdés: 1968-ra hogyan készüljenek ezekben az üzemekben, amikor csak február második felében, vagyis hat hét időveszteséggel rajtolhatnak. Az is igaz, hogy a természeti csapások miatti terméskiesések bevételeinek pótlására csak csökkentett dotációs keret áll a megye rendelkezésére. A gazdaság- irányítás új rendszerében tehát a kevés pónzhitel vagy éppen | dotáció politikájának követése kettős élűvé válhat. A gazdaságilag szilárd, kellő alappal rendelkező szövetkezetekre előnyösen hat a termelés tartalékainak feltárására, viszont a szövetkezetek másik csoportjára kedvezőtlen. A termelés reális lehetőségeinek kiaknázása, esetleg új üzemágak szervezése anyagi alapok hiányá ban nem valósulhat meg. Következésképpen : a természeti csapás miatt 1968-ra hátrányos helyzetbe került szövetkezeték sürgős és reális megsegítése elválaszthatatlan az 1968-as év eredményeinek biztosításától. A kevés pénz politikában tellát továbbra is megkülönböztetett gondosságot érdemelnek a gazdaságilag hátrányos helyzetbe került üzemek, mert ezek termel- vényeire — bár ezek előállítása nem biztos, hogy mindenkor és minden esetben gazdaságos — a népgazdaságnak, a társadalomnak mégis szüksége van! Éppen ezért, elsősorban a társadalomnak nem lehet mindegy, hogy mennyi és milyen minőségű termény előállítására készülnek ezek a gazdaságok. Ebből a megokolásból viszont kézenfekvő a másik következtetés: ha időben, vagyis a felkészülés időszakában kapnak állami támogatásit, biztonságos intézkedéseket tehetnek a termelés reális lehetőségeinek helyi kihasználására. Nem mindegy tehát, hogy a kevés pénz hitelpolitika követése a tartalékalap nélküli szövetkezetekben hogyan valósul meg. Ha időben, vagyis az 1968-as termelési felkészülés időszakában jutnak pénzhez, akkor több, nagyobb eredmény várható tőlük, kevesebb befektetéssel is, mint a később folyósított, esetleg nagyobb összegű támogatástól. A kevés pénz hitelpolitikáját talán éppen ezért helyes lenne az üzemek anyagi helyzetéhez, termelési lehetőségeinek kihasználásához, a felajánlott árufedezethez igazítani. Dupsi Károly Svéd dilemma , kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben! - ahol 20 aranykorona fölötti ér- j ékkategóriába tartoznak a földek, s országosan kiemelkedő terméshozamokat takarítanak be — | mintegy ezer holdnyi területet ■ fenyegetett állandóan belvízveszély. 1967-ben például 200 holdat egyáltalán nem tudtak hasznosítani a felesleges víz miatt. Ezért kapva kaptak az alkalmon, amikor a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság termelési üzeme a múlt év végén felajánlotta, hogy a belvízrendezési munkálatokat soron kívül megoldja. A vízügy ugyanis jóval határidő előtt teljesítette éves belvízrendezési tervét, s a felszabadult energiát hasznos munkára kívánta fordíA vízügyi dolgozók hamarosan elkészítették a tervet, majd a nyolc kilométernyi csatornahálózat is megépült. A Rákóczi Tsz örömest fizette ki a 800 ezer forint költséget, hiszen ezzel az ezer hold földet egyszer és mindenkorra mentesítették a belvíztől. 1967-ben csupán a 200 hold kiesése mintegy egymillió forint kárt okozott. A kétsopronyi Rákóczi Tsz a gyors és kifogástalan minőségű munkáért tízezer forint jutalmat adott a vízügyi igazgatóságnak, s az összeget a munkálatokban részt vevő műszaki és fizikai dolgozók kapják. A. K. Svédországban ma nemcsak a hatalmas trösztök gondosan párnázott igazgatósági termeiben, a tőzsdepalota folyosóin, a pártok gvűlésein, hanem az utca embereinek körében is mindennapos téma a Közös Piachoz való csatlakozás kérdése. Erről vitatkoznak a svédek még hétvégi víkendházaikban, sztügáikban is. Bár a svéd életszínvonal közismerten egyike a legmagasabbaknak, a belépés vagy be nem lépés — „zsebbe vágó” probléma számukra is. Nem véletlen hát, hogy még a világgazdasági kérdésekben járatlan emberek is a bankok, mindenekelőtt a Skan- dinawska Banken füzetecskéjét tanulmányozzák. Ennek egyik legizgalmasabb fejezete Svédország és a Közös Piac export—importjának