Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

W88. január 12. 5 Péntek Elkészült a nyersmérleg — Január 21-én zárszámadási közgyűlés Muronyban Már a munkalapokon dolgoz­nak a muronyi Lenin Tsz könyve- lőségén. Az 1967. évi gazdálkodás nyersmérlegét elkészítették. Esze­rint a növénytermesztés három, az állattenyésztés pedig 0,5 mil­lió forint terven felüli bevételt produkált. A terven felüli érték előállítására csaknem 600 ezer fo­rintot fordítottak. A pluszbevé­telből 600 ezer forintot a részese­dés növelésére irányoztak elő, a többit pedig a szövetkezet külön­böző alapjainak gyarapítására fordítják. Mivel a Lenin Tsz-ben nem termett elegendő takarmány, így a takarmányalapra — kuko­ricavásárlásra — egymillió forin­tot, a biztonsági alapra pedig 0,9 millió forintot helyeznek. Ennek a közös gazdaságnák tavaly mind­össze 4 ezer forint biztonsági alapja volt. A szövetkezeti tagság megtalál­ja jövedelmét, végzett munkája arányában. Az 1967. évi zárszá­madás során 8 millió forint kö­rüli személyes jövedelmet mond­hatnak magukénak, a tervezett 7,4 millió forinttal szemben. A zárszámadás előkészítésével azért is haladnak jól Muronyban, mert az ellenőrző bizottság — a he­lyi hagyományoknak megfelelően — időben és pontosan készítet­te el a leltárt. A könyvelőségre beérkezett anyagok és adatok fel­dolgozása hetek óta folyamatos — mondotta Hadobás Antalné fő­könyvelő. A zárszámadással ja­nuár 15-ig elkészülnek, s megké­rik az MNB járási fiókjának dol­gozóit, továbbá a Járási Tanács VB mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályát, ellenőrizzék: he­lyesen értelmezték-e a rendelete­ket. Ezt követően január 21-én tartják a zárszámadási közgyű­lést. Az új tsz-törvény biztosítja an­nak lehetőségét, hogy 1968-ban, a teljesített munka után járó bér 80 százalékát a szövetkezet minden hónapban tagjainak kifizethesse. A szövetkezeti alapok 1967-ben jelentősen gyarapodtak, a 80 szá­zalék kifizetésétől óvakodnak. A szövetkezeti gazdák, a havonta teljesített munka után járó bér 60 százalékára tartanak igényt, a természetbeni juttatásoknak pe­dig 80 százalékát kérték előleg cí­mén legutóbbi közgyűlésükön. A munkateljesítmény után járó készpénzt és természetbeni jut- I tatás másik részét zárszámadás­kor — sommázva — szeretnék megkapni továbbra is. Úi könyv: Földes Ferenc válogatott írásai Földes Ferenc szervezte Schön - herz Zoltánnal, Kádár Jánossal, Kállai Gyulával és másokkal együtt a Történelmi Emlékbizott­ságot, a Petőfi-szobor előtti tün­tetést, a függetlenségi mozgalmat. Huszonöt évvel ezelőtt, Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc halála után alig félévvel Ukrajnában öl­ték meg a fasiszta hóhérok. A Kossuth Könyvkiadó Földes Ferenc legkiválóbb írásait kötet­be gyűjtve jelentette meg a szer­ző halálának 25. évfordulóján. A munkásság és parasztság kultu­rális helyzete című, ma is gyak­ran idézett anulmány vezeti be a kötetet, ami után maradandó ér­tékű politikai, szociológiai cikkel következnek. Ezek az írások a Horthy-rendszer nemzetellenessé- gét, álparlamentarizmusát, kor- ruptságát és „kultúrpolitikáját” leplezik le. Földes Ferenc válogatott írásai­hoz harcostársa, Darvas József Kossuth-díjas író, az írószövetség elnöke, a függetlenségi mozgalom egykori résztvevője írt előszót. megváltozott, nem a régi”. Eb­ben