Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

1968. január 30. 3 Kedd Nagysikerű magyarbánhegyesi tervek refrénje: Ha jobb lenne a munkafegyelem! Az elmúlt év őszén összetobo-1 roztak a magyarbánhegyesi Egyet- értés Tsz-ben 44 szövetkezeti gaz­dát és vezetőt a különböző terme­lési ágazatokból, s egy autóbusz- szal elindultak háromnapos ta- ; pasztalatcsere-útra. Fő állomásaik i a füzesgyarmati Vörös Csillag, a! kondorosi Dolgozók és a tiszaföld- j vári Lenin Termelőszövetkezetek j voltak. Az „ahány ház, annyi szó- j kás” megismerése mellett első- ' sorban azt akarták látni, hogy a különböző talajadottságokon mire j képes a jugoszláv hibrid kuko-1 rica, aminek a termesztésére nem akart csak a szűkebb körű veze­tőség agitálni. Az aszály ellenére is jó termést adó fajta nagyon megragadta a figyelmüket, de ta­lán még jobban az, hogy mind­három szövetkezetben jól szerve­zett, és fegyelmezett munkát ta­pasztaltak. Amolyan katonás rendet és fe­gyelmet — ahogy mondani szo­kás. Firtatták is a magyarbánhe- gyesiek mind a három helyen a fegyelem kialakításának módját, mert náluk ez volt eddig a fejlődés egyik legnagyobb kerékkötőié. ezért igyekeztek a korábbinál több munkigényes, vagyis jövedel­mező növényfajtát termelni. A fegyelmi bizottság is jobban a sarkára állt, következetesebben osztogatta a felelősségrevonást a gépek karbantartásának elhanya­golásáért, a szerszámok eltűnésé­ért, a lovak zúgabrakolásáért. Többek között ennek is köszön­hető — a belvíz és az aszály el­lenére —, hogy a község határá­nak egy szövetkezetbe tömörítése óta tavaly tudták először kiosz­tani a tervezett jövedelem egé­szét. A tavalyi jobb munkafegyelem hatására, no meg a jobb lehető­ségek birtokában ez évre meré­szebb terveket tűznek célul. Ám, minden tervszám leírásával az a refrén, hogy ha tovább javul a munkafegyelem és jobb lesz a munkához a hozzáállás. Cirokból is többet akarnak termelni a ta­valyinál, összesen 600 holdon, an­nak ellenére, hogy a munkaerő­bőség miatt még nem tudják gé­pesíteni a betakarítását. Éppen ezért nagyon nagy fegyelemre lesz szükség, mert érdekes módon a cirokmagnak és -szakállnak szén az egy- és másodosztályú i ár között mázsv. kent 170. forint j a különbség, a harmadosztályút ! pedig át se veszik. Az sem mind- | egy, hogy 10—12, avagy 14—16 mázsa szakállt takarítanak-e be holdanként. A cirokmag is nagyon jelentős, mert megközelíti az árpa béltar­talmát, s nem elérhetetlen belőle a holdankénti 25—30 mázsás át­lag. Az Egyetértés Tsz ugyan nem szűkölködött eddig abraktakar­mányban, de nem is bővelkedett. Annyira nem, hogy minden ' év­ben felvásárolták a háztájiban jelentkező kukorica-felesleget. Ha az abraktermeléshez megfelelő lesz a hozzáállás, akkor az idén már nem kell vásárolni. Egyrészt azért, mert a tervezett 800 hold kukoricából 500 hold jugoszláv hibrid lesz. Ráadásul valamennyi tavaszi vetéssel együtt, jól elő­készített őszi mélyszántásba ke­rül. Ez lesz az első tavasz, ami­korra egy barázdányi termőföld sem maradt szántatlanul a korábbi 2000—2600 holddal szemben. Csakis ilyen feltételek mellett lehet bátran tervezni. S ha csak A munkaidő kezdete és vége, a fegyelmi felelősségrevonás, az okozott kár megtérítése csak elv volt. A gyakorlat pedig az, hogy elnézték, ha valakik két-három órával később álltak munkába, s azt is, ha valaki vagy valakik egy­általán nem mentek ki. Részint azért, mert az amúgy is nagyszá­mú munkaerőt szaporították az i újabb és újabb erőgépek. Tavaly már kezdtek rájönni, hogy a bő­séges munkaerő nagy lehetőség, s mindig magasabb az átlaga és jobb a minősége a háztájiban i is, mint a közösben. Az előbbiben ! 