Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
1968. január 12. 3 Péntek Kád és zuhanyfürdö épül Körestarcsán A köröstarcsai&k több évtizedes vágya teljesül ebben az esztendőben. A Békés megyei Tanácsi Építőipari- és Tatarozó Vállalat dolgozói még az idén elkészítik a 10 kádból és 10 zuhanyozóból álló fedett — télen is használható — fürdőt. A munkálatokra községfejlesztési alapból a helyi tanács 1 millió 170 ezer forintot költ. A tervek szerint ez év júliusában adják át rendeltetésének az új létesítményt. 4 hatósági bizonyítványok re ndjéről A művelődésügyi igazgatás területén a jövőben hatósági bizonyítvány bemutatását csak a következő esetekben szabad megkívánni: a felsőoktatási intézményekben a tandíj és szociális támogatás megállapításával kapcsolatban annak igazolására, hogy a hallgató egyik szülője (eltartója) nem áll munkaviszonyban. Az igazolás nem külön bizonyítvány formájában, hanem a jövedelem- igazolás céljára rendszeresített űrlap megfelelő rovatálban történik. Egyéb esetekben a művelődésügyi szervek hatósági bizonyítvány bemutatását nem kívánhatják. Ha gyámügyi eljárásban a jövőben az ügyfél vagyoni állapotának igazolása szükséges, erre a célra a munkáltató által kiállított kereseti igazolást és a tanács pénzügyi osztálya által kiállított adó- és értékbizonyítványt ikell felhasználni. jobb jövő elérésére lesz összefogható”. Habsburg Károly természetesen a jobb jövő alatt a saját királyságát érti, mert egyébként a békekötés nem biztat semmi jóval. Az antant hatalmak olyan békét diktálnak, amely a győztes erő jogán alapul. A lehető legszűkebbre szabott határok, nagy összegű hadisarc, a hadsereg létszámának és fegyverzetének megszabása zsugorítja azt a hatalmat, amelyet Horthy gyakorol. A volt szegedi fővezér, aki hátba támadta a ha - zát védő Magyar Vörös Hadsereget, szembeszáll azokkal akik szerint ilyen feltételeket nem szabad aláírni. Horthy elfogadta az antanttól a támogatást a kormányzói székért folytatott harcában, s most elfogadja a békefeltételeket is. Ügy véli, a tegnapi ellenséget szövetségessé teheti, s akkor valamit visszakaphat tőlük az elveszettből. Mindenesetre a békeszerződés aláírása után most már nem siet újra és újra biztosítani IV. Károlyt arról, hogy visszavárja a trónra. Hosszabb időre készül berendezkedni, s amint azt a királyok is tették, hűséges embereit cím- és földadományokka! köti magához. Nemességet nem adományozhat, de a hozzá leghűbb katonákból külön rendet, amolyan új nemességet alapít. Augusztus hónapban születik meg a vitézi rend, amelynek alapgondolata: kapjanak földet, vitézi telket, s ezzel számos kiváltságot azok, akiket erre a vitézi szék Horthy Miklósnak, a vitézek főkapitányának elnökletével méltónak tárt A vitézek kötelessége, Legyen zökkenőmentes a termelés, a forgalom és bizalomteljes a politikai légkör ölest tartott a párt megyei bizottsága A párt megyei bizottsága ia- népgazdasági terv végrehajtása- ! Az új gazdasági mechanizmus nuár 10-én, szerdán kibővített val összefüggő tapasztalatokat, kapcsán tovább növekszik a ter- ülést tartott, melyen dr. Szabó ! továbbá megvitatta és jóvá- j melési egységek önállósága, az Sándor, a párt megyei bízott- hagyta az 1968-as esztendőre sága titkárának beszámolója szóló népgazdasági, tervvel kapalapján megvitatta az 1967-es csolatos megyei feladatokat. A gazdasági fejlődés is a helyes pártvezetéstől függ Szabó Sándor-elvtárs bevezető- 'rés