Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-06 / 4. szám
1968. január 6. Szombat A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság határozataiból Kéthónapi vizsgálat befejezése után, 1967. december 27-én tárgyalta a Népi Ellenőrzési Bizottság megyénk sertés- és szarvasmarha-tenyésztésének, értékesítésének alakulását. A vizsgálati jegyzőkönyv megtárgyalása után, több jelentős határozati javaslatot terjesztett a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya elé. A BEDOLGOZÓI MUNKA NAGYOBB BECSÜLETE A munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta a bedolgozók foglalkoztatását. A szabályozás leglényegesebb vonásairól, a bedolgozók helyzetében bekövetkező változásokról dr. Nagy Lászlótól, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — A rendelet a bedolgozók foglalkoztatásának olyan egységes központi elveit fekteti le, amelyek keretei közt a vállalatok önállóan eldönthetik, milyen formában és mértékben vegyék igénybe a bedolgozást — mondotta dr. Nagy László. — Minden vállalat foglalkoztathat tehát bedolgozókat, sőt nemcsak fizikai munkák elvégzésére, hanem olyan rutin jellegű, adminisztrációs vagy műszaki munkákra, is, ahol a teljesítmény mérhető, normázható. S bedolgozónak is jelentkezhet mindenki, aki megfelel az adott munka követelményeinek. Ezzel ez a gazdaságos, előnyös foglalkoztatási forma az eddiginél szélesebb területre terjedhet ki. Ugyanakkor azonban biztosítani kell, hogy a bedolgozás összhangban legyen az adott terület munkaerőhelyzetével. A rendelet ennek a szabályozását a megyei tanácsokra bízza. A tanácsok irányelveket adhatnak ki annak érdekében, hogy a leginkább rászorulókat alkalmazzák bedolgozóként; egyes esetekben kötelező közvetítést is elrendelhetnek, vagy indokolt esetekben egyes dolgozói kategóriákra eltilthatják a bedolgozóként való foglalkoztatást — Hogyan szabályozza a rendelet a bedolgozók jogi helyzetet, amely eddig sok vitára adott okot? — A szabályozás abból indul ki, hogy egyrészt fenn kell tartani a bedolgozás legfőbb előnyét, a rugalmasságot, másrészt vi...... ... . szont azoknak, akiknek ez a A házta.ii_ kocaállomány nőve- munka az állandó megélhetésük, lése és minőségének javítása ér- több jogot, nagyobb biztonságot dekében indokolt kihelyezni me- I kell adni Ennek megfelelően a gyénkben minden évben négy-öt- | rendelet a vállalat és a dolgozó A férőhelyek szétszórtsága, korszerűtlensége miatt célszerű, hogy a beruházási, felújítási, korszerűsítési hiteleket egy szerv irányítsa, mert a trösztök és a vállalatok által folyósított hitelek nincsenek összhangban. El- aprózódottságuk miatt nem szolgálják a férőhelyek komplettíro- zására való törekvést. A kupágotai SERTÖV eredményei azt bizonyítják, hogy a koncentrált sertéshizlalás gazdaságosabb a decentralizáltnál és biztos árutermelő bázist képez. Ezért célszerű megyénkben a vállalkozások számának gyorsabb ütemű növelését elősegíteni. A szarvasmarha- és a baromfi- tenyésztéshez hasonlóan szükségesnek látszik egy olyan magyar sertésfajta kitenyésztése, amelyik az új követelményeknek minden szempontból megfelel. * zatlan időre lép kapcsolatba. A meghatározott munka befejeztével a bedolgozás felmondás nélkül megszűnik. A határozatlan időre létrejött kapcsolat közös megegyezéssel, vagy felmondással bármikor megszüntethető. A felmondási idő 15 nap; erre azonban nem jár külön díjazás, csak ha az Illető a felmondási idő alatt még munkát végez. A be- j dolgozónak kiadható munka naptári éven át eíléri az azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott, rendes munkaviszonyban levő dolgozók számára előírt követelmény 75 százalékát, erre az időre a szabadságot, és