100 szögölönként egy mázsa, s többnyire első osztályú cirok- kalász terem, a közösben pedig j 70—80 kiló és elég sok benne a másod- és harmadosztályú, a i szakszerűtlen, késedelmes betaka­rítás miatt. S az eltérés nem fil­lérekben, hanem százezer forin­tokban jelentkezik 600 holdon, hi­Eredményesen zárta az elmúlt évet a Békéscsabai Építő és Épiiletkarbantartó Kisz A Békéscsabai Építő és Épü- ietkarbantartó Ktsz az 1967. évi tervét 100,4 százalékra teljesítet­te, és a gazdasági eredménye is jó. Az idén már 6 millió forint ér­tékű munkára kötött szerződést, főként családi házak építését vál­lalta, ezenkívül közületéknek ta­tarozást végez. Az igény az ed­digi vállalásoknak mintegy há­romszorosa, ezekre a megrende­lésekre azonban csak az anyag- és a munkaerőszükséglet biztosí­tása után köt szerződést. A szövetkezet a termelékenység növelésére még az idén két be­tonkeverőgépet szerez be. Üj bé­rezési rendszert alakít ki, mely­nek alapján a nagyobb kereset j feltétele: meghatározott teljesít- | mény elérése mellett a jobb mi- I nőségű munka. felsőházi tagok, Ivády Béla és Csizmadia András országgyűlési képviselők felkeresik az újon­nan megválasztott kormányzó­helyettest, hogy felkérjék: mél- tóztassék megjelenni az ülésen. A kis Horthy már a Parlament épületében várja őket. Közben pedig a kormányzó, a dinasztia atyja kiszáll a Kos­suth téren az autójából. A kivo­nult díszzászlóalj parancsnoká­nak jelentését fogadja, s a Him­nusz hangjai mellett ellép a díszzászlóalj arcvonala előtt. A főkapun lép be az Országház épületébe, a díszruhába öltözte­tett képviselőházi őrség szaty- tyáncsizmás, skarlátpiros attilás, alabárdos sorfala között. Mindkét Horthy ott van a te­remben, amikor az ezúttal el­nöklő Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke az ülést megnyitja. Mi.skolczy Hugó jegyző olvassa fel a kormányzó­helyettesi eskü szövegét: — Én, Magyarország megvá­lasztott kormányzóhelyettese, esküszöm az élő istenre, hogy Magyarországhoz és Magyaror­szág kormányzójához hű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és hegybenhagyott szokásait meg­tartom és másokkal is megtar­tatom. függetlenségét és terüle­tét megvédem, kormány zólie­lyettesi tisztemet az alkotmány értelmében az országgyűléssel és a kormányzóval egyetértés­ben a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent megte­szek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megle­hetek. Isten engem úgy segél­yen!” Az eskü elhangzása után az együttes ülés törvényt hoz a kormányzóhelyettes megválasz­tásának és eskütételének tör­vénybe iktatására. A törvény ki­hirdetési záradékait Horthy Miklós, Bárdossy felkérésére, ellátja aláírásával. Aztán kezet nyújt fiának — dolgoznak a fényképészek, a filmoperatőrök. „Felejthetetlen történelmi pillanat volt, amint az atya ke­zet nyújtott fiának és maga mellé ültette” — írja a kor­mánypárti Magyarország. A kormányzónak az üléste­remben elhelyezett széke mellett ott áll már a kormányzóhelyet­tes széke is. Horthy István le­ül. Onnan nézi, amint Bárdossy László miniszterelnök ellenjegy­zéssel látja el a törvényt. A mi­niszterelnök vigyáz rá, hogy minden alkotmányosan, a legki­sebb hiba nélkül menjen. Nem úgy, mint a Szovjetunió elleni hadüzenetnél. (Folytatjuk) annyit javul a munkafegyelem', amennyit az elmúlt évben, akkor nem 40, hanem 50 feriniol ér egy munkaegység. Ugyanis a tavalyihoz hasonló mennyiségűt akarnak értékesíteni hízott marhából, (210 darab) és hízott sertésből (1500 db) is. Hr j időben elkészül az egyetlen 600 j férőhelyes hizlaldához egy másik ' is, és lesz takarmány, akkor még [ több sertést is hizlalnak, mert: épül egy újabb 100 férőhelyes fi- | aztató is, amely lehetővé teszi a i kocaállomány számának és minő- I ségének a javítását. Továbbra is megtartják a 4 ezer darabból álló pulykatörzset, s 10 ezer pecsenye­pulykát is akarnak értékesíteni. A bevételt többféle pénzes nö­vény mellett a tavaly elkészült két húscsibenevelő is jelentősen növeli: legalább négyszer