megvalósításának nagyon főnben hangsúlyozta többek közt. | tos feltétele: biztosítani a nép- hogy a párt politikája iránt a dől- ! gazdasági érdek és a vállalati ér- gozók bizalma tovább erősödött, i dek összhangját, s a meglevő Helyeslést váltott ki, hogy a leg- ; vagy a későbbiekben jelentkező, fontosabb élelmiszerek árai és az ■ fellelhető ellentmondásoknak a alapvető szolgáltatások a dolgozók • feloldása. többsége érdekének megfelelően alakult. Majd az 1967-es népgazdasági terv végrehajtásának taglalása után megállapította, hogy az elmúlt esztendők, s a gazdaság- irányítás reformjára való felkészülés időszaka is azt bizonyítja, hogy a társadalmi élet különböző posztjain dolgozók nagy többsége tisztességgel szolgálta a párt politikáját, tisztességgel dolgozott megvalósításáért. — E tapasztalatok alapján megvan az alapunk ahhoz — mondotta —, hogy meggyőződéssel mondjuk: a gazdasági reform sikeres megvalósításáért még nagyobb felelősséggel, még áldozatkészebben, még eredményesebben dolgoznak majd. A továbbiakban arról beszélt, hogy napjainkban a gazdaságirányítás reformelveinek gyakorlati érvényesítésén van a hangsúly, azon, hogy a harmadik ötéves terv és ezen belül az 1968-as népgazdasági célkitűzéseket megvalósítsuk. A népgazdasági tervvel összefüggő előirányzatok ismertetése után hangsúlyozta, hogy a reform sikeA reform bevezetésekor, s áz utána következő két-három hónapban az állami és pártszerveknek két alapvető célt kell elérniük: a termelés és a forgalom zökkenőmentességét, valamint a bizalomteljes politikai légkör fenntartását.. A bevezetés időszakában olyan sok irányban kezdenek hatüzemek gazdasági vezetőinek a jogköre. Jelentősen bővül azoknak a feladatoknak a köre. amelyeket a termelőüzemekben döntenek el véglegesen. Egyre több lesz az olyan terület, ahol a megoldás több lehetséges variációja közül a helyi vezetésnek kell kiválasztani a párt gazdaságpolitikájának a leginkább megfelelőt. E munka jó elvégzéséhez ismerni kell a dolgozók véleményét, javaslatait, biztosítani kell, hogy a népgazdasági és a helyi érdekek összhangja mindinkább zavartalan legyen, és a reális célkitűzések megvalósítása érdekében a helyi erőforrásokat tárják fel. Ezzel kapcsolatban még sok aggály és kétkedés van a pártszervezetekben, számosán nehezen értik meg. hogyan nőhet egy időben a gazdasági vezetők és a párt- szervezetek hatásköre és önálió. sága. Azt kell világosan látni, vL^ uÖr!!le„!?j ^b.á}^Ó,eSf' I hogy a gazdasági vezetők jogai, hatáskörük nem azáltal bővül, közök, hogjr az egészében kedvező helyzetben is számolhatunk helyenként nehézségekkel, amire a vezetésnek gyorsan és helyesen kell reagálnia. Ezek után a következőket mondotta: — Előrehaladásunk gazdasági téren is nagymértékben függ hogy a pártszervezetek hatáskörét csökkentik, hanem azáltal, hogy egyes jogkörök a felsőbb irányító gazdasági szervektől lejjebb Kerülnek. Több kérdésben ezentúl az üzemben döntenek, s a pártszerI vezetéknek nagyobb lehetősége attól, helyesen értjük-e és helye- j hogy helyes irányba befo- sen alkalmazzuk-e a párt vezető j lyásolják ezeket a döntéseket. A szerepét a gazdaságban, majd nagyobb önállóság megnöveli a hangsúlyozta, hogy a párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. dolgozók kezdeményező készségét is és a pártszervezetek a szak- szervezetekkel és a KISZ-szel együtt a jó elképzeléseket gyűjtsék össze és a gazdasági munkában hasznosítsák. hogy