a juttatásokat úgy kapják, mintha a kötött formában dolgoztak volna, A rendelet feloldja azokat a merev szabályokat, amelyek mind a vállalatok, mind a bedőlték ezt a foglalkoztatást, s lehetővé teszi, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást köthessenek. Egészen bizonyos, hogy a jövőben mind több vállalat, és az eddiginél több dolgozó él majd a lehetőségekkel, amelyek haszonnal járnak mind aiz egyén, mind a társadalom számára. S. E. ezer előhasi kocát, a termelőszövetkezetek, a földművesszöv.etke- zetek és az állatforgalmi vállalat útján. A kihelyezett kocák megvásárlásánál módot kellene adni arra, hogy pénzben, hízott sertésben, illetve süldő-törlesztésben egyenlítsék ki egy-két éves időtartam alatt a háztáji gazdaságok. A Jelentkező abraktakarmány- hiány pótlása érdekében á vetés- szerkezet lényeges módosítása nélkül célszerű csökkenteni a kevesebb takarmányértéket adó szálas takarmánynövények vetésterületét a kukorica vetésterületének javára. A kukoricafajtákon belül gyorsabb ütemben kell elterjeszteni a már kipróbált, nagy termést adó hazai és külföldi hibrid fajtákat, ezekhez gondoskodni kell a szükséges műtrágyaigény kielégítéséről is. Célszerű elősegíteni, hogy a termelőüzemekben a takarmányokat lehetőleg ne vonják be az általános jövedelemelosztásba. Intézzék úgy, hogy a háztáji bizottság által összeállított szükségleti terv alapján kapjanak takarmányt a háztáji állattartók. között megállapodással létesített bedolgozói munkaviszony két formájára ad lehetőségeit. A bedolgozás lehet eseti, időnként adott megbízás, s lehet állandó jellegű, sőt az utóbbi keretében a munkaadó azt is vállalhatja, hogy meghatározott mennyiségű munkával állandóan ellátja a bedolgozókat Ez utóbbi forma mindkét részről a rendes munkaviszonyhoz hasonló kötöttségekkel, s ugyancsak megfelelő juttatásokkal is jár. Teljes egészében azonban ez sem azonosítható a rendes munkaviszonnyal, hiszen a bedolgozó nem a vállalat területén és nem feltétlenül személyesen végzi a munkát — Melyik forma a célszerű? — Ez a vállalat sajátosságaitól függ, s ezért a vállalatvezetésnek a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kell eldönteni, hogy a kötött vagy a kötetlenebb foglalkoztatásit választja; esetleg egymás mellett mind a kettőt alkalmazza. Természetesen a munkára jelentkező dolgozók igényeivel is számolni kell, azzal, hogy ők milyen megterhelésre, esetenkénti megbízatásra vagy rendszeres munkára vállalkoznak. — Milyen feltételekkel lehet kötetlenebb formát választani? — Ebben az esetben a vállalat és a dolgozó vagy meghatározott munka elvégzésére, vagy határomennyisége negyedéves átlagban gozók számára kedvezőtlenné tet- nem lehet több, mint amennyi az azonos, vagy hasonló munkakörben, rendes munkaviszonyban levő dolgozók által törvényes munkaidő alatt elvégzendő. A bedolgozóra a vállalatnál alkalmazott bértételek érvényesek. A vállalat, amennyiben elégedett a munkával, prémiumot, nyereségrészesedést és jutalmat is fizethet bedolgozóinak. (Viszont nem fizetheit állásidőt, túlórát stb.) A munkával járó költségek fedezésére a vállalat rezsitérítést is megállapíthat. A selejtesen végzett munka után azonban sem költségtérítést, sem bért nem kell fizetnie. E kötetlenebb ' foglalkoztatás kereteiben is mód van rá, hogy a vállalat a rendes munkaviszonyban levő dolgozóknak járó különféle juttatásokat kiterjeszthesse a bedolgozókra is. Így szabadságot is adhat, s erre az Időre átlagkeresetet fizethet a bedolgozónak. Ha a bedolgozó nem jogosult a szabadságra, a vállalatnak — kérelmére — két hétre akkor is mentesítenie kell őt a munka alól, erre az időre azonban díjazás nem jár. Amennyiben a bedolgozó