van igazság — “gy szemer­nyi. De ami — Heltai Jenő sza­vaival élve — túlnyomónak mondható...? S ha már a svéd semlegesség­nél tartunk, nem érdektelen megemlíteni hogy a skandináv ország nagytőkéje részt vállalt az USA űrprogramjának meg­valósításában és különböző rej­tett csatornákon nyerészkedik a közel-keleti konfliktuson, a vi­etnami háborún. A svéd hadiipar közismerten fejlett, A Boforsch Művek ma Európában — Kruppék mellett — az egyik legismertebb hadi­üzem. Mint mondják, találkoz­tak már Vietnamban is Bo­forsch-ágyúkkal. A Nitro No- bel-gyár amerikai megrendelés­re is dolgozik. (Állításuk szerint ugyan csak bánya- és útrobban- táshoz használatos robbanó anyagokat szállít és kikötésed vannak a felhasználásra: ez azonban nehezen ellen őrizhető.) A Völvo-művek úgyszintén nemcsak gépkocsikat, hanem harckocsikat és egyéb katonai szállítóeszközöket is gyárt. A svéd hajóipar foglalkoztatási nehézségeink nagymértékben segített a közel-keleti válság, hiszen a Szuezi-csatorna lezárá­sával a felfutóban levő tankha­jógyártás még jobban kiépülhet: az elmúlt hónapokban komoly megrendeléseket kaptak száz-, hétszázezer tonnás tankhajókra Izraeltől és az Egyesült Álla­moktól. (Közismert, hogy az ilyen gyors munka extraköltsé­geket és ugyancsak extra nagy­ságú profitot is jelent.) A kommunista javaslat: népszavazás Az országszerte rendkívül népszerű Hermansson elv társ, a Svéd Kommunista Párt elnöke azt a nagy visszhangot keltett javaslatot tette, hogy az ország Közös Piachoz való csatlakozása ügyében tartsanak népszavazást. A kormányon levő szociálde­mokraták viszont manőverez­nek. A kormány elment a kompromisszum felső határáig: kéri a felvételt, azonban a „megfelelő formában”. Azt sem határozta meg, hogy a csatla­kozást teljes jogú tagként vagy csupán társult tagként óhajtja. A nyilatkozat szerint olyan be­lépési formát keresnek, „amely lehetővé teszi a hagyományos svéd semlegesség fenntartását”; — ez viszont fából vaskarika. Lange svéd kereskedelemügyi miniszternek az a véleménye, meg kell várni, hogy a Közös Piacot illetően meddig jut el Anglia. Nem tartja ugyanis in­dokoltnak, hogy az északi álla­mok külön kezdeményezzék a belépést Ügy véli, hogy tovább kell erősíteni az EFTA (Szabad­kereskedelmi Társulás) pozíci­óit, mert csak erőteljes partner kerülhet ki veszteség nélkül egy ilyen bonyolult tárgyalás­ból. (Ez bizonyos mértékig a Wilson-kabinet bírálata is, hi­szen az angol kormány már A foglalkoztatási gondok enyhültek de nem oldódtak meg Újhelyi Sándorné orttsúggyűlési képviselő nyilatkozata Ismeretes, hogy Gyula város­nak hasonló foglalkoztatási gond­jai vannak, mint megyénk más városainak, és nagyobb községei­nek. Ezzel kapcsolatban munkatár­sunk felkereste Újhelyi Sándorné országgyűlési képviselőt, és né­hány kérdésre választ kért. Miben látja a megoldást? Korábban a párt- és a kormány­határozat rögzítette, hogy az iparban elmaradt területekre te­lepítsünk gyárakat, üzeméket. Véleményem szerint e határozat végrehajtása gyorsabban is tör­ténhetne. A feltételek Gyulán eh­hez adva vannak. Békés megye vonatkozásában történt előrelépés az iparfejlesztésben, ez azonban a foglalkoztatási gondokat csalt eny­hítette, de nem oldotta meg. E kérdés megoldását sürgeti az a tény, hogy a munkaképes korú la­kosságból Gyula városban