cserébe feltétel nélkül Horthy szolgálatának szenteljék életüket. S mivel Horthy már- már úgy gondolja, hogy méltósága öröklődik majd családjának tagjaira is, a vitézi cím és a vitézi telek ugyancsak öröklődik. A késői időkben is legyen támasza, megbízható, a Horthy- családért mindenre kész vitézi csapata az országnak. Az első vitéz természetesen maga a vitézek főkapitánya, Horthy Miklós. Aztán sor kerül az első nagyobb szabású vitézzé avatásra a királyi Várkert délre néző lejtőjén. Misztikus szertartás során a kormányzó saját kezével üti vitézzé embereit. Díszkardjának minden ütését e szavakkal kíséri: — A hadúr nevében vitézzé ütöm! S mikor vége a szertartásnak, az új vitézek háromszor üvöl- tik: — Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország főméltóságú kormányzója és a vitézek első főkapitánya, éljen! Az első felavatott vitézek, illetve vitézi várományosok (a vitézség alsó korhatára ugyanis 17 esztendő, s aki ennél fiatalabb, azt vitézzé ütik ugyan, de várnia kell a korhatárig, hogy igazi vitéz legyen) között Horthy mindkét fia szerepel. Az ő vitézi telkük Kenderesen van: az a földbirtokos ugyanis, aki vitéz lesz, a saját birtokát is átalakíthatja vitézi birtokká, s így élvezheti a kiváltságokat; Ily módon Horthy sok adót takarít meg. (Folytatjuk) A meggyőzés az építőmunka egyik legfontosabb emelője Fel kell készülniük a pártszervezeteknek arra is, hogy egyes szakemberek a technikai fejlődés rohamos növekedése miatt kezdik kétségbevonni a párt munka szükségességét a gazdaságban. Ezzel a nézettel határozottan szembe kell szállni! A technika és a gazdasági eszközök valóban nélkülözhetetlenek a termelésben, de a politikai meggyőző, nevelőmunkát nem helyettesíthetik a gazdaságban sem. A szocialista gondolkodásmód formálása az építőmunka egyik legfontosabb emelője. Ezért nagyon fontos, hogy a párttagok példát mutas- | sanak a termelőmunkában, tá-; mogassák a haladó termelési eljárások és szervezési módszerek elterjedését, segítsék a különböző versenymozgalmakat, kísérjék figyelemmel, hogyan valósul meg a dolgozók munkájának erkölcsi és j anyagi elismerése. A pártszerve- | zetek legyenek igényesek abban, hogy a gazdasági vezetők követel- J jék meg mindenkitől a fegyelmet, tehát mindenképpen megbecsülést kell szerezni a tisztességes munkának. . A pártszervezeteknek az ellen- | őrzés során most különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a ter- j melés folyamatosságára, a forgalmazásra és az értékesítésre, a foglalkoztatottságra, a bérek, az áruk I árának alakulására, a beruházásokra. az exportkövetelmények i teljesítésére, valamint a felhal- j mozási és a részesedési alapok arányainak alakulására. A pártszervezeteknek e téren kifejtett tevékenysége — s ezt mindig szem előtt kell tartani — csak abban az esetben lehet eredményes, ha a pártinunka többi területét sem hanyagolják el. Ezek közé tartozik a párt sorainak és szervezetének erősítése, az egészséges pártélet biztosítása. Szabó Sándor elvtárs az 1968-as népgazdasági tervvel kapcsolatosan többek közt a következőket hangsúlyozta: — A gazdálkodási egységek gondoskodjanak az 1968-ra tervezett termelés-növekedés megvalósításáról; a termelés szerkezetében gyorsan reagáljanak a változó igényekre, a tervezett gazdasági eredményt a termelékenység növelésével érjék el, törekedjenek a költségtényezők csökkentésére, fokozott felelősséggel végezzék a vállalati