a vállalt kötelezettségednek nem tesz eleget, a juttatások megvonhatók. — Mivel jár a kötött bedolgozói forma? — Ezt a formát ott alkalmazzák, ahol a folyamatos munkával való ellátás biztosított, és rendszeresen foglalkoztatnak bedolgozókat, mert a termelés érdekei ezt állandóan megkívánják. A vállalat és a dolgozó írásbeli | megállapodást köt, amelyben a vállalat arra kötelezd magát, hogy I állandó foglalkoztatást biztosít, a dolgozó pedig rendszeres munka végzésére vállalkozik. Ha a vállalat a biztosított munkamennyiséggel nem látja el a dolgozót, a kiesett időre munkabért kell fizetnie, amely nem lehet kevesebb, mint az elmaradt munka díjának ötven százaléka, de legalább havi 250 forintot el kell érnie. Ebben a foglalkoztatási formában a 15 napos felmondási időre a dolgozónak munkadíjat kell fizetni akkor is, ha a vállalat nem látja el őt munkával. Ebben az esetben a bedolgozóra hasonló felmondási tilalom érvényesül, mint a Munka Törvénykönyve alapján a rendes munkaviszonyban levőkre; a szociális és kulturális juttatások, kedvezmények is hasonlóan illetik meg a bedolgozókat, mint a vállalat más alkalmazottait. (Naptári évenként 12 munkanap alapszabadság és minden munka- viszonyban, illetve kötött bedolgozói viszonyban töltött két év után egy nap pótszabadság jár részükre. A szabadságidőt ugyanúgy kell díjazná, mint a rendes munkaviszonyban állóknál.) A kollektív szerződésnek a bedolgozókra vonatkozó függeléke előírhatja, hogy amennyiben a kötetlenebb bedolgozásban részt vevők átlagos teljesítménye egy Január 12-én ülés tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége január 12-én ülést tart, melyen megtárgyalják a január 1-i árintézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatokat, majd Sorbán József, a SZOT Társadalmi Biztosítás megyei igazgatójának vezetője az 1967. évi táppénz és gyógyszerköltségek alakulásáról, valamint a szakszervezeti bizottságok ez irányú felvilágosító munkájának hatékonyságáról számol be. Végül az elnökség meghallgatja a kultúrotthonok vezetőségválasztásáról és a munkaügyi döntőbizottságok kioktatásáról szóló jelentést. Ne múlja divatját ÉRTESÍTJÜK Orosháza lakosA BÉKÉSCSABAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS, ságát, hogy az orosházi vezetékrendezés 120/35/20-as nagyfeszültségű hálózatait 1968. Szarvasi út, felvesz január 8-án feszültség alá építőipari művezetőt helyezzük. A vezetékek és szerelvények és kőműves őrigádvezetőt érintése ÉLETVESZÉLYES! Bérezés megegyezés szerint. 143378 DÁV Békéscsabai Üzletigazgatósága 143458 í Az elmúlt két évtized alatt sok-sok jelző ragadt hazánkra. Többek között fejlett iparral rendelkező agrárország, az átszervezések országa is voltunk. Nem kis büszkeséggel nyugtáztuk a tanuló ország jelzőt sem. Ez alatt nemcsak az iskolába járást, a könyvek szapora forgatását értettük, hanem azt is, hogy a falvaik és városok mindegyikéből népes csoportok utaztak különféle gépjárműveken és vonaton k i sebb-nagy óbb távolságra, meg az ország határain túlra is — tapasztalatcserére. Az ilyen utak is siettették legyűrni száz és ezer dolgozó paraszt idegenkedését a gépi szántástól, gépi betakarítástól, a termelőszövetkezeti gazdálkodástól. Emellett pedig felmérhetetlenül értékes, új állatte- nyésztésd, növénytermesztési, s a nagyüzemi gazdálkodás eredményességét növelő eljárással, módszerrel ismerkedtek meg. Az utóbbi években nagyon lecsökkent a tapasztalatcserére utazók száma. Elég kevés olyan termelőszövetkezetről tudunk, mint például az újkígyósi Aranykalász, ahol még a külföldi utazás költségeit sem sajnálják a vezető szakemberektől, ha meg akarnak ismerkedni valamilyen új agrotechnikai módszerrel. Az