Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
1968. január 25. 3 Csütörtök A gazdasági munka politikai ellenőrzése az új körülmények között HOSSZÚ alapos előkészítő munka után az új esztendő első napján a gyakorlati megvalósítás útjára lépett az új gazdasági'mechanizmus. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink valóra váltásának, a gazdaságirányítás reformja sikerének sok fontos, nélkülözhetetlen feltétele van, de ahhoz, hogy a reform a párt által megszabott módon és szellemben, egész társadalmunkat átfogóan, egységesen valósuljon meg, a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén érvényesülnie kell a párt vezető, irányító szerepének. A pártirányítás sokrétű, széles skálán mozgó feladat rengetegében is kiemelkedő fontossága van ma a párt gazdaságirányító, szervező és elNem tréfa A későn jövők helyére, vagyis az első széksorba kerültem. Nem emlékszem még olyan zár- számadási közgyűlésre, amelyen az első sorokat is elfoglalták volna a szövetkezeti gazdák. No de nem ez most a lényeg, hanem az. hogy egy-egy félfordulattal jól szemiígyre vehettem a hallgatóságot. Annál is inkább tettem ezt, mert az volt a tervünk. hogy lefényképezünk egy ifjúsági brigád néhány tagját a széksorokból. Ám, hiába néztem, egyenként is alig villant fel egy-egy fiatal lány vagy legény arca a többnyire fehér hajú, nagymama és nagyapa korúak között. — „Bizonyára nem érkeztek még vissza Pestről a falusi ifjúság országos parlamentjéről” — gondoltam. De ennek ellentmondott az a közgyűlés utáni bejelentés, hogy estére táncmulatságot rendeznek a szövetkezeti fiatalok részére... Nem érkeztünk korán, de bizony a mulatságon sem igen láttunk fiatalokat. Jobbára az idősebb generáció tagjai üldögéltek, iddo- gáltak és dalolgattak az asztalok mellett. A munkájukat tekintve, nem idősek még. Dehogy. A belvíz- és aszálykár ellenére átlagosan 20 ezer forint volt a múlt évi jövedelmük egyenként, jó néhányuké súrolta a 30 ezer forintot is. K. I. lenőrző munkájának. A gazdasági életben bekövetkezett változások sok vonatkozásban új helyzet elé állították, a korábbihoz képest új feladatok újszerű megoldására ösztönzik, kényszerítik a pártszervezeteket. Ezeknek a megoldása nem egyszerű feladat, mert az új módszerek alkalmazása, a munkastílus javítása, a társadalmi, gazdasági fejlődéssel összhangban álló korszerűsítése gyakran hosz- szú évek beidegződésének gyökeres megszüntetését, gyorsuló ütemben növekvő új ismeretanyag elsajátítását, a modern tudományos módszerek felhasználását követeli. Az új gazdaságirányítási rendszerben a gazdasági vezetés módszerei, a vállalat érdekei tendenciájukban összhangba kerülnek a gazdaságpolitikai követelményekkel, az olyan általános politikai érdekekkel, mint a gazdaságosság érvényesítése. Adódhat azonban olyan helyzet is, amikor a helyi érdekek szembekerülnek a nép- gazdasági érdekekkel. A vállalaton belül is keletkezhetnek érdek- konfliktusok, melyek szembeállítják egymással az embereket. A keletkező ellentmondások feltárása, azok feloldása, a jó politikai atmoszféra megteremtése a pártszervezetek fontos politikai feladata. E feladatoknak — amelyek a pártszervezet gazdaság- szervező munkájának csupán egyes mozzanatait tartalmazzák — csak akkor tudnak eleget tenni, ha figyelemmel kísérik, rendszeresen elemzik a gazdasági folyamatokat, azok összefüggéseit, elsősorban társadalmi oldalát. Ehhez pedig meg kell ismerni a jogszabályokat, a közgazdasági szabályozókat, egyszóval azt a köz- gazdasági környezetet, amelyben a vállalat tevékenykedik. A legfontosabb feladat mégis az. hogy a pártszervezetek olyan politikai légkört teremtse- j nek, amelyben