végzett felmérések szerint több mint két­ezren nincsenek foglalkoztatva. E gondot növeli továbbá az, hogy hatszázan mindennap eljárnak a városból vidékre dolgozni. Mi a helyzet a helyi iparosítással? retoe, és keresetével gyarapítani a család jövedelmét. Ehhez még hozzá kell tennünk azt a tényt is, hogy a város vonzókörébe tar­tozó községek számottevő iparral nem rendelkeznek, így számol­hatunk azzal, hogy lesznek, akik e településekből városunkban ke­resnek munkalehetőséget. Gyula egész területe vízműve- sítve van. Ma már csaknem .min­den kis családi ház kapuján be­lül van a jó ivóviz, s az ipar fej­lesztésére kijelölt területek is közművesítve vannak. Megérke­zett városunkba a gáz, amelyet szintén nagyon jó lenne ipari vo­natkozásban hasznosítaná. A fentiekből kitűnik, hogy az ipar fejlesztésének feltételei vá­rosunkban adva vannak, .mégis lassan megyünk előre ezen a te­rületen. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a III. ötéves terv változtat a város problémáján. A helyzet egyelőre előnytelenül ala­kult még azoknak a gyáraknak az esetében is, ahol elfogadott tény volt a gyár fejlesztése, illet­ve egy új gyár létrehozása. Ilyen a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregysége, és hasonlóan a tej­porgyár fejlesztése. Mit javasol? Az elmúlt évek tapasztalataiból az látszik, hogy a beruházások központi irányítása mellett nem tudott városunk ipara megfelelő ütemben fejlődni, és félő, hogy a jövőben, amikor a vállalati dön­tés a beruházásoknál növekedni fog, még kevesebb lehetőség lesz meglevő üzemeink fejlesztésére, új létesítmények létrehozására. Ezért javasolnám, hogy az üze­mek vidékre való telepítését ne csak a vállalatokra bízzuk, ha­nem aZ illetékes szervek vizsgál­ják félül a beruházások területi elhelyezését. Nem akarok újabb terheket az államháztartásra róni, mégis a város vezetőségével együttesen úgy gondolom, hogy az adott ke­reteken belül a jövőben előbbre­léphetünk — fejezte be tájékoz­tatását Újhelyi Sándorné ország- gyűlési képviselő. Kinek mit kell (kellene) eltemetnie...? A III. ötéves terv időszakában 2110 fiatal fejezi be tanulmánya­it, az négyszázzal több, mint a II. ötéves tervben volt. A fiata­lok elhelyezkedési nehézségei új objektum létrehozása, illetve a meglevő ipari üzemek bővítése nélkül csak fokozódik. Városunk lakosságában megvan a kulturáltabb életmódra való tö­rekvés, ebből adódóan számolni kell azzal, hogy a jövőben a csa­ládok nagy többségének minden munkaképes tagja dolgozni sze­régóta lazította az EFTA-szála- kaf, nehogy azok akadályt je­lentsenek a Közös Piachoz való csatlakozásnál.) Nagyon korai volna meghúzni a lélekharangot az EFTA felett, mert az ennek kötelékébe tartozó országok külkereskedelmi volumene az elmúlt évben az 1966. évihez ké­pest mintegy 5 százalékkal nö­vekedett, az országok egymás közötti kereskedelme pedig 10,5 százalékkal. Akadémikus annak a kérdés­nek a latolgatása, vajon a skan­dináv országokat, mindenekelőtt ezek legfejletebbjét, Svédorszá­got Anglia elé engedheti-e a Kö­zös Piachoz való csatlakozás­nál; hiszen itt a központi kér­dés az Egyesült Királyság belé­pése. Mindenesetre De Gaulle- nak a Downing Street-hez cím­zett legutóbbi „non”-ja egyben a különben is hidegvérű svédek illúzióinak további „mélyhűté­sét” jelentette. De Gaulle ugyanis