ahány ház, annyi szokás, és megannyi tanulság- mondás pedig most sem vesztett érvényéből. A kézműipar terjedésének kezdetén és aztán is csak azok számították hazánkban igazi mesterembernek, akik több ország számos műhelyében szerzett tapasztalaitokkal és ismeretekkel rendelkeztek. Nem állítjuk, hogy teljesen elvetettük immár a tapasztalat- sezerzésnek ezt a módját. A baj csak az, hogy mind kevesebben utaznak külföldre ilyen céllal, s ami ismeretet összegyűjtenek tarsolyukba, az nem válik eléggé széles körökben közkinccsé. Szaíkfolyóiraitaink is kevés helyet szentelnek az ilyen tapasztalatoknak, s az a kevés is csak kevesek szeme elé kerül. Az természetesen hiú ábránd, hogy valamikor is minden szövetkezeti gazda előfizet a szakfolyóiratok mindegyikére. Az előfizetőik tábora egyelőre főként az állami és szövetkezeti gazdaságokból, a vezető beosztású szakemberekből tevődik össze megyénkben. Bizonyság erre a Magyar Mezőgazdaság 2200—2300- as példányszámú megrendelése. A szakismeretek terjesztésében sokat segít a rádió és a televízió, de a politikai napilapok is. Ám mi ezeket együttvéve is kevésnek tartjuk. Ugyanis nem elegendő az, hogy a gazdaságok előfizetik a szakfolyóiratokat, s azok leginkább az irodában hánykolódnak mindaddig, amíg begyújtás céljára fel nem használják. Az előfizetett folyóiratoknak kint lenne a helyük a különböző üzemágak brigádszállásain, pihenőhelyein. Az sem elegendő, hogy a vezető szakemberek rendszeresen tanulmányozzák a szakirodalmat Feltétlenül fontos lenne az olvasottakról- hetenként egy-két óra hosszas vitát konzultációt tartani a gépcsoport, a tehenészet, a sertés- és a bairomfitenyészeit dolgozóival, s késztetni őket az alkalmazható módszerek bevezetésére, az eredményesebb munkát elősegítő újabb módszereken való gondolkodásra, töprengésre. Az ötlet ugyanis újabb ötleteket szül. Nem azért időztünk a szak- propaganda terjesztésének ennél a módjánál annyit, mintha ez helyettesítené a tapasztalatcsere-látogatásokat. Erre is nagyon nagy szükség van, annyira, hogy nem szabad sajnálni tőle sem az időt, sem a költséget, mert az ilyen utakon szerzett ismeretek, tapasztalatok, s az azok nyomán támadt ötletek alkalmazása többszörösen megtéríti a ráfordított időt és költséget. Az időt és a költséget jelentősen csökkentené, ha rendszeresen kiváló állattenyésztési, növénytermesztési szakembereket hívnának meg a termelőszövetkezetek egy kis körülnézést követő gyakorlati előadásra. Különösen a túlságosan hullámzó állattenyésztési ertxiimé- nyek követelik a tapasztalat- csere változatos formájának felelevenítését. Ugyanis nemcsak a tartási és takarmányozási viszo- . nyakkal magyarázható az, hogy az egyik szövetkezetben 5—6, a másikban pedig 40—50 százalékos a malacelhullás, vagy hogy az egyik helyen 3,8, a másik helyen pedig 5—6 kiló takarmány szükséges egy kilogramm sertéshús előállításához. így sorolhatnánk a hús- és a tejtermelés és még több minden más önköltsége közti nagy különbséget is. A világért sem az vezette toliunkat ezek leírásakor, hogy egyik szövetkezet szakembereit túl, a másikét pedig lebecsüljük. A tapasztalatcsere szükségessége diktáltatta mindezt velünk. Az a tudat, hogy szinte annyiféle az állattenyésztés és a növénytermesztés hozama, önköltsége, ahány szövetkezet működik megyénkben. Továbbá az, hogy ne becsülje túl egyetlen szövetkezeti vezető és szakember sem a tudását, mert a szakmai gőg előbb-utóbb megbosz- szulja magát, jelentős visszaesést okoz a gazdálkodásban. Ez pedig akárhogyan nézzük, mégiscsak nagyobb szégyen, mintáz állandó tanulás egymás munkájából, tapasztalataiból, a szak- folyóiratokból és az ismeretek • Tyéb tárházából. Kukk Imre