az emberek tuda- j tosan cselekedve, felszínre hozzák a gazdasági szabályozók által ősz- | tönzött jobb módszereket, eljárá- ; sokat, belső tartalékokat, hogy a fő gazdaságpolitikai célkitűzések j érdekében a dolgozók tapasztalatai, észrevételei érvényesüljenek. A pártszervezetek ne avatkozzanak be a gazdasági irányítás konkrét feladataiba, ne vállalják j át a feladatokat a gazdasági vezetéstől, hanem politikai módszerekkel biztosítsák a megoldások helyes, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló irányát; fellépésükkel zárják ki a tétlenség, a huza-vona lehetőségét. A vezetők és a dolgozók megítélésében a fő kritérium a jobb, hatékonyabb gazdálkodáshoz való hozzájárulás értéke legyen. A pártszervezetek sokrétű politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a pártellenőrzés. A gazdasági tevékenység pártellenőrzésének, segítő munkájának módszerei (a gazdasági, hivatali stb. vezetők beszámoltatása, a fő kérdések kiemelése, a helyes káderpolitika alkalmazása stb.) már többé-kevésbé kialakultak. A jó módszerek és azok helyes alkalmazása azonban két dolog. A pártellenőrzés lényege, belső tartalma, annak felülvizsgálata, sokoldalú elemzése, hogy a párt és a kormány célkitűzései hogyan, milyen mértékben valósulnak meg az adott üzemben, vállalatnál, termelőszövetkezetben, intézménynél; a gazdaságosság követelménye érvényesül-e kellőképpen a munkában; az emberekkel való bánásmód összhangban áll-e szocialista elveinkkel, a vezetők se- gítik-e az alkotó kezdeményezés kibontakozását s hogyan biztosítják a vállalat gazdasági fejlődését, összhangban a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Ha a pártszervezetek jól akarják betölteni — például vállalati szinten — politikai irányító szerepüket, akkor az ellenőrzés során feltárják az ellentmondások okait, megvizsgálják a hiányosságok eredőit és a munka következő fázisában javaslatot tesznek az ellentmondások feloldására, a hibák kiküszöbölésére. Ilyen értelemben, az irányítás folyamatában elhelyezve, az ellenőrzés a tervező munka egyik kiindulópontja is lehet. A pártellenőrzés, mint minden hasonló természetű munka, akkor igazán hatékony, ha abban a vizsgált gazdasági folyamatokat jól ismerő szakemberek (szükség esetén pár- tonkívüliek is) részt vesznek. Az ellenőrzés, amely helyesen értelmezve, egyben segítségnyújtás is, a gazdasági feladatok megoldásához, éppen olyan tervszerű, rendszeres, folyamatos feladat, mint a termelés vagy a pártélet. Ha az ellenőrzés rendszertelen, nem igazodik a vizsgált jelenségek természetéhez, nem töltheti be hatékonyan funkcióját. világoskék bútorokkal. A középső szoba nagy, kerek, mahagóni asztalán most gyönyörű meisseni vázában virágzó cseresznye- fa ágak. Itt, az asztal mellett várakozik néhány percig a díszmagyarba öltözött vőlegény, és sógora, gróf ifj. Károlyi Gyula, akik átkísérik a kormányzóságra, vagyis a vőlegényes házhoz a menyasszonyt és legközelebbi hozzátartozóit. Az illendőség kedvéért Horthy Istvánékat néhány percig várakoztatják, pedig a menyasszony már órák óta elkészült. S amikor végre megjelenik — valóban gyönyörű. Tizenhat méter nehéz selyem brokátból készült hófehér menyasszonyi ruháját 70 hímzett rózsa díszíti. Négy gyöngyözőnő három héten át éjjel-nappal kalárissal, ezüst zabszemekkel és habgvönggyel díszítette a menyasszonyi ruhát. Gróf Batthyány Gyula tervezte, aki szorgos kutatást végzett a megőrzött régi főúri menyasszonyi ruhák között. Herceg Eszterházy Pál kincseket érő régi ruhatárában ráakadt egy kék bársonyból készült, aranynyal, ezüsttel hímzett és korail- gyöngyökkei díszített pompás esküvői ruhára, amelyet 268 