alakulása. A közös piaci országokból származó 8 milliárd 539 millió koronás importtal szemben ugyanis csupán 6 milliárd 690 millió koronás svéd export áll; vagyis Svédország külkereskedelmi hiánya 1966-ban a Közös Piac országaival szemben meghaladta az 1 milliárd 800 millió svéd koronát. A svéd tőke külföldre kacsingat Érthető tehát, máért szorgalmazza a svéd nagytőke olyan rendkívüli igyekezettel a Közös Piachoz való csatlakozást. A monopóliumok részint ez irányban befolyásolják a kormányt, részint pedig egyes közös piaci országokban, így Nyugat-Né- metországban, Hollandiában, jelentős vállalkozásokat létesítenek. Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Németország — megelőzve Angliát és az Egyesült Államokat — Svédország legnagyobb kereskedelmi partnere. S itt még kedvezőtlenebb a svédek számára a külkereskedelmi mérleg: az import 4 milliárd 744 millió korona, míg az export csupán 2 milliárd 858 millió korona értékű, vagyis az egész Közös Piaccal szembeni passzívum lényegében Nyugat- Németországgal kapcsolatos. Az utca embere számára is egyre világosabb, hogy a svéd gazdaságnak — a konjunkturális helyzet miatt — értékesítési nehézségei vannak. Csökkent a világpiaci érdeklődés a svéd vasérc és papír (papírmassza) iránt. Pedig ezek az ágazatok rendkívül fontosak; az ország átlagos évi vasérctermelése például megközelíti a 30 millió tonnát. Ez a világ vasérctermelésének csak 6 százaléka ugyan, Svédország mégis a második legnagyobb vasérc-exportáló állam. A fa- és a papíripar bázisát Ország-Világjárók klubestje Békéscsabán A TIT békéscsabai klubjában január 13-án, szombaton klubestet tartanak a TIT Ország-Világjárók baráti körének tagjai. A klubest keretében Bánfalvy József tanár, az IBUSZ Országos Központjának osztályvezetője „Hajóúton a Földközi-tengeren” címmel tart előadást. Az előadó a Fritz Heckert nevű 13 ezer tonnás NDK luxushajó útjáról számol be. összesen mintegy 200 színes diaképben mutatja be Konstanca, Isztambul, Velence, Rijeka és Opatija legszebb tájait, nevezetességeit Orosz nyelvi szóbeli verseny általános iskolai tanulóknak A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Úttörők Szövetsége az 1967—68-as tanévben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezi az országos orosz nyelvi szóbeli versenyt amelyen az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói vehetnek részt. A verseny négy — iskolai (őrsök közötti); városi, illetve járási (Budapesten kerületi); megyei, illetve budapesti, valamint országos — fordulóból áll. Az első fordulót február 15-ig bonyolítják le, a másodikat és a harmadikat április 5-ig. A negyedik fordulóra — az országos versenyre — a megyei győztesek kapnak meghívót Az országos verseny győztesei közül, minden kategóriában egy- egy tanuló szovjetunióbeli jutalomutazásban részesül. az adja, hogy az ország területének több mint felét erdőségek borítják, s így a fa az egyik legfontosabb nyersanyag- forrás. A fakitermelés jelentőségét növeli, hogy az erdőségek 45 százaléka az iparilag rendkívül használható lucfenyő, 40 százaléka pedig erdei fenyő és rendkívül kedvezőek a kitermelési, szállítási feltételek. Stockholmi utam alkalmával olyan érvelést is hallottam, hogy a svéd tőkének előnyös lenne megvetnie a lábát a közös piaci országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabbal-: a munkabérek, mint Svédországban. Nyilvánvaló, hogy ez ielen- tősen éreztetné a hatását a munkabérekre. Magyarán mondva: a svéd nagytőke ily módon meghúzhatná a dolgozók nadrágszíját Két hagyomány: a semlegesség és a profit-éhség A Közös Piacba való belépés nagy konfliktusát mindenekelőtt egy elsőrendű politikai kérdés okozza: a hagyományos svéd semlegesség Ismerve a NATO és a Közös Piac szoros kapcsolatait, ha Svédország belépne a Közös Piacba, az véget vetne semlegességének. A nagytőke s az uralmon levő szociáldemokrata párt jobboldala a televízióban, a rádióban, a sajtóban, a gyűléseken azzal érvel, hogy „a Közös Piac jellege már