árkialakítást, olyan termelői árakat állapítsanak meg, amelyek beleférnek a felhasználó, a vásárló vállalatok kalku- j lációjába, és az adott termék jövőbeni piacát garantálja. Biztosítsák, hogy a népgazdasági terv | előirányzatainak megfelelően, a j dolgozók kereseti színvonala a j gazdasági hatékonyság növekedő- sével összhangban emelkedjék, j hogy a fogyasztói érdek mindjob- j ban kielégüljön, s hogy a fogy asz- j tás és a felhalmozás olyan aránya 1 alakuljon ki, amely a jelent ki-{ elégíti, a jövő fejlődését pedig jó\, megalapozza, vagyis: végered-, ményben az ossz társadalmi érj dek érvényesüljön. A kereskedel- ! mi szervek biztosítsák a lakosság ,ió áruellátását, a fizetőképes kereslet kielégítését, a választék- j ban és összetételben is a megfe- • lelő árukínálatot. A politikai inuuka az egységes cselekvést segítse A mezőgazdaság fejlesztésével , kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a közös gazdaságok 1968-as ter- í melési terveiket úgy dolgozzák ki, s úgy hajtsák végre, hogy azok ■ szolgálják a népgazdaság érde- j keit és szükségleteit. Biztosítsák a gazdaságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználását, a tartalékok feltárását, erősítsék a ter- melősszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodását. Külön rámutatott az állatállomány mi- I nőségének és számszerűségének szükségszerű fejlesztésére, ezen l belül különösen a sertéstenyész- | tés és -hizlalás fokozására. Rámutatott. hogy gyorsítani kell a j szerződéskötéseket, és a közös gazdaságok időarányosan teljesítsék a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, támogatni kell a háztáji gazdaságok árutermelését, és szorgalmazni kell az innen származó felvásárlást, A termelőszövetkezeti tagsággal meg kell ismertetni az új szövet- kezeti törvényt, a tsz-földtulaj- ! donról, földhasználatról szóló töí■ vényeket. Széles körű vita alap- ! .ián el kell készíteni a tsz-ek sa- ! játosságait, adottságait, körülményeit is tükröző új alapszabályokat. A termelőszövetkezetek az 1967. évi zárszámadásaik során képezzenek megfelelő alapokat az 1968-as év termelésének fejlesztéséhez. Gondoskodjanak a részesedési és a fejlesztési alapok helyes arányainak kialakításáról, kerülve a mértéktelen, a közösség érdekeit sértő túlzott osztásokat. A továbbiakban arról szólt dr. Szabó Sándor elvtárs, hogy a j pártszervezetek a politikai tö- j megmunka kibontakoztatásával j érjék el, hogy a dolgozók a nép- gazdasági érdek összhangjának egységesen értelmezzék és egységesen cselekedjenek a szocializmus építésében. Mutassanak rá arra, hogy az egyes ember egyéni sorsa mennyire függ szűkebb közösségének előrehaladásától. Világítsák meg' a helyi és a népéé összhangjának jelentőségét, hogy a helyi érdek a népgazdasági érdek fölé helyezése az egész tár-sadalomnak ártana. Értessék meg a gazdasági vezetőkkel, mit jelent egyszemélyi felelősségük az állammal szemben és mit jelent politikai felelősségük a dolgozókkal szemben. Ne hallgassák el soha a valóságos gondokat; bizonyítsák, hogy melyek a biztonságos áruellátásnak a feltételei és megteremtésük milyen összefügésben van a vállalatok munkájával, az egyes emberek tevékenységével. Az állami szervek, a szakszervezetek, az ifjúsági és más tömegszervezetek és -mozgalmak tartsák egyik legfontosabb feladatuknak az 1968-as gazdaságpolitikai célkitűzések propagálását és megvalósítását — fejezte be Szabó Sándor elvtárs beszámolóját.