évvel azelőtt Thököly Éva viselt lakodalmán. Ennek nyomán készült Ily grófnő menyasszonyi subája. A nászmenet a Várpalotából indul a Szilágyi Dezső téri református templomhoz. Elén a rendőrség motoros osztagai haladnak, ugyancsak motoros j rendőrség zárja be a menetei. A hét kormányzósági gépkocsi nem a szokott legrövidebb útvonalon, a Hunyadi János úton jut le a Várból, hanem az Úri utcán, a Bécsi-kapu téren, a Széna téren, a Margit körúton a bámuló tömeg sűrű sorfala között és kikanyarodik a budai Duna-partra és így érkezik meg a Szilágyi Dezső térre, ahol már nagy rendőri karhatalom biztosítja a rendet. Fehér lovas rendőrosztag ad díszőrséget a református templom bejáratával szemben. Már több mint egy órával az ünnepélyes aktus előtt megkez- ! dődik a templomhoz a gépko- j esik felvonulása. Miniszterek és J főpapok, tábornokok és követek ; szállnak ki belőlük. A hölgyek természetesen a legkáprázato- j sabb toalettekben, az urak frakk- j ban vagy még inkább díszmagyarban. A meghívott előkelőségeket a kormányzó szertartásmesteri hivatalának tisztviselői fogadják. Közvetlenül a rokonság részére fenntartott padsorok mögött foglal helyet gróf Teleki Pál miniszterelnök. (Folytatjuk) A pártellenőrzés, amely magában foglalja a vezetők beszámoltatását is, nem eredményezhet alá- és fölérendeltségi viszonyt. A pártszervezet beszámoltathatja a gazdasági vezetőt, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezető felettese is. A gazdasági vezetők beszámoltatása hatékony eszköz a pártszervezet kezében akkor, ha azt helyesen alkalmazza. A pórlellenőrzés a vezetők beszámoltatása egyben a politikai nevelés, az üzemi demokrácia gyakorlati alkalmazásának fontos módszere is. Az is igaz, hogy a pártszervezet nem egyszerűen partner, hanem az adott gazdasági egység politikai irányító testületé is. Ez a szerep arra kötelezi pártszervezeteinket, hogy ne egyszerűen a gazdasági vezetés belső ellenzékének a helyzetéből alakítsák ki álláspontjukat, szervezzék meg munkájukat, hanem a kölcsönös bizalom és tájékoztatás alapján valódi. hatékony együttműködést alakítsanak ki. Munkájuk csak akkor lehet eredményes, ha a pártszervezet, a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők elvi alapokon nyugvó, jó elvtársi és munkatársi kapcsolat, I az alkotó munka egészséges lég- [ köre alakuljon ki. Dr. Dankovits László, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa Új gyártmányok és új Évente 150—200 ezer Ft értékű különböző munkagépek fő részeinek a gyártását vállalja kiegészítő munkaként a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár Makói Gyáregységtől a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás. Az új gyártmányokhoz eléggé hiányos felszerelésekkel láttak hozzá. Nagy gondot okozott például a 8—10 milliméteres vaslemezek eldarabolása. Óránként 150 forintot és hozzá embereket is kértek azok a vállalatok, amelyek táblaollóval rendelkeztek. Ezt a költséget terméfelszerelések szelesen még növelte a lemez oda- és visszaszállítása. Az elmúlt két év alatt 11 féle nagy értékű, s megyénkben ritkaság számba menő szerszámgépet vásároltak. Többek között egy táblaollót, egy száz tonnás sajtóiét, egy rezgőollót és egy univerzális rakodógépet. Ezek segítségével most már könnyedén, s a korábbinál jóval kisebb költségen tudják gyártani a borsócséplőgépet, a hazánkban legújabb típusú oszlopos gabonaszárító gépet és egyebet. Üj szerzemény a száz tonnás sajtológép, aminek eddig gyakran érezték a hiányát. Ez a táblaolló. Egy ilyennek a használatát adták óránként 1511 forintért bérbe. Rengeteg hegesztéssel készül a borsócséplőgép valamennyi szerkezete. Fotó: DeméHy