annyi csibe nevelését tervezik, mint a múlt évben. Szám szerint 115 ez­ret, 2,6 millió forint értékben. Az ilyen tervek végrehajtásán érdemes fegyelmezetten, fáradha­tatlanul dolgozni. De kötelező is, mert akik az eddig „sikkor me­gyünk, amikor akarunk” munka- kedvvel dolgoznak továbbra is, azok elesnek az SZTK-járulék-, a nyugdíj-, a háztáji föld-, az évi szabadság- és még egy sor jo­gosultságtól. Nincs időnk és nem is a mi feladatunk kutatni annak az állításnak a valódiságát, hogy a rokoni összefonódás mennyi! ront a munkafegyelmen Nevezetesen az, hogy az egyes brigádvezetők és ágazati felelősök rokonai annyian jutnak állandó és jól jövedelmező munkához, ahányan vannak, eltartottjaikra való tekintet nélkül, míg más, nagy családosok közül csak a szü­lők egyike vagy egyike sem. Ha ez így van, akkor jól tenné a szövetkezet vezetősége, ha hoz­zálátna az igazságtevéshez. Nem lesz könnyű, de megéri. Akik az Egyetértés Tsz-ből az ősszel ta­pasztalatcserén jártak, hallották, hogy mit kaptak a tsz-vezetők, amíg a jelenlegi fegyelem meg­teremtése érdekében hazaküldtek a későn munkába állókat vagy ki­zárták az ismételten fegyelmezet- lenkedőket. Mint ahogy az emberi szervezet egészsége miatt elkerül­hetetlen a fájdalmas mandulamű­tét vagy a foghúzás, ugyanúgy nélkülözhetetlen a szövetkezet gazdálkodása, fejlődése szempont­jából a rend és a fegyelem kiala­kítása, állandó fenntartása is. Kukk Imre A gyulai tejüzemben A Hajdú-Bihar megyei Tejipari j valy 47 millió liter tejet vásárolt Vállalat gyulai üzemenek udva- j fel az üzem, az idén pedig 52 mil- rán január 24-én éppen egy ha- j lió literre kötött szerződést az ál- talmas kék színű jugoszláv teher- j lami gazdaságokkal, termelőszö- gépkocsi várt rakodásra. Patyi j vetkezetekkel (háztáji gazdasá- József főművezető adott tájékoz- j gokkal). A tejtermelés fokozatos Látást: | növekedése szükségessé teszi .•> — Tavaly december óta kétna- ; tejipari üzemek fejlesztését Í6. Télen naponta 5—6 ezer, nyáron 12—14 ezer liter tejszín ké­szül. Képünkön Patyi József főművezető az érlelési hőfokot ellen őrzi. ponként 10—11 ezer liter tejszínt Kiss György, a vállalat igazga- szállít Jugoszláviába. Egyelőre tója. aki éppen Gyulán tartózko- 200 ezer literre kötöttünk szerző- dott, elmondta, hogy a gyulai dóst, de további szállításokra van üzem rekonstrukciójára — mint- kilátás. egy 70 millió forintos költséggel Újdonság az üzemben az auto- j — két ütemben kerül sor. Az el- mata vajcsomagoló gép, amelyből; ső ütem megvalósítása 1969 elejeri A vajcsomagoló gépből óránként 3600—4000 tízdekás vaj kerül ki. A gép kezelői: Tremmel István és Rácz Károly. Fotó: Demény óránként 3600—4000 tízdekás vaj kerül ki. Azért is fontos ez, mert az árcsökkenés következtében — az év első 20 napjának statiszti­kája szerint — 10—11 százalékkal nőtt a vaj fogyasztás, s így az üzem a körzetében továbbra is ki tudja elégíteni a lakosság igé­nyeit. Érdemes megemlíteni, hogy ta­kezdődik és ennek befejeztével 1970-ben takarmány-tejporból a jelenlegi 30 vagon helyett 200, míg vajból 130 vagon helyett 180 —200 vagont készítenek majd. A második ütemben a tejfel és a feúrótermelés növelését elősegítő berendezésekkel fejlesztik az üze­met. A Dorogi Szénbányák literesnek föld alatti bányamunkára csillés munkakörbe 18—45 év közötti férfiakat azonnali felvételre. A munkaidő heti 44 óra. Munkaruha ingyen. Egész hónapos munkaviszony után öt mázsa ingyenes szenet biztosít a családosoknak és családfenntartóknak Szállás havi 140,— Ft. Napi háromszori étkezés 9,20 Ft térítés ellenében. Jelentkezni lehet a helyi, városi és községi tanácsoknál és a Dorogi Szénbányáknál. Továbbá tsz-tagokat is felveszünk a téli hónapokra szerző­déssel. Ugyanazokkal a lehetőségekkel, ami az állandó bánya­munkásoknak jár. •

Next

/
Thumbnails
Contents