nemkívánatosnál: minő­sítette a „nyolc vagy kilenc, avagy tíz ország Európáját”, magyarán: eleve ellenzi a Közös Piac bővítését. A svéd dilemma tehát két irányú: csatlakozás-e vagy kí- vülmaradás, s ha az előbbit vá­lasztanák, mi maradna a svéd semlegességből? Az utca em­bere, az európai közvélemény szemében a kívülmaradás dön­tőbbnek tűnik, mint a nagytőke által remélt gazdasági előnyök. Boros Béla Az új gazdasági vonásokkal együtt kell (illetve kellene) vál- | tozni az emberek gondolkodásá­nak, nemcsupéin a termelés szfé­ráiban. hanem az élet hétköznap­jaiban is. Körkérdést intéztünk ezért, hogy kapásból, egy-két mondatban, vagy akár szóban is, mondják ki a megkérdezettek: mit kellene magukban eltemetni­ük. Sokszor meglepő és frappáns, de mindig őszinte válaszokat kap- i tunk. Azért nem írjuk ki a kér- | dezettek neveit, hogy ne sértőd- | jön meg senki viszontlátott mon­datai miatt. Tehát a kérdés így hangzott: mit kell, vagy legalábbis kellene ma­gában eltemetnie az új gazdasá­gi mechanizmusban? EGY PINCÉRLÁNY: — A fi­gyelmetlenséget és a számtani is­meret hiányt, meg a hosszú, egy­más közti trécseléseket... EGY VENDÉG: — A türelmet­lenséget és ... számtani ismeretei­met... EGY SZÍNÉSZ: — Hogy az int­rikát, ha kell, jól jelenítsük meg a színpadon, de ne alkalmaz­zuk magánéletünkben... EGY NÉZŐ: — Hogy NN-tnem. olyannak ismerem az életben, ahogyan a pozitív hőst játszotta... EGY FÉRJ: — Hogy nemcsak a feleségem barátnőjének van jó lába... EGY FELESÉG: — Hogi; nem férjem a legtökéletlenebb lény a világon... EGY VOLT VÁLLALATI IGAZGATÓ: — A múltamat. Legalábbis minden rosszat belőle, hogy ne legyenek lelkiismeret- furdalásaim... EGY AKTÍV VÁLLALATI IGAZGATÓ: — A dolgozókkal való nemtörődést, mert emiatt jövőre csökkenhet a fizetésem... EGY MUNKÁS: — A gyorsasá­got — a műszakváltás előtti öl­tözködéskor. Meg azt, hogy a munlcaidő bérezésébe belefér a foci-, a tv-, a film- és egyéb té­mák hosszú, elmélyült megvita­tása... EGY PÁRTTITKÁR: — A ki­nyilatkoztatásokat... EGY TANÁCSELNÖK: — A liollektív felelőtlenséget... EGY SZB-TITKÁR: — A régi érdekvédelmi stílust a saját mun­kámban... EGY GÉPKOCSIVEZETŐ: — Hogy a gyalogosok „ab ovo” hü­lyék... EGY GYALOGOS: — Hogy a gépkocsivezetők eleve rosszindu- latúak... EGY KISZ-TTTKÁR: — Hogy nem mindenki KISZ-tag, aki fi­atal... EGY FIATAL: — Engem hagy­janak ki, én szerelmes vagyok... EGY ORVOS: — Hogy nem mindig az szorul a legnagyobb se­gítségre, aki a legtöbb, na ... hogy is mondjam csak... EGY BETEG: — Hogy biztosan azért gyógyulok ilyen nehezen, mert kevés hozzá a pénzem... EGY TSZ-TAG: — Hogy a ház­táji az előbbrevaló... EG Y TSZ-ELNÖK: — Hogy az idén már nem hullik egy manna sem az égből... EGY ÚJSÁGÍRÓ: — Hogy ügyesebb, ötletesebb, és sokkal jobb vagyok minden kollégám­nál... * Elnézést azoktól, akik kima­radtak, de az újságírónak feljegy­zéseiből is sok mindent kell elte­metnie, ami nem fér a riportba... V. D. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR egyműszakos (6—14 óráig) hagymatisztítási munkára női dolgozókat vesz fel azonnali belépéssel. A munkavégzés fűtött he­lyen történik. A felvételhez munkakönyv és egészségügyi könyv szükséges. Jelentkezni mindennap délelőtt a gyár felvételi indájánál